Friss Hirek, 1920. szeptember (4. évfolyam, 100-124. szám)
1920-09-19 / 115. szám
Hódmező-Vásárhely, 1920 IV. évfolyam 115. szám Vasárnap, szeptember 19 " ■«**■»* *.‘***.* "■«««*■»* * .é.^. ». ^^ . ■«^,^.|^.,...-^M^.^..r.r^^l/-.rr^ll-^^^l_riv^LI-rn^nj^l.l/.,v,-irj.v^J^l^rVUru-Lriru^t i », •■; ,•»" •. a gr F *W I ári c # sf.9 ■ dSaixfc*. »-■ h FÜ©«ETEJEW POLITIKAI SAPILAP Ara: Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda főszerkesztő Előfizetési óra negyedévre 70 korona, fél- Ára: 1 MiT ' Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám 1 «-»■«■■»» 4 „1 * évre — korona ^ m^-*- *'■ 1: Telefonszám 22. BARABÁS ISTVÁNt Megjelenik mindennap kora délután 1■ Bethlen István gróf nevével indul az első választási kerület közönségének nagyobbik része a küzdelembe. Jelöltünk ereiben a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak vére csörgedezik. Egyenes leszármazottja annak a nagy fejedelemnek, akit az akkori Magyarország királyának választott. Családja hosszú századokon át mindig a szabadságért és alkotmányosságért szállt síkra. A lelkiismereti szabadságot biztosító országos törvények egyik részének dicsősége a Bethlen névhez fűződik. A híres nagyenyedi Bethlen kollégium a Bethlen név nagyságát hirdeti. Bethlen István gróf még fiatal, 46 éves férfiú. Hazánknak már így is nagy szolgálatokat tett. Egyik vezető munkása volt a Párisba küldött békedelegációnak. Most az Országos Menekültügyi Hivatal elnöke. A magyar szív melegségével intézi ügyeit az „elfoglalt“ részekről kiüldözött magyarságnak. Az egységes kor- mányzó párt megteremtése is az ő nevéhez fűződik. S bár ma még nem tagja a nemzetgyűlésnek, szavának mégis nagy súlya van azok előtt, akik az ország sorsát intézik. Nem a szélsőségek embere. A higgadt, az adott körülményekkel számot vető politikus, aki a politika változó hangulatai és kilengései között szilárdan áll a magyar történelmi igazságok talaján. ! Városunk első választási kerületének közönsége önmagát becsüli meg s nemcsak a városnak, hanem hazánknak is nagy szolgálatot tesz akkor, ha Bethlen Istvánt küldi be ,a nemzet- gyűlésbe. Az ő megválasz- t tásával városunk nemcsak képviselőt küld be a parlamentbe, hanem egyúttal történelmet is csinál. Ennek a tudatnak átérzése vezette azokat a polgárokat, akik az ő jelölése mellett foglaltak állást és megválasztatása érdekében munkálkodnak. Mindenesetre kivánatosabb lett volna, ha választása egyhangúlag történhetett volna meg, amint egyhangúlag volt a jelöltetése is. Bethlen István azért Bethlen István marad így is s városunk közönségének az a része, amely az ő nevét írta zászlójára mindig büszkeséggel gondolhat arra a napra, amelyen Bethlen Istvánt a nemzetgyűlésbe beválasztotta ... „Azokat az újságokat, amelyek a Károlyi-forradalmat, a kommunizmust és a hadsereg desorganizációját előidézték, magyar ember nem támogathatja. Ezek az orgánumok okvetetlenül felelősségre vonandók, sőt azok terjesztése nemzeti szempontból egyenesen káros és veszedelmes. Szmecsányi György az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. Megalakult az Országos Földmives Szövetség Bpest, szept. 18. A „Sajtótudósító“ jelenti: Tegnap este hat órakor Meskó Zoltán államtitkár elnöklése mellett a kormányzópárt helyiségében megalakult az Országos Földmíves Szövetség. Az alakuló illésen résztvettek nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula miniszterek, Berky József, Róna P. András, Orbók Attila, Bernáth Béla, Bail Gaszton s még sokan. A gyűlést Meskó Zoltán nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a falu népe nem volt megszervezve. Mihamarabb meg kell indítani a szervezés munkáját. Legyen egységes a falu népe, mert csak így kerülhetjük el, hogy még egy március 21-et megérjünk. A falu népét községenként, járásonként és megyénként megalakítandó szervezetekbe fogják tömöríteni. S nemcsak a gazdákat, a földműveseket, hanem az iparosokat, kereskedőket és a tisztviselőket is. Progresszív tagsági díjakat állapítanak meg. Legkevesebbet fizet a földmunkás. Rubinek Gyula nagyobb beszédében hangoztatta, hogyha a faln népe érvényesülni tud, akkor a nemzet boldogulni fog. Ők nem pillanatnyi sikerekért dolgoznak, hanem a nemzet jövőjéért. Meg kell csinálni az ipari és kereskedelmi érdekszövetséget. Hangoztatja, hogy őket semmi különleges cél nem vezeti, válvetve akarnak a haza javáért dolgozni. Kapcsolatot kell keresni a külföldi hasonló szervezetekkel. Ez teremti meg az igazi, a minden nemzetre nézve kívánatos internacionálét. Az alakulás célja megszervezni a középosztályt. Hiszi, hogy törekvésük mindenfttl megértéssel fog találkozni. . .. . 4.. . „ Bőit!!? József, Szilágyi Lajos s masni hozzászólása után felmondották a migálásulást s megválasztottéi a tisztikart. Elnökök: Rubinek Gyula és a nagyatádi Szabó István, alelnökök: sohorújládai Szabó István, Ifinyer János, Bettish József és Héber János, ügyvezető elnöki-igazgató: Meskó Zoltán. Választottak még jegyzőket, igazgató választmányt, amelyet vidéki tagokkal fognak kiegészíteni. A rémhírek terjesztői ellent Bpest, szept. 18. A „M. T. I.“ jelenti: miután a kormány megállapította, hogy különösen a vidéken az általános mozgósítás elrendeléséről, valamint a pénzbe cseréléséről szóló hírekkel rémítik és izgatják a lakosságot, elhatározta, hogy a lelketlen a az emberek idegességére és tájékozatlanságára üzleti érdekből utazó hírterjesztők ellen a legerélyesebb rendszabályokat alkalmazza s működésüket lehetetlenné teszi. Rokkantak, özvegyek és árvák kérő szavai szólnak városunk közönségének szivéhez a plakátokról, a mai napon kivonulnak lakásaikból, ahol annyi szenvedést átélnek. Csonka tagjaikkal, kapott sebeikkel nem azért állanak ki a fórumra, hogy azokkal dicsekedjenek, hanem azért, hogy a társadalom figyelmét felhívják azokra a keresztekre, amelyeket viselnek. Nem az érdemkeresztekről van szó, amiket a háborúban harcoltak ki. Azokról a keresztekről van szó, amiket az élet és a már elviselhetetlenné vált drágaság rakott a vállaikra. Megbízottjaik a héten járták be a várost. Mindenik házba bekopogtattak. Találkoztak sok meleg szívvel, de ridegséggel is. Szerencsére a jó, a nemesszívű emberek nagy többségben vannak Vásárhelyen. Lassanként gyűlnek a szeretetadományok.Reméljük, hogy a mai nappal a jó érzélmi emberek ünnepnapot csinálnak a háború áldozatainak is, maguknak is. Hiszszük, hogy a jó lelkű emberek példája nemesítőleg hat azokra is, akik elveszítették érzéküket a jótett iránt. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy az emberek meg tudnának feledkezni ember voltukról, amely mindenkit jótettre ösztönöz és emberbaráti kötelezettségeire figyelmeztet. Képtelenség az, hogy emberek el tudjanak menni a szófián panasz, a néma bánat mellett s még hihetetlenebb az, hogy meg nyerítsék a panaszt akkor, amikor az hangosan kiált s a bánatot, amely kérő szóval esd. 1 Utcákon, piacon, templomokban vegye le mindenki egy pillanatra kezét a pénztárcájáról és tegye a szivére! Mindenki lelkének jó sza-