Fővárosi Napló, 1951 (6. évfolyam, 1-35. szám)
1951-01-05 / 1. szám
F 00 » A ff 00 S M F S ff F ff V /> F T f T I Л I C S 00 К fi ff #> f* 00 Z 00 t j\ A A f> A t* J A A Kongresszus új lendületet ad a városházán a párt- és hivatali munkának Híven követve a Szovjet zászlaját Békénk nagy őrét és zálogát. A béketábor legyőzhetetlen .. Zeng, zúg a dal, lelkes a hangulat a városházi kisebédlőben. Szemben a bejárattal, az előadói emelvény felett nagy tábla: „Éljen Pártunk V. Kongresszusa!” hirdeti, hogy ünnepi alkalomra gyűltek össze itt a városháza legjobbjai, hogy megválasszák azokat az elvtársakat, akik az V. kerületi küldöttértekezleten képviselni fogják a városháza dolgozóit. Lassan csendesült el a küldöttek serege, amikor Percze Lajos elvtárs, a városházi pártbizottság titkára megnyitotta az értekezletet és javaslatot tett az elnökség tagjaira. Miután megválasztották az elnökséget, Bérczi Márton elvtárs üdvözölte az értekezletet és méltatta annak jelentőségét. Ezután Percze elvtárs tartotta meg titkári beszámolóját. Részletesen foglalkozott Pártunk V. Kongresszusának fontosságával. Rámutatott arra, hogy a kongresszusnak különös jelentőséget ad az, hogy a kiéleződött nemzetközi helyzetben, ötéves tervünk második évében ül össze. Beszélt azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket a Szovjetunió segítségével, Pártunk vezetésével a felszabadulás óta elértünk. Ismertette az előttünk álló feladatokat is és megállapította, hogy ezeket opportunista magatartással megoldani nem lehet. Ezután rátért a városházi pártszervezet munkájának ismertetésére. Ennek során ezeket mondotta: — Megállapítható, hogy városházi viszonylatban is komoly fejlődést értünk el. Ez a fejlődés természetesen Pártunk egész fejlődésének velejárója, amely 1950. évben ismét újabb jelentős eredményekkel gyarapította győzelmeinket Pártunk nagyszerű irányításának és Rákosi Mátyás elviére nagyszerű vezetésének köszönhető, hogy ötéves tervünk első évét olyan sikerrel fejezhettük be. Ez a vezetés, ez az irányítás éreztette hatását a városházán is. Hozzájárult ehhez az is, hogy a városházi pártszervezet az elmúlt esztendőben új munkáskáderekkel erősödött. 1950 június 15-én alakult meg a Budapesti Városi Tanács és ez szükségszerűen magával hozta az egész hivatal átszervezését. A hivatal átszervezése szükségessé tette a körzetek átszervezését is. Miután így sikerült a körzetek működési területét az osztályokhoz igazítani, ezáltal nagymértékben javíthattuk a politikai munkát. Ezt a megjavult munkát igazolják a koreai kórházvonatra, majd pedig a koreai szeretetcsomagokra történt gyűjtés eredményei, de igazolta a békekölcsön jegyzés eredménye is, amikor a városházi dolgozók átlagos jegyzése messze felülmúlta a tavalyi tervkölcsönjegyzés átlagát. Ezekben az akciókban bebizonyosodott, hogy dolgozóink nem csak kívánják a békét, hanem annak megvédése érdekében tettekre is képesek. Beszélt ezután a Párt és tömegek közötti kapcsolat javulásáról. Itt dicsérően emlékezett meg a népnevelők munkájáról, akiknek sikerült Pártunk mögé felsorakoztatni a pártonkívüliek tömegét. Külön megemlékezett a pártonkívüli népnevelőkről, akik úgy, a békekölcsönjegyzést, mint a tanács-, választásokat megelőző időkben komoly eredményeket értek el. A tömegszervezetek közül megemlítette a DISZ-t és az MSZT-t, akik a mozgósításban és nevelésben élenjártak, valamint a Szakszervezeti Bizottságot, amely a munkafelajánlások jó megszervezése területén mutatott fel különön jó eredményeket. Sorba vette Percze elvtárs, a pártélet minden megfiguvánulását. Beszélt a kádermunkáról, amely már tervszerűbb lett és, amelynek eredményeként sikerült a különböző funkciókba megfelelő embereket kiválogatni. Külön foglalkozott az agit-prop. munkával és ennek során megemlítette, hogy közel ezer elvtársat osztottunk be a különböző oktatási formákba. Javult a sajtóprnka és a falujáró munka is. Eredményeink után a hiányosságok kerültek sorra. A küldöttek is rámutattak egyik-másik fellelhető hibára. A bürokratikus módszerekről hozott fel ■egynéhány példát Percze elvtárs és ennek során különösen az keltett derűs feltűnést, amikor elmondotta, hogy az egyik rádió-szeminárium vitavezető nyolc nevet küldött az oktatási biztásba azzal, hogy azok hiányoztak a legutóbbi szemináriumról. Az oktatási bizottság megküzdötte a neveket a körzeti titkárnak, hogy az foglalkozzon a tagokkal és hasson oda, hogy a jövőben ezek az elvtársak is rendszeresen járjanak a szeminarkunra. A párttitkár továbbad a a nyolc nevet a körzeti oktatási felelősnek, hogy az intézze el a dolgot! Végül az oktatási felelős ismét tovább adta a rádió-szeminárium vitavezetőjének és így elintézés nélkül az ügy visszakerült oda, ahonnan ő indult. Az oktatási kérdéssel egyébként többen foglalkoztak a felszólalók közül. Botta Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási munka megjavításával is dolgozzunk az V. Kongresszus sikeréért. Szlika István elvtárs Percze elvtársnak a DISZ oktatásban mutatkozó hiányosságokról szóló észrevételeire válaszolt és ígéretet tett, hogy ezteket a hibákat a Kongresszusig kiküszöbölik. Az agitációban mutatkozó hiányosságokat is megemlítette Percze elvtárs és beszédének ehhez a részéhez kapcsolódott Schulcz Ferenc elvtárs, amikor arról beszélt, hogy nem foglakozunk eleget személy szerint az emberekkel. Most, hogy úgy érezzük,, biztosan ülünk a nyeregben, kissé Rémyei vesszük ezt a kérdést. Azt hiszik egyesek, hogy ma már nincs olyan jelentősége a személy szerinti meggyőzésnek. Szabó István elvtárs, ugyancsak erről a kérdésről beszélt és felhívta a figyelmet arra, hogy éppen a feszült nemzetközi helyzet teszi szükségessé a fokozott agitációt. A hivtali munkában mutatkozó hiányosságról beszélt ezután Percze elvtárs és rámutatott arra, hogy a munkafegyelem megszilárdításával, szakmai tudás fokozásával és nem utolsó sorban a szovjet közigazgatás megismerésével javíthatunk munkánkon. Ehhez kapcsolódva Somlai Géza elvtárs, a Párt és a hivatalvezetés egymáshoz való viszonyának a megjavításával foglalkozott és ennek során rámutatott arra, hogy jó hivatali munkát csak úgy lehet végezni, ha mindenkor a helyi pártszervezetre támaszkodunk. A hivatali munkában mutatkozó hiányosságokat állapította meg Schotter elvtárs is és példának megemlített egy esetet, amikor érdemleges intézkedés nélkül öt osztályt járt meg egy akta. A békeharc fokozásának kérdéséhez először Kovács Júlia elvtársam szólt hozzá. „Elsősorban nekünk fiataloknak kell kiállni a béke megvédése mellett. A mi jövőnkről van szó. Az imperialisták aljas ügynöke határunknál ágát és, ha nem vagyunk elég éberek, ha nem erősítjük Néphadseregünket, képes ránk rohanni.” — mondotta többek között Kovács elvtársnő. Milliner Béla elvtárs a városházi békebizottságok munkáját ismertette. Elmondotta, hogy jelenleg 26 békebizottság működik, 161 taggal. A falujárás kérdéséhez Marosi Gyula elvtárs szólt hozzá elsőnek és elmondotta, hogy felismerte a falujárás jelentőségét és ezért önként ajánlkozik falujárásra, hogy ezzel is segítse a szocializmus építését falun. Papp János elvtárs is a falujárás jelentőségéről beszélt és elmondotta, hogy a városházi falujárók munkájának eredményeként Ecéd községben idén ősszel a termelőszövetkezeti csoport tagjainak száma 18 fővel szaporodott. Vaxmann Vilmosné felhívta a figyelmet arra, hogy kongresszusunk jelentőségét az ellenség is felismeri és nekünk már ezért is fokoznunk kell a kongresszus sikeréért a harcot. Meg kell előznünk az ellenséget és oda hatni, hogy az egész magyar nép tudatában legyen annak, hogy mit jelent a Párt V. Kongresszusa. A nagyszámú hozászólónak adott válasz után Percze elvtárs határozati javaslatot nyújtott be. s?"....."14/3 „ szovjet tapasztalatok megismerése, felhasználása döntő feladatunk Az építőiparban a „Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle” 1950. évi 10. számában V. Burgman elvtárs „Az építkezési költségek csökkentése fontos népgazdasági jeladó.." címmel ismerteti a szovjet építőipar napirenden levő nagy feladatát, az építési költségek csökkentésének gyakorlati kérdéseit. Felszabadulásunk óta számtalan esetben tapasztalhattuk a szovjet emberek segítő kezét. Segítségük különböző formákban nyilvánult meg, de minden esetben akkor jött, amikor arra legnagyobb szükségünk volt. A tőlük jött segítség mindig életet és lendületet vitt munkánkba. Az az eredmény, amelyet eddig elértünk szocializmusunk építésében, nagymértékben a szovjet emberek segítségének köszönhető. Burgman elvtárs cikke is egyike az idejében jövő segítségnek. Utat mutat a magyar építőipar dolgozóinak nehézségeik leküzdéséhez, a magas építési költségek csökkentésének sikeres megoldásához. . A cikk tartalma igen értékes, tanulságul szolgálhat ..minden magyar építőipari dolgozó részére, mert konkrét tennivalók megjelölésével ismerteti meg velünk a költségcsökkentési forrásokat és azoknak a költségekre való kihatásait. Ez is tanulmányozása nélkülözhetetlen azok számára, akik őszinte hívei szocialista építőiparunk naggyá fejlesztésének. Czáni elvtárs kezdeményezésére a Szovjetunió minisztertanácsa rendeletben határozta meg, hogy az építési költségvetések árait 1950 július 1 -től átlagosan 25 százalékkal kell csökkenteni, ugyanakkor változatlanul hagyta a termelési kapacitások üzembehelyezésének 1950. évi feladatait. Ennek érdekében ki kell küszöbölni a kiviteli tervek és költségvetések túlméretezettségét, olcsóbbá kell tenni az építő-szerelési munkákat és tovább kell csökkenteni az anyagok és felszerelés nagykereskedelmi árait, valamint a szállítási dijteeleket. A Szovjetunió minisztertanácsának ez a határozata hatalmas feladat elé állította a szovjet építőipari dolgozókat. A feladat nagysága arra ösztönzi őket, hogy kutassanak fel minden olyan forrást, amelynek alkalmazásával csökkenés érhető el az építési költségekben anélkül, hogy az a minőség, célszerűség és használhatóság rovására menne. Pártunk isi J-c-ivó , útmutatása alapján a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa is hozott hasonló értelmű határozatot az építőiparra vonatkozóan 1949. július 14-én. Eiz a határozat többek között elrendelte, hogy az év végéig az építési költségeket 15 százalékkal kell csökkenteni. • A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata ugyancsak kemény feladat elé állította a magyar építőipart. Bizonyos, hogy építőipari dolgozóink igen szép eredményeket értek el a határozat nyomán.. Az eredmények azonban nem kielégítőek. A szovjet építőipar tapasztalatainak nagyobbmértékű felhasználásával jobb eredmények is elérhetők lettek volna, különösen azoknak idejében történő alkalmazása esetén. Keveset tanultunk és a szükségesnél sokkal többet kísérleteztünk olyan megoldásokkal, amelyekre nézve a szovjet tapasztalatok kész, bevált megoldással szolgálhattak volna. Burgman elvtárs cikkéből — bár a témát a mi viszonyainknál jóval magasabb szinten tárgyalja —, sok tanulságot meríthetünk és jól fel tudjuk használni munkánk eredményesebbé tételéhez. Soronlévő feladataink megoldási módját Burgman elvtárs megállapításai elénk vetítik. Ezenkívül még egész sor olyan feladat vár megoldásra nálunk, amelyeknek helyes elvégzése előfeltételét képezi a cikkben ismertetett költségcsökkentési tényezők kihasználásának. Kell, hogy a szovjet tapasztalatokat megismerjük, mert azok fáklyaként világítják meg megteendő utunkat szocializmusunk építésében. Hasznosítsunk tehát abból minél többet és minél kevesebb időt fordítsunk olyan kísérletezésekre, amelyeket már előttünk megoldottak. Legyen tehát 1951. évi programunk egyik döntő súlypontja. A szovjet tapasztalatok ismertetése, terjesztése és felhasználása. BERCZI MÁRTON osztályvezető A közegészségügyben A Fővárosi Tanács X. Közegészségügyi Osztálya csak úgy látja el jó fajeladatát, ha munkáidban valóban érvényre jut a dolgozó nép érdeke a közegészségügy minden vonalán. Csak úgy tölti be rendeltetését, ha a hatáskörébe tartozó egészségügyi intézmények valóban a főváros 1.600.000 dolgozójának egészségvédelmét szolgálják. ,4 X. osztályt célkitűzéseinek elérésében messzemenően irányítja a Magyar Dolgozók Pártja, mely súlypontként kezeli a dolgozók egészségvédelmét. Feladatunk, hogy a dolgozók államában a „legfőbb érték az ember" ne csak szállóige legyen, hanem eleven valóság. A fejlődés sürget. Fővárosunk szocialista egészségügyének kiépítését gyorsítanunk kell. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a továbbiakban még fokozottabb mértékben támaszkodunk a Szovjetunió élenjáró egészségügyének tanulmányozására és tapasztalatainak követésére., /1 X. osztálynak összetételében merőben meg kell változnia. A kórházakkal és rendelőintézeteinkkel, együtt a kerületekhez kell lemenni az osztály gazdasági, adminisztratív funkcióinak is. Valóságban egészségügyi osztállyá kell átalakulnia, hogy betölthesse központi feladatát, az egészségügyi irányító és a végrehajtást ellenőrző működését. A kerületi VI. osztályainkat is meg kell erősítenünk, támogatnunk, hogy minél hamarabb kialakíthassák a kerületi egészségügyi egységet. Egységbe kell tömörkenünk a kerületekben a körzeti rendelőintézeti és kórházi egészségügyi dolgozókat. félszerűűen kell gazdálkodnunk az orvosi munkaerővel. Kan igaz az, hogy nincsenek kádereink, csak nem törődtünk eleget velük. Aránytalanul és főleg nem a szükségleteknek megfelelően osztottuk el őket. A szovjet egészségügy mintájára nekünk is sokkal több gondot kell fordítanunk a lakosság orvosi ellátásának körzeti megoldására. A szovjet tapasztalatok alapján a helyes szervezettség nem csak hogy emelni fogja az egészségügyi munkánk minőségét,, hanem könnyebbé is fogja azt tenni. Az új szervezési munkaformák mellett harcolnunk kell a gyógyító munka megjavításáért. Ennek alapfeltétele, hogy minél hamarább kialakítsák, kórházainkban azt a szocialista székemet, mely a szovjet kórházakban uralkodik. Oda kell halnunk, hogy minden egészségügyi dolgozó átérezve, hogy milyen nagy érték a társadalmunk részére a dolgozó ember. Oda kell halnunk, hogy oly odaadással harcoljanak minden egyes,beteg embertársunk megmentéséért, mint ahogy azt a Szovjetunióban láttuk. Mlyan kórházakat akarunk létesíteni, mint amilyenek a Szovjetunióban vannak, ahol nincsenek ellentétek az egészségügyi dolgozók között. Ahol nincs pénzes beteg utáni hajhászás, beteg megkülönböztetés, olyan kórházakat, ahol minden erő abeteg gyógyítása érdekében összpontosul. Iem kétséges, hogy gyógyító munkánk minősége csak a ’ akkor fog lényegesen javulni, ha továbbra is siettetjük a szovjet gyógykezelés legújabb vívmányainak bevezetését. Tovább kell fokoznunk kórházaink és poliklinikáink egyesítését, mely a lehető legjobb ellátást nyújtja a kerületek lakosságának A szovjet egészségügy mintájára nekünk is arra kell törekednünk, hogy mindenekelőtt előzzük meg a megbetegedéseket. Mindig könnyebb egy betegséget megelőzni, mint azután gyógyítani. Ezen tény szem előtt tartása mellett a X. osztály elsőrendű feladata lesz felszámolni a járványvédelmi munkánkban előforduló lazaságokat és a közegészségügyi Állandó Bizottságunk segítségével ebbe a munkába be kell kapcsolni az egész dolgozó népet. Fel kell világosítanunk, meg kell tanítanunk a legelemibb közegészségügyi kötelességek teljesítésére, mert e nélkül járványvédelmi intézkedéseink keveset érnek, így adnak a szovjet tapasztalatok irányt és segítséget a X. osztály munkájában. DK KATONA ISTVÁN tisztifőorvos Híifái4)/.i;ti jtivuxlní: 1. A Szovjetunió iránti szeretet elmélyítése érdekében tudatosítjuk a a városházi dolgozókban, hogy szabadságunkat boldog jelenünket és biztos jövőnket kizárólag a Szovjetunió felszabadító harcának és állandó baráti segítségének köszönhetjük. 2. A pártmunka megjavítása és a pártfegyelem megszilárdítása érdekében egyéni foglalkozáson keresztül, szilárd, öntudatos fegyelemre és harcos helytállásra neveljük, tagjainkat, hogy Pártunk Központi Vezetőségének útmutatásait és határozatait teljes odaadással, áldozatkészséggel és kommunista öntudattal ,hajtsák végre. Ennek megvalósítása érdekében az alapszervi vezetőségek, bizalmiak és népnevelők kötelességévé tesszük, hogy elméleti és politikai tudásukat, fejlesztve, rendszeresen foglalkozzanak egyénileg is tagjainkkal, éstagjelöltjeinkkel. 3. A szocializmust építő ötéves tervünk megvalósítása érdekében döntő fontosságú, hogy Pártunk és kormányunk erre vonatkozó utasításait és rendelkezéseit végrehajtsuk. Ezért minden városházi dolgozó kötelessége, hogy szakmai tudását állandóan növelje, teljes tudásával küzdjön a bürokrácia minden maradványa ellen és fokozza a takarékosságot. . Ezért Pártunkaktíváit és a tömegszervezetek aktíváit a tömegek meggyőzése érdekében mozgósítjuk. 4. A Párt és it tömegek közötti kapcsolat megjavítása érdekében fokozzuk a népnevelő munkát. Népnevelőink, politikai képzettségét növeljük, hogy Pártunk és egész népi demokráciánk, szempontjából oly döntő jelentőségű feladatot a legtökéletesebben tudják végrehajtani. 5. A határozat cigetnégy pontja tökéletes és hiánytalan végrehajtása érdekében megjavítjuk ellendíszési munkánkat. A hibákat feltárjuk és azokat ,menet közben , kijavítjuk. . . . Bérczy Márton elvtárs felteszi a kérdést: Elfogadja-e a küldött értekezlet a benyújtott határozati javaslatot? A felcsendülő taps igazolja, hogy a küldöttek a javaslattal egyetértenek és azt elfogadják. A határozati javaslat elfogadása után került sor a küldöttek megválasztására. Pongrácz Kálmán, Nezvál Ferenc, Percze Lajos, Várlaki Mária, Kovács Júlia, Máté Józsefné, Pernyész Mihály, Szinka István és Veitz Tibor elvtársakat választották meg küldöttnek az V. kerületi küldöttértekezletre. A minden egyes név után felcsattanó taps mutatja, hogy a jelölőbizottság jó munkát végzett. Valóban olyanok képviselik majd a városházát, az V. kerületi küldöttértekezleten, akik az összes dolgozók bizalmát élvezik. Felcsendült azInternacionálé. A küldöttek még egy pillantást vetnek a szemben, lévő feliratra: Békeharcunk fokozásával, munkánk megjavításával, előre a Kongresszus sikeréért! Ez a jelszó a következő napokban és valósággá válik.