Friss Hirek, 1921. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-04 / 100. szám

a­ lálkozott, milyen hangulatban volt­­ édesapja? Elkeseredett volt? Havas R : Nem volt elkeseredett. Azt mondotta, Pestre visznek és ki- t hallgatnak, de légy nyugodt, ne félj, hisz tudod, hogy ártatlan vagyok. Elnök: Mondotta , édesapja, hogy Weisz is a kocsiban van? ■avas R.: Nem. Az ügyész néhány kérdést intéz még Havas Rózsához.­­ Vallo­mása nagyjában egyezik Havas Henrikné és Havas Lajos vallomásaival s azért további kihallgatását­­nem kívánja a törvényszék. Toffier Fülöp tanúvallomása következik. Előadja, hogy április 26 és 27. közötti éjjel 1 órakor három vöröskatona jött hozzá azzal, hogy rögtön menjen velük, mert Pestre visszik kihallgatás végett. Elnök: Kik voltak a vöröskatonák? Ismert e közülük valakit? Toffier: Egyet ismertem közülük, Nagy János a neve, idevaló Vásár­helyre. Elnök: Hová vitték a katonák? Toffier: A városházára, a főispán­ lakásba. Elnök: Kiket látott ott? Toffier: Nem ismertem én ott senkit sem. Elnök: Látta-e ott Bartha dandár­­nokot ? Toffier: Nem. Elnök: Kihallgatták ? Toffier: Igen. Elnök: És hogy ítélkeztek maga fölött? Toffier: Azt mondották: eljössz velünk és majd felakasztunk. A tanú előadja még, hogy másod­szor is kihallgatták és akkor azt mondották neki:­­halálra ítéltünk te gazembert. Elnök: Ki mondotta ezt ? Toffier: Egy ustoros ember. Elnök: Nem ez az ustoros ember volt Bartka dandárnak? Toffier: Igen. Azután az az usto­­ros ember eltávozott, két ember ma­radt ott csupán s ezek összesúgtak s azután igy szóltak hozzám: Meg­kegyelmezünk magának, de 15 évi fegyházra ítéljük. Később kivittek az állomásra. Ott egy vasúti kocsiba kerültem, amelyben a Návayak voltak. Elnök: Látta-e ott Weiszot ? Toffier: Igen. Weiszot is és­­Ha­vast is, egy pullmankocsiban voltak. Hallotta-e a vasúton, hogy öt ma­kói túszt végeztek ki a vörösök? Toffier: Nem. Elnök: Vásárhely és Szentes kö­zött hallott-e lövéseket? Toffier: Nem. Elnök: Halott- e Szentesen, hogy a két Weiszot kivégezték? Toffier: Hallottuk a vöröskatonák­tól. Elnök: Hallotta-e, hogy a katonák Kiss Bélának azt mondották: majd te fogsz menni legelöl. Toffier: Igen. Azt is hallottam, hogy egy öregebb és egy fiatalabb papot szabadonbocsátották. Elnök: Hallott-e valakit tiltakozni a tusiok szabadonbocsátása ellen? Toffier: Igen. Elnök: Ki volt ez a tiltakozó? Toffier Siöts Áronban vélekedik felismerni a tiltakozót.­­Elnök: Mi történt Félegyházán? Toffier: Félegyházára hajnali 5 óra fele érkeztünk meg. A kocsihoz jött egy vöröskatona és azt mondta az egyik Nivaynak: ,ejnye magának szebb harisnyája van, mint nekem, adja ide és én majd odadom a ma­gamét.* A csere meg is történt. Elnök: Elvitték-e a Návayakat? Toffier: Délután 3 óra lehetett, hogy a Návayakért jöttek. Két szu­ronyos katona kereste őket. Az egyi­kük azt mondotta: A volt nagysá­gos Návay hol van ? A Návayak elő­jöttek erre és elmentek a vöröska­­tonákkal. Elnök: Látta-e őket visszajönni? Toffier: Nem. Elnök: Hallott-e lövéseket? Toffier: Nem. Elnök: Hallotta e Kiss Béla nevét ? Siólította-e őt valaki? Toffier: Nem. Elnök: Hát mi történt mikor Bu­­­dapestre értek? Toffier: Pesten először a Batthá­­nyi palotába vittek, onnan a Markó­­utcai fogházba s végül a Margit kör­úti fogházba s onnan kiszabadultam kb. egy hét múlva elfogatásom után. Elnök : Gyötörték-e, vagy sanyar­gatták-e magát a vöröskatonák ? Toffier: Nem, Toffierhez most az ügyész intéz kérdéseket. — Felismerné-e Nagy Jánost? Toffier: Igen. Ügyész: Hol voltak a hódmező­vásárhelyi tuszok? Hallotta-e, hogy amikor a vásárhelyi túszok között a két Weiszot és Havast keresték, azt, mondotta volna egy vöröskatona: Isj látom, de a Weiszokat és Havast ki kellett végeznünk? Toffier: Nem. A törvényszék Toffiert megeskette vallomására. A halálvonat terroristáinak bűn­­perében a hódmezővásárhelyi főtár­gyalása első napját Szabó Imre tanúvallomása fejezte be. Évek óta súlyos gégebiaja van, hangja sutto­­gásszerű­, megfeszített figyelem mel­lett is ak­i hallható. Elnök: Április 27 én jött-e önért valaki ? Szabó: Igen, két szuronyos katona. ■lnök: Ismeri, hogy kik voltak ? Szabó: Nem. Azt mondták, hogy Szabó Mihályért jöttek. Én Szabó Imre vagyok — mondottam. — Mindegy — volt a válasz. — maga is jöhet Szabó Mihály helyett. A városházára vittek és kihallgattak. A városházán láttam Hegedűs Györ­gyöt, Bornátsky főtisztelendő urat, Toffiert, Samu Ferencet, Sajtos Sa­mut és Kokovay Jánost. Elmondja még, hogy két civil em­ber hallgatta ki. 18000 koronát vet­tek el tőle. Fenyegették, hogy agyon­lövik, ha nem adja át a pénzét. La­kásáról is vittek el a vörös katonák holmi aprólékos dolgokat. Az egyik civil ember ugyanis azt mondotta egy vöröskatonának: — Vigye haza a vigécet és rabolja ki a lakását s a katona tényleg ha­­zakiséri és a lakásomról kisebb ösz­­szegű pénzt és cigarettát vitt el. Elnök: Felismerné a itt a vádlot­tak között azokat a civil embereket, akik magát kihallgatták? Szabó: (Hosszasan szemléli a vád­lottakat, szeme Sebestyén arcán meg­nyugszik és így szól): Ilyan formájú ember lehetett az egyik. Sebestyén feláll és azt a kérdést intézi a tanú­hoz : — Megtudná e a tanú úr mondani, hogy mikor hallgattam én ki őt éj­jel-e, vagy reggel. Szabó: Éjjel. Sebestyén: (Kezével legyint.) Hisz itt se voltam. Elnök: Hát felismerne­k még va­lakit ? Szabó Ingire matat. Emlékezete azonban bizonytalan és azt mondja, hogy Gyuritza Pál nevű ismerőse azt mondja, hogy feltétlenül felis­merné azt a vöröskatonát, aki őt (Szabót) a lakására kísérte. Zrinyi-u. 18. sz. a. lakik. A törvényszék Gyuritza tanukénti kihallgatását rendeli el. Szabó rövidesen elmondja, hogy miként szabadult meg a vörösöktől. Kára kb. 20.000 kor. kártérítésre igényt tart. Az elnök Szabót vallomására meg­esketi és a tárgyalást délután fél 2 órakor berekeszti. 3. nap A szomorú emlékezetű terrorista napok szereplői ott ülnek a padokon biráik előtt. Öt hosszú padot tölte­nek meg a vádlottak, akiknek korá­ban egy nő is van. A szélső jobb­­szárnyon dr. Sebestyén ül. Fekete haja kinos rendben van fésülve. Tőle balra ülnek a terroristák, vézna testű kellemetlen arcú alakok. A többi padokon vörösörök, nemzetőrök és más szereplői az emlékezetes napok­nak. Köztüük hat vásárhelyi, akik hol tüntető derűs, hol el elboruló arccal feszengenek a padokon. Bizony, más idők voltak azok, amikor ők szóno­koltak az emelvényen ! Az első napi tárgyaláson csak a Lampel Jakab tanúvallomása közben volt egy kis izgalom a vádlottak so­saiban. Sebestyén izgult leginkább. Néhány kérdést is intézett Lampel­­hez, aki nem ismerte föl benne az ítélkező nagy urat. A vádlottakat 8 óra 20 perckor vezetik be a terembe. Az őrök leve­szik kezeikről a bilincseket s a vád­lottak szép rendben és csendben el­foglalják tegnapi helyeiket a padokon. Kevés számú hallgató közönség­­ jelenlétében nyitja meg háromnegyed­­ 9 órakor dr. Markovich elnök a­­ tárgyalást. Elnök: Folytatjuk a főtárgyalást,­­ Jöjjenek be a tanuk. Ifj. Zsarkó Imre, Jakó József, Samu­­ Ferenc, Kun Béla, Gál Imre jelentek­­ meg, mint tanuk. Elsőnek ifj. Zsarkó Imrét hallgat­­­ják ki. Zsarkó tanú vallomása Tanú: háromnegyed 4 órakor erős lövöldözéssé ébredtem föl. Bejött egy nemzetőr és 2 bőrkabátos. Pénzt, ékszereket, sonkát, kolbászt, likőrö­ket követeltek. Kutatás után felültettek a kocsira és behoztak a városházára, a főispáni lakásra. Első tettük az volt, hogy el­vették a pénzemet. Azután levittek a zárkába Jakó József mellé. Kevés idő múltán el­bocsátottak. Hazamentem, de ismét visszahoztak. Azután megmagyarázták nekem, hogy a pénzt nem kapom vissza. Azzal elbocsátottak. Elnök: Nem emlékszik Dávid Balázsra ? Tanú: Az a gyanúm, hogy ő volt az, aki a pénzt tőlem elvette. Szem­besítik Dávid Baláz­zsal. Zsarkó rá­ismer. Dávid tagadja, hogy ő lett volna. Elnök : Mennyi kára volt ? Tanú: 3180 korona. Elnök : Igényel kártérítést ? Tanú : Nem. Elnök: Mennyi ideig lehetett le­tartóztatva ? Tanú : Körülbelöl 10 percig voltam a cellában. Félix vádlott tesz kérdést tanúihoz. Tanú: Nem emlékszik azokra, ami­ket Félix szeretne tudni. Tanút megesketik. Jakó József tanúvallomása Elnök: Mondja el milyen körülmé­nyek között fogták el. Tanú : Bejött 8 katona s azt mond­ták menjek velük, visznek a város­házára és onnan Bpestre a vésztör­vényszék elé. Felhoztak a főispáni lakásra, el­vették 1070 koronámat és azt mond­ták, hogy gazember vagyok, mert va­­gyonom van. Tanú elmondja a vésztörvényszék előtti kihallgatását. Vékony József sorsáról csak any­­nyit tud, hogy a kísérők szidták. Mi történt vele a szobákban, arról nem tud semmit. Elnök: Mennyi kára van és kí­vánja e annak megtérítését. Tanú: három 570 korona, ami­nek megtérítését kívánom. Török Istvánt fölismeri a vádlot­tak között. Ez kikér­te be őt a vá­rosházára. Tanút a törvényszék megesketi. Dr Medveczky Imre tanúvallomása Elnök: Mondja el, miféle esemé­nyeken esett át a terror napok alatt? Timi: Este 6 órakor 27 én hal­lottam, hogy a városházán meghúz­ták a harangot. Ez jel volt a nem­zetőröknek. Feljöttem a városházára, mint helyettes polgármester. Itt ta­láltam Berta dandárparancsnokot és Takács Ferencet. Mit keresek itt — kérdezték. Ér­deklődöm, miért rendeltek el riadót. Azt mondták semmi közöm hozzá. — Aztán hazamentem, úgy 11 óra tájban fölvertek és a városhá­zára hoztak. — Itt találkoztam Borsi Jánossal, aki beküldött a főispáni hálószobába, ahol egy díványon aludt Kurucz Já­nos. Mikor Kurucz fölébredt, ő mond­ta, hogy engeme, Bartha dandárnok rendeletére tartóztattak le, men az a vád ellenem, hogy a városi tanács ülésén izgattam a proletárdiktatúra ellen. Borsiék igazoltak s erre elbo­csátottak. Elnök : Milyen ruhában volt Borsi ? Tanú: Polgári ruhában. Elnök : Milyen természetű ember volt Borsi? Tanú: Az utolsó napon változott meg. Akkor erőszakos volt. Elnök: Kára nem volt ? Tanú: Nem. Tanút megesketik. Kokovay Andor tanúvallomása Elnök: Mondja el, mit tud a szó­­banforgó eseményekről? Tbdu : Április 27 én 12 órakor fölcsengettek lakásomon. Kinyitottam a kaput, ahol 2 nemzetőr állt, akik azt mondták, hogy menjek velük. Igazolványuk nem volt. Azt mondták, az ők igazolványuk a revolver, amit feleségemre fogtak. Menjek — mon­dották — velük Bpestre a vésztör­­vényszék elé, mert ellenforradalmár vagyok. A főtéren találkoztam az öreg Weisz Mártonnal. A városházán be­vezettek a főispáni lakásba, ahol a szoba egyik sarkába állítottak. Egy vékony, magas férfi kezdett vallatni ellenforradalmi szereplésemről. Dur­ván bántak velünk. Elnök: Nem látta Dávid Balázst? Tanú: Nem emlékszem rá. Elnök: Ki volt a vésztörvényszék elnöke ? Tanú: Egy sovány magas férfi. Elnök: Mit tud Weisz Henrikről? Tanú: Szidták büdös zsidónak Weiszot és arcul verték. Hol voltál a háború alatt? — kérdezték. Négy­szer-ötször arculütötték s megmond­ták neki, hogy 20 évi kényszermun­kára ítélték. Weisz Mihályról tanú csak annyit tud, hogy pénzéért vallatták. Toffierről és Lampelről nem tud semmit. Tanú egyet sem ismer fel a vád­lottak közül. Anyagi kára nem volt. Ügyész: Ugyanazok hallgatták önt ki, akik Weisz Henriket elitélték? Tanú: Ugyanazok. frist Kiir*fc

Next