Fővárosi Napló, 1947 (2. évfolyam, 1-18. szám)
1947-01-04 / 1. szám
az elmúlt esztendőben, hogy ezért nem is tudok eléggé meleg szavakat találni. Azt hiszem azonban, hogy a nap-nap után bekövetkező találkozásaink közben érzik az цгак, hogy bennem ugyanolyan nyeleg szívre talál a barátságuk. Boldog új esztendőt kívánok a sajtónak és kívánom, hogy a minél hatalmasabb lapokon közölhessék Budapest újjáépítésének eredményeit és tárhassák azokat a nagyközönség elé. Budapest az ország lüktető, dobogó szíve akar lenni a városházi üdvözlések lezajlása után átmentek a köztársasági elnöki palotába. ■ Tildy Zoltán köztársasági elnököt Szakasits Árpád államminiszter a törvényhatósági bizottság elnöke ezekkel a szavakkal köszöntötte: — Köztársasági Elnök Ur! a főváros törvényhatósága, de a fővároso egész dolgozó népe nevében kivonunk Elnök Urnak és egész családjának nagyon boldog, sikerekben gazdag új esztendőt, őszinte szívvel és őszinte barátsággal. Kővágó József polgármester üdvözlő beszédében ezeket mondotta: -VI.Köztársasági Elnök Úr! Engedje meg, hogy mint az ország legnagyobb autonómiájának első tisztviselője -,elhozhassam Elnök Úrnak a milliós fővárosnak, minden dolgozó emberének, munkájának és polgárának újévi üdvözletét. — Ez a főváros, amely majdnem áldozatul esett a fasiszta pusztításnak, hallatlan energiával és erőfeszítéssel fogott hozzá a romok eltakarításához és az élet megindításához. Ez a főváros az országnak az a lüktető és dobogó szíve akar lenni, amely Elnök Úr országlását nemcsak mindenkor mély tisztelettel, hanem meleg szeretettel is kíséri és amelynek lüktető folyama s az életben nap-nap után jelentkező haladás Elnök Úr országlásának egy-egy szerény téglája akar lenni, amely hivatva van megjelölni az országépítés nehéz útját. — Engedje meg, Elnök Úr, hogy az új esztendő első napján mély tisztelettel és szeretettel köszönjem Elnök Úr Hivesét. Családját és Budapest minden dolgozó polgára és munkája nevében kívánhassak nagyon boldog új esztendőt, amelyben — Elnök Úr bölcs irányítása mellett — az ország tovább halad a nemzetének méltó fővárosa, felemelkedés útján, azon az úton, amelynek végén mindnyájunk közös álma van — olyan országunk legyen, amelyben boldogok emberek élnek. Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke válaszolt a főváros vezetőinek üdvözlésére: — Hálásan köszönöm a főváros törvényhatóságának és egész dolgozó népének az újév alkalmából kifejezésre juttatott újévi üdvözlését. — Nem rég óta vagyok a főváros lakója, életem jó részét falun töltöttem, de amióta itt vagyok, ebben, a városban, — különösen az utolsó szörnyű nehéz két esztendő óta — nagyon megszerettem ennek a fővárosnaka népét, dolgozóit, akik csodálatospéldáját adták életakaratuknak és ezzel példát mutattak az egész országnak is. Ez a mint lélek és motor vitte előre az ország fővárosát az egész ország újjáépítésében. Meg vagyok győződve, hogy az a mesterséges távolság, amely valamikor megvolt a vidék és a főváros, és általában a falu és a város között, ez a távolság megszűnőben van és Budapest, az újjáépülő és majdan szebbé váló Budapest, valóban szíve, éltető ereje és vezetője lesz az országnak; az ország fővárosa lesz, amelyben az egész ország minden dolgozója itthon érzi magát. — Még egyszer köszönöm az üdvözlést, melejj boldogsággal és szeretettel viszonzom s kívánom, hogy ebben az esztendőben a főváros haladjon továbbra is előre abban a csodálatos építőmunkában, amelyet eddig is végzett s amikor majd felderül ránk 1948- nak a hajnala, akkor ez a város a dicsőséges centennárium idején is mutassa meg, hogy a szabadság A főváros vezetői és főtisztviselői OLCSÓ ÉS JÓ KENYÉRREL ERŐSÍTJÜK A DEMOKRÁCIÁT írta: Berecz Béla a Községi Kenyérgyár igazgatója Magyarországon a kenyér mindig igen fontos élelmezési cikk volt, a felszabadulás után pedig még fontosabb, mint valaha. A kenyérpolitikat szokták mondani. Ha ez a tétel a múltban állt, ma hatványozottabban áll. A kenyérrel nem csak országos, de világpolitikát csinálnak. A fasiszták által tönkretett hazánknak, de különösképpen fővárosunknak a felszabadulás után legfontosabb feladata az volt, miképpen tudjuk a kenyérkérdés súlyos feladatait megoldani. De megoldottuk ezt a problémát, hála vezetőink vasakaratának és a demokrácia életrevalóságának. A Községi Kenyérgyár munkásságának és vezetőségének is volt egy kis része ebben a sikeres küzdelemben. Erről szeretnék egy pár szót mondani. A felszabadulás után a Kenyérgyár, mint a többi közüzemek nagyrészt romokban és teljesen kifosztott állapotban volt. Szállítóeszközök nélkül maradtunk s a Vörös Hadseregnek köszönhetjük, hogy kezdetben ebben segítettek bennünket. Később saját erőnkből a szállítóeszközök kérdését is megoldottuk. A lerombolt üzemet rendbehoztuk. A Községi Kenyérgyár lett a főváros legkomolyabb kenyérellátó bázisa. Ez igen fontos volt, különösen, ha arra gondolunk, hogy a pékek egy része sajnos — különösen ostrom után — nem állt a közerkölcs magaslatán kenyérellátás szempontjából. A közüzemnek kellett példát mutatni, amit a becsületes úton haladó pékiparosság is örömmel fogadott. Mi elmondhatjuk, hogy lényegében saját erőnkből talpraállítottuk ezt az igen fontos közüzemet és ezen túlmenőleg most már korszerűsítjük is. A főváros közönségének igen fontos az, hogy jóminőségű és olcsó kenyeret fogyaszthasson. Ezzel a demokráciát erősítjük. Ha minden fontos fogyasztási cikk előállítása ebből a szempontból történne, nem állna fenn az az eset, hogy a munkájukból élő embereknek a drágaság, mely létüket fenyegeti, legfőbb gondjuk. A jelen idő legfőbb bizonyíték arra, hogy a magánipar jórésze nem áll a helyzet magaslatán, s mértéktelen harácsolási vágyát érvényesíti, amivel tudatosan, vagy tudatlanul felfordulást okoz és a reakciót segíti. ^Jófán 10 É. fénykép frintpárisi ,ol° Jhelil 4# útlevélbe AvIUB Ilii Párisi Nagy Áruház A Kispesti Textilgyár R.T. dolgozói és üzemi bizottsága mélységes meghatottsággal jelentik: a vállalat elnök-vezérigazgatója, egy emberöltőn át szellemi vezére és fáradhatatlan munkása, ÁGOSTON MANÓ életének 62. esztendejében New-Yorkban hirtelen elhunyt. Nem törődve esztendők óta tartó komoly betegségével, melyet az üldözés évei súlyosbítottak, tengerentúlra utazott, hogy a magyar újjáépítés szolgálatában nagyszabású terveit a textilipar nyersanyagellátása, vállalatunk számára új munkaterületek megszervezése dolgában megvalósítsa. A gyár dolgozóinak minden ügye szívügye volt. Szelleme él, s új munkára buzdít! FŐVÁROSI NAPLÓ 1947 január 4. MEGJELENT A KINEVEZETTEK ELSŐ NÉVSORA Ezen a héten folytatódnak az előléptetések Karácsonyra Kővágó József polgármester ötszáz fővárosi alkalmazott előléptetését írta alá. Ötszáz család érzett különös örömöt ezen a napon, gondolt arra, hogy a demokratikus Budapest sem mostoha munkásaihoz. Az ötszáz kinevezés azonban korántsem orvoslást, sokszor üldözést, amit az elmúlt évtizedekben a fővárost uraló pártok részéről éppen a demokratikusan érző alkalmazottakat és tisztviselőket érte. Sokszázan vagy éppen sokezren vannak még Budapest s szolgálatában, akiket ugyanígy megilletett volna az előlépés vagy kinevezés és ennek kapcsán a nagyobb falat kenyér. A magyar főváros igen szűkös helyzetben van. Éppen nem azok hibájából, akik romjaiból felépítették, e fejlődés útjára segítették és demokratikus szellemben átalakítani kívánják. Szűkös helyzetében a főváros képtelen minden sérelem orvoslására. Éppen csak az volt a szándék: mutatót adni abból, hogy a főváros vezetői szívükön viselik munkatársaik sorsát, szíves örömest segítenék mindegyiküket, ha erre megvolna a pénzügyi fedezet és a törvényes lehetőség. Az előléptetések nem általánosak, de mégis hosszú esztendők kénytelen szünete után az első próbálkozás az alkalmazottak helyzetének kiegyensúlyozására. A végleges orvoslás a sátusrendezés lesz, amely kiküszöböli a mostani igazságtalanságokat, a sok esetben szégyenletes állapotokat. A státusrendezés úton van. Tervezetén most készülnek az utolsó csiszolások. Életre kel és ezzel megszűnik az alkalmazottak állandó bizonytalansága, a státuson kívül való, sokszor évtizedekig tartott ideiglenes minőségi munkálkodás. A státusrendezéssel a nyomasztó anyagi gondok is eltűnnek vagy legalább is csökkennek és a fővárosi alkalmazottak újra kultúremberhez méltó életet folytathatnak. Az ötszáz szerencsés, aki már az első akciónál előbbre került, jórészt hosszabb ideje a főváros szolgálatában áll. Érdemes munkásságot végzett és megérdemelten várhatta, hogy elismerik ügybuzgóságukat és megnyitják előttük az előremenetel útját. Az előléptetések általános nagy örömöt keltettek és nem vonhatták ki magukat hatásuk alól azok sem, akik szintén várták kinevezésüket. Nagy elégtétel tölti el a tisztviselőket, mert érzik, jobban, mint eddig Budapes közönsége érdekében érdemes odaadóan dolgozni. * A karácsonyi kinevezések listája a következő: II. osztályú főjegyzők: Dr. Potoczky Jenő, dr. Ternyei Árpád, dr. Zoltay Pál, dr. Uhl Raul, Huszár László, dr. Falus Lajos. II. osztályú tanácsjegyzők: Dr. Meszter László, dr. Uzdy Béla, dr. Fóti Lajos, dr. Fáykiss István, dr. Foglyos Zsigmond, dr. Homolyai Lajos, dr. Baranyai Endre, dr. Csapláros Emil, dr. Ferenc Miklós, dr. Szomolányi József, dr. Vezsenyi Pál, dr. Laczfy János, dr. Barkóczy Olivér, dr. Pintér Gyula, dr. Szenttamássy Ágoston dr. Horányi Antal, dr. Mattioni József, dr. Uzdy László, dr. Mágori Béla, dr. Padányi Géza, dr. Vigh László, dr. Bagothay Sándor, dr. Répa Imre, Zentay Béláné dr. Atlasz Éva, Hűvös Sándor. II. osztályú fogalmazók: Dr. Muzsnay Zsombor, dr. Fáy Ferenc, Czabán Jenő, dr. Brodszky Mikós, dr. Novágh Ferenc, dr. Nezsényi Egon, dr. Horváth-Schandl Miklós, dr. Gáti Amadé, dr. Hámori Lajos, dr. Pompéry Béla, dr. Külley András, dr. Kovács Aladár, dr. Klimm István, dr. Bölöni Andor, dr. Németh Sándor, dr. Hutter Tibor, dr. Boreczky Elemér, dr. Kapocsányi Alajos, dr. Berkes M. Illés, dr. Miklós László, dr. Philipp Tibor, dr. Kosztolányi László, dr. Ugor Dániel, dr. Nádor Albert, dr. Telegdy György, dr. Domonkos Elemér, dr. Holló László, dr. Fekete Gyula, dr. Koppány János, dr. Ledényi Zuárd, dr. Károly István, dr. Varga Sándor, dr. Farkasházi József, dr. Schmidt Gyula, dr. Fekete Géza, dr. Felkay Ferenc, Forgách Egon, Gáti Zoltán, Hajnal György, Erdélyi György, dr. Villányi Imre, Ormos Ilona, Farkas Pál, dr. Kőhalmi Pál, Hódy László, Nádor István, dr. Jakoby Arisztidné, Baksa Árpád, Bókay István, Bártfay Dezső, Kőrösy György, Révész Hana, dr. Barcsay Józsefné, dr. Vida Károlyné, Fehér János, Kardos János, Patkós Lajos, Vértes Ede, dr. Szabó László, dr. Czenner Mihály, Knoll István, dr. Kállay János, dr. Nagymihály Lajos, Halmos László, Rodosi János, Kövesdy István, dr. Kulin Géza, Kucsovszky Zoltán, dr. Borossó Károly. Segédfogalmazók: Dr. Fehér Béla, dr. Purt Ernő, dr. Hegyrad József, dr. Rakovszky László, dr. Fodor István, dr. Friesz Károly, dr. Kovács Kálmán, dr. Urbán József, dr. Portik János, Tímár György, dr. Papp Albert, Kuttner György, Havas Imre, Bajai Andor Ernő, Kottra Artúr, dr. Gyalmos Elemér, dr. Szőnyi János, Kádár Erzsébet, Gárdonyi Rudolf, dr. Vadkerty Gyula, Sugár Klára, Gerő Andor, Reichenbach Józsefné, Arany Rózsa, Setét Anna, Hámori Tibor, dr. Jobbágy László, Huszti Béla, Keresztesi Imre, dr. Balog László, dr. Ringelhann Tivadar, dr. Csébi József, Neugebauer Imréné, dr. Nagy Zsigmond, Apor Nóra, Füzér István, Totth Gedeon, Nagy Sándor. Árvaszéki ülnökök: Dr. Parnitzky Elemér, dr. Gunde József, dr. Sikó János. Árvaszéki főjegyzők: Dr. Marcal József, dr. Votisky Antal, dr. Urbán Géza. Árvaszéki II. o. tanácsjegyzők: Dr. Zsombor Jenő, dr. Berzsenyi István, dr. Tóth Béla, dr. Tóth- Urbán László. Árvaszéki II. o. fogalmazók: Dr. Ónody Dezső, dr. Szilágyi László, dr. Szontagh Kristóf dr. Turcsányi Zoltán, dr. Nedeczky György, dr. Szász János, dr. Schmeltz János, dr. Jónás Zoltán, Máté József. Tisztifőügyészhelyettes: Dr. Balás Gábor. Tiszti ügyészek: Dr. Krantz Károly, dr. Pákay Barnabás. Tiszti ügyészhelyettesek: Dr. Ruttkay Imre, dr. Techert Gyula. Tiszti alügyészi állásra: Dr. Laszy Pál. II. o. ügyészi fogalmazók: Dr. Molnár Tibor, dr. Erdész Gyula, dr. Szőlősi Gyula, dr. Szege Bálint, dr. Kaubek Frigyes. Műszaki főtanácsosok: Modrovics Károly, Sághy Gábor, Gáspár Géza. Műszaki tanácsosok: Csepeli Alajos, Weöres László, Sartoris Lajos, Miklós Ervin, Dsida Ákos, Gyalokay Géza, dr. Bertóty István, Praxa László, Vidos Zoltán, dr. Gerő László, Payr Egon, Gyürey Ferenc, Veress Aladár, Buzay József, Gergely Ferenc. II. o. főmérnökök: Dr. Kiss Zoltán, Karatnay István, Riedel Miklós, Kisváradi Ferenc, Kézdy Pál, Andrássy László, Kozmányi Eduárd, Emkő László, Wossala György, Hedry Árpád, Németh Kálmán, Zsigmondy Hugó, Böszörményi József, Körösi Kálmán, Bukovszky György, Hisz Attila, Héderváry János, Kőhegyi Lajos, Szöllősi Ferenc, Sztankai Gyula, Szonntag László, Juhász Elemér, Plette Ferenc, Máthé László, Süveges István, Gáldi Béla, Radányi Géza, Gerlai Jenő, Szántó Imre, Vécsey György, Pirovich József, Borsos Béla, Krasznai Andor, Vaics Sándor, Hansági Tivadar, Kiss Ferenc, Egri Sándor, Papp Gyula. II. o. mérnökök: Vincze Vilmos, László Endre, Knitl Jenő, Petrovits Gábor, Popovics Sándor, Raff István, Fülep Sándor, Szeredy Vilmos, Perneczky Sándor, Martosi Zoltán, Nagy Jenő, Salgai Antal, László Sándor, Bacsó Antal, Simkovits Lajos, Herczog János, Sávoly László, Polgár György. . . Műszaki főfelügyelők: Farkasvölgyi István, Dános György. Műszaki felügyelők: Csákó Lajos, ifj. Bodó József, Dezsényi Károly, ifj. Király György, Varga Győző, Gebhardt Béla, Bálint Zoltán, Stadler István, Perlusz József, Lévi Tibor. II. o. műszaki főtisztek: Dr. Barsy Ferenc, Fischer Ferenc, Micsei János, Csató Lajos, Szüts János, Ordódy Ákos, Kenessey Béla, Selmeci István, Molnár János, Emmerling János, Kalocsay Tibor, id. Csernák Pál, Süle János, Jankovits János, Balló Ferdinand, Török Ágoston, Paksi Elemér, Gáldi Gyula, Vida Ferenc, Jászter László, Róni István, Polgár Béla, Lép Károly, Jeges Ernő. II. o. műszaki tisztek: Zilahy Zsombor Papp Károly, Pál Mihály, Pál Ferenc, Borbély György, Kovács Tibor, Török János, Pap Károly, Antal Mihály, Kozák István, Fábián Ödön, Glositz János, Pálinkás Vilmos, Nádor Miklós, Schneider Ferenc, Sirkó Ferenc, Igaz István, Kaláta Gyula, Husánszky Miklós, Bősze József, Nanfalvy István. Statisztikai II. o. jegyzők: Dr. Csepeli Péter, dr. Kovács Ábrahám, Szeredás Rezső. II. o. statisztikai fogalmazók: Dr. Láng László, dr. Balog József, dr. Györkös Erzsébet, Diósi Sándorné, Török Miklós. Statisztikai segédfogalmazók: Szabó István, Mészáros Pál, Nagy Sarolta, dr. Káplárszky Olga, Keszély Pál. Statisztikai fogalmazógyakornok: Sárközi Anna. Statisztikai I. o. főfelügyelő: Dr. Papanek János. Statisztikai II. o. főfelügyelők: Szerdahelyi Károly, dr. Pallós Jenő. Statisztikai II. o. felügyelők: Mihálka Valér, Perczell Rolf, Tatár Lászlóné. Statisztikai II. o. főtisztek: Major József, Fleischer Blanka, Karczag Hona, Réz Mihály, Branyánszky Adrienne, Csákásy Júlia, Szepesi Tibor, Szecsei Margit. Statisztikai II. o. tisztek: Gutori Lajos, Székelyhídi Miklós, Gidai András, Tavasz Mária, Robinek Ilona, Pintér Rózsa, Nagy Éva, Kiss Hana, Szabó Ilona, Orbán Irén, Pallai Gézáné, Papp Etelka, Erdősi Andor, Sipőczy Lajos, Szilas Gyula, Fischer Klára, Ambrus Katalin, Hámori István, Gyarmaty Erzsébet, Venczel Károly, Magyari Károlyné, Say Gézáné. Statisztikai gyakornokok: Szilas Gyuláné, Spirkó Mária, Mustó Lászlóné, Herrmann Margit, Heiszig Margit, Német Erzsébet, Babos Valéria, Mann Lidia, Kocsi Teréz. Statisztikai ellenőr: Vigvári Róza. Statisztikai II. o. irodafőtiszt: Kelényi Mária, özv. Schlanger Andorné. Statisztikai II. o. irodatisztek: Vetsey Magda, Zsarnay Ferencné, Guzsák Kálmánná, Földes Rózsa Statisztikai kezelési gyakornokok: Ütő Károlyné, Polifka Éva, Kökény Józsefné, Határ Mária, Páti Mária, Веке Éva, Kiss Lőrinc Margit, Bányai Mária, Zányai Katalin, Berkics Mihályné, Harangozó Erzsébet, Krantzl Hana Ezt az első kinevezési csoportot még e héten további kinevezések követik. Valamennyi kinevezés 1947. január 1-ével lép hatályba. .Eselyf-Schubauer A Kispesti Textilgyár R.T. igazgatósága és felügyelőbizottsága mélységes meghatottsággal jelentik, hogy a vállalat elnök-vezérigazgatója, egy emberöltőn keresztül szellemi vezére és fáradhatatlan munkása. ÁGOSTON MANÓ életének 62. esztendejében New-Yorkban hirtelen elhunyt. A magyar újjáépítés, jelesül a magyar textilipar nyersanyagellátása, vállalatunk számára új munkaterületek megszervezése dolgában folytatott a tengerentúl tárgyalásokat, s nagy koncepcióin, teremtő akaratán erőt vett a halál. Nemes életének példája világosítsa meg a vállalat minden emberének törekvését.