Fővárosi Lapok, 1886. január (23. évfolyam, 1-31. szám)
1886-01-20 / 20. szám
tói is. Az első számba többek közt Balázs Sándor irt beszélyt. E szám általában ügyesen, élénken van szerkesztve, van változatos ujdonsági rovata is. A lap előfizetési ára egész évre négy írt s ez összeg a szerkesztő nevére küldendő Ipolyságra. A »Hont« hetenként egyszer fog megjelenni s hivatalos közlönye a megye szabadelvű pártjának. * Debreceni színészet. Debreceni levelezőnk írja: A színházi pályázat határideje szombaton járt le. Pályázták: a hármas színész-konzorcium, Nagy Vince temesvári, Tóth Béla szabadkai és más igazgatók, mint hírlik Mándoky Béla is. Legtöbb kilátása a konzorciumnak és Nagy Vincének volt, de mióta Somogyi Károlyt illetékes helyről felszólították, hogy vállalja el az igazgatást egyedül, csak ő jött komolyan számba. A sajtó és közönség igen örvendett, midőn hétfőn csakugyan Somogyi lett győztes, mert mindenki hiszi, hogy amily lelkiismeretes színész és főrendező jelenleg, épp oly igazgató is lesz, kinek kezében a debreceni színészet előbbi virágzó helyzetébe jut. A hét újdonsága: Klárné »Urak és cselédek« című bohózata, a sajtó minden kifogásai dacára, a közönségnél jó fogadtatásra talált. A nézőtér szorongásig megtelt és a ház csak úgy rengett a kacagástól. A cseléd trifoliumot Orley Flóra k. a., Bodroginé és Gyöngyi ábrázolták mulattatóan. Szombaton már harmadszor adták szorongásig telt ház előtt a »Sötét pont«-ot, melyben ismét Nagy Ibolyka k. a. (Lydia) tett ki magáért. Ferenczi Gyula tehetséges fiatal színész jutalmára a »Cifra nyomoruság«-ot választó s bár Sodrót elismerésre méltóan játszta, a színház még félig sem telt meg. * Apróbb hírek. A »menyasszony kedvese« Deák Pál baritonista népszínművét, mely a tavaszszal Lányi Ernő zenéjével a népszínházban is színre kerül, a szerző jutalomjátékára előadják Pécsett. — Szépirodalmi matinéét rendez e hó 24- én az egyetemi olvasókör, e hét végén pedig rhetorikai estélyt. * Fővárosi hírek. * Szlavón küldöttség Budapesten. Az orsz. kiállításban részt vett szlavón kiállítóknak egy 15 tagból álló küldöttsége járt tegnap a fővárosban Pfeiffer Károly Lipót nagybirtokos vezetése alatt s tisztelgett előbb Matlekovics Sándor államtitkárnál, mint a kiállítás elnökénél, azután gróf Zichy Jenő alelnöknél s végül Schnierer Gyula igazgatónál. Mindegyiknek díszesen kiállított köszönő feliratot nyújtottak át a küldöttség összes tagjainak aláírásaival. A megtiszteltek melegen köszönték meg a váratlan megtiszteltetést. Matlekovics és Schnierer a kereskedelmi minisztérium épületében, gr. Zichy pedig az orsz. iparegyesületben fogadta a küldöttséget. Mielőtt Budapestre jöttek, Eszéken gróf Normannál, a szlavón kiállítási bizottság elnökénél és Bartolovics alelnöknél tisztelegtek, megköszönve a kiállítás létrejötte körül kifejtett buzgó működéseiket. S mindkettőnek külön hálafeliratot nyújtottak át. Normann elnök ugyanez alkalommal osztotta ki az ottani kereskedelmi és iparkamara helyiségében a kiállítóknak a királyi kitüntetéseket. A kiosztás előtt a nagy küldöttség felkereste Plavsich Athanáz Miklóst, a horvát szlavón kiállítás volt főfelügyelőjét és az ottani iparkamara titkárát, köszönetüket fejezték ki neki a kiállítás körül végzett buzgó és sikeres működéséért és egy 50 arany súlyú tömör aranyból készült renaissance stily allegorikus csoportot nyújtottak át hálájuk jeléül. Innen a küldöttség Zágrábba ment s gr. Khuen-Héderváry horvát bánnak nyújtott át díszes hálafeliratot, végül pedig a fővárosba jött, hogy a kiállítás főintézői iránt rója le háláját. * Az unitáriusok budapesti német szuperintendensül Schwarz Gyula lelkészt hívták meg Berlinből. Mielőtt azonban átvenné budapesti hivatalát, előbb meglátogatja a bécsi és gráci reform-községeket, melyek kedvezőtlen viszonyok közt vannak. Vallási könyvül az új szuperintendens is megtartja Ferencz József kolozsvári püspök németre fordított katekizmusát, a német unitáriusok dogmatikus tekintetben szorosan az erdélyi unitáriusok tanaihoz csatlakozván. Liturgiai tekintetben a német és angol unitáriusok az osztrák evangélikusok szokásait követik. Schwarz lelkész hivatalba lépése után rögtön hozzá fognak egy német unitárius kápolna építéséhez a kerepesi úton, a tervezett templomra nem gyűlvén be elég összeg. * Farsang. Az athleta-bál háziasszonyi tisztére a bizottság báró Sennyey Pálné úrnőt nyerte meg, ami még inkább fokozza a vigalom sikere iránt táplált reményeket. A rendező bizottság már szétküldte a meghívókat s kéri azokat, kik tévedésből nem kaptak, forduljanak a bizottsági irodához (»Budapest« fogadó.) — Az épitőiparosok ez évben is megtartják báljukat. Február 13-dikára tűzték ki, a redoute termeibe. — A budai tanitó-egylet február 1-én rendez táncvigalmat, segélyalapja javára. A meghívókat már szétküldték s belépti jegyek egy írtjával kaphatók Sebastiany Ilona rendező bizottsági pénztárnoknál s a budai elemi iskolák igazgatóinál. — Az országos központi kath. le- Képviselőbíz. (7.) A hétfői vihar után tegnap ismét nyugodtan folyt tovább a képviselők tanácskozása. Nemcsak a költségvetés általános tárgyalását fejezték be, hanem elintézték a két ház közti érintkezésről szóló javaslatot is. Péchy Tamás elnök megnyitván az ülést, a törvényhatóságokról szóló javaslat ellen intézett több kérvényt mutatott be, Gajáry Ödön előadó pedig előterjesztette a kérvénybizottság jelentését a kérvények 18 dik sorozatáról. Ezt szombaton fogják tárgyalni. A napirend első tárgya a költségvetés általános tárgyalása volt. Helfy Ignác, párbeszédet mondva, visszapillantást vetett a vitára és hibáztatta, hogy a kormánypárti padokról három napig nem szólt senki; a régi Deákpárt a költségvetésnél azt soha sem tette. Megrótta azt a hangot is, melyet a vita folyamán az ellenzék szónokaival szemben használtak; a miniszterelnök adta ki a jelszót s az előadó követte, pedig a gúny csak akkor van megengedve, ha a megtámadott fél meg is érdemli s a ki használja, bir azzal az önérzettel, hogy részen van az igazság. Helly elsorolta, milyen kiváló szónokok szóltak az ellenzék részéről, aztán Hegedűs Sándor előadónak megjegyzi, hogy az ellenzék joggal tesz kifogásokat, mikor az előadó maga azt mondta, hogy a költségvetés nem jó, de a helyzetnek megfelel. Ez emlékezteti a szólót a szoikus tanra: légy bátor mindenek fölött, de ha szorult helyzetben vagy, légy merész s ha ügyed egészen veszendő, légy vakmerő. (Derültség.) Hogy a függetlenségi párt, mint Hegedűs monda, sisyphusi munkát végez, az nem baj, a baj az, hogy a nemzet végez sisyphusi munkát a kormány által rárakott terhekkel; ha pedig a mérsékelt ellenzéket Tantalushoz hasonlítja, erre megjegyzi Helfy, hogy a mérsékelt ellenzék tagjai ott voltak a forrásnál, a kormánypárton, meríthettek volna, de nem kellett nekik. Ezután megjegyzéseket tett Helfy a kormánypárti szónokok s a pénzügyminiszter beszédeire, egyebek közt megjegyezve, hogy gróf Szapáry megtalálta a hangot, mely illik egy miniszterhez és a tárgyhoz, de számadatai mesterséges csoportosításával a helyzetet szépítenie nem sikerült. A szóló egy feltétel alatt belenyugszik a költségvetésbe: jelentse ki a pénzügyminiszter, hogy ha az 1886 diki zárszámadásokban 42 millió lesz a deficit, akkor az egész kabinet beadja lemondását. (Derültség.) Végül hosszabban foglalkozott a miniszterelnök beszédével, a nemzetiségi izgalmak növekedésével s azzal, hogy a kormányelnök programmja: a magyar állameszme. Ez, úgymond Helly, furcsán hangzik azoknak az ajkán, kik lépésről lépésre föladják az államiság jogait, pedig önállóság nélkül állam nem képzelhető. (Helyeslés a szélsőbalról.) Hegedűs Sándor előadó személyes kérdésben szólalt fel s Helly ellenében a használt hangra nézve megjegyzi, hogy az egyes ellenzéki szónokok tehetségét, szellemét a legtávolabbról sem érinté, de mikor az ellenzékről minden áldott nap a meggyőződés-nélküliség, rossz politika, könnyelműség, az ország érdekének feláldozása s más ilyen kifejezések hangza- tanak és éppen most is monda Helly, hogy azt a hangot Hegedűs akkor használhatta volna, ha mellette volna az igazság, akkor végre is a szóló szabadságot vette magának, hogy a kifejezések tartalmatlanságát ki-s mutassa. A sisyphusi és tantalusi hasonlatot pedig, mint szavai idézéséből kitűnik, nem sértő értelemben alkalmazta, hanem jelezte vele a terméketlen munkával járó érzést. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gráf Szapáry Gyula pénzügyminiszter szintén felelt röviden Helfy beszédére. Arra a panaszra, hogy a jobb oldalról mért nem szólaltak fel többen a költségvetés védelmére, a miniszter megjegyzi, hogy ennek oka az, hogy az ellenzék támadásai nem is anynyira a költségvetésre vonatkoztak, nem kellett többet mondani, mint a mi mondatott; maga Helly is : azzal kezdte első beszédét, hogy keveset fog szólni magáról a költségvetésről, Így jártak mások is, tehát nem volt sok cáfolni való. A nagy zárszámadási deficitek, melyeket Helfy hibáztat, a beruházásokból erednek . Helfy, mikor a deficitet sokalja, a beruházások csökkentését mégis ellenzi. Hogy jövőre semmi beruházás ne legyen, azt a szóló nem mondta, de van középút, melyet meg lehet tartani. Arra, hogy ha az idei deficit 42 millió lesz, Helfy elvárja a pénzügyminiszter lemondását, gróf Szapáry megjegyzé, hogy az idei zárszámadások 1887. végén vagy 1888 elején kerülnek tárgyalásra s köszönetet mond Helfynek a jó kívánságért, hogy számítása szerint a szóló két év múlva még e helyen lesz. (Derültség.) Hogy mit fog akkor felelni, azt méltóztassék Helfynek bevárni, de egyet előre konstatál: Helfy szerint az idei eredmény tíz millióval rosszabb lesz az előirányzatnál. Majd annak idején, a zárszámadások tárgyalásánál konstatálni fogják, kinek volt igaza. (Élénk tetszés a jobboldalon.) A vita ezzel véget érvén, Péchy Tamás elnök föltette a kérdést. A többség felállással elfogadta a költségvetést és elvetette Helly és Enyedi határozati javaslatait. A napirend második tárgya ama jelentés tárgyalása, melyet az 1885. évi 7-dik törvénycikk alapján kiküldött országos bizottság a főrendiház és képviselőház egymás közti érintkezéséről és az országos bizottságok alakításáról készített. Rakovszky István előadó rövid tárgyilagos beszéddel indokolta a jelentésben foglaltakat. Az országos bizottság feladatát a törvény szorosan körvonalazta, kimondva, hogy a főrendiház jogköre érintetlen marad; a bizottság tehát öt pontban csupán a két ház közti érintkezés és az országos bizottságok alakítása iránt tett javaslatokat, kéri, hogy a ház ezeket mint a házszabályok függelékét léptesse életbe. Thaly Kálmán barátja minden észszerű nyításnak, de ragaszkodik a történelmi hagyományok által a nemzet életében meggyökerezett szokásokhoz. Hivatkozik az angol parlamentre, hol fentartják a régi szimbólumokat; a német Reichsgericht bírái ma is piros palástban ítélnek. Ellenzi tehát a két ház érintkezési módjának megváltoztatását, mert az eddigi szokás külsőleg is jelezte az összetartozást. Tisza Kálmán kormányelnök megjegyzi, hogy itt elvi vagy jogi skrupulus nem lehet, csak célszerűség kérdése. Régente küldöttségek vitték az üzeneteket egyik tábláról a másikra, utóbb az itélőmesterek, 1848. óta a jegyzők. De a jegyzők által való üzenetváltásnál igen sokszor csupán az üzenet átvétele végett kell ülést tartani s az alkotmányosságnak nem követelménye az, hogy csupán üzenetváltásért annyi ember kizavartassék működése köréből. Egyik házra sincs semmi lealázó abban, ha a két ház elnökei által érintkezik. Csernátony Lajos megjegyzi Thaly ellenében, hogy Angliában nem a jegyzők, hanem az elnökök által történik az üzenetváltás, az elnökök aztán felelősök. Thaly Kálmán erre kijelente, hogy az angol parlamentet csak általánosságban említi, nem tüzetesen a két ház közti érintkezés példájául. Szilágyi Dezső egy a részletekre tartozó módosítványt nyújtott be, Madarász József a javaslat ellen nyilatkozott, úgyszintén Herman Ottó is. A többség általánosságban elfogadta a jelentést. A részletes tárgyalásnál Rukovszky István előadó tüzetesebben indokolta az első pontot, kiemelve, hogy a jegyzők által való üzenetváltás mellőzése a parlamenti működés érdekében áll s bizonyos tekintetben a parlament tekintélye is kívánja, mert az üzenet-átvétel ■ végett rögtönzött ülésen, melyre csekély számmal jöt■ tek össze a tagok, gyakran el is intézték az ügyeket, ami nem vált az elintézés előnyére. Az újjászervezett főrendiház folytonosabb, alaposabb tevékenysé■ get fog kifejthetni, ha nem zaklatják csupán forma■ ság miatt tartott ülésekkel. A Szilágyi Dezső módosítványát, hogy ne kézbesítési könyvről legyen szó, hanem átvételi elismervényről, elfogadhatónak tartja, Thaly Kálmán nem látja az okot mért kellene ■ a történeti, hagyománynyal szakítani; a javaslatot csak az fogadhatja el, ki elvesztette érzékét a nem■ zeti állam iránt. Tisza Kálmán kormányelnök ismételten ajánlja a javaslatot, mert nem ijeszti el a fenyegetés, hogy csak az fogadhatja el, aki elvesztette a magyar állam iránti érzékét, csodálkozik, hogy Thaly a magyar állam eszményét abban a kölcsönkért attilában ideoda járó jegyzőben látja. (Derültség és helyeslés jobbról.) Thaly Kálmán, személyes kérdésben szólva, a miniszterelnöknek megjegyzi, hogy a kigenerálisok waffenrockjába kapaszkodik, az gúnyt űz az attilából. (Derültség, zaj.) Tisza Kálmán kormányelnök azt felelte, hogy nem az attilából űz gúnyt, hanem ama szokásból, hogy kölcsön vett attilában jártak át, viszszautasítja tehát Thaly szavait. (Élénk helyeslés jobbról, zaj balról.) A javaslat ellen szólt még Olay Szilárd, de a többség, az előadó felszólalása után változatlanul elfogadta a szakaszt. A negyedik pontnál Szilágyi Dezső adott be módosítványt, majd azt ajánlotta, hogy az egész szakaszt utasítsák vissza a bizottsághoz , de a többség Tisza Kálmán kormányelnök felszólalása után a szakaszt elfogadta, úgyszintén némi módosításokkal a még hátralevőket is. Az ülés végén Tisza Kálmán kormányelnök felelt Istóczy Győző interpellációjára az italmérési jog megváltása iránt. Kijelente, hogy a kormány foglalkozott e kérdéssel oly irányban, hogy a regale állami közvetítéssel megváltassék, úgy, hogy egy ideig legalább még a községek birtokában maradhasson ; a javaslatok készen is vannak, de hogy keresztül is vizessenek, arra az általános pénzügyi helyzet kedvezőbb voltát kell megvárni, mert különben az államnak igen nagy terhet kellene elvállalni, vagy pedig a regaletulajdonosok érdekét sérteni. Mihelyt lehető lesz, a kormány örömmel be fogja nyújtani javaslatait. A ház helyesléssel fogadta a választ és Istóczy Győző is tudomásul vette. Ma a költségvetés részletes tárgyalása következik. 138