Fővárosi Lapok, 1896. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1896-03-01 / 60. szám
l több áldozatot fogunk fordíthatni: nincs kétség benne, hogy ez a most még gyönge abszolút többség is jelentékenyen fel fog szaporodni pár év múlva; valamint az sem szenved kétséget, hogy a legközelebbi népszámlálás is igazolni fogja a jelzett iskolai adatokat, más szavakkal a legközelebbi népszámlálás is a magyarság abszolút többségét, vagy azt, a mostani állapotnál jobban megközelítő arányát fogja felmutathatni. Szóval kilátásunk van rá, hogy a közeljövőben tárgytalanná lesz az a sokszor hangoztatott nemzetiségi vád, hogy ez országban egy kisebbség (mely azonban ma is hatalmas relatív többséget alkot), tartja kezében az uralmat, melynek tehát nincs joga ezen államnak magyar jelleget adni. Még erősebb a magyar elem absolut többsége az iskolába járó tankötelesek között. Ugyanis ez utóbbiak összes létszáma 2.270.559. Ebből magyar ajkú 1.212.627, vagyis 53,41 százalék! Még ennél is erősebb az összes népiskolák (16,881) körében a tisztán magyar tannyelvű intézetek létszáma, mely 968-re megy, vagyis az egésznek 57 35 százalékát teszi ki. De ez a magában véve is igen jelentékeny adat még nem tünteti fel egész híven a magyar nyelv szerepkörét és terjedelmét a népoktatás terén, mert ha a tisztán magyar tannyelvű népiskolák számához hozzávesszük azon nem-magyar tannyelvű népiskolák számát is, melyekben sikerrel oktatták a magyar nyelvet, úgy e kétféle kategória együttes száma már 14,682-re megy, ami az összes népiskoláknak nem kevesebb mint 87 százalékát teszi! És nem kevésbé örvendetes tudni való körülmény még az is, hogy míg a tisztán magyar nyelvű népiskolák száma évről-évre gyarapszik, addig a tisztán nem-magyar (egy) tannyelvű népiskolák száma fogy, így 1893-ról 1894-re a magyar tannyelvű népiskolák száma nőtt 92-vel. De nem ám azért, mintha ugyanennyivel szaporodott volna az állami népiskolák száma, mert ez ugyanezen időben 28-nál nem ment többre. Másfelől pedig a kizárólag nemmagyar tannyelvű népiskolák száma ugyancsak a mondott idő alatt 304-gyel fogyott, ezzel párhuzamosan pedig 122 vel szaporodott az olyan népiskolák száma, melyek magyarral vegyes két tannyelvűek. Még csak egy adatot. Van az országban 26 041 néptanító. Ebből a létszámból a magyar nyelvet kifogástalanul beszéli 24,13 vagyis majdnem 93 százalék. Mindezek az adatok együttvéve illusztrálják népoktatásunk magyaros irányát és a magyarosság helveit. ,A közoktatási kormány", mii a népoktatási törvény végrehajtását illeti, mint minden más tekintetben, úgy e pontban is szorgosan megteszi a magáét. Ha pénzügyileg többet tehetne, mint amennyit aránylag csekély detáczió mellett eddig tehetett, ennek évről-évre mind több és szebb eredménye lenne mindazon fogyatkozások fokonkénti eltüntetésére nézve, melyeket mindegyre felpanaszolni szoktak. A tanítók fizetésének rendezéséről szóló 1893. évi 26. törvényczikknek folyamatban levő végrehajtása már a legközelebbi jövőben éreztetni fogja jótékony hatását minden irányban, tehát a népiskolák magyarossága tekintetében is, mert ezelőtt számos magyar népiskolánál betöltetlen maradt a tanítói állás, mivel a javadalom csekély volta miatt nem akadt bátor ember, ki annak betöltésére vállalkozott volna. Most a törvény lehetővé tévén a fizetés fölemelését, ez természetezenileg a működésben levő magyar népiskolák számának gyarapodását fogja eredményezni. Veridicus. __________FŐVÁROSI lapok____________ 1896. márczius 1. Vasárnap. — Oh, édes kicsikéim! — Nagyon szereti őket? — Nagyon, nagyon. Jaj, azt ki sem mondhatom ! Bánky Gyuri elbúcsúzott. Egy darabig kinn őgyelgett a városligetben, aztán gyalog befelé jött az Andrássy után. Olyan nehéz volt a feje is, a szíve is. Eb! jobb lett volna Edittel nem találkozni. Most sok olyan dolog eszébe jut, amire már kár gondolni. Elmúlt, hát elmúlt. Hogy ő is lehetett volna más emberré ? Hogy ha lett volna kiért gazdálkodni, fáradni, dolgozni, most nem ténferegne itt s nem prédálta volna el mindenét. Most ő is lehetne boldog ember, neki is volnának ilyen aranyos, kedves gyermekei. Igen, ha Edit őt választotta volna s nem azt a másikat. De minek töprengeni azon? Most már így is, úgy is vége. Fáradtan vonszolja magát tovább a nyüzsgő sokaság közt. A szép tavaszi nap kicsalta az embereket az utczára, a széles Andrássy út hemzseg a sok sétálótól. Minden lépésnél belebotlik az ember valakibe. Bánky Gyuri leül egy kávéház előtt. Onnan nézi a hullámzó tömeget s az elrobogó kocsikat. A szomszéd asztalnál zajosan társalog néhány fiatal ember s az elrobogó fogatok tulajdonosait nevezgetik. Mutogatni akarják, hogy ismerősök az előkelő világban. — Ni a Pista gróf szürkéi . . . Ah,a Varasdy Tamás grófné kocsija ... No lám, Romhányi Bélának uj négyes fogata van. Most két gyönyörű sárga jön pompás kis kocsikába fogva. Egy szőke fiatal hölgy maga hajtja a lovakat. Az ifjú urak a szomszéd asztalnál hangos megjegyzéseket tesznek: — Ejha, Miczike kitesz magáért. — Az Ernyey Lóránt pénzén, az vette neki a fogatot. Villát is vett. — Drága kis jószág a Miczike, utána úszkázik az Ernyey Lóránt minden vagyona. — Én is azt hiszem. De tudjátok, mi a nagyszerű? Lóránt el akar válni a feleségétől s nőül akarja venni Miczikét. A fiatal urak kaczagtak: — Igazán nagyszerű. Felséges! Bánky Gyurinak úgy rémlett, mintha forogna vele az egész világ. Feje szédült s a vér mind agyára tódult. Szilaj harag reszketette meg izmos testét s keze görcsösen ökölbe szorult. Hát az a nyomorult erre a hitvány komédiásnéra vesztegeti vagyonát s maholnap koldusbotra juttatja Editet a gyermekeivel? Vagy talán már előbb kitaszítja őket s elveszi ezt a festett képű ezéd a teremtményt? — Hát ez a te szerencséd, szegény, szegény Edit? Hís , Bánky Gyuri érzi, hogy ő ilyet nem cselekedett volna soha. Nem, ezt nem cselekedte volna. De nem is tanácsolja senkinek, hogy megcselekedje. Még nem tudja, hogy mit fog tenni, de isten öccse nem engedi, hogy az a gazember, az a kötni való bolond így bánjék Edittel. Ha itt volna most, leütné, mint egy veszett kutyát. Nem érdemel mást. De hát azt mégsem lehet. Talán beszélni kellene vele, szemére lobbantani gyalázatosságát? De azt sem lehet. Ernyei Lóránt kinevetné. Aztán micsoda jogon avatkozhatnék be Bánky Gyuri a mások dolgába? Mi köze neki ahhoz? Igazán semmi köze s legokosabb volna, ha nem gondolna tovább reá. De nem teheti. Ez az egy gondolat foglalja, el egész lelkét s üldézi akár merre megy, az emberek sokasága közt, az utczákon, melyeken összevissza barangol mindenfelé. Meg kell mentenie Editet. Meg kell menteni. Este tíz óra tájban elvetődött az orfeumba. Sejtette, hogy ott fogja találni Ernyey Lórántot az énekesnőjével. De mégis mikor belépett úgy szerette volna, ha nem találná ott. Egy perczig, amint körülnézett, nem látta őket s akkor úgy érezte, mintha valami nehéz kő gördült volna le a szivéről. De a következő perczben már megpillantotta a szerelmes párt egy páholyban, közel egymáshoz simulva. BELFÖLD. Svastics Benő felmentése. A hivatalos lap mai száma a következő legfelsőbb iratot közli: „Magyar belügyminiszterem előterjesztésére Svastits Benő, Zala vármegye főispánját ezen állásától saját kérelmére kegyelemben felmentem. Kelt Bécsben, 1896. évi február hó 11-én. Ferencz József s. k. Perczel Dezső s. k.« VIDÉK. A visói mandátum. A felső-visói (mármarosi) választókerület mandátuma, Vincz Gyula országgyűlési képviselőnek főispánná történt kinevezése folytán megüresedvén, — mint Mármarosból írják — a szabadelvű választók egyhangúlag K. Jónás Ödön budapesti műegyetemi tanárt, a visói kerület előbbi képviselőjét kiáltották ki jelöltjüknek. A miskolczi új főgimnázium, Miskolczon tudvalevőleg régóta tervezik egy új, modern református főiskolának az építését. A kormány 80,000 forinttal járul az építéshez, Miskolcz városa pedig 30,000 forinttal millenniumi alapítványképen. Miután Wlassics vallás- és közoktatásügyi miniszter a főgimnázium igazgatóságát arról értesítette, hogy az építési tervet és a költségvetést némi módosítással jóváhagyta, az építéshez már a legközelebb hozzá fognak. ” , JK A E R O LyN A B R A. Legújabb magyar jelige. Kívánatos lence —Ugyebár? — A nemzeti szinti vámhatár. De ha muszáj, elengedjük a szinit, Csak a kasszánk teljék meg színig. Külföldi parlamentek a millenniumon. — A Ház mai üléséből. — Ha eljönnek vendégségbe A külföldi parlamentek. Leszámulás: a magyarok Előre mily szépen mentek. Mindent látnak, amit otthon. Panaminót, botrányt, zajgást. És utóbb azt képzelik meg, hogy még otthon vannak folyvást. A koronaőrök. A millennium alkalmából három napon át a közszemlére állítják a koronát. Díszőrséget rendelnek melléje az országgyűlés tagjaiból. A képviselőház valamennyi pártból toborozza a díszőrséget, valamennyi pártra bízván, hogy rendelje ki az őrségre alkalmas képviselőket. A nemzeti párt sürgősnek találta a dolgot s már ma megtartotta az értekezletet. A párt elnöke tudta, hogy ez a megtisztelő hivatal sok párttagnak bolygatja meg a hiúságát. Jobb hát, ha hamarosan átesnek rajta, mintsem a halasztással megérleljék a pártválságot. Ezen az értekezleten kevesen vettek részt, de a kevés között is sok volt a koronaőr-jelölt. Horánszky Nándor elnök, hódolattal ajánlotta. Apponyi Albert grófot, a ki termette is, tudásra is legméltóbb a méltók között. Apponyi sajnálattal utasította vissza a megtiszteltetést. A korona őrzésre nem vállalkozhatik, a mikor a nemzet vagyonának őrizetére van hivatva. Ajánlja Sághy Gyulát. Alszik! suttogták néhányan.