Friss Hirek, 1919. március (3. évfolyam, 50-74. szám)
1919-03-04 / 52. szám
Hódmező-Vásárhely, 1019. 111. évfolyam 53 szám. Kedd, március 4. Hét törvényt hozott a napokban a magyar népkormány. Az egyik március 15 ének, a másik október 31-ének megünnepléséről szól. „A magyar népszabadság ünnepnapjaivá avatja“ ezzel azt a két napot, amelyek közül az első már évtizedek, a másik csak hónapok óta amúgy is ünnepe volt a magyar népnek. Egyik a kezdet, a másik a befejezés. Piros betűs ünnepnapok lesznek ezután, pedig egyiknek emlékéhez se tapad vér. A két ünnephez fűződő nagy eszméknek méltó megbecsülése az az intézkedés, hogy amikor ez a két nap a magyar nép szivéből ünnepélyesen bevonul a magyar törvénytárba — ugyanakkor kitörlődik a törvények sorából április 11-ének emléke, amely csak a paragrafusok szerint volt „nemzeti ünnep,“ de a nép szivében nem volt hely a számára soha. Csak azt sajnáljuk, hogy ezúttal kimaradt a törvényből október 6 ának nemzeti ünneppé avatása! De talán jobb is így. Hadd maradjon meg nekünk ez a két nap örömünnepnek, amelynek vértelen, tiszta emlékezetét nem zavarja semmi fájó érzés . .. A magyar nemzet sorsa azon fordul meg, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas igéjét testté tudja-e változtatni ? És a törvény csak akkor lesz élő kincs, ha annak minden egyes betűje — a nemzet közkincse lesz ! A»Aiy^V~irin.r'V\riri_'~w~~"‘i‘^‘‘,i*,^i^r **'"^*** “ * •>■*■■ *‘ Ft'CiGKTLEX POLITIKAI NAPILAP. Ára: 20 fillér. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám. * ------Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Telefonszám: 22. »*i».^i»»*****^^i»****»A*^ *»* ++*0+i^^i*+++*0****i**m Felelős szerkesztő: BARABÁS ISTVÁN. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI Előfizetési ára helyben negyedévre 15 kor., félévre 30 korona. Vidékre negyedévre 15 korona, félévre 30 korona. Hirdetések a legolcsóbban közöttetnek. Ára: 20 fillér. A menekülő oláh királyné Szegeden. Szeged, március 3. Tegnap délután erős francia katonai készültség szállotta meg a Szeged és Rókus állomást. Néhány perccel a megszállás után udvari vonat érkezett be Szeged pályaudvarra, amely az oláh királynét és gyermekeit hozta. A legnagyobb titkolózás ellenére is annyit sikerült megtudni, hogy a királyné Fiumén át Franciaországba menekül. Az oláh királyt állítólag meggyilkolták és a forradalom dühöng egész Romániában. A királyné vonata pár percig időzött Szegeden. Károlyi Szatmárott, Bpest, márc. 1. Károlyi elnök vasárnap reggel többek kíséretében Szathmárra utazott. A város ünnepélyesen fogadta. Az elnök az üdvözlésre beszéddel válaszolt, amely megnyugtatta a lakosságot és a székely csapatok kiküldöttjeit. Délután Ilonára utazott, hogy a székely csapatokat állásaikban meglátogassa. Alföldi munkástanácsok gyűlése, Szeged, március 3. Az alföldi munkástanácsok tegnap nagygyűlést tartottak Szegeden. A gyűlés élesen elítélte Baloghy közélelmezési minisztert és követeli, hogy állását azonnal hagyja el. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el és küldött föl az országos szociáldemokrata párthoz, amelyben a polgári pártokkal való együttműködés megszakítását javasolja. Újabb forradalom Berlinben. Berlin, márc. 3. Ma van Berlinben a legkritikusabb nap, úgy látszik, hogy a második forradalom kitörését nem lehet megakadályozni. A munkásság általános sztrájkja délután 3 órakor kezdődik. A polgárság ellen sztrájkra készül. Általánosan kárhoztatják Scheidemann határozatlan politikáját s a A weimari nemzetgyűlés tehetetlenségét. Hock János Szegeden, Szeged, márc. 3. Tegnap tartotta az ottani Károlyi párt nagygyűlését, amelyen Hock János is megjelent. Hock Jánost beszédében a jelenlevő kommunisták — illetőleg suhancok — meg akarták zavarni azonban a tömeg — miután alaposan elverték a suhancokat — eltávolították őket a gyűlésről. Határozati javaslatot fogadtak el a gyűlésen, amelyben elfogadják a központi Károlyi-párt programmját és belépnek abba. A magyar népszabadság ünnepnapjai. A tegnapi minisztertanács elfogadta a következő néptörvényt a magyar népszabadság ünnepnapjairól : 1. §• A magyar népköztársaság a magyar népszabadság 1848. évi március 15 én kivívott első győzelmének és 1918. évi október hó 31-én aratott diadalának emlékezetére március hó 15. napját és október hó 31. napját a magyar népszabadság ünnepnapjaivá avatja. 2. §. Az 1898. évi V. törvénycikk hatályát veszti. 3. §• Ez a néptörvény 1919. évi március hó 15. napján lép életbe. A néptörvényt a népkormány hajtja végre. A népkormány kiáltványa a magyar gazdához. A Politikai Híradó jelenti: A magyar népköztársaság kormánya a következő kiáltványt tette közzé: A Gazdaközönséghez ! Mindenki elismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel fiatal népköztársaságunk kormányának meg kell küzdenie azért, hogy az országot a háború szerencsétlen befejezésével együtt járó rázkódtatáson keresztül a béke révébe vezethesse. Hazánk gazdag éléstárát, a Bácskát és a Bánátot elzárták tőlünk. Be kell tehát érni azzal a kevéssel, ami még megmaradt, de részben, mert kevés, gazdaságosan kell bánunk az étellel, igazságosan megosztanunk azt, ami van. Nem tűrhetjük, hogy egyesek dúskáljanak, míg mások szükséget szenvednek. Minden szem gabonát, amit gazdáink saját háztartásukban és gazdaságukban nélkülözhetnek, a közfogyasztás céljaira kell biztosítanunk. Hozzátok fordulunk tehát magyar gazdák, segítsétek, támogassátok a népkormányt. Szolgáltassátok