Fővárosi Lapok 1875. október (224-250. szám)

1875-10-02 / 225. szám

tvn­ádiig tartott. A sok szép táncosnő közül: Bomperty Róza, Küsztl testvérek, Brankovits Mari, Perlfasser Adél és Kleinrath Luiza kisasszonyokat említi tudó­sítónk. ** Vidéki hírek. A sárréti jótékony egylet nov. 4-dikén házi ipar-kiállítást készül rendezni B. Újfaluban. — A kolozsvári téli színidény ma nyí­lik meg »Bánk-bán«-nal; a páholybérlet, mint mond­ják, nem ütött ki jól, mert tizennégy páholynak még nincs gazdája; az ősz-téli idény pedig érdekesnek ígér­kezik, többi közt Tamási e hóban, Bulyovszkyné asz­­szony novemberben, Soldosné asszony pedig január vagy februárban fognak vendégszerepelni. — Tren­­csén megyében e hó 12-én leplezik le ünnepélyesen a kosztolnai honvédemléket. — Baranya dárdai kerü­letében gr. Degenfeld Lajos szabadelvű­ pártit válasz­tották meg képviselőnek ; a szalántaiban pedig Nagy Ferenc függetlenségit 148 szótöbbséggel. — A deb­receni athletikai klubot, alighogy megalakult, a fel­oszlás veszélye fenyegeti, a tagok viszálkodása miatt. Mam­aros-Sziget körül a hegyek sűrű hóval borit­­vák s e miatt az időjárás ott hidegre vált. — Arnulf bajor herceg Szebenben megnézte az ott időző ma­gyar színtársulat előadását is, mely szerencsétlenségre ép »Rózsa Sándor« volt. — Kassán egy pár kertben (igy az árvaházéban is) e napokban újonnan ért cse­resznyéket találtak. — Az aradi színházat tegnap nyitották meg, mint hallottuk, a »Bánk bán«-nál.— Az erdélyi gazdák negyedik vándorgyűlése Tordán csütörtökön nyílt meg a betegeskedő gr. Mikó Imre helyett b. Huszár Sándor elnöklete alatt; 204 tag van bejelentve s több egylet, megye és város képvisel­teti magát e gyűlésen. — Tiszaföldvártt közelebb hunyt el Kállay Julia kisasszony húsz éves korában, a boldogult simándi Kállay Ferenc helybeli orvos leánya volt. Bécsi hírek. *** A szász király megérkezése Bécsbe. Az osztrák főváros már két nap óta bírja vendégéül Al­bert szász királyt, kit Ő Felsége a szíriai vadászatok­ra hivott meg. A szász király megérkezésekor szerdán az északnyugati vaspálya indóháza sárga-fekete, kék­fehér és veres-fehér színű lobogókkal volt díszítve. A gyorsvonat megérkezése előtt nem nagy számú, de annál előkelőbb személyiségből álló társaság gyűlt össze a szőnyegekkel bevont perronon, hol már jóval elébb a Mecklenburg-Schwerin 56-ik számú gyalog ezredből egy „dísz­század lobogósan és zenekarral vo­nult ki. — Ő Felsége a király, ki közelebb tért visz­­sza Budapestről, 8 óra 15 perckor jelent meg Mendel altábornagy főhadsegéd kíséretében. — Pontban 8 óra 33 perckor megcsendült a jel, mely a gyorsvonat érkezését jelenté, s nemsokára előrobogott a vonat, melyről a szász király leszálloit s főhadsegédével a perronra lépett. A magas vendéget, ki osztrák drago­­nyos ezrede ezredesi ruhájában volt, Ferenc József király a legszivélyesebben üdvözölte. A két fejedelem többször megölelte s megcsókolta egymást s aztán a szász néphymnusz zenéje mellett haladtak előre. Az előkelő vendégek bemutatása után, a két király nyi­tott kocsiban, a Tabor, Kaiser- Josef és Prater­strassén keresztül Schönbrunnba hajtatott. A nagyszámú kö­zönség, mely az indóháznál várt, éljenzéssel üdvözölte a szász királyt. *** A „meiningeniek“ most Bécsben játszanak, az an der Wien színházban, melyet valaha Schikane­der nagyobbára a »Varázsfuvola« bő jövedelméből épített föl. A »meiningeniek« egy útra kelt színtársu­lat, melyet a múlt nyár elején lapunkban is egy tárcacikk ismertetett. Bécsben először is a »Julius Caesar«-t adták elő. Speidl L. az új »Pressé«-ben nem valami nagyon dicséri őket. Azt írja, hogy nem a tartalom költészetére, hanem a külsőségekre fektetik a súlyt, a díszletekre, melyeket nagy gonddal és tün­tetéssel mutatnak be, a jelmezekre, melyek igen ügyesen készítvek s a csoportok eleven mozgására, mely náluk a rendező főfeladatát képezi. Körülbelül úgy jeleneteznek ők, mint ahogy Piloty fest. A külső pompa sok, a szellem kevés. A színlapon is formális építészeti programmot adnak egyes díszletekről, kö­rülírva a Pompejus curiáját, fórumot, sat. Követelőleg mutogatják, hogy e tekintetben mily szabatosak. A jelmezekre is hasonló súlyt fektetnek s a meiningeni szabók ügyességét mindenesetre dicséretesen mutatják be. A rendezőség fő büszkeségét azonban az képezi, hogy mint tudja felállítani, mozogtatni a csoportokat, tömegeket. Cronegh rendező, (kinek háta mögött otthon az efféléket nagyon kedvelő meiningeni herceg áll,) már a hatszemélyű jelenéseket is igen kiszámítva, tervszerűleg mozogtatja. A külsőségek e látványa mel­lett az előadó művészet alig jöhet számba. A társa­ságban nincsenek is valami kitűnően alakító erők, sőt jelentékeny színészek sincsenek. A meiningeni színpad kétségkívül ezek hiányában adta magát ama drámai sportra, melyet most nagy ügyességgel űz. Az első előadásban leginkább Antonius ábrázolója, Dett­­mer vált ki, kit a drezdai színháztól kölcsönöztek. Ez jól játszik és beszél s a meiningeniek közt pláne óriás. De azt meg kell adni, hogy ha a meiningeni társaság a külsőségek e kultuszával a költő és tragédiája ellen dolgoznak is s oly irányt követnek, mely a drámai művészet hanyatlását jelenti, de ezt az irányt min­denesetre bravourral képviselik. Rendezők tanulhat­nak tőlük, de az olyan színházigazgatók, kik a mű­vészt a statisztánál s a költőt a diszítőnél és szabónál többre becsülik, nem fogják utánozni az ő irányukat és módszerüket. *** Hochegger Ferenc meghalt Hallban, Ti- I­rolban 60 éves korában. A tudós férfi az előbbi évek-­­­ben az akadémiai gymnázium igazgatója volt s nem mindennapi képzettségével az első nyelvészeti tanárok közt foglalt helyet. Az elhunyt nagy keddvel kezdte fiatal korában az orvosi tudományok tanulását, re­mélte is, hogy jó orvos lesz belőle, hanem az első boncolás látása után többé nem lépett be az orvosi egyetem hallgatói közé. Hochegger Magyarországon sem ismeretlen, mert az 1851-iki rendszer alatt Po­zsonyba nevezték ki gymnáziumi tanárnak és csak két év múlva, midőn a Th­eréziánumba hivatott meg, tért vissza Bécsbe. 1856-ban a páviai egyetemen is taní­tott. Az elhunyt, nemcsak mint tanár, de mint író is megállta helyét; Ambrozolival együtt irt s olasz nyel­ven megjelent neveléstani munkája átalános figyelmet keltett. *** Bécsi hírek: Miksa császárról és Mi­ramaréről egy olasz írónő : Cimino Follino 55 lapra terjedő s igen rokonszenves füzetet irt és adott ki. — Bécsi sürgöny szerint: a délszláv csapatok bátorta­lanodva és reményt vesztve térnek vissza lakhelyeikre. — Az osztrák tartományok idei szüretét nagyon megcsorbitotta a vasárnapra viradó éjjel történt erős fagy. — A király melletti minisztérium a főudvar­­mesteri hivatal utján köszönetet nyilvánított dr. Förster és Hartmann uraknak, Hartmanné és Wal­­beck asszonyoknak, a bécsi várszínház tagjainak, kik berlini jótékony előadásuk jövedelméből 1010 márkát (505 frt) küldtek a budai vizkárosultak javára. — A delegáció tagjai előtt ma fogják megtartani a fő­­próbákat az Actatius-ágyúval. 1006 Külföld. *** Ő Felsége a királyné tegnapelőtt utazott el Párisból Münchenbe. A német császárné többször kifejezett óhajtása következtében, a felséges asszony visszatértében Oos állomásnál pár órát fog időzni, hogy a német császárnéval, ki a közeleső Báden-Bá­­denből érkezik oda, találkozzék. A két császárné 1873 óta nem látta egymást. A badeni nagyhercegné, a német császár egyik leánya, szintén jelen lesz a talál­kozásnál. *** A párisi tapsoncok. A »Gaulois« érdekes részleteket cseveg el a párisi opera claque-járól. Az összegek, melyeket a­ párisi tapsoncok főnöke a tap­sokért nyer, a szerint osztatnak be, mint a­milyen az illető művészek és művésznőknek a fizetése. Faure (a párisi opera legjelesebb tagja) és Carvalho asszony fizetnek legtöbbet. Mind e fizetések dacára az igazga­tónak jogában áll, hogy a kikötött tapsokat akkor vonja meg a művészektől, a­mikor akarja. Ez ellen a határozat ellen aztán nincs is felebbezés. Akár tap­solják a művészt, akár nem, a tapsoncok feje meg­kapja a maga díjait. E határozat néha éles megjegy­zésekre s vitákra ad alkalmat. Egy a »Troubadour« legutóbbi előadása előtt Faure megegyezett a claque vezetőjével, hogy az első felvonás tercettjének végén erősen brávózzanak és újráztassák meg. Hallanzier igazgató ellenvetést tett, mely miatt művész és igaz­gató közt heves szóvita támadt. Végre mindkét fél engedett valamit követeléséből; az igazgató megnyugo­dott benne, hogy erősen tapsoljanak, Faure pedig le­mondott a kívánatról, hogy a tercettet megismé­teltessék. *** Lulu herceg. A párisi »Figaro« szerint: a császári herceg el van határozva, hogy a föld körül való utazásra indul, részint saját tanulmányai gyara­pítása végett, részint azért, hogy híveinek türelmetlen beavatkozása alól magát emancipálja. A »Pays,« (mely bonapartista lap) alaptalannak tartja e hírt. *** Külföldi hírek. Királynénk kedden Rónay Jácint püspök kíséretében végig kocsizott a párisi boulevardokon ; midőn a Giroux műkereskedé­sében bevásárlókat sütett, a közönség ráismert és tiszteletteljesen üdvözölte. — A „Bristol“ hotel, hol királynénk volt szállva, a vendome-oszloppal szemben esik s ezért ez oszlop tetejére uj zászlót is tűztek föl a régi elrongyollott helyére. — Vilmos császár a kölni kertészeti kiállításon örömét fejezte ki Fontenay vicomte francia konzulnak, hogy olyan sok francia vett részt e kiállításban. — Báró Hübner, ki a Kau­­kázban és Hercegovinában is utazott, Vevey-be érkezett, sokat érintkezik Gortsakoff hereggel s múlt szombaton Thierst is meglátogatta Ouchy-ban. — Egy athénei lap szerint: a szerb milícia nem igen harcképes, mivel sem elég gyakorlata, sem elég tiszte nincs: a papíron százezer fejből áll ugyan, de csak alig tizedrésze vonható zászló alá; a rendes ka­tonaság sem több hatezernél. — Murszka Ilma Ausztráliába ment télre vendégszerepelni, s ott is, mint »magyar művésznőt« üdvözlik. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Megjelent a ..Kis Lap“ közkedveltségű gyermek-lap 27-dik száma, következő tartalommal: A más ködmöne. Elbeszélés. (Folytatás.) — Hamar, hamar! . . . (Vers, képpel). — Gyurka és az óriás. Mese. (Két képpel). — Restházi álmoska. (Vers,, képpel.) — Az oroszlán és az egér. Aesop meséje. (Képpel.) — Gyászlevél. (Vers, képpel.) — Az alsó udvarban. (Vers, képpel.) — Rejtvény. Jótékonyság. Megjelenik hetenkint egyszer. Ara negyedévre 1 frt 20 kr, félévre 2 frt 40 kr. Bérlet­i Jegy 136. szám-NEMZETI fpr SZÍNHÁZ. Budapest, szombaton, október 2-án, 1875. ÉSZAK CSILLAGA. opera 6 felvonásban. Irta öcnbe; fordította Havi Mihály. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Michaeloff Péter, ácslegény Skavronszky György, zenész — Katalin, testvérhuga — Praskovia, György márkája — Danilovic, lepénysütő — — Gricenko, kalmük altiszt — — Reynold mester, korcsmáros — Teremeteff, tábornok — — Kermoloff, ezredes — — Therskin, gránátos — — Natália, ) , ... — Ekimona,­­ “orkotányosnak _ Kezdete 7 órakor. Láng. Szabó J. Balázsné B. V. Ellinger Jozefa Pauli. Kőszeghy. Kaczvinszky. Széphegyi. Tallián. Szalai. Nádayné. Kvassayné. Ó­vás az ámítás és csalással szemben. Célzatos hazugságnál nem egyéb, mintha az itteni és más lapokban h­irdetettek Whee­ler és Wilson-féle varrógépek lennének, ezek csak utánzott greifer-gépek, Wheeler és Wilson rendszer szerint, melyek csak azért ruháztatnak fel a Wheeler és Wilson névvel , hogy ez utánzott termékeket e név alatt könnyebben el lehessen adni. Valódi Wheeler és Wilson-féle gépek csak a magyarországi képviselőnél , Ohm C. O -nál, Budapest József-tér 15. sz. kaphatók s ezeket legfigyelmesebb és ponto­sabb szolgálat biztosítása mellett, a legol­csóbb árak mellett, ajánlja tisztelettel Ohm C. O. 290 Budapest, József-tér 15. V­­gáll és körcsarnok. Megnyitási értesítés. Van szerencsém e nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a legnagyobb disz- és kényelemmel berendezett v­ig­jalói sör­égifirixok­orn­it 1. évi Október 2-kán délután ismét megnyittatom. Kitűnő étel és italok, valamint pontos kiszolgálásról legjobban gondoskodván, a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja 210 Schallern f­rigyes, a fővárosi vigadó bérlője, téli készletre. Legj­obb porosz szalon-kőszenet ajánl 317 GUTMANN TESTY, kőszénbányájának eladó ügynöksége ZWEIG LAJOS, mérleg-utca 2. sz. ? ????? 3400 írtra rögtön szert tenni, valódi szerencse. Következőleg én kénytetve érzem magamat Orlkch Rudolf úrnak a mathematika tanárának — Berlin, Wilhelmstrasse 125. — mint olyannak, kinek játék­­utasításai folytán jutottam a föntemlitett összeg birtokába, nyilvánosan legbensőbb kö­zönetemet kifejezni. 282 • ••••• Grácz. Müller Mátyás. Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja: az »Athenaeum« irodalmi és nyomdai részvénytársulat.

Next