Fővárosi Lapok, 1891. október (28. évfolyam, 269-299. szám)
1891-10-13 / 281. szám
folyton élénk érdeklődésemről.« Az értekezlet azonnal meleg hangú köszönő táviratban válaszolt. Zeiszberg üdv. tanácsos, a munka osztrák részének főszerkesztője előadta aztán a munkatervet. A Csehországot tárgyaló kötet 1893 első felében fog megjelenni, ötven évén, de a közlendő dolgozatok a jövő év végéig befejezendők. Báró Helfert azonnal előadta, hogyan tervezi Prága leírását s az értekezlet élénk eszmecsere közt maradt együtt késő estig. * A »Magyar-Zsidó Szemle« októberi füzetének közleményei a társadalom, tudomány és irodalom széles köreiből merítik tárgyukat. Dr. Mezei Ferenc az orsz. rabbiképző-intézet növendékeinek anyagi helyzetét ecsetelve ifjúsági tápintézet létesítését sürgeti. Dr. Blau Lajos a közelebb elhunyt Graetz Henrik kiváló tudományos működését ismerteti. Érdekes dr. Neubauer Adolf dolgozata a nem-héber nyelvekről, melyeket a zsidók használtak. A zsidók könnyen szoktak hozzá azokhoz a nyelvekhez, melyeken a körülöttük lévő népek beszéltek. Legelőször az arab nyelvet hozták magukkal a babyloni fogságból és e nyelv aztán közhasználatúvá lett Palesztinában. A görög nyelv Palesztinának Nagy Sándor által való meghódítása következtében hatolt be a zsidó társaságba, utódjai tovább terjesztették, úgy hogy a buzgó makkabeusok sem tudták kiirtani; a rómaiak uralma alatt pedig újra feléledt. A zsidók, kik Alexandriában, Kis-Ázsiában, Cyprus szigetén, Görögországban és Itáliában telepedtek le, úgy látszik, a Nagy Sándor utáni második vagy harmadik nemzedékben elfelejtették a hébert és számukra a pentateuclist görögre kellett fordítani, mely fordítás »Septuaginta« név alatt ismeretes. Ezek a zsidók görögül írtak apokrif könyveket, drámákat, apologétikus, történeti és bölcsészeti munkákat. — Az előttünk fekvő füzetben még dr. Kovács Ferenc méltatja meleg elismeréssel dr. Horváth Ödönnek, az eperjesi jogakadémia dékán-tanárának önálló füzetben megjelent dolgozatát a vallásszabadságról, Makai Emil az »Absolon« című tragédiájából mutat be néhány jelenetet, a többi dolgozat pedig dr. Klein Gyula, Guttenberg Pál, Büchler Sándor, dr. Bernstein Béla, Spitzer Ignác és Büchler Zsigmond tollából való. * Virchow 70-dik születésnapja ma van s e napot méltóan fogják megülni Berlinben. Berlin városa díszpolgárául választja a nagy tudóst, mely kitüntetésben eddig csak Bismarck herceg részesült; életnagyságú arcképét pedig felfüggesztik a berlini városház nagy dísztermében. Jótékony gazdag emberek Berlin második választókerületéből, melyet Virchow husz éve képvisel a birodalmi gyűlésen, a Frigyes császár nevével elnevezett kórházban egy külön Virchow-pavillont fognak emeltetni s egyéb más Virchow-alapítványok is fognak következni. A berlini orvosi társulat a hires Lenbach által festeti meg a nagy tudós arcképét s örök emlékezetül elhelyezi a társulat üléstermében. Azon kívül tizennyolc centiméter átmérőjű arany-emlékérmet vezetnek Virchow tiszteletére, melyekből minden családtag kap egy-egy ezüst másolatot. A választók ma este óriási lakomát rendeznek a tiszteletére; hasonló ovációra készül a tanuló ifjúság, Vilmos császár pedig megparancsolta, hogy Berlin egyik díszes utcáját Virchow-utcának nevezzék el. A berlini anthropológiai társulat nagy tudományos alapítványt tesz a nevére. Parisból, Bécsből, Londonból, Rómából, Budapestről stb. számos tudóst várnak az ünnepélyre. Virchow már két ízben járt Budapesten, legutóbb a bécsi anthropológusok budapesti kirándulása alkalmával 1889-ben s akkor lelkes szavakban ünnepelte hazánkat és Budapestet. Virchow pomerániai születésű, Berlinben tanulta az orvostudományokat és 1847-ben már maga tanított a berlini egyetemen. Minthogy 1848-ban részt vett a forradalmi mozgalmakban, el kellett hagynia egyetemi tanszékét s 1850-ben a würzburgi egyetemhez távozott. 1856-ban azonban visszahívták a berlini egyetemre, hol alapját vetette meg a nagyhírű pathologiaianatómiai intézetnek. A »Sejtek pathologiájá«-ról kiadott műve és kutatásai egész forradalmat idéztek fel az orvostudomány terén s a mai orvostudomány az általa itt kijelölt nyomokon halad. Ő alapította meg továbbá a német anthropologiai társulatot, előharcosa volt a tudomány népszerűsítésének, szervezte az 1866-ki és 1879-diki háborúkban az első egészségügyi vonatokat stb. De tudományos és közhasznú működése mellett mint városi és birodalmi képviselő is jelentékeny szerepet vitt. Érthető és indokolt tehát, ha a berliniek ma ünnepük őt. * Visszatérő üstökös. Az égen most két üstökös látható távcsövel, a Wolff-féle üstökös, melyet 1884-ben láttak először és az Encke-féle üstökös, mely minden 3,4 évben jelenik meg és melyet már 1786-ban láttak. E kettőn kívül várták a csillagászok az 1869-ben felfedezett Tempel-féle ■üstököst is. De 1880 óta nem mutatkozott, úgy hogy azt hitték, már eltűnt. Október elején azonban a kaliforniai Lickobszervatóriumban ismét megpillantak. Ez az üstökös minden 5 — 6 évben jelenik meg. De csak minden 10 —12 évben jut elég közel a földhöz, hogy éjjel a láthatáron megpilanthassák. * Az utolsó szám. A temesvári »Kiállítási Közlemények«, melyet Strasser Albert titkár szerkesztett ügyesen, befejezte pályafutását. A búcsúzó nem szomorú, mert a legnagyobb megelégedéssel mutathat a kiállítás sikerére. Ennek a kiállításnak ismertetésével, ügyeivel foglalkozott a lap tárgyiasan s közleményeit gyakran felhasználtuk mi is. Egy pár adatát ide írjuk még az utolsó számnak. A kiállítás semmi, vagy csak minimális deficittel záródott. Az összes látogatók száma 312,945 és a készpénz bevétel 64,579 frt 60 kr volt. A bucsúszózat ez: »Tartsák mindazok, kik a szép műben résztvettek s azt létrehozták, nevezetesen a kiállítók, szives és jóakaró emlékükben a kiállítást; nyújtsa a kiállítás hazai iparunknak mind amaz előnyöket, melyek létrehozásakor a szervezők szeme előtt lebegett. Lendüljön fel és fejlődjék a hazai ipar, nevezetesen szép hazánk déli részében, hazánk felvirágzására és jólétére!« Ilyen bucsuhang jól eshetik. * Berzsenyi Dánielnek emelendő szobor tárgyában Vasmegye alispánja, Károlyi Antal, értekezletet hivott össze Szombathelyre. — A bécsi műtörténelmi muzeum okt. 21-étől fogva nyílik meg a nagyközönségnek s hétfőn, szerdán és pénteken tekinthető meg. — A »Katonai Lapok« vezetését ismét Bolgár Ferenc orsz. képviselő vette át. — »A tanítói társadalomban« címmel Ujlaky Géza, győri tanító, paedagogiai dolgozatokat ad ki, a kötetre 60 krral lehet nála előfizetni e hó közepéig. — Gutenbergnek, a könyvnyomtatás feltalálójának emlékszobrot készülnek állítni Bécsben. — »A cár örült« című névtelenül megjelent röpiratot Berlinben konfiskálták. M — 2084 — Az Athenaeum naptárai. Az utóbbi években a magyar naptár-irodalom terén bizonyos stagnáció volt észrevehető. Az előtt közkedvelt naptárak évről-évről vesztettek a közönség érdeklődéséből. De csak a rossz naptárak, mert a jót, sok tudnivalót tartalmazó naptártól ma sem fordult el a közönség érdeklődése. Bizonyítja ezt az »Athenaeum nagy képes naptára«, melynek 1892-re szóló vaskos kötete a vállalat 33-dik évfolyama. Ez a naptár több mint három évtizeden át a legelső helyet foglalta el az összes magyar naptárak közt és a naptárak általános hanyatlása idejében mondhatni, egymaga tartotta fenn a régi színvonalat. Az új évfolyam 408 lapon, 42 képpel s ez évben először kemény kötésben jelenik meg. Az irodalmi részben Jókai Mórtól, Lévay Józseftől, Tolnay Lajostól, Dalmady Győzőtől, Szépfaludy D. Ferenctől, Szanday Zenótól, Murai Károlytól, Szokolay Kornéltól, Szabolcska Mihálytól, Kozma Andortól és más jónevű íróktól találunk verset, novellát, ismeretterjesztő cikket. Ez irodalmi részszel vetekszik az »év történeté«-nek páratlanul gazdag ismertetése, szebbnél-szebb illusztrációkkal. A tiszti címtár és a többi hasznos tudnivaló 250 lapot foglal el. A »nagy képes naptár« ára 1 frt. A »nagy naptár« összes szépirodalmi és ismeretterjesztő része, az illusztrációkkal együtt benne van az »Athenaeum kis képes naptára«-ban is s igy azoknak, kik a tiszti címtárt nélkülözhetik, kevés pénzért sok és jó olvasmányt nyújt. Ara 60 kr. — A tiszti címtár, naptári és közhasznú részszel, mint az »Athenaeum magyar közigazgatási kalendáriuma« kapható s az összes magyarországi tisztviselők és hatóságok pontos, teljesen megbízható címtári adatait tartalmazza. Ara tartós, kemény táblába kötve 70 kr. Még négy egészen új, olcsz képes naptár is került ki az Athenaeum kiadásában. Ilyen a »Petőfinaptár.« Az Athenaeum, Petőfi műveinek kiadója, mely annyi érdemet szerzett a Petőfi-kultusz körül s mely Petőfi műveinek szebbnél-szebb kiadásairól gondoskodott és most is uj Petőfi-kiadáson dolgozik, e naptárral is hozzá kívánt járulni a nagy költő iránti kegyelet emeléséhez. Petőfi élete és költészete ismertetésén, Petőfi újabban felfedezett versein kívül népies tartalmú elbeszélések vannak benne. Ára 30 kr. — Az »Athenaeum dalos nép naptára« a magyar dalnak és a magyar dalszerzőknek (id. Ábrányi Kornél, Zimay László, Szentirmay Elemér, Papp Zoltán) van szentelve, a »Magyar népdalról« id. Ábrányi Kornél ir. A naptár több dalt kőtára letéve közöl, ára 30 kr. — Humorisztikus naptár a » Zóna-naptár«, mely Pokrócz Ádám ismert »vasutyi« szerkesztésében vasúti történetkéket, adomákat s a vasúti tudnivalók egész tömegét nyújtja. Ára 30 kr. Ne feledkezzünk meg az »Athenaeum Kossuthnaptáráról« sem, melyet nevezetessé tesz, hogy Kossuth Lajos maga egy nagy tanulmányt küldött a szerkesztő felkérésére e naptár részére. Tudtunkkal ez az első eset, hogy Kossuth Lajos naptárba ír. 8 még érdekesebbé teszi a vállalatot, hogy Kossuth cikke a naptári magyarázatokról szól s a nagy száműzött sokoldalú, fényes adományait is uj oldalról mutatja be. Kossuth az értekezést amolyan emlékezet-segítőül, saját maga számára még 1875 ben irta, s azóta a dolgozat irományai közt hevett. A naptár szerkesztőségének tudomására jutván az értekezés létezése, felkérte a szerzőt, engedje át a naptár számára. Megtette. Ekkér jutott az »Athenaeum Kossuth-naptára« a rendkívül érdekes és tanulságos munka birtokába. A naptár különben Kossuth saját kéziratának hasonmását is közli és Kossuthra s családjára vonatkozó számos képet és cikket tartalmaz. Ara ennek is 30 kv. Az Athenaeum tehát az 1892-dik évre két új, szebbnél szebb naptárt adott ki, s a csinosan illusztrált, nagy betűkkel nyomott könyvek díszére válnak nyomdájának. A naptári rész mindegyikben egyforma; a többi tartalom is változatos, érdekes, és tanulságos olvasmány. Válogathat köztük kiki erszénye szerint, arról biztos lehet, hogy rossz naptárt nem kap. Színház, zene, képzőművészet. * Munkácsi Mihály rajza az E. M. K. E.-nek. Munkácsy tegnap Kolozsvártt volt. Délben az E. M. K. E. főtitkári hivatalában átadta az egylet alapító tagsági oklevelének rajzát, melynek elkészítésére fölkérték. A remek koncepciójú képen a magyar nemzeti Géniusz a kelő nap sugaraiban előtűnve, Erdély bércei fölött lebeg és kezében tartja, a magyar nők ajándékozta egyleti lobogók körülötte a nemzetiségek csoportosulnak, a Géniusz fölött ragyogva feltűnő négy betűk: E. M. K. E. nézve. A Géniusz lábainál, róna szélén, fiatal anya tanítja könyvből gyermekeit. A képet sokszorosítani fogják az egylet javára. Munkácsyt az E. M. K. E. választmánya, gr. Teleki Domokos alelnök vezetése alatt, lelkes ovációban részesítette. * A király-himnusz. Az országos magyar haláregyesület választmánya vasárnap foglalkozott a király-himnusz ügyével. A jury a beérkezett 141 mű közül 19 pályamunkát jelölt ki a szűkebb pályázatban való részvételre. A választmány elhatározta, hogy a pályázati határidőt négy héttel meghosszabbítja s az ez idő alatt beérkező műveket a már kijelölt 19 művel együtt szűkebb pályázatra bocsátja. Végül az összes határegyesületi tagegyletek által legjobbnak ítélt három munkát az 1892-diki, a fővárosban tartandó dalünnepélyen a nagyközönséggel is megismertetik s csak azután fog a jury végleg dönteni. * Magyar író színdarabja Bukarestben. Vukán József nagyváradi román irótársunknak, a »Família« szerkesztőjének, »István vajda« című történeti tragédiáját a bukaresti nemzeti színház előadásra elfogadta. A tragédia még ez év december havában előadásra kerül, a próbákra és az előadásra a színház igazgatósága meghívta a szerzőt is. Vukán Józsefet bukaresti útjában valószínűleg többen fogják kísérni. Az előadás elé érdeklődéssel néznek a román írói körök, annyival is inkább, mert ez az első eset, hogy magyarországi román író művét adják elő bukaresti színpadon. * Shakespeare összes színműveinek előadása. A drezdai udv.színház a jövő tavaszra érdekes Shakespeare-ciklust tervez. Színpadra hozza Shakespeare valamennyi színdarabját, a legjobbaknak elismert német átdolgozások szerint. Az újonnan betanult és még elő nem adott darabok bemutatója a télen lesz. Az első ilyen darab volt »II. Rikárd király«, a Devrient Ottó szinte-alkalmazásában, mely élénk hatást tett. Most a »Cymbelin«-re készülnek, Bullhaupt átdolgozása szerint. * Panoráma a honfoglalásról. Az Andrássy-út városligeti torkolatánál a két Feszty-testvér által tervezett panoráma, melynek számára díszes épület emelkednék, szintén a a honfoglalást ábrázolná. A körkép első tárgya : a magyarok bejövetele ezer évvel ezelőtt. Feszty Árpád arra az eredményre jutott kutatásaival, hogy elegendő történeti és művészi anyag van együtt, melylyel a magyar közönségnek a korhűség meggyőző erejével mutathassák be a honfoglalás korszakalkotó, lelkesítő tényét. A kép 120 méter hosszú, 14 —15 méter magas volna s közte, meg az emelt helyen álló néző közti téren igazi tárgyak folytatnák a festményt, melynek kezdete nem is látszanék azonnal. A kép vonzerejének csökkenésével, másutt lévő körképekkel cserélnék ki. * Párisi színházakból. A nagyoperában már megkezdődtek a próbák Ducoudray új dalművéből, a »Tamara Bourgeault«-ból. Ez lesz az utolsó újdonság, melyet a távozó igazgatók, Ritt és Gailhard, előadnak. A »theatre Ubre« október 26-án kezdi meg előadásait. Első darabja »Gorist apó« lesz, melyet Tabarant irt Balzac regényéből. * Hangverseny: Kemény Rezső, Hubay és Joachim tanítványa, ebe 30-án aredoutetermében hangversenyt rendez. A hangversenyben közreműködnek még: Kaczér Margit k. a. az operaszínház tagja és Bodó Alajos zongoraművész. Jegyek a »Harmónia« zenemű-kereskedésében kaphatók. * A népszínháztól megvált Follinus Aurél helyébe az igazgatóság segédrendezőül Ferenczy József eddigi ügyelőt, ennek helyébe pedig Bérczi Endre vidéki színészt szerződtette. — A burgszínházban a »Cár szerecsene« című vígjáték Vész Rikárdtól nem tetszett; öt felvonáson keresztül próbálja a darabban Nagy Péter cár kegyencét, a fekete Ibrahimot egy udvarhölgygyel összeházasítani, ami azonban nem sikerül: a cselekvényben semmi élet. — Marco Praga új színműve »L’innamorata« tetszéssel került színre Turinban, de a kritika erős kifogásokat tesz. Az első hangverseny Bécsben Pattini Rafaela porosz opera-énekesnőé és Pászthoryné zongoraművésznőé lesz.