Fővárosi Lapok 1888. március (61-91. szám)

1888-03-30 / 90. szám

gok részére meg legyen könnyítve. Ezután C­s­i­r­­­k Gy. tartott fölolvasást a »Színről a dekoratív művé­szetekben«. Előadta a szín fizikai lényegét s aztán hatását fejtegette. Megemlítvén, hogy a színek álta­lában két nagy csoportra oszthatók, u. m.: az úgy nevezett meleg színekre (vörös, narancs és sárga) s a hideg színekre (zöld, kék és viola), — áttért arra a ha­tásra, a­melyet a dekoratív művészetekben a színek megfelelő alkalmazásával el lehet bírni. Végül a szí­nek jelentőségét emelte ki s nagy vonásokban megje­lölte, hogy különböző célok szolgálatában mely szí­nek alkalmazhatók legelőnyösebben. A fölolvasást a szakosztály tagjai tetszéssel fogadták. * A főváros csatornázása. Az általános csa­tornázási rendszer már rég el van fogadva s a mér­nöki hivatal külön e célra fölállított egyik szakosz­tálya a részletterveken dolgozik. És még mindig akad­nak, a­kik a fővárost egy-egy más csatornázási rendszerre figyelmeztetik és próbát ajánlanak, így legközelebb is egy Shone-rendszerű csatornázási be­advány érkezett a tanácshoz, a­miben az illető cég e víznyomású rendszer meghonosítását kéri. Próbakép alkalmaztatni javasolja azt a közvágóhídnál, Kőbá­nyán, Ó-Budán és Rákosfalván. * A színész­ vásár most foly, bár meglehetősen lanyhán. A nagyhét nagy hete a vidéki színészeknek is, mert virágvasárnap után cserélnek társulatokat és a direktorok ekkor változtatják színészeiket. A »Pan­nónia« kávéházban és előtte az aszfalton mozogni sem lehet a sok ácsorgó színésztől és színésznőtől. Az idén a vidéki színigazgatóknak több mint a fele megbukott, a felszabadult »Thália fölkentjei« tehát rajként tó­dultak a fővárosba. Ez elhanyagolt külsejű, még az utcán is komédiázó alakok láttára kezdjük érteni, miért nem kell annak a jó vidéki publikumnak a színház. És szatírája gyanánt ez állapotoknak, a színész-egylet nagy képpel mókázik el új színész-felvételekkel. Ez a színész-vásár napjaiban 60 jelentkező kívánt része­sülni abban a kitüntetésben, hogy bizonyítványnyal igazolhassa a proletárok közé tartozását.­­ A »fekete gyémántok« jól jövedelmeztek tavaly is a salgó­tarjáni kőszénbánya részvénytársu­latnak. A tegnap tartott rendes évi közgyűlésen az igazgatóság jelenti, hogy a nyereség, a megelőző évi 18,486 frt 84 kr előírással együtt, 430,75 frt 58 kr, melyből levonva a berendezésekre és eszközökre, adókra, törlesztési részletekre, jutalékra eső 182,041 frt 07 krt rendelkezésre 248,716 frt 51 kr marad. Az igazgatóság indítványozta, hogy a 25600 db rész­vényre egyenként 9 frt, vagyis 230,400 frt fizettessék ki, 18,316 frt 51 fr pedig új számlára vitessék át. Minthogy a részvények ez év január 5-ig 100 frtra szólottak, úgy ez 9 százaléknyi kamatozásnak felel meg. Az elnök jelente meg, hogy az igazgatóság az ettesi kőszénbánya-részvénytársaság ingó és ingatlan vagyonát 80 ezer frtért megvásárolta. A közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, az előterjesz­téseket elfogadta s a felmentvényt úgy az igazgató­ságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta. A lelépett dr. Chorin Ferenc alelnököt újra egyhangú­ig megválasztották, Feldmann G. Károly vezérigaz­gatónak pedig, valamint az igazgatósági tagoknak és hivatalnokoknak az elért szép eredményért jegyző­könyvileg köszönetet szavaztak. Egyszersmind ki­mondták, hogy a szelvények beváltását április 3-tól kezdve eszközlik. * »Amerika« veszedelme. Már mint a város­ligeti »Amerika« vendéglőé. A tűzoltóságnak azt je­lenték, hogy e mulatóhely ég. Sietve ki is vonult nemcsak a tüzérség, hanem egy szakasz katonaság is. Nem »Amerika« maga égett, de mellette lángokban állott a Thomas Mátyás faboltja, a­mely porrá is égett, menthetetlenül. A kár azonban nem több négy-ötszáz forintnál. »Amerika« baj nélkül szabadult a veszede­lemből. A tűz vigyázatlanság szülöttje volt. A szom­szédos rét kiaszott tavalyi növényzetét leégették s nem vigyáztak eléggé, a gyorsan sistergő lángnyelv elérte és meggyujtotta a fabódé egyik oszlopát is. * Csüggedt szerelmes. Tegnap éjjel az angyal­földi tébolyház előtt egy ifjú halántékon lőtte magát. Mire hozzá siettek s értesiték az orvost, a boldogtalan fiatal­ember meghalt. Kiderült, hogy Mezey Imrének hívták s joghallgató volt. Zsebében levelet találtak s abban magyarázat helyett e balladai idézet: »Volt egyszer egy leány, Ki csak úgy játszott a legénynyel, Mint a macska szokott az egérrel«. A levél a főkapi­tánysághoz van cimezve s a szerencsétlen ifjú kéri benne, hogy minden templomi szertartás és pap nél­kül temessék el, »hiszen Jézus halálánál és sirba tételénél sem volt semmi papi személy«. Mint írják, az ifjú előbb papnövendék volt s szorgalmasan tanult mindaddig, mig meg nem ismerte azt a nőt, a kire utolsó, verses idézete vonatkozik. Az egyetemi ifjúság gyászjelentést adott ki elhunytáról és testületileg vesz ma részt temetésén. Ravatalára koszorút helyez. A temetés a Stáhly­ utcai halottas házból indul dél­után fél 3-kor az új temetőbe. * A gyógyszerész-segédek betegápoló egy­lete e héten tartotta rendes évi közgyűlését, melyen az elnöki tisztet dr. Jármay Gyula vitte. Az elnöki jelentés fölsorolta az egylet múlt évi jótékony műkö­dését s az általa elért eredményeket. Az egyleti tőké­nek házba való befektetése iránt megtették a kellő lépéseket. A tagok száma tavaly 114 volt. A bevétel 2777 frt 58 kr. s ezzel szemben a kiadás 548 frt 10 kr. Az egylet összes vagyona jelenleg 27,641 frt 1 kr., melynek nagyobb része kölcsön van adva. A közgyű­lés hozzájárult, hogy jövőre az egyleti jelentések ön­álló füzetekben jelenjenek meg s örömmel vette tudo­másul Fibó János gondnok azon ígéretét, hogy az egylet 45 éves történetét meg fogja írni. * Felmentés. Okirathamisítás miatt állt tegnap a törvényszék előtt Fried Albert ügynök. A vád sze­rint ugyanis a vizsgálat folyamán megállapíták, hogy Blosz Alfréd, mint a munkács-beszkidi vasútépítke­­zési vállalat könyvvezetője, 1886. évi július hó 28-án a Fischl-testvérek cégnek, mint a konzorcium egyik tagjának, Fried Alberttel egy nyugtát küldött kifize­tés végett. E nyugtán a vállalat terhére eső kiadás első tétele (6000) írt elő, valamint a sommázatban (6958 frt 45) a tízezresek helyére az »1« szám író­dott utólag. Hogy pedig a céget terhelő 1391 frt 70 krnyi tétel a kiigazításnak megfelelő legyen, onnan az »1« szám chemiai után eltávolíttatott és helyébe a »3« szám íródott. Az ekként 3391 frt 70 krról szóló nyugta alapján a Fischl-testvérek cégtől tényleg 3391 frt 70 krt vettek fel, a munkács-beszkidi vasútépítkezési vállalatnak pedig csak az eredeti 1391 frt 70 krnyi összeget szolgáltatta be. A vizsgálat adatai szerint az okirathamisítást Fried Albert követte el. A tegnapi tárgyaláson Fried tagadta a cselekmény elkövetését s minthogy pozitív bizonyítékok ellene föl nem merül­tek, dr. Baumgarten Izidor alügyész elejtette a vádat s a vádlott fölmentését indítványozta. Készíts Antal hoz­zájárult ez indítványhoz, minek következtében a tör­vényszék Friedet fölmentette. A panaszos munkács­­beszkidi építkezési vállalat nevében Halász Frigyes fölebbezést jelentett be. * ítélet. A budapesti törvényszék tegnap ítélt abban a Festetich-palotai betörés ügyében. Még csak a védbeszédeket kelle tegnap meghallgatnia. Valamennyi védő fölmentést kért. Köztök legerőseb­ben dr. Vaisz Sándor a Chapó Géza védője. Keményen kikelt a fővárosi rendőrség ellen is, a­mely folyton ül­dözte Chapót, holott ennek minden tettét csak ambíció vezette. Lehet, hogy Chapó eljárása nem volt mindig a legkifogástalanabb, de nem is vezette őt rossz szándék soha. Diamantot »besúgó«-nak használta több eset­ben sikerrel. Diamantot a fővárosi rendőrség egy év­ben 35-ször tartóztatta le a nélkül, hogy rábizonyult volna valami. Diamant tehát elkeseredésében pártfo­gást kért Chapótól s cserében szolgálatait ajánlá. Chapó elfogadta. Chapónak szemére vetik azt is, hogy egy másik betörővel szintén jó lábon állott, de azt is csak azért tette, mert általa a Granichstadten-féle lo­pás nyomába remélt juthatni. A védő Vaisz Sándor beszéde folyamán oly erős kifejezéseket használt a fő­városi rendőrség ellen, hogy az elnök ismételten meg­rótta értte. A védbeszédek után a törvényszék egy óra hosszán át tanácskozott, aztán kihirdette az ítéletet, mely csupán Simon Rózára nézve fölmentő. Bucher Ferencet betöréses lopás miatt öt évi fegy­­házra, Diamant Józsefet hatóság elleni erőszak miatt nyolc havi börtönre, Farkas Terézt orgazdaság miatt harmadfélévi börtönre, s végül Chapó Gézát hivata­los hatalommal való visszaélés miatt két évi fegyházra ítélte. A volt csendbiztos, ki bízott a fölmentésben, megrendült, mikor az ítéletet hallotta. Aztán kije­lente, hogy fölebbez. Az ügyész javaslatba hozta, hogy tartóztassák le, de a bíróság szabad lábon hagyta. Diamant zokogással fogadta az ítéletet s olyan izga­tott lett, hogy ki kellett vezetni. Farkas Teréz pedig nagy megadással siránkozott, védője alig tudta rá­venni, hogy fölebbezen. Bucher egykedvűen fogadta a dolgot. * Rövid hírek. A közoktatási miniszter Fitt­rer Kamill műépítészt az iparművészeti múzeum őrévé ne­vezte ki. — Az állami bevételek ez év első negyedében kedvezően folytak be; a magyar államvasutak igazgatósága is közelebb ismét félmillió frtot szállított be a központi pénztárba. — A magyar fegyvergyár részvényeit, hír szerint a jövő héten bocsátják a pénzpiacra. — A vetések, hiva­talos jelentések szerint, általában jól teleltek ki, bár helyen­ként a túlságosan sok hó alatt történt kár is, az árvizek is sok helyen elpusztították a vetést. — A földmivelési mi­niszter a Dánér István baróti mezőgazdasági szeszgyára ré­szére megadta a törvényes állami kedvezményeket. — A mú­­zeum-körúton levő Kollerich-féle házat Lánczy Leó a pesti magyar kereskedelmi bank vezérigazgatója vette meg 17­4.000 frton.­ A magán-zálogházak tulajdonosai a kamatláb föleme­lését kérvén, a főváros iparügyi bizottsága a bemutatott ada­tokat nem találta elégségesnek s azt javasolja, kérje meg a tanács a kereskedelmi minisztert, hogy ez szakértőket küldjön ki hiteles szakvélemény nyilvánítása végett. — A budapesti börze ápril 7-én délután négy órakor tartja rendes évi köz­gyűlését. — A rendőr laktanyában szerdán este Badényi Géza rendőrőrmester minden előzetes betegség nélkül hirte­len meghalt. — A vásárigazgatóság hat mészárost jelentett be, mint olyant, a­ki vágási célra bivalyt vásárolt; vajmi kétséges azonban ennek az egész eljárásnak a praktikus haszna, mikor a jelentés a március 15-diki vásárról szól s 30-án kerül nyilvánosságra. 659 Vidék. ** Athletikai versenyek. A kolozsvári athletikai klub sokszámú verseny-programmot adott ki. A tavasz folyamán négy verseny­napja is lesz. Ápril 22-én verseny-gyaloglás nyitja meg a sort. A pálya Kolozsvárról Nagyenyedig terjed s mintegy kilenc mértföldnyi út. Az első ezüst­érmet s tiszte­letdíjat kap. Ápril 29-én Kolozsvártt lesz viadal, öt számból álló programmal. Lesz: verseny­futás, há­romféle síkverseny és gátverseny. Május 12-én Ko­lozsvártt vívó­versenyt tartanak, kardra, tőrre sboxra. Végre május 20-ára (pünkösdre) nyilvános viadal van kitűzve. Programmján van: versenyfutás, síkverseny, bajnoki akadályverseny, bajnoki távolugrás, súly­­dobás, birkózás és kerékpár­verseny. ** Szabadka város csinosodása. Szabadkán értekezlet volt, a város szépítése, valamint művelő­dési és gazdasági tekintetekből szükségessé vált épít­kezések tárgyában. Az ülésen, mely a város legte­kintélyesebb férfiainak jelenlétében folyt le, Kállay főispán elnökölt. Macskovics Titusz városi építészmér­nök előterjesztése után a gyűlés kimondta, hogy a már tervben vett lovassági laktanya, törvényszéki épület és fogházon kívül, óhajtandó volna, a kor színvonalán álló iskolaépületeket emelni, a mostani városházát kellő módon kibővítetni, szegények házát építeni, s a belvárosi templom stílszerű restaurálásán kívül két új, külvárosi templomot emelni. Az értekezlet jegyző­könyvileg keresi meg a városi tanácsot, hogy a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg, különösen a felépítendő iskolák és az új városháza iránt tegyen javaslatot­­ a templomi munkálatokra, mindaddig, míg a­ szükséges alap létrejön, a budgetbe évi 10,000 frtot vegyen föl. Az értekezlet lelkesen megéljenezte Kállay főispánt, ki a város kulturális és közügyi érdekében már eddig is nagyon sokat tett. ** Felolvasás a bibliából. A sepsi­szentgyörgyi nőegyletnek sikerült estélye volt közelebb. Arany Szomé és Bodor Ida úrhölgyek rendezték. A műsort dicséretes ügyességgel állították össsze a rendezők. Előadtak egy jelenetet »Troubadour«-ból, melynek egyik részét csinosan szavalta Bartha Józsefné úrasz­­szony. De legkivált érdekes volt báró Bánffy Farkas felolvasása, »A nők hivatásáról« olvasott szellemes csevegést a biblia nyomán. Felvitte a szent könyvet a felolvasó asztalhoz és bemutatta, hogy íme a könyv, melyből felolvasása alapgondolatához az adatokat merítette. Egy theologus jártasságával idézett aztán Mózes könyvéből, Prédikátorok tárából, Szent Pál apostolból. Zajosan megtapsolták értte. Befejezőül táncoltak ritka jókedvvel. ** A nagyváradi rabsegélyző egylet a múlt év folyamán is buzgalommal szolgálta a kitűzött ne­mes célt. A közgyűlési jelentés részletesen számot ad az évi működésről. Az egyleti tagok száma közel há­romszáz s az egylet iránti érdeklődés növekvőben van. Kap­tak közel ezer darab »Jó könyv«-et is, a rabok közt való kiosztásra. Az év folyamán 92 kiszabadult rabot 191 frt 83 krral segélyeztek. A legtöbbnek csak épen annyira volt szüksége, hogy haza mehessen, de volt olyan is, a­kit teljesen fölruháztak. Két fiatal em­bert pedig inasnak adtak mesteremberekhez. A kísér­let nem volt szerencsés, a fiuk nem akartak dolgozni, megszöktek. Más segélyezettek azonban javultak s örömet szereztek az egyletnek. A rabiskolában pedig kedvvel tanultak. Az egylet évi b­evételei az előző évek maradványaival 9209 frt 83 krra rúgtak; az évi kiadások pedig csak 605 frt 53 krra. Az egyleti va­gyon január elsején 8604 frt 30 kr volt. ** Hymen. Kaposvárit Plachner Sándor, Somogy megye első aljegyzője, közelebb tartotta kéz­fogóját Bélaváry Margit kisasszonynyal. — Nagy­ A­t­á­d­o­n Gáspár Gyula építész eljegyezte Salzmann Sarolta kisasszonyt, Salzmann Bruno leányát. ** Nagy tűzvészek. Békés-Csabán, mely csak az imént menekült az árvíztől, bár annak árán, hogy határában tönkre mentek a vetések, nagy tűz­vész pusztított tegnap. Délelőtt 10 órakor csaptak fel a város északi végén az első lángok s a dühöngő dél­keleti szél roppant gyorsasággal vitte a tűzszikrákat házról-házra. Déli 12 órakor a város felső végén már tíz ház állt lángban. Mire eloltották a tüzet, tizenkilenc épület esett áldozatul a pusztító elem­nek. Az árvíz­védelemre érkezett katonaság de­rekasan segített az oltásnál. A város lakosságát ért ily sok csapás után a rémület, ijedtség és két­ségbeesés leírhatatlan. Még délután is folyton új meg új házak gyuladtak ki, a harangokat egész nap félre verték. A város főutcái nincsenek veszélyben, mert a szél az ellenkező irányba hordja a zsarátno­kot. — Temesvártt báró Nikolics Fedor orsz. képviselő palotája gyűlt ki. Nagy szél akadályozta a mentést s a vár északi része veszedelemben for­gott. Később a lángok átharapództak a Csernoje­­vics-féle házra, veszélyeztetve a közkórházat is. A katonaság és tűzoltóság vállvétett erőfeszítés­sel dolgoztak.— Berzence somogymegyei mező­városban nagy tűz pusztított a napokban. A tűz a róm. kath. templom szomszédságában ütött ki, a nagy szélvész felkapta a sziporkákat s rövid

Next