Fővárosi Lapok 1889. szeptember (239-268. szám)
1889-09-04 / 242. szám
énekét, mit a kiváló művész azzal viszonzott, hogy elénekelte Schubertnek »A vándor« című remek dalát. Fleiszig Mariska kamár megjelenésével megragadta a figyelmet. Ragyogó fekete szeme és hoszszan leomló haja eleve megnyerték a közönség jóindulatát. Legjobban azonban énekével hatott, azzal a csengő hanggal, melyet a közönség újra meg újra akart hallani. Közkívánatra elénekelte még a »Lekaszálták már a rétet« kezdetű népdalt. A taps szüntével Jantsovits Margit k. a. énekelt egy szép keringőt Ardititől, majd kísérőjének, Varga Józsefnek három népdalát énekelte, melyek mindegyike tetszésben részesült. Újra meg újra kellett Janisovits kisasszonynak e dalokat elénekelnie. Ney Dávid énekelt még egy áriát a »Bűvös vadász«-ból és közkívánatra néhány népdalt adott elő. Végül Fleiszig Mariska k. a. adott elő egy áriát »Mignon«-ból s az énekesnő a hosszas tapsokat viszonzandó, elénekelte még Lányi Ernő ábrándos, szép »Kolozsvári nótái«-nak egyikét. A hangversenyen nemcsak Csaba város, hanem az egész megye intelligentiája jelen volt. Sikerült rendezésért az érdem Launer Károly és Grimm Zsigmond urakat illeti. * Operettek a népszínházban. A népszínházban holnap az »Eleven ördög«, Konti József első operetteje kerül színre, mely 1887. vége óta nem adatott. A címszerep Blaha Lujza asszony kezében van. A jövő héten adják a »Párisi élet«-et Offenbach régibb operettejét, mint első operette-újdonságot az őszi idényben. A főszerepeket Pálmai Ilka, Bácskai Julcsa, Pártényiné asszonyok, Frank Boriska, Andai Erna kisasszonyok, Németh, Kassai, Dárdai, Szirmai, Hunyadi, Újvári, Boránd, Gyöngyi, sat. játszák. , * Új hegedű-iskola jelent meg Késmárky Árpádtól, a budapesti magyar zeneiskola tanárától. Gyakorlati után ki van már próbálva, sőt Nikolics Sándor ajánlására elfogadták a tanítás vezérfonalául a budapesti magyar zeneegyesület számára is. Ez a legjobb ajánlat az új zeneműre nézve. A hegedűiskola két évre való tananyagot tartalmaz. Az első évre 134, a másodikra 217 gyakorlat van szánva. A gyakorlatok közé elszórt elméleti rész szolgál a tanuló tájékoztatására és ismereteinek bővítésére. Bevezetőül a hegedűről, tartásáról, a vonóról, hangjegyekről sat. képekkel ellátott magyarázat olvasható, jó magyar műszavakkal. A füzet végén a továbbgyakorlásra és a gyors olvasás elsajátítására szolgálható hegedűdarabok sorolják fel. Mondanunk sem kell, hogy a magyar zene kellő figyelemben részesül a 350 gyakorlat között. Lesz még egy füzetben folytatása a további kiképzés céljából. A zenemű Zipser és König kiadásában jelent meg s ára 3 forint. * Az erdélyi múzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának kiadványaiból megjelent a hatodik kötet 4-ik füzete. Ezúttal az irodalomtörténeti értekezések vannak túlsúlyban. Szamosi János nagy világirodalmi tanulmánya »Medea a világirodalomban« elért b. Soden, Grillparzer és Legouvé drámai fejtegetéséhez, s a két utóbbit mondja azoknak, kik Euripides remekét leginkább megközelítik. Széchy Károly folytatja emlékezéseit Bacsányira, a »Magyar költő idegen földön« címü cikkben, úti rajz keretébe illesztve adatait; Ferenczi Zoltán meg »Poe A. Edgar elbeszélései«-t tárgyalja. Még Brassai Sámuel polemizál nyelvészeinkkel s hírlapjaink magyarságával »Védjük nemzeti nyelvünket címen; Téglás Gábor és Királyi Pál pedig újabb feliratos köveket mutatnak be Dáciából szóban és képben. * Apróbb hírek. A budai színkörben ma Tollagi jutalmául a »Kék szakálú herceg« operette kerül színre, szombaton pedig »Dunanan« helyett »Angol.« —A városligeti nyári színházban holnap színre kerülő ,Száz szűz című operette főbb szerepeit K. Pálfi Nina asszony, Nádor Eszti k. a., Solymosi, Fóris, Polgár, Kenedics és Sziklay játszák. — Mesterházy Kálmán festőnk viszszatért balatoni tanulmányútáról, magával hozva egy nagyobb keszthelyi Balaton-kép vázlatát; három év óta fennálló festészeti tanfolyama szept. 10-én nyílik meg az üllői úti műteremben. — Szakáll Antal recitátor holnap Pozsonyban tart előadást, szavalva Arany János és Heine költeményeiből, Schiller és Shakespeare drámáiból. „Budapesti Szemle.“ (Szeptemberi kötet.) (Sz.) Gyulai Pál folyóiratának legújabb száma három dolgozatot nyújt a szabadságharc történetéből, emlékirat, ismertetés és bírálat alakjában s tulajdonkép ezek a kötet legmagyarabb, mert nemzeti tárgyú, közleményei. Tehát mi is ezekről szólunk legelőbb. Marczali Henrik folytatólag közli gróf Bánffy Dénes korán elhalt erdélyi főurnak az ötvenes évek elején irt emlékiratait »az 1848. évi forradalomról.« E közlés tizenkét fejezetben az akkori erdélyi állapotokról szól, nevezetesen az ottani nemzetiségekről, a székelyekről, szászokról, oláhokról, továbbá Puchner tábornokról, ki, bár értelmi képessége nagyon hanyatlott, diktátorrá tette magát s vezetőre szorult, mely vezetője a mellette titkárként működő Glanz volt. Hogy mint népgyűlésezett akkor az oláh, majd a székely nép, mint szervezték hivatalosan az oláh fölkelést, mint kényszeríték fegyverhez nyúlni önvédelmére a magyart, tiszta képben tűnik ki e fejezetekből, melyek e komor történet részleteiből is nyújtanak néhány adatot, noha az emlékirat egészben nem részletező munka. Részleteket, még pedig kevéssé ismerteket. Darvas Móricnak »Az 1849-diki magyar forradalom olasz légiója« című munkájából olvasunk, mely voltakép a Bettoni Cazzago gróf 1887-ben megjelent olasz könyvének ismertetése. Sajátszerű, hogy ez a munka kikerülte a magyar írók figyelmét s igy közönségünk most vesz csak tudomást róla. Báró Monti Sándor, ki harminc éves korában az osztrák hadsereg kapitánya volt, nálunk a forradalom végén harcolt, olasz légiója élén a magyar szabadságügy mellett s e légió történetét szabadságharcunk lezajlása után mindjárt meg akarta íratni, de míg az anyagot mind beszerezték hozzá, a báró meghalt s özvegye kérésére csak sokkal később készült el a pár évvel ezelőtt Milanóban megjelent könyv, báró Monti arcképével, a szegedi csata tervrajzával, hazánk térképével és számos becses okirattal. Sok érdekest tudunk meg e könyvből. Mikor 1848-ban Gioberti lett a szárd király külügyminisztere, akkor érte el az ifjú báró Monti azt, amit addig az olasz kormánytól hiába kért, hogy küldjék Kossuthot, összeköttetést hozni létre az olasz és magyar szabadságharc ügye közt. Addig a báró, elhagyva az osztrák sereget, szülővárosában, Bresciában fogott fegyvert az osztrák ellen s önkénytesei élén több ütközetben kitűnően vett részt, úgy hogy alezredes lett. Mint ezredes és diplomáciai küldött indult aztán Carlo Alberto szárd király megbízásából hazánkba, de Belgrádból nem tudott bejutni, mert szerb katonák elfogták s amig újra bejutni igyekezett, az olasz sereg legyőzetett s az ő diplomáciai küldetésének is vége szakadt. Mivel azonban a magyar honvédség legszebb győzelmei azután ragyogtak fel, Monti is azt remélte, hogy a novarai csatatéren lesújtott olasz szerencse a magyar harctéren támadhatföl, s harcolni jött be . Kossuth Lajostól azt a megbízást kapta, hogy az osztrák seregtől átpártolt vagy elfogott olaszokból alakítson légiót. Május végén e több mint ezer főnyi légiónak ő lett az ezredese. E légió egy része harcolt Károlyfehérvárnál, nagyobb része pedig a Dembinszky seregében, hol Uj-Szegednél, Török-Kanizsánál, Szőregnél, Csatádnál működött jól s részt vett a temesvári szerencsétlen csatában is, hol Monti egy fél üteget mentett meg, a miért érdemjelet is kapott. De ez már a háború végén volt s az ötszáz főre leolvadt légió szerb területre menekült, hol tőle a fegyvereket elszedték. Majd Widdinbe kerültek, később pedig Gallipoliba, hol Monti az angol konzul, Sir Wiltshire lányát vette nőül. Megmaradt társaival aztán a porta egy hajóján került haza. Monti azonban, noha szárd ezredes volt, tettleges szolgálatot nem kaphatott többé a piemonti seregben, ki is lépett a szolgálatból s hivatalt kapott Turinban, majd Angliában, hol 1854. május 22-én öt napi hagymáz után legszebb fiatal férfikorában halt meg. A könyvben, mely róla szól, gr. Batthyány Kázmér és gr. Teleki Lászlónak Montihoz meleg hangon irt levelei is olvashatók. Méltó fölelevenitni emlékezetét e nemes olasznak, »ki nemzetünk nagy napjaiban nem dicstelenül osztozott Magyarország küzdelmeiben.« A harmadik közlés, melyről már röviden szólhatunk, bírálat a Hentaller Lajos »Görgey mint politikus« című könyvéről, a bíráló részletesen mutatja ki, hogy az »elfogultan« irt munkában mennyi a valótlan és ellentmondó állítás, a »történelmi tanulmány«-ba nem való hang s mily kevés az igazságérzet. A kötet első dolgozata kozmogónia tanulmány: »Hogyan lett a világ ?« Nendiwich Károlytól, ki elmondja a világ létrejöttéről, e szabatosan soha meg nem oldható rejtélyről szóló régi tanokat, ismerteti a Kant és Laplace elméleteit, melyekből is világosan látható, hogy a világnak mint összességnek soha sem volt kezdete és nem is lesz vége; záradékul pedig szól az ember szellemi világáról, melynek székhelye és szerve az agy. Nemzetgazdasági munka kettő van az uj kötetben: »A biztosításügy reformja« B. A.-ról s »A külkereskedelem elméletéről« Földes Bélától; mind a kettő fontos tárgyról szóló fejtegetés világos előadásban. A szépirodalmat egy közlemény képviseli: »a Szávitri vagy a hűség diadala«, naiv, költői hindu rege, szanszkritból fordította Fiók Károly, kinek a »Sakuntala« jeles fordítását is köszönhetjük. Az »Értesítő«-ben a fentebb már említett bírálaton kívül még két könyv ismertetését olvashatjuk: a Jakab Elek »Kolozsvár történeté«-nek második és harmadik kötetéét s Judges »The liberal year bock« című angol pártéleti munkájáét. Közben a budapesti evang. főgimnázium idei »Értesitő«-jéből ismertetve van a Göthe »Hermann és Dorothea«-ja első énekének hexameteres fordítása Lehr Alberttel, ki e művet huszonhárom évvel ezelőtt készíté s csak most adta ki, s mivel e hű és jó fordítás azt bizonyítja, hogy »hexameterekben is lehet természetes, koburnus nélküli magyarsággal, a népies nyelv naiv erejével beszélni, tömören, áradozás nélkül«: az ismertetővel együtt óhajtjuk, hogy ha a fordító asztalfiókjában több ének is van lefordítva, tegye azokat szintén mentül előbb nyilvánossá. Fővárosi hírek. * A saisonszerű baj megint csak bekövetkezett. A szülőknek mondhatni százai aggódnak, el vannak keseredve, mert iskoláztatnák gyermekeiket, de nem találnak iskolát a fővárosban. Az elemi iskoláknál nincs baj, mert a tanács kimondta, hogy minden jelentkező gyermeket föl kell venni s a szükség szerint párhuzamos osztályokat nyitni. De a középiskoláknál nagy a baj. A gimnáziumokba, reáliskolákba már a nyári szünet alatt annyi növendéket jegyeztettek elő, hogy a most jelentkezők közül igen sokat kellett elutasítani. Ezek közül számosan mennének polgári iskolába, de ott van még csak igazi túltömöttség. A főváros a Kazinczy utcában új polgári iskolát nyitott, a többieknél számos új párhuzamos osztályt nyittatott. Mind nem elég. A beiratkozásnál sok helyen izgatott jelenetek fordultak elő, az elkeseredett szülők könyörögnek, a minisztériummal, törvényszéknél (!) való följelentéssel fenyegetőztek, de az igazgatók természetesen a legjobb akarattal sem vehetnek föl több tanulót, mint ahány elfér. Pár százra tehető a középiskolába való, de kirekedt gyermekek száma s ezek esetleg egész évet vesztenek. Komoly baj s nem segíthet egyéb, mint új iskolák felállítása. Az állam is, a főváros is sokat áldoznak már e célra, de a példa bizonyítja, hogy még mindig nem eleget. * Sport. A lovaregylet igazgatósága már megállapította az őszi lóversenyek sorrendjét.Hét versenynap lesz. Az első versenyt szeptember 2- én tartják, a többieket október 1, 3, 6, 8, 10 és 13-ik napjain. Blaskovics Ernő versenyistállója aligha fog sokszor részt venni bennük. A szerencsés »Kincsem«-istállót ez évben üldözi a balsors, a tulajdonos iíz kitűnő lovat idomutatott az idei versenyekre s eddig már öt ment tönkre közülök, vagy százezer forint kárt okozva.A »Kincsem« utolsó ivadéka, a »Kincs«, az istállóban zúzta magát nyomorékká, »Pazar« Sopronban bukott fel és törte bordáját, úgy hogy le kellett döfni. A már győztes »Viadal«, »Kincsőr« és »Urambátyám« a legszebb reményekre jogosítottak, de mindegyik a komoly küzdelem előtt vált versenyképtelenné. * Készülés népszámlálásra. Nemzetközi megállapodás szerint tudvalevőleg minden tizedik évben történik általános népszámlálás. A legközelebbi határidő 1891. január első napja, nincs már tehát nagyon messze. Baross Gábor kereskedelmi miniszter már készítteti is a törvényjavaslatot, melyben a szükséges hitelt kéri s melyet már őszkor a képviselőház elé fog terjeszteni. * Kirándulás. A Kárpátegyesület budapesti osztálya jövő vasárnap kirándulást rendez a Pilishegységbe, mely alkalommal felavatja a vallásalapítványi uradalom által az osztály használatára átengedett Hoffmann-gu ny hó t, a pilis maróthi völgy egyik legszebb helyén. A társaság reggel 6 óra 30 perckor indul az osztrák államvasút vonatával Szobra, majd a Dunán átkelve Pilis-Maróthon keresztül a Hoffmann-gúnyhóhoz megy. A gúnyhó felavatása után ebéd lesz a szabadban, délután a társaság Mexikón át Esztergomra megy ahonnan az esti vonattal tér vissza. A kirándulásban résztvenni óhajtók e hó 6-ig, péntek délig jelentkezzenek Károlyi György papírkereskedésében (V. Dorottya utca 10.) A résztvevő hölgyek az út nagy részét kocsin tehetik meg. Bővebb felvilágosítással szolgál a rendezőség az e hó 5-én csütörtökön este 1/18 órakor a »Virágbokor« című vendéglő (V. József tér 1. sz.) első emeleti külön termében tartandó társasvacsorán. * A zóna-tarifa első hónapja, A zóna-tarifa életbelépésének első hónapja érdekes képet nyújt a vasúti személyforgalom megnagyobbodásáról Budapesten. Legnagyobb volt a forgalom természetesen a magyar államvasuton, legkisebb pedig a déli vasúton. A magyar államvasuton augusztus hóban érkezett 165,434; elutazott 139,342 ; összesen megfordult tehát 304,776 utas. Az osztrák-magyar államvasuton érkezett 102,867 ; elutazott 94,293 ; összesen 197,160 utas. A déli vasúton érkezett 12,903 ; elutazott 9320; összesen 22,223 utas. Az utazók összes száma tehát 524,159 volt. * Személyi hírek. Baross Gábor kereskedelmi miniszter ma reggel az aldunai vidékre rándul, hogy a Vaskapu szabályozásának előmunkálatait megtekintse. — Graef Ede lovassági tábornok és honvédfőparancsnoksági adlatus Nagy, 1788