Friss Hirek, 1919. március (3. évfolyam, 50-74. szám)
1919-03-01 / 50. szám
e lemről is, mindenki szabadon választhatja meg védőjét. Az internálást a minisztertanács rendeli el . Szterényi és Szurmay internálását még a szombat esti minisztertanács határozta el. A cél egyelőre az, hogy kiderítsék és megállapítsák azokat az adatokat, amelyek alapján eldönthető, hogy kiket terhel felelősség. A bíráskodást a néptörvény tervezete szerint a nemzetgyűlés gyakorolná. Bizonyosnak tartják, hogy ez alatt az idő alatt, amíg az adat-gyűjtés munkája és a vizsgálat be-fejeződik, a nemzetgyűlés összeül. E néptörvény mellett az igazságügyminiszter másik törvénytervezetet is mutat be — herceg Windischgraetz Lajos ügyével kapcsolatban — a mai minisztertanácsnak. E szerint azok a miniszterek, akik a kezeikre bízott pénzt vagy egyéb értékeket essik- rasztották, a rendes bíróság elé tartoznak. Erre a néptörvényre azért van szükség, mert az eddigi érvényes törvények szerint a politikai bűncselekménnyel és sikkasztással vádolt miniszter a fölött a főrendiház által, saját kebeléből választott bíróság ítélkezik, ez pedig most nemcsak hogy lehetetlen, de mindenképen képtelenség, nagy álarcosbált rendeztek Erdély elvesztésének a hírére. — Folyt a pezsgő, a bor, mig mi az udvaron és kint az utcán sirtunk Erdélyért. A bukaresti magyar iskolák tanitónői Budapestre érkeztek. Az osztrák követség álarcosbálja Erdély elvesztésének örömére. A magyar kormány francia közvetítéssel elérte azt, hogy a Romániában levő magyar alattvalók egyrészét, nagyobbrészt a bukaresti tanítónőit és néhány konzuli tisztviselőt a románok hazaengedték. A főváros a Telep utcai elemi iskolában szállásolta el őket. A bukaresti állapotokról a következőket mondotta egyik tanítónő : A románok, amikor csapataik bevonultak Bukarestbe, jelentkezésre szólították fel a magyarokat és közülük azokat, akik a megszállás alatt katonák voltak, internálták. Nagy nélkülözések közepette tengették az életüket, még ágyuk sem volt, ülve aludtak és néha három-négy napig nem ettek. A volt osztrák-magyar követség álarcosbálja Végtelenül szomorú napokat éltünk át, mondta az egyik visszatért. Sok gondunk, bajunk, nélkülözésünk között senki sem törődött velünk, legkevesebbet a volt osztrák-magyar követség és konzulátus, sőt még ellenségeskedtek velünk szemben. Egy napon megjelent Bukarestben az erdélyi románok küldöttsége, amely a gyulafehérvári határozatot jelentette be a román kormánynak. Egész Bukarest ünnepelt akkor, de legjobban a volt osztrák-magyar követség, amelynek épületében gróf Demblin, Konradstein és a többiek HódmezSvánárhely. Friss Hírek Lukács Imre áll. vizsg. fogtechnikus fogászati és fogr tech.rsketi működését Deák Ferenc utca 17. sz. a. állandóan folytatja. Fogad naponta: Vasárnap csak d. e. 8—12., d. e. 8—12-ig, d. u. 25-ig Délvidéki Menekültek Szövetsége. A délvidékről menekülni kényszererült magyarok ezen a címen szövet-séget alakítottak, melynek célja a menekültek nyilvántartása, érdekeik megvédése, ügyeik intézése s a mennyiben a szövetség anyagi ereje megengedi, a reászorultak segélye-zése. A szövetség élén a Délvidéki Tanács áll, melyben az összes érdekelt vármegyék képviselői foglalnak helyet, ez intézkedik a délvidéket érdeklő összes kérdésekben. A szövetség felhívja az összes délvidékieket, hogy a szövetség irodájában (Budapest, IV. Sütő utca I. II. em.) 12—2 óra között jelentkezzenek vagy tudassák címüket a szövetséggel. Csatlakozásra szólítja fel a szövetség mindazokat, akik a délvidékről származnak vagy oda érdekeik fűződnek. Tehetősebb polgártársainkat pedig kérjük, hogy a szövetség humánus céljaira szánt adományaikat fenti címre küldjék be. Rokkantak és hadiözvegyek. Több mint egy hónapja, mikor megalapítottuk a hadirokkantak, hadisérültek hadiözvegyek és hadiárvák országos szövetségének helyi csoportját. Azóta körülbelül nyolcszáz tagja van a csoportnak. Sajnálattal kell azonban tapasztalnunk, hogy különösen a jómódú rokkantak távol maradnak egyesületünktől. Ennek semmiesetre sem az az oka, hogy csak szegény emberek lettek rokkantak, hanem azok érzik elsősorban a szervezkedés szükségességét. Rokkantakon és özvegyeken kívül pártoló és alapító tagokat is vesz fel egyesületünk. Alapszabályaink ezen pontjánál megnyilatkozhatna a társadalom sokat hangoztatott jószívűsége. Azoknak meggyőzésére, felvilágosítására, akik idáig akármely okból távol maradtak egyesületünktől, alább ismertetni fogom, céljainkat, kívánalmainkat és tervenket, melyek a rokkantak és özvegyek nyomorúságos helyzetét lesznek hivatva megváltoztatni. Egyesületünk megalakítása után sokan azt kifogásolták miért csináljuk szervezkedésünket az özvegyek-kel. Miért ? A kötelességünket teljesítjük ! Elhunyt hajtásainknak az özvegyeik ők. Azoknak az özvegyei, akik ott szenvedtek velünk a halál mezején, akiknek utolsó sóhaja ideszállt az általunk felkarolt özvegyekhez és árvákhoz. Minden emberi érzéséből ki van az a rokkant katona vetkőzve, aki ezt hibáztatja. Egyesületünknek egyik és legfontosabb követelése a nyugdíj kérdésünk megoldása, mégpedig minden rokkant katona felülvizsgálásával és minden hadiözvegy anyagi helyzetének és egészségi állapotának mér- legelésével. A nyugdíjkérdás rende- ■ zését az állam kötelességének tart juk. A nyugdíjazással azonban nincs megoldva a kérdés. Fontos nemzetgazdasági érdek, hogy minden rokkant katona megfelelőleg tovább képezve legyen, a már továbbképzettek részére pedig foglalkoztató műhelyeket kell felállítani, ahol munkájuk gépek segítségével meg lesz könnyítve. Bizonyos, hogy azok az emberek, akik testi épségüket áldozták fel az imperialisták őrületéért, mindent elkövetnek, hogy a népkormánynak segítségére lehetnek a haza igazi megmentésénél. Különösen ha látni fogják, hogy ezután nemcsak ígéreteket kapnak. Azonkívül gondoskodni kell arról is, hogy a gyermekek az árvák kellőképpen iskoláztassanak, neveltessenek. A munkásság részéről láttunk idáig komoly lépést ilyen irányban. Ugyanis a munkások a Munkások Gyermekbarát Egyesülete a konyhakertészetre fogja az árvákat oktatni. Nagyon sok szép újságcikket olvastunk a háború alatt rólunk, most a cselekedetek ideje következett el. Egyesületünk örömmel fogad minden javaslatot, ami a rokkantak és ezö s vegyek helyzetén kíván könnyíteni. Szövetségünk támogatására hívunk fel mindenkit, aki érzi, hogy a rokkantak és hadiözvegyek helyzetén változtattni kell. Meg kell még említenem, hogy a segélyezés mostani formáját nem tartjuk egészségesnek és csak mint szükséges rosszat fogadjuk el. Dolgozni akarunk és százalék arányában tisztességes kártalanítást az államtól. Hadirokkantak és hadiözvegyek szövetsége helyi csoportjának megbízásából. Takács Ferenc. Egyesült államokban megjelenő hírlapokra és folyóiratokra újból elfogadnak előfizetéseket. Ilyen előfizetéseket egyelőre csak egy-egy hónapra fogadnak el, igy tehát azokat havonként meg kell újítani. Budapest 1919 jan. 31-én. A minister helyett. Hollós s. k. államtitkár. Jogakadémiát Vásárhelyre, Bizottsági Illés határozata. A román megszállás következtében a máramarosszigeti ref. jogakadémia a legkényesebb helyzetbe került. A román hatóság részéről állandó zaklatást szenved és a helyzete maholnap már tarthatatlanná válik. Éppen ezért D. Nagy Sándor a helybeli református főgimnázium igazgatója az akadémia igazgatóságával érintkezésbe lépett. Utalva arra a helyzetre, amelyben jelenleg az akadémia van, azt az ajánlatot tette, hogy az akadémia helyezze át működési helyét Hódmezővásárhelyre amit ők a leghathatósabban előmozdítanának. Ez ügyben értekezlet hívott egybe Papp Imre elnök-lelkész és arra az értekezletre meghívta a városi tanácsot is. Az értekezleten jelen voltak: dr Medveczky Imre h. polgármester, Vetró Lajos Endre és Fejérváry Bertalan városi tanácsnokok és még Kmetykó Károly főszámvevő. A városi tanács képviselői kijelentették, hogy a kérdéses főiskola áthelyezését a legmesszebbmenő határokig pártfogolni fogják, főleg azért, mert így alkalom adatik a város fejlesztésére. Mivel pedig a fővárosban sok helybeli és környékbeli ifjú tanul és anyagiak hiányában "nagy nélkülözéseknek vannak kitéve, idővel azzal a tervvel is foglalkozhatnának, hogy a jogakadémia egyetemmé bővíttessék ki, így aztán az ifjak megkíméltetnének elsősorban az otthontól való elszakadástól és a fővárosi élet költségességétől. A jogakadémia a református gimnázium épületében nyerne elhelyezést. Az értekezlet eredményét a viság közli a máramarosszigeti jogakadémiával. A magyar kereskedelemügyi minister 23 151 —1919 sz. rendelete a Franciaországban, Angolországban, Olaszországban és az Észak-Amerikai Egyesült államokban megjelent hirlapoi és folyóiratok előfizetése tárgyában. A magyar port a hivatalok a Franciaországban, Aagolországban, Olaszo országban és az Észak Amerikai Egy álcsendőr garázdálkodása. Letartóztatták a nemzetőrök. Kovács Sándor vásárhelyi lakos, leszerelt tizedes egy valóságos haramia bandát alakított, amelylyel a külterületen lakók vagyonbiztonságát állandó veszélyeztetésben tartotta. Hat hét óta kószált, a tanyák között és helyenként ravaszsággal máskor erőszakkal sikerült a békés tanyaiakat megkárosítani. Csendőr-