Fővárosi Lapok 1893. augusztus (210-240. szám)

1893-08-12 / 221. szám

ki a fölött, hogy Cleant oly hidegséggel viszonozza nejének gyöngéd szerelmét, és egyúttal értesíti arról, hogy egykori imádója, Amynt, ki Cephise télhezmene­­tele után kétségbeesésében angol katonai szolgálatba lépett, visszatér , szemköze van rajta, úgy hogy senki nem fog ráismerni. Erre az következik, hogy a férj át­öltözik Amynt angol tisztnek, Cephise pedig egyik barátnőjének maszkját veszi föl. Most következik a próba, de egyszerre találkozva, nem ismernek egymásra. Amynt, vagyis az álruhás Cleant, és Cephise a barát­nője köntösében közeledve egymáshoz, Cleant lelkesen magasztalja nejét, Cephise pedig ugyanannyi hévvel dicsőíti férjét, míg mindegyikük magamagát korholja. A nagy szóváltásban, levetik maszkjaikat és meglátva egymást, nagy ölelkezés jelzi a kiengesztelődést. A darab persze ép úgy, mint a későbbi Menyasz­­szony, A zöld dominó, A nevelőnő, álruhás szereplőivel még Kotzebue befolyását mutatja , a nevezett művek mégis fenntartották magukat mind mai napig az összes Liebhaberbühne­k műsorán. * A népszínházban az előadások jövő szerdán, f. hó 16-án kezdődnek. A tagok már nagyobbára mind megérkeztek a fővárosba. Az előadásokat 1/28-kor kez­dik. A saison legelső újdonsága a Búbos pacsirta című énekes színmű lesz, mely sikert aratott a német színpadokon. Eredeti címe Haubenlerche. A fő női sze­repet Küry Klára játsza. A darab szeptember első felében kerül bemutatóra. * Feld úr, gondolja meg! Beksics Gusztávné egy kőnyomatos tudósítóban kijelenti, hogy Mál­tai lovag című darabjába a »polgári házasság« szót s az erre vonatkozó dolgokat, a városligeti szín­körnél tették be, míg az ellenzékről szóló kedvező kupléit egyszerűen kihagyták. Beksicsné egyáltalán nem szándékozott az egyházpolitikáról darabot írni, mert darabjában, amelyet különben már 8 év előtt megírt, csupán a spanyol inkvizíciót bántja. Ebből a nyilatkozatból napnál világosabban kiderül, hogy Feld pápa, a színkör népszerű igaz­gatója, oszlopos kormánypárti férfiú. Ejnye, ejnye Feld papa, az már még sem volt szép öntől, hogy az ellenzékről szóló kedvező kuplékat egyszerűen ki tetszett hagyni a darabból, — gondolja meg, Feld úr, hogy az ellenzékre e zordon eljárással kegyetlen csapást mért. Ha egy érdemes szerző a spanyol inkvizíciót akarja 1898-ban megdön­­teni, — s ha e humánus törekvésében az ön szen­zációs politikai meggyőződése miatt ily feltűnő módon turkáltatik — brutális zsarnokoskodásáért a keresztény civilizáció itélőszéke elé kerül, s a Máltai lovag­ot két hónapig szakadatlanul adnia kell. Feld úr, gondolja meg ! * Visszalép a színpadról Théodorini Ilona, az ismert román énekesnő, kinek spanyolországi és portu­gáliai sikereiről egy időben sokat írtak a lapok. A mű­vésznőt a belga arisztokrácia egyik előkelő tagja Páris­­ban ma vezeti oltárhoz. Theodorini kisasszony külön­ben maga is előkelő román család sarja s nagyatyja Morzano román tábornok volt. * Házalás mindenfelé. Lassanként kifogyunk azokból a jeles történetekből, melyekről ez alatt a cím alatt adtunk esetről-esetre hírt a nyár folyamán. A vi­déket megrohanó művész urakat és hölgyeket haza pa­rancsolja a budapesti saison, s meg kell, hogy szün­tessék áldásos működésüket a boldog provincián, mely legtöbbnyire indiscret udvariatlansággal látta őket, s terebélyes művészetük által egy csöppet se volt elragad­tatva. Innen-onnan azonban még mindig kapunk híre­ket egyes feltűnőbb házalásokról, így legutóbb Siófok­ról értesítenek minket, hogy ott Ney Dávid, Liedl Fe­renc és Róth kisasszony rendeztek f. hó 5-én művész­­estélyt, s arra az estére Bokody színigazgató tár­sulatának szája elöl szerencsésen elkaptak egy da­rab kenyeret.. Liedl Ferenc úr zenekari muzsikus az Operaházban, picike művészi alany nemigen lehet beszélni róla,­­— mit szóljunk azonban Ney Dávidról, a kinek az operaház körülbelöl 12— 14.000 forintot fizet évenként, s a kinél ezt a művészi handl­rozást csak úgy lehetne valahogy megmagyarázni, ha az erre való ösztön öröklött hajlamokban találná gyökerét. Minden más mentség tarthatatlan. Szégyen­letes, önmagához és művészetéhez méltatlan dolgot cselekszik Ney Dávid, ha péld­­a Solymosi et Comp. dal és monológ pötyögtető firma üzleti niveaujára he­lyezkedik, s lealázza önmagában az Operaházat is, mely nyilván nem azért látja el tagjait fényes fizetéssel, hogy még egy Ney is vidéki házalásra adja magát. * Igazi Rafael. Radó főispánnak a szombat­helyi vármegyeházban levő lakásán a múlt hetek­ben járt egy budapesti, most pedig egy bécsi mű­­értő, kiknek egybehangzó véleménye szerint, egy szent családot ábrázoló festmény Rafael műve. Ez a kép örökség útján szállt Radó főispánra, nagy­bátyja Radó Gedeon tábornok híres képtárából. A felfedezett műremeket tömegesen nézik — s ha a műértők nem csalódtak — remélhető, hogy e műkincs a hazában marad. * Bürger Zsigmond, operaházunk első gor­donkása Ischlben hangversenyt adott. Ismert vir­tuóza lévén hangszerének, mesteri játéka ott is és ezúttal is elragadta a közönséget. A másik közre­működő, illetőleg hangversenyadó az estén Nick­­lass­ Kempner asszony, a kitűnő énektanárnő volt, kit a télen Budapesten is hallottunk és nagyban megirigyeltünk a bécsiektől. * Londoni művészet. A Convent Garden-szín­­házban a jövő idényben Mascagnitól két opera kerül szinre: Ratcliff és Vestilia. Előadják továbbá Riccini dalművét, a Willik-et, Berlioz Fauszt el­kárhozását­, és Coiven angol zeneszerző Signa-ját. A Schiller-szinház van keletkezőben Berlin­ben. A szervező bizottság már vagy fél éve dolgo­zik egész csöndben a terven. A Schiller-szinház népies színpad lesz, de ments minden egyoldalú irodalmi törekvéstől vagy politikai tendenciától. A cél az, hogy a legkevésbbé módos közönség is lás­son csekély áron jó darabot. Az alapítók közt oly előkelőségek szerepelnek, mint Jordan titkos taná­csos a nemzeti képtár igazgatója,Förster titkos taná­csos, a csillagászati intézet igazgatója és az Urania társalapítója, dr. Küster egészségügyi tanácsos, Berdeleben titkos tanácsos, báró Cramm-Burgdorf, Hahn tanár egészségügyi tanácsos, Joachim József, Ehrlich Henrik tanár, Lessing, az iparművészeti múzeum igazgatója, az irodalom férfiai közül Fulda, Hopfen, Spielhagen, Sudermann stb. és több egylet. Az egyletek tagjaiból mintegy bérlő kö­zönsége lesz az alapítandó színháznak. Itt tehát először a közönséget szerezték meg, ezután létesí­tenek színházat, ama publikum igényeinek megfe­lelően. A Schiller-színház nem lesz újonnan épült színház. A Wallner-színházat veszik bérbe és ez iránt a tárgyalások már előhaladtak. A helyárak csekélysége ritkítani fogja párját a színházak tör­ténetében : 1 márka és 25 fillér közt váltakoznak, 1 márka lesz a legjobb hely. Az alapítók mind­egyike 500 márkával járul a vállalathoz; ez után 150,000 márka biztosítéki és forgalmi tőkét óhaj­tanak előteremteni a vállalat biztosítására. * Verdi új operája, Bisberi milánói iparos, ki ez idő szerint Montecatini fürdőhelyen tartózko­dik, Verdinek átnyújtott egy ezüstben vert pél­dányt a reklám-téntatartóiból. A mester moso­­lyogva fogadta el az ajándékot s azt mondta: »Kö­szönöm, de sajnos, ajándéka már későn érkezik.« — »Miért ?« — kérdezte Bisberi. — »Mert már nem írok többet.« — »De az újságok« . . . Ah, az újságok, azok mindig többet tudnak mint én ma­gam. Na, és néha eltalálják, de már ezúttal nékem lesz igazam és az »új operába« bele se fogok. Mit gondol Boito ? — És Boito mosolygott és vállát vonogatva felelt: Ha nem fogott már bele, bizo­nyára nem is fog bele!« * Dankó Pista újabb nótái két-két új, eddig még meg nem jelent, magyar népdalt (énekre és zongorára) tartalmazó 60 kros füzetekben október hótól fogva díszes kiállításban jelennek meg. Az előfizetési ár egy egész évre, vagyis 30 füzetre 15 frt és a füzeteket mindig megjelenés után bér­mentve küldik meg. Megrendeléseket elfogad úgy a kiadó­­hivatal, a Valentin Károly fia pécsi zeneműkereskedő cég, mint minden hazai könyv- és zeneműkereskedés. A nevezett pécsi cég vállalkozott ugyanis Dankó Pista ezentúl szerzendő dalainak kiadására. * Weinberger Károlynak, az Uiánusok és Nevető örökösök szerzőjének új háromfölvonásos operettejét, melynek szövegkönyvét Landesberg A. és Stein Leó írták, a bécsi An der Wien- és a berlini Linden-szín­­házak fogadták el előadásra.­­ Az ő múltja (Seine Vergangenheit) címen új háromfölvonásos vígjátékot mutattak be tetszés mellett a brandenburgi színházban ; az újdonság szerzője Messmer Vilibald. — Milanóban elhunyt Catalani Alfréd olasz zeneszerző, 39 éves korá­ban. Művei: az Elda, Drianica, Edenea, Wally és Lore­ley című operák. Az elköltözött lelkes híve volt Wag­nernek. — Hazatért művészpár. A New-Yorkban élő Korbay Ferenc nejével, Ravasz Ilonával — mint leve­lezőnk írja — Pozsonyba érkezett, hol a művész édes anyja lakik. Korbayék több hetet töltenek itthon s ez idő alatt néhány napig vendégei lesznek Károlyi István grófnak Nagy-Károlyban s itt a művészpár szűkebb körben hangversenyt ad. KRÓNIKA. * Magas vendégek Vihnyén. Mint nekünk írják, tegnap Vihnye fürdőnek magas vendégei voltak. Coburg Fülöp herceg és neja Lujza hercegnő, vala­mint fiuk Fülöp herceg és főudvarmesterük Gablonz báró érkeztek oda, Boleman István dr. fürdőorvos fogadta a fenségeket, akik rövid pihenésre a fürdőgondnokság által díszített szo­báikba vonultak. Ezután a régi fürdőház éttermé­ben ebédeltek, hol a fürdős zenekar játszott szép magyar nótákat. A fürdővendégek tiszteletteljes távolban maradtak, nehogy a kiváncsiskodás ter­hére legyen a fenségeknek, a­kik ebéd után a kö­zeli fenyvesben tettek gyalogsétát. Délután négy órakor a magas vendégek ismét kocsiba szálltak s miután dr. Boleman fürdőorvos előtt ismételten kijelentették, hogy rövid tartózkodásuk kelleme­sen telt el, tovább utaztak. a József főherceg és a Kneipp-kúra. A Kneipp­­féle kúrának tudvalevőleg alig van lelkesebb hive mint József főherceg, ki úgy találta, hogy teljesen visszadta erejét és jótékonyan megedzette. Ez in­dította a főherceget arra is, hogy egy fővárosi könyvkiadó cégtől, nyilván családtagjai közt való szétosztás céljából, ma Kneipp páternek dr. Baján Miksa fordításában megjelent »Vizkurám« című munkájából 80 példányt rendeljen. * Esküvő: Kövesligethy Radó dr. egyetemi m. tanár ma reggel 7 órakor tartotta esküvőjét a Bakáts­­téri plébániában Singer Hermin kisasszonnnyal. Az esketést Kurz plébános végezte. Násznagyok voltak : Töttössy dr. műegyetemi tanár és dr. Kopp reáliskolai tanár. Az uj pár utazó ruhában esküdött s az esküvő után azonnal Hallstadtba ment. * Csizmadia Othelló: Csabán, mint onnan ír­ják, egy ottani csizmadia, Hollósy József nagyon féltette a feleségét már évek óta, s a szegény asz­­szonyt gyakran elverte. Legutóbb is, mikor a nő ellent mert neki mondani valamiben, Hollósy a keze ügyében akadt porcellán gyufatartóval olyat sújtott neje koponyájára, hogy ez vérben terült el a földön. De mind­ezzel nem elégedett meg, hanem a haldokló asszonyt hajánál fogva vonszolta. A zajra szomszédok törtek be és kiragadták az asz­­szonyt a vérengző kezeiből. A szerencsétlen asszony a halállal vívódik. * Lekaszálta a gazdáját. Milyen kitűnő fegy­ver az a kasza egy nyár derekán. Már tudniillik nekünk újságíróknak. Akkor kaszálunk le vele egy-egy érdekes újdonságot, mikor nekünk tet­szik. Kaszás verekedések, szerencsétlenségek a ka­szával, fejlekaszálások stb. — napirenden vannak. A derékban való lekaszálás még némileg az új­donság ingerével hat. Egy ilyes dolgot ír meg most nekünk bajmoki tudósítónk a követőkben: Törjék János, a vadállati vérengzéseiről híres, rabviselt bajmoki ember, akit tizennégy esztendei fogság után csak e napokban eresztettek haza a fegyházból, a múlt vasárnap misét hallgatott a templomban s azt követőleg beállt napszámra Kiss Sándor gazdaember aratói közé. Az első nap maga többet végezett hat embernél. A második nap aztán valami kifogást emelt ellene a gazdája, hogy nem elég szorosan köti össze a kévéket. Tör­­tékben erre föllobbant a régi vér, megfeszültek karjában az izmok, felkapta a kaszát a kalászok közül s kettékaszálta a derékben a mellette álló Kiss Sándor gazdát. A véres jelenet láttára szét­futott az aratósereg a tarlóról s jelentést tett az esetről. A gyilkost a csendőrség vasra verve kisérte be egyelőre a községházához. Nem lehetetlen, hogy mire ez a hír bejárja a többi lapokat is, Kiss Sándor gazda akkorára már derékban össze fog forrni , s kutya baja sem lészen. * Házitolvaj. Mint egyizben már megírtuk, Aradon vasárnap éjjel vakmerő betörök a Róth testvé­rek Andrássy-téri üzletéből: 1100 frtot vittek el ezüst pénzben. Azóta erélyesen folyt a vizsgálat s most a betörőt sikerült elfogni a cég könyvvezetője, Hirschl József személyében. Lakásán a pénzből azonban már csak 200 frtot találtak meg. * Betörök a templomban, Bihar megye egyik községében, Esküllőn, mint tudósítónk írja, isme­retlen tettesek feltörték az odavaló görög keleti templomot. Az oltáron mindent szét hánytak s el­vitték az ott levő pénzt, a melyet a templom szá­mára gyűjtögettek. Csak másnap vették észre arra járó emberek, hogy az ablak be van törve. A la­kosság között nagy a felháborodás. * Gyilkos sógor. Bihács község lakóit — tudó­sítónk jelentése szerint — szenzációs gyilkosság híte tartja izgalomban. A gyilkosság előzményei a következők: Régóta veszekedtek, verekedtek az apai örökségen Kanyuk István és nőtestvére, illetve ennek férje Márián János. Sokáig egy házban lak­tak, melyet elhunyt apjuktól örököltek, s akkor naphosszat kihallatszott az utcára az izgalmas perpatvar. Kanyuk István békességet akart végre

Next