Fővárosi Lapok 1886. július (182-210. szám)

1886-07-04 / 183. szám

»A Dabóczy-család« című regény indul meg, költe­ményeket pedig Bozzai Pál hagyományaiból olva­sunk. Bozzai Pál 1852-ben mint huszonhárom éves , személyhez ifjú halt meg Zánkán. Már az »Életképek«-be irt verseket, aztán honvéd lett, a fegyverletétel után be­sorozták s Csehországból két év múlva bocsátották haza meghalni. Irodalmi hagyományait barátja, Lévay József rendezte sajtó alá s legközelebb fognak meg­jelenni. A »Szemle« által mutatványul közöltekből álljon itt a következő » Végsőhaj« : Nem esztendők hozzák az időt! Megagy az ember, mint a nyár, Meleg szív­vel, forró kebellel, Ha az idők viharja jár. Mért számolod a lassú órát S a perceket fejed fölött? " Szivednek minden dobbanása Egy hír a múlt s jelen között. S ez űrben, képtelen szemekkel Kietlen sorsod néz reád : Elénekelted életednek Már hajnalát és alkonyát. A füzet végén »Hillebrand utolsó munkája« címmel e német jeles írónak nemcsak utolsó művéről (»Zeiten, Völker und Menschen«) olvasunk ismerte­tést, hanem magáról az Íróról is. Az »Értesítő« pedig négy könyvről közöl bírálatot. Acsády Ignácnak »Ma­gyarország Budavár visszafoglalása korában« címü müvét, bár több kifogás után, értékes munkának is­meri el, úgy szintén Telkes Simonnak »Áruforgal­munk« címü müvét. Rudnyánszky Gyulának »Fény­ben, árnyban« címmel megjelent költeményeiről a »Szemle« kritikusa a hírlapok bírálóival nem ért egyet s nem tagadja ugyan meg Rudnyánszkytól a tehetséget, de úgy találja, hogy erőlködik nagyot mondani, csakhogy nem tudja formába önteni, színte­lenül csinos, regényesen folyékony. Végre a »Nem il­lik« című könyvecskére tesz egy bíráló megjegyzéseket. M 1360­ ­­­­ nyával, Jékey Aladár és Rédiger Géza Zsoltár-fordi­ főszerepeket Németh, Kassai, Eőri, Szirmai, Tóth, tással gyarapíták a füzet tartalmát, melyet párisi Ebergényiné, Vári Irma, Fodor Fruzsina és Arányi levél, Török Sámuelnek szentmihályi Pap Sámuel , Izabella fogják játszani, egyházgot­dnok koporsója fölött mondott beszéde, Török Sándor nekrológja, Derzsi Károly cikke a szkicói hercegi család gyászáról, gyöngymondatok s apróságok fejeznek be. * A magyar nemesség cimerkönyve. A rop­pant kiadások folytán, melyekbe a cimerkönyv kerül, egyelőre még reményünk sem lehet, hogy a sok ezer magyar nemesi család címereinek ismertetése magyar nyelven megjelenhetne. Annál örvendetesebb, hogy a Siebmacher-féle nürnbergi több kötetes »Grosses und allgemeines Wappenbuch«-ban a kiadók, mint már említők, egy önálló szakaszt nyújtottak a magyar nemesi családok címerei számára. Szerkesztőkül felső­győri Nagy Iván neves genealógust és nagy-tacskándi Csörgheő Géza őrnagyot, a heraldika buzgó mivelő­jét kérték fel. Eddig öt füzet jelent meg 18-18 kép­táblával és 3—4 ívnyi magyarázó szöveggel. Minden képtáblán 12 címer látható s a magyarázó szöveg rövid, de mindent összefoglal, mit az illető családról ily speciális szakmunkában mondani lehet. A magyar családokra vonatkozó szakasz külön is megrendelhető. * Színművészeink köréből. Az Odry Lehel * Népies irodalom. A Szt.­István társu­lat népirodalmi pályázatára beérkezett művekről a bírálók már benyújtották véleményüket. A két bíráló ítéletéből kitűnt, hogy a négy pályadíj valamelyikére érdemesítendő pályamunkák közül csak egy az, a­melyre nézve a bírálók egyetértenek. Miután mindkét bíráló a többi három pályadíjra érdemesek­nek más és más munkát jelölt ki, szüksége forgott fenn annak, hogy a választmány határozatához képest a 8, illetőleg a 7 pályamunka a választmány által ki­küldött harmadik bírálónak adassák ki felülbírálás végett. A harmadik bíráló munkájával egy hét alatt elkészül. Az irodalmi bizottság továbbá a jutalma­zandó négy pályamunkán kívül még hatot s így ösz­­szesen 10-et jelölt ki olyanoknak, melyek ez idő sze­rint sajtó alá kerülnek. * A nemzetiségi hírlapok közt nem­régiben sajnálható változás történt. A ruténeknek ezelőtt leg­alább volt egy hazafias szellemű, derék lapjuk : a »Kárpát«, melyet Homicskó Miklós szerkesztett. Ha­lálával azonban a lap megszűnt, mert özvegye nem tudott alkalmas szerkesztőt találni. A derék lap be­vezetése alatt alakult hangversenytársulat tegnap iyét most a »Lisztek« tölti be, melyet Fenczik Ödon délután utazott el a fővárosból Temesvárra, hol ma proskói lelkész szerkeszt, szintén egyetlen rutén lap este tartják meg az első hangversenyt. — U­j­h­a­z­y Ede közelebb Sátoralja-Ujhelyen vendégszerepelt Miklósi társulatánál, majd pedig Bácsnál Balassa- Gyarmaton. Ott Vízvár­i Gyula fog utána vendég­szerepelni, háromszor lépve fel a »Csizmadia mint kísértet,« »Pry Pál« és »Stern Izsák« című dara­bokban. * Új vállalat indult meg a Grill-féle udvari könyvkereskedés kiadásában. »Szépirodalmi kis könyv­tár«, melyben az újab­b irodalmi termékek olcsó új kiadásait gyűjtik össze. Öt kis kötet már megjelent s ezek elismerésre méltóan nyitják meg a sorozatot. Csinos kiállítású jó papíron tisztán nyomott könyvek, melyek olcsóknak mondhatók, mert áruk egyenként csak félforintra van szabva. Az első számú verskötet: »Endrődi Sándor kö­ltemény­ei«-ből közöl­­ték benne hat évnek (1879—1885) termékei. A má­sodik s harmadik kötet színdarab. Somló Sándor »Első szerelem« című vigjátéka az egyik s ifj. Ábrányi Kornél »Csalh­atatla­n«-ja a másik. Ne­gyedik kötetül Nautilusnak »Passautól Buda­pestig csónakon« című útirajza csatlakozik; végül ötödiknek »Kendi Margit«, Bartók Lajos történeti drámája. * A népszínházban holnap, hétfőn s azután kedden is »Az ördög pirulái«, szerdán és csütörtö­kön »A lyoni futár«, pénteken először »A zsidó hon­véd« kerülnek színre. Az utóbbi mű, Lukácsy Sándor eredeti színműve, a hatvanas évek végén íratott s az 1848-iki szabadságharc korában játszik. A budai színkörben s az egykori istvántéri színházban nagyon sokszor adták a hetvenes évek elején, sőt lefordítva az akkori német színházban is száznál több előadást ért meg. A népszínházban pénteken adják először s a gyanánt. A csere azonban korántsem mondható kielé­gítőnek. Úgy látszik, az új lapnak az izgatás és a nemzetiségi torzsalkodás szítása a célja. Erre valla­nak legújabb számának cikkei is, melyek az ungvári Szt.-Bazil rutén irodalmi társaság fölelevenitését sür­getik, kikelnek az ellen, hogy egyes falusi iskolákban magyarul imádkoztatják a gyermekeket s végül Zloczky Kornél bácsaranyosi lelkész abbeli örömét tolmácsolják, hogy a »Kárpát« többé nem fog meg­jelenni s helyette a »Lisztek« van. * Apróbb hírek. Jászay Mari asszony, a nemzeti színház tagja, Párisba és Londonba utazott. —­ Kaposvár színkörét Somogyi Károly sopron­­győri színigazgató nyerte el. — Kis füzetben megjelent az a felavató beszéd, melyet Hochmuth Ábrahám veszprémi főrabbi az ottani uj orgonánál mondott; ára 10 kr. — B­a­r­t­a­y E­d­e, a nemzeti zenede igazgatója a nyáron uj zenekari szimfóniás költeményt ir. — Balaton -Füreden Bényeiné Harmath Emma asszony­ fog vendégszerepelni s onnan Tapolcára megy. — Ábrányi Lajos arckép­festő jelenleg Ghiczy Kálmán és gr. Lónyay Meny­hért arcképeit festi. — »Csángók esküdj­etek«, Jankai költeménye, melyet a gyoroki csángók mai eskütételén fog szavalni, megjelent egy röpiven. — Kolozsvárit Gabányi Árpád tegnap az »Arany ember« Brazovics szerepében fejezte be sikeres ven­dégszereplését. Fővárosi hírek. * A herceg Esterházy-f­éle kincsek. A tör­ténelmi kiállítás rendező bizottsága százhárom tárgy­ból álló nagybecsű gyűjteményt kapott a herceg Es­terházyak fraknói kincstárából. Sok közöttök a ritka­ság s az egész kiállításnak e gyűjtemény lesz egyik legérdekesebb része. Nevezetes eseményhez, vagy fűződik csaknem minden tárgy. Többi közt figyelmet érdemel egy olvasó, mely achát-go­­lyócskákból van összefűzve. XI. Ince pápa adta 1687-ben Lipót királyunknak, ki viszont herceg Es­terházy Pál nádornak ajándékozta. Egy másik olvasót Szobieszky János lengyel király kapta a pápától. Ne­vezetes egy ezüst zászlócsúcs, melyet gróf Esterházy Miklós 1623-ban Érsekujvártt vett el a töröktől. Föl­­irás ékeskedik rajta, továbbá ama négyezer keresz­tény száma, kiket a hős gróf török rabságból szabadí­tott ki. Egy elefántcsontos buzogány arról nevezetes, hogy Kinizsy Pál azzal harcolt a török ellen. A gyűj­teményben láthatók továbbá ama török­ fegyverek, melyek gyilkos sebet ütöttek a vezekényi csatában gróf Esterházy Lászlón Végül sok más becses ereklye közt kiváló figyelmet érdemel az arckép­gyűjtemény. Harminckét kitűnőség egykori képe van közte. Mind unikumok. Többek közt XI. Ince pápa, Tököly Éva grófnő, az öreg Tököly István, Tököly Imre, Szo­bieszky lengyel király, a híres Széchy Mária, Zrínyi Ilona, Apafy Mihály erdélyi fejdelem, stb. mellett az Esterházy-család sok jeles és vitéz tagjának arcképe. A kisebb ereklyék s különböző fegyverek, mindannyi a hősi lények emléke, maguk is csinos,kis kiállítást ké­pezhetnének. * Fontos értekezlet volt tegnap a közoktatás­­ügyi minisztériumban, a ref. középiskolák állami se­gélyezése ügyében. Jelen voltak Trefort Ágoston köz­ügyi helyzetre, mennyire redukálhatók az egyetemes konvent kívánalmai. Az eredmény az volt, hogy be­fektetésekre és beruházásokra, egyszers mindenkori segélyezés fejében három évre megosztandólag, legalább 330.000 frt szükséges; az egyes iskolák évi segélyezésének összegénél pedig csakis csekélyebb redukció tehető az által, hogy egy-két középiskola, mint nem állami fontosságú, saját erejére utasítandó. * Török János főkapitány péntek este haza­tért s tegnap már ismét megkezdte hivatalos műkö­dését. Hat hétig járt külföldön s Bécsben, Berlinben, Párisban és Londonban tanulmányozta a rendőri viszonyokat s kivált a detektiv-intézményt. Minde­nütt szívesen fogadták s igyekeztek megkönnyíteni feladatát. A főkapitány hazatérve, helyettese által részletes jelentést tétetett magának a távolléte alatt történtekről s különösen a múlt havi utcai zavargá­sokról. Tegnap délelőtt pedig Tisza Kálmán belügy­miniszternél járt a főkapitány. * Kitüntetések. A király ő felsége Láni Godefréd, Beszterce-Naszód megye alispánjának és törvényes utódainak, a közszolgálat terén félszáza­don át szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a ma­gyar nemességet adományozta, a »besztercei« előnév­­vel, díjmentesen. — Pánczél János, ugyanazon megye főjegyzője a közigazgatás terén sok évi szol­gálata közben szerzett érdemei elismeréséül, a koro­nás arany érdemkeresztet nyerte. * Labdaház berendezését tervezik a fővárosban. Gróf Zichy Rezső vetette föl az eszmét a »Lawn-ten­­nis-klub« legutóbbi közgyűlésén. E klub tulajdonké­pen szakkörű­ főúri társaság, mely a »lawn-tennis« angol labdajáték gyakorlására alakult. Már néhány év óta fönnáll s a lóversenytéren szokott labdázni. s Évenként száz forintot fizet értte a jockey-klubnak s gróf Zichy Rezső saját költségén három labdateret s s külön öltöző szobát rendeztetett be férfiak s nők számára. Most azonban arra gondolnak, hogy a lawn­­tennis-t szélesebb körökben is terjeszteni kellene s e végett gondoskodni akarnak róla, hogy a labdázás télen is gyakorolható legyen. A klub közgyűlése he­lyeselte az indítványt s elhatározta, hogy labdaházat rendeztet be. Három klubtagot megbíztak, kérjék meg a fővárost, nem engedné-e a klubnak több évre át a kiállítási iparcsarnok egy részét. Ha e helyiséget nem kaphatnák meg, akkor különálló labdaházat szándékoznak építtetni a város valamely közelebb eső részében. * Személyi h­írek. József főherceg e hó 13-án utazik családjával együtt Balatonfüredre, hol fogadására nagy készületeket tesznek. — Fáik Miksa orsz. képviselő üdülés végett fővárosunk­ból több hétre elutazott. — Ráth György kir. táblai tanácselnök Reichenhallba ment, on­nan tengeri fürdőre rándul, aztán a koritnyicai fürdőbe. — Dückert, a budapesti belga uj főkonzul, fővárosunkba megérkezett. — Báró M­a­y­r bukaresti követünk, a vámháboru következté­ben Erdélyben beállott súlyos viszonyok tanulmá­nyozására hazánkba érkezett s a határszéli iparról a színhelyen igyekszik pontos tájékozódást nyerni. — Perndl Ignác nagyenyedi országos fegyintézet igazgatót az igazságügyminiszter a szamosujvári or­szágos fegyintézethez helyezte át. — Dadai Király P­á­l­n­é szül. Tóth Etelka asszony Budapesten élete 39-dik évében meghalt. * Óriás vendégek járták be tegnap a szerkesz­tőségeket. Az állatkertben mától fogva látható Ger­illák óriás és Borbála óriás nő. A férfi 7 láb 8 hüvely, a nő 7 láb két hüvely. Mind a ketten állítólag oroszok s a férfi, ki már hosszabb ideje jár mutogató­­körúton, beszél németül is. Az ajtókon meghajolva jöttek be, s a 21 éves férfi, nagyságához mérten ará­nyos termetű. Hosszadad erős vonású arca, széles válla, óriás arányai harmonikusak. Keze oly nagy, hogy markába mindkét kezünket is befoghatja. Orosz fehér kucsmát és díszöltözetet viselt, hosszú fehér kö­penyt, vörös zekét, kék nadrágot magas csizmákkal, oldalán nagy tőr függött. Egy közép magasságú em­ber karja alatt kényelmesen elsétálhat. A nő szintén orosz nemzeti viseletben tisztelgett s mondhatni elég kellemes benyomást kelt. Hangjuk gyengébb, mint nagyságuktól várnak. A nő mozdulatai szabadabbak. Velük jött, az ellentét kiemelésére egy törpe, illetőleg gyermek, ki még lábuk száráig sem ért. Két nyitott­­ kocsi vitte őket körül a városban s az utcán járóke­­­­lők közt egész tolongás támadt, ha valahol megálltak­­ és nyomukban tódult az utca népe, ha egy-egy szer­­­­kesztőségbe mentek. * Esküvő: Mihály József tanár s író a kapucinusok budai templomában tegnap vezette ol­tárhoz Ambrus Mariska kisasszonyt, Ambrus Zoltán fiatal író húgát. Az esketést a menyasszony oktatásügyi miniszter­elnöklete alatt Tisza Kálmán miniszterelnök, mint a dunántúli egyházkerület fő­ nagybátyja, Spett Gyula nagyváradi szentszéki jegyző gondnoka, báró Kemény Gábor közmunka és közle­kedési miniszter mint az erdélyi egyházkerület fő­gondnoka, báró Vay Miklós az egyetemes konvent elnöke, Tisza Lajos gr. a dunamelléki egyházkerület főgondnoka, Tanárky Gedeon államtitkár, Szász Ká­roly püspök és Klamarik János osztálytanácsos. Az értekezlet azzal foglalkozott, hogy tekintettel a pénz­végezte­ násznagyok voltak: Spett Vince fővárosi ügyvéd, a menyasszony nagybátyja és Mihály Miklós állatorvos, a vőlegény öcscse. Az esküvőn válogatott közönség jelent meg, különösen az irodalmi körök voltak képviselve. * Az egyetemi épület régi részének kiürítése következtében, a jövő tanévre az újabb szárnyban

Next