Fővárosi Lapok 1883. július (152-177. szám)
1883-07-27 / 174. szám
Károlytól, ára 20 kr.: »Élet és irodalom.« Kemény Zsigmondtól; ama jeles cikkeket tartalmazza a füzet, melyeket a nagynevű publicista harminc évvel ezelőtt, az elnyomatás szomorú napjaiban a »Pesti Naplódban közölt, fejtegetve az élet és irodalom kapcsolatát, a nemzeti mivelődés főbb kérdéseit; ára 30 kr.: »Dugonics András följegyzései«, melyeket Dugonicsnak egy a nemzeti múzeumban őrzött kézirata nyomán ifj. Szinnyei József közöl s melyek az »Etelka« című regény célzásait magyarázzák, érdekes adatokat tartalmaznak József császár koráról s a korona hazahozataláról, a Martinovics-féle összeesküvésről, sat. szólanak , ára 30 kr. »Petőfi Sándor beszélyei«, a »Szökevények«, »A nagyapa« és »A fakó leány és per legény« című beszélyekkel, ára 30 kr. »Pál és ,Virginia«, irta Bernandin de Saint-Pierre, fordította Ács Zsigmond, ára 30 kr . »Árulás« regény irta Griéville Henrik, fordította Huszár Imre, ára 80 kr.; »A sánta ördög,« Le Sage Alain René régi mulattató műve, melyet Varga Bálint fordított le, bevezetőleg ismertetve az írót és művét is; ára 60 kr.; »Wallenstein halála«, szomorújáték öt felvonásban, irta Schiller Frigyes, fordította Hegedűs István, ára 40 kr. — » A magyar népiskolai tanítás története« címmel érdekes és érdemes történelmi mű jelent meg a »Tanítók Könyvtára« című vállalat harmadik és negyedik füzetekép, irta dr. Kiss Áron, ki a magyar népoktatás történetét Szent István korától napjainkig adja elő, kiterjeszkedve a tanügyi irodalomra és a tanítási módszerekre is; a mű igazi nyereség irodalmunkra nézve, ára a két füzetnek 2 ft. 40 kr. — Az országos színészed iskola tan- és segédkönyveiből, melyeket az igazgatóság megbízásából Váradi Antal szerkesztett, két füzet került ki sajtó alól: »Szinművek«, töredékekkel eredeti és fordított színdarabokból, és »Szavaló könyv«, húsz költeménynyel s bevezetőleg e költemények rövid jellemzésével. Az előbbinek ára 80 kr., az utóbbié 60 kr. — A »Történelmi könyvtár«-ból három újabb füzet került ki sajtó alól - »Magyarország míveltségi állapota az Anjou-királyok korában,« irta dr. Toldy László; »Mária Lujza, a franciák császárnéja«, irta dr. Lázár Gyula és »Kálmán király és kora«, irta dr. Lázár Gyula; minden füzet ára 40 kr. * A kereskedő ifjak »debreceni kirándulása« sikert igér. Sokan jelentkeznek rá. Részt vehet olyan is, ki az egyletnek nem tagja. A jegyeket holnap (szombat) délig lehet kiváltani a társulat helyiségében (Gizela-tér 2. sz. a.) Debrecenben lesz díszlakoma, népmulatság, táncvigalom. Vasárnap reggel öt órakor indulnak a magyar állami vasutak pályaházától. A rendezőség kéri a résztvevőket, hogy utalványaik kicserélése végett, az indulás előtt fél órával jelenjenek meg a pályaháznál. * Rövid hírek. A tanács tegnap ötszáz forintot szavazott meg a liptó-szentmiklósi és verbicei tűzkárosultak részére. — Az orsz. kiállítás építési szakbizottsága, Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt elhatározta, hogy a kiállítási épület terveire pályázatot nyit s abban a külföldiek is részt vehetnek. — Állami kedvezményt adott a kereskedelemügyi miniszter a Wein Károly és társai késmárki cég lublói szövőgyára részére. A „Nemzeti Újság” (újabb napilap) szerkesztésétől Polonyi Géza képviselő viszszalépett s a főszerkesztő Somogyi Ede lett; felelős szerkesztőként most is Déry Gyula van a lapon megnevezve. — Az »Egyetértés«-dalegylet augusztus 19-én kirándulást rendez Vácra és Visegrádra; gőzhajón mennek s tagokon kívül vendégek is részt vehetnek. — A szinészegylet központi tanácsa körlevélben hívta fel a színigazgatókat a közgyűlés által elrendelt kötelezettségek teljesítésére. — Az »Európa« bérlőjét Milan szerb király »udvari szállitó«-jának nevezte ki. —A„Pesti Napló”nak azt írják Fiuméból, hogy az ottani magyar állami főgimnázium nem felel meg legfőbb céljának, mert végzett növendékei nem tudnak magyarul s igy nem is folytathatják sikerrel tanulmányaikat magyar egyetemen. A közoktatásügyi miniszter köszönetet nyilvánít Fleischmann Győző mérnöknek, ki a diósgyőri állami vasgyári népiskola tanulóinak ötven frtot adott jutalmul érkezik meg. Bourdillon helyett barátja Peruchotte fogadja a nőt, Bourdillonnak adja ki magát s távozásra akarja az alkalmatlan vendégeket bírni, kiket egy félreeső szobában helyez el. De ő és barátja nem rejtegethetik a dolgot sohá, mert feleségeik előtt gyanút kelt furcsa viseletük, s végre az amerikai vendégek is betoppannak. Kölcsönös fejtegetések után, mégis kiderül a tévedés, Cecile és Pál egybekeléséből mind a mellett semmi sem lesz, mert a tudományát minden alkalommal fitogtató ifjú egy táncosnőnek ígért házasságot. E mesén több epizód szövődik át, melyek a csomó bonyolítására folynak be s a cselekvényt a félreértések tetőpontjára űzik. A kifejtés aztán elég gyors és természetes. Nagy igényeket nem támaszthatunk a művel szemben, de mig nézzük, jól mulathatunk rajta. Legfeljebb, a félreértések túlságos egymásra halmozása ellen hozhatná föl a néző a sokat emlegetett mondást: »kissé kevesebb, több volna.« És e mellé még azt csatolhatjuk, hogy a szerző nem tud uralkodni a felidézett bonyodalmakon. A tréfás jelenetek néha úgy kergetik egymást, hogy még a bohózat megengedett határain is túllépnek. A vígjátéknak középszámú közönsége volt, mely igen jól mulatott és sokat tapsolt. A szereplők közül Németh és Fenyéri igen mulattatóan játszották az ezer baj között lebegő két barátot. Krecsányiné aszszony az elkényeztetett fiú szerepében kedves volt. Sipossné asszony és Váczi Vilma k. a. a két egymás útjában levő nőt jól személyesítették, Dítrói pedig egy dörmögő inas epizód szerepében vált ki. Az összjáték azonban igen sok kívánni valót hagyott hátra. »János és János.« A budai színkörben tegnap Gabányi Árpádnak, a nemzeti színház tagjának, ily című háromfelvonásos vígjátéka került színre. A vígjáték az alsóbb fajú vígjátékok közül való s több helyütt ismert művekre emlékeztet, de azért elég mulattató. Élére állított és valószínűtlen fordulatokban nem szűkölködik, de a helyzetek komikuma, a drasztikusan rajzolt alakok s a könnyed párbeszédek feledtetik a hiányokat. A meséje félreértésen alapszik. Bourdillon János (Németh) hasonnevű unokabátyjának volt egy titkos neje, miss Arabella (Sipossné), ki tizennyolc éves fiával Achillessel (Krecsányiné) férjét fölkeresni Amerikából Franciaországba jő.„ De férje már elhunyt, mit Arabella nem tud. Ő az élő Bourdillont véli férjének s leveleit annak írja, kit a dolog kétségbeejt. Bourdillon leánya, Cecile (Závodszki Teréz) ugyanis jegyese a Peruchotte-ék (Fenyéri és Haviné) Pál nevű fiának (Pálfi) s a miss épp a kézfogó előtt . Iskolai értesítők. A reformátusok debreceni kollégiumának akadémiai tanszakairól Balogh Ferenc ez évi igazgató tanár szerkesztette az évkönyvet. Az igazgatói jelentés, mely az első közlemény, kiterjeszkedik a leckerendre, a tanulóságra, élvezett jótéteményekre, tanulási előmenetelre, fegyelemre, ifjúsági egyletekre, segélygyűjtésre, tanítói vizsgálatokra, kórházra s a tanulók egésségügyére, nevezetesebb mozzanatokra és intézkedésekre s ezekből kimerítő képet nyújt a kollégium beléletéről a lefolyt tanévben. A kollégium alkotó részeinek, a tanfolyamoknak és a kormányzásnak rövid ismertetése a második közlemény. A hittudományi szakban 4 rendes és egy segédtanár, a jog és államtudományi szakban 5 rendes, és egy segédtanár, a bölcseleti szakban pedig 5 rendes és egy rendkívüli tanár működött. A tanulmányi rend, az egyes tanszakok kötelezett és nem kötelezett tantárgyainak évfolyamonként való felsorolásával, szintén közölve van. A jog és államtudományi karral kapcsolatban levő vizsgáló bizottságoknak és a gyűjtemények kezelőinek és segédhivatalnokainak névsora után, a kollégiumi növendékek névsora következik. A hittanszakban volt öt évfolyamon 157 hallgató , a jogi tanszakban pedig négy évfolyamon 99 hallgató. A kétféle pályadíj-alapítványnak a lefolyt tanév pályamunkáinak és a pályázat eredményének, meg a jövő évre kitűzött pályakérdéseknek, továbbá a segély-, jutalom- és ösztöndíj-alapitványoknak részletes ismertetése igen érdekes adatokat tartalmaz. A magyar irodalmi önképző társulat 44-ik évi folyamát érte el s 106 tagot számlált. Beadtak 20 művet s azokból hetet elfogadtak. A felsőbb tanulók olvasó egylete 360 ; a hittanszaki önképző társulat 69 ; ugyanazon szak segélyegylete 70; a joghallgatók önképző köre 47 ; ugyanazok segélyegylete 40 ; a gyorsíró egylet 25 s az énekkar 72 taggal alakult meg. A becsületbíróságokról, adományokról, a szertárak gyarapodásáról, vizsgálati rendről, ösztöndíjakról s kisebb jelentésekről szóló közlések fejezik be a füzetet. A budapesti ref. főgimnázium értesítőjét Vámossy Mihály igazgató szerkesztette. Értekezést Baráth Ferenc közöl, »Az ember fejlődése« címmel. Az iskola a beiratások alkalmával valóságos ostromnak volt kitéve a felvételre jelentkezők részéről s az első két napon már 455-en iratkoztak be. A növendékek erkölcsi állapota javulóban volt a múlt iskolai évhez képest, amivel karöltve járt az előmenetel nagyobb sikere, úgy hogy csak 38 növendéknek kell az osztályt ismételnie. A játszó társaság, melynek célja a szabadba tett kirándulásokkal és nagyobb testmozgásokkal a lankadt szellemet felfrisíteni, most is fennállott. A növendékek a nemzeti tornaintézetben nyertek torna-oktatást s folytatták a gyorsírás tanulását is. A gimnáziumban tanított tárgyak rendszeres sorozata közölve van. A tanári kar 10 rendes, 1 helyettes, 4 melléktanárból s 6 hitoktatóból állt. A tanári kézi könyvtár és természettani gyűjtemény gyarapodásáról szintén olvasunk kimutatást. Az ifjúság önképzőkör ülésein 20 prózai és 80 verses művet olvastak fel s ezek közül 31-et megdicsértek. Irodalomtörténeti, történeti és aesthetikai kérdésekre több pályadijat tűztek ki. A segélyzőegylet bevétele 533 ft 13 kr volt s ebből 200 ftot fordított segélyezésre. Az alaptőke 5145 forintra rúg. Az Arany János és Petőfi szobrára rendezett gyűjtés, a tanári gyám- és nyugdíjintézet javára tett adományok részletes kimutatása fejezi be a füzetet. A kecskeméti ref. líceum értesítőjét Csabai Imre igazgató szerkesztette. Nagy Ferenc könyvtárnok folytatja az intézet könyvtárában levő régi magyar könyvek és idegen nyelvű, Magyarországon nyomtatott régi könyvek ismertetését. A lefolyt évben a tanári testület az alsóbb osztályú növendékek részére, saját kérelmükre, külön kis önképzőkört alakított oly célból, hogy az ő korukhoz és képességükhöz mért különböző tárgyú dolgozatokat készítsenek. Ezzel azt akarják elérni, hogy a növendékek a komolyabb dolgozatokra is kedvet kapjanak. A gyűléseken dolgozatokat s bírálatokat olvastak fel s szavaltak. A tanári kar 11 rendes és 4 melléktanárból állt. A tanterv és tananyag ismertetése, meg a tanszerek és szerelvények gyarapodásának kimutatása szintén közölve van. A líceum évi jövedelme 16,981 forint 29 kr. kiadása 16,322 forint 22 kr. volt; az ösztöndij-alapitványok 856 frt 52 krajcárt tettek. A tápintézetbe 674 forint 98 kr. adomány folyt be s ebből 500 forint 80 krt osztottak szét. A pályázatokról, érdem- és ösztöndíjakról szintén olvasunk tudósitást. A szépirodalmi önképző körben 63 művet olvastak fel s ezek közül 3-at érdemkönyvbe igtattak, 25-öt megdicsértek. Tíz szépirodalmi pályakérdést tűztek ki. A gyorsíró egylet rendezett verseny írást díjakkal. Tanuló összesen 239 járt a líceumban, s ezek közül 20 végzett ki nem elégítő eredménynyel. A makói városi polgári fiúiskola második értesítőjét Varga Imre igazgató állította össze. Az intézet abban a helyzetben van, hogy nem csak a tudományos pályára készíti elő a növendékeket, úgy hogy azok akadály nélkül folytathatják tanulmányaikat a középtanodákban, hanem mind ama hivatásnak megfelel, amelyek a korszellem követelményeihez képest, a közéletben legcélszerűbb megélhetési módot nyújtanak. Az intézetben 6 rendes, két segédtanító s 6 hitoktató működött. Az elvégzett tananyag közölve van. Az iskolába 100-an iratkoztak be, évközben elmaradt 8 , közülök 30 végzett ki nem elégítő eredménynyel. A tanszerek gyarapodásáról, a jutalomdíjakban és tandíj-elengedésben részesült növendékekről szóló közlemények fejezik be az értesítőt. A nyitrai róm. kath. főgimnázium értesítőjét, Csősz Imre igazgató teszi közzé. Az értesítő elején a főgimnáziumi éremgyűjtemény jegyzetes ismertetése van Zongora-től. A tanári kar 15 tagból állt. A gimnázium érdemes igazgatója, kit hazafias működéséért és buzgóságáért a király is kitüntetett, gyűjtést kezdeményezett oly célból, hogy szegényebb ifjakat könyvekkel és némely más szükségesekkel segélyezzenek, hogy azok ne legyenek kénytelenek a pánszlávizmus karjai közé vetni magukat, mely a maga részéről mindent megtesz, hogy megkönnyítse a fiatalságnak az iskoláiba való belépést. Az említett gyűjtés már eddig is szép eredményt mutat fel és folyton gyarapodik. Az igazgató felhívja a hazafias közönség figyelmét a nemes ügyre, mely célul tűzte ki a magyarságnak a felvidéken is minél nagyobb tért hódítani és a pánszlávizmust erős fészkéből kiszorítani. Annál inkább oda kell hatni, mert a pánszlávizmus semmi eszközt sem hagy kisérletlenül és semmi nehézségtől sem riad vissza, hogy hazánkat szlávvá tegye. E működésében kivált a felső vidéken kevesebb nehézségbe ütközik , mit a magyarság tétlenül nem nézhet, mert ez nem helyi, hanem közügy. A ki ez ügy támogatásához bármi csekély mértékben hozzájárul, az a hazának tesz szolgálatot. A tanuló ifjúság létszáma 346 volt az év végén. Vidék. ** Balaton-Füredről írják: József nádor egykor azt mondta e fürdőről: »Füred est ornamentum regni Hungáriáé« (Magyarország ékessége). Rég volt ez, tán akkor, midőn Csokonai e kies partról üdvözlé a »Tihany riadó leányát.« Akkor még e hely szemérmes, de vidám gyermekkorát élte. Most már pompás delnó s kacéran nézegeti magát hozzá méltó tükrében: a Balatonban. Mostani idénye élénk s a »Kisfaludy« napjában kétszer sok vendéget hoz. A zene hangjainál egész emberhullámzás van a sétányon; fogy a savanyú kút vasas vize s kél a jó savó. Nem foly rosszul dolga a Mándoky színtársulatának sem. Játékrendje változatos s jó erői vannak: Törökné- Szakáll Róza, Mándokyné, Abonyiné, Laczkó Aranka, Mándoky, Mikes, Follinus. Alkonyat felé a tóparti sétány igen eleven élet színhelye és sokan indulnak csolnakon, yachton vizi sétára — ha kedvez az idő. De most nem mindig kedvez. Oly szeszélyes nyáron, mint a mostani, melyben Erdélyben háromszor látott már a nyár hóesést, a Balaton mellett is nagyokat szökik a hőmérő. Fülesztő meleget tíz foknyi hideg, napsugarat menydörgős menykő, madárdalt égzengés váltott fel hirtelenében. Rossz idő volt a múlt vasárnapi Flóra-bálra is, midőn csak két pár cipő suhant körben a nagyvendéglő termének parketjén. De az Annabálnak annál nagyobb sikerét várják. Koránkint sokan tesznek kirándulást, megismerkedni a híres viszhanggal, melynek persze csak csöndes időben van kedve felelni. Egyszer szélben látogatta meg egy német hercegnő s hiába kiáltozta neki a legszebb német jelmondatokat. »Nem szól ez!« — mondá magyar pórkalauzának. »Nem ám, — felelte ez, röstelve a kudarcot, — mert a mi viszhangunk nem tud ám németül.« ** Koritnicán a fürdő derék orvosa, dr. Ormai József, vigalmi bizottságot alakított mulatságok, kirándulások rendezésére. Tagjai: Majovszky Vilmos besztercebányai törvényszéki elnök (itt is elnök), Kastinszky Géza tanár, Matuska István ügyvéd, Németh Ödön tanár, Péchy és Zalánffy honvéd-főhadnagyok, Perczel Ferenc bankhivatalnok, Szobonya Bertalan gazdasági titkár és a fürdőorvos. E bizottság múltja?