Friss Hirek, 1921. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-11 / 130. szám

Óvárosi kapja meg a moziengedélyt A város polgármestere tegnap a következő engedélyezési okiratot kapta a m. kir. belügyminisztertől: ,A m. kir. minisztérium 8454— 1920 M. E. sz. rendeletének 1. § a alapján, Hódmezővásárhely törvény­­hatósági joggal felruházott város közönségének megengedem, hogy a Hódmezővásárhelyen, Kossuth­ tér 2 sz. a. fekvő Fekete Sas termében, mozgófényképüzemet folytasson.* Az engedély 20 évre terjed. Ha lesz olcsóbb a trafik Tömöry államtitkár információja Néhány nap óta az a hír terjedt el, hogy a Dohányjövedék igazgató­sága tekintetbe veszi az általános csifsóbbodást, valamint azt a körül­ik, hogy a fogyasztás a legutóbbi emelés ^ lényegesen csökkent s leszállítja « tohánygyártóáliyok árát. Tömöry Károllr államtitkár, a Do­­hányjövedék ig&^top ez­evben a következőket mondáséi i — Az ilyen hir ele­ltárosítiot1 tendenciózus beállításnak, amint hogy azt is híresztelték, hogy a cseh do­­hányjövedék is leszállította az ára­kat. Ez a hír sem felel meg a való­ságnak. Mindennél érthetőbben be­szélnek azonban a számok. Március 2- án emeltük föl a dohánygyármá­­nyok árát, az új árakat azonban a budapesti körzetben csak április el­sején léptettük életbe. Március hó­napban a fogyasztás 42 millió ko­rona volt, áprilisban pedsig a mikor is állítólag csökkent a fogyasztás, 62.342.000 K. azt is mondják, hogy Magyarországon a dohányzók 85 százaléka csempészdohánnyal látja el magát, kérdem akkor, kik fogyasz­tották el a 62 millió korona értékű dohányt. ■*- A Dohányjövedék igazgatósá­gát egyébként az az erv vezérli, hogy a középosztályt és a szegényebb nép­osztályt olcsó és jó dohánnyal lássa el. Ennek a tervnek megfelelőleg már múlt hó 2- án kibocsátották a­­Szim­fónia* nevű új cigarettafajtáját, a­­Pannónia* szivarok azonban csak augusztusban kerülnek kibocsátásra. A sertés ára kilónként 30—32 korona volt. A mal­ac ára ugyanekkor 100— 110 korona volt darabonként, a hat­hónapos malacé 5— 600 korona. Szombathelyen a mészárosok 40 koronás marhahúst árusítanak. Vas vármegye községeiben pedig 36 ko­rona körül van a marhahús, 52 ko­rona a borjúhús kilójának az ára. A soproni legutóbbi állat­vásárra felhajtott tarka ökröt 22—28 koro­nás áron adták el, a bikát 20 — 26 koronáért, a kolbásznak való marha ára pedig 8—14 korona között moz­gott. A borjú 24—26 koronás áron ■ kelt el Még nem is ilyen régen 40— 45 ezer koronába bei­üt egy fejős tehén s esen a vásáron már 8—12 ezer koronáért is lehetett kapni. Miskolcon is erősen leszólt a hus ára. Az elsőrendű marhahús elejé­nek 42, hátuljának 46 korona az ára, másodrendű bust pedig 32 ko­ronáért is lehet kapni. Az ország minden részéből ehhez hasonló árjelentések érkeznek és miért olyan magas mégis Budapes­ten a hub ára ? Az állatárak állandóan esnek A vidékről beérkező vásári jelen­tések szerint az élő állat ára újra igen nagy mértékben esett. A debreceni sertésvásáron a kövér sertést élősúlyban 20—28 koroná­jával adták, a prima 220 kilós zsír­ iAMMmm Milyen lesz az új ipartény? Hír szerint a kereskedelmi minisz­ter már a jövő héten a nemzetgyű­­lés elé viszi az ipartörvény reform­járól szóló törvényjavaslatot. Bár a javaslat sokban eltér az eredeti tervezettől, mégis igen erő­sen korlátozza az iparűzés szabad­ságát és a kormányzati politika leg­hangosabb híveinek kívánságát ho­norálva, a jelenleg engedélyhez kö­tött iparok nagy részét képesítéshez köti. Az iparűzés hatósági ellenőrzése a javaslat szerint legszélesebb körű lesz és szigorúságában annyira megy, hogyha valamely iparűző ugyanab­ban a városban, ahol engedélyhez kötött ipart folytat, más helyiségbe akar költözni, akkor új iparengedélyt kell szereznie. Az érdekképviseletek­nek eddig nem volt módjukban, hogy hozzászóljanak az uj javaslathoz. Frla® * Hégera szenved! fi épul’08*“ régen szavad. A háború alatt «Ye“8® volt, 82 építkezési hijlem­­zte ez| ® forradalom a diktatúra hata«T a*a‘t­ működésével. .Majd a kkászínész»et áldatlan rendszere ijesztő módon bon­tötta le az építési kedvet, melyhez hozzájárult a rettenetes anyagdrága­ság. A tégla ezrenként 26 koronáról 2600 koronára emelkedett fel kifür­készhetetlen okokból. Habár a munka és a szén drága is volt, de csak a föld, melyből termeltetett, nem volt olyan drága, hogy százszoros áreme­lésre lett volna szükség. A faanyag­ban az árak emelkedését a konjunk­túra vette hatalmába s oly rettenetes magasra emelte, hogy az egyenesen elviselhetetlenség volt. A mész, a homok, az üveg sem maradtak mö­götte a többinek, mondván, hogy ők is kiegészítő részei a többi építkezési anyagoknak. A mindenütt felülkerekedett árak láttára a munkáss­ág is igyekezett­­ megélhetésének a biztosítására. Ő is­­ emelte munkadíját. Joga volt hozzá,­­ mert az élelem drága voltát a ruházat­­ is fokozta elrettentően. És most mi lett, rongyokban járunk, lakás nélkül élünk, mert az ideözönlött menekül­tek lakásigényei is kielégíten­dők lé­vén, bekövetkezett a lakáshiány. Elháríthatatlan akadályait most már még pillanatnyilag sem lehet csillapítani. A konjunktúra emberei itt is jelentkeznek egy egy lakás be­lépési díja ma többe kerül mint, bábom előtt az egész ház értéke. E tekintetben egymást túllicitálják a bérlők. A lakásügyek ma már egyes egyéneknek valóságos mono­póliumai. Soha nem képzelt módon szívják a lakást­­igénylő szerencsét­lenek vérét a lakást fölhajtók, kik koholt lakás­dinekért is horribilis összeget szednek be. Egy egy felhaj­tott és tényleg létező lakásért 20—25 egyén is törekedik mig végre egy megkapja. A szegény igénylők el­po­csékolt idejét senki sem téríti meg, de neki tetemes kiadást jelent alyeg és egyebek címén a próbálkozás. Mindezeknek a bérlő nem veszi hasznát, a háztulajdonos pedig, ha még annyi pénze volna is, akkor sem épít, mert ő még szerencsétle­nebb a bérbevevőve­ is. Nem rendel­kezhet a házával, nem kap érette annyi haszonbért, hogy a tatarozást fedezhesse belőle- Hát ki építtet ak­kor ha előre látja a veszedelmet, mely építtetésével reá zúdul. Aki □ek az ipari munkára szüksége volna, sóváran nézi a felette kereset nélkül eltűnő napokat. Nélkülöz, szenved, fájdalom nézni tengődését. Valamit tenni kell, valami módon segíteni kell ezeken az embereken, hogy munkához jussanak, mert itt lesz a tél a kérlelhetetlen hidegével,­­ amely az életet élelem és ruha nél­­kül még elviselhetetlenebbé teszi. Képzeljük annak a következményeit. Be kellene szüntetni a lakásren­deletet, akkor a pénzes ember bát­rabban építtetne és megszapodnának a lakások. Az így bekövetkező épít­kezések legalább csillapítanák az építőiparosok és építőmunkások nehéz helyzetét. Országos szervezést kellene keresz­tülvinni a lakásrendelet megszünte­tésére, akkor­ két dolog nyerne el­intézést, több építkezés és több lakás lenne. ifj. Bogi Sándor: Mgazdasági teöm­­ények Mátéié Ausztriába Életbelépett * Wf8r vi* azonosságé egyezmén^* & »el$baPo‘­dás a magyar mezőgazdász*08" a mezőgazdasági iparnak kedve­,­ amennyiben az osztrákok nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termény beengedésére kötelezték magukat. Az egyezmény értelmében Magyarország a töb­bi között ötvenezer hektoliter bort, ezekét százötven hektoliter sört, mintegy ötezer vagyonra menő gyü­mölcsöt és főzeléket, ezer darab élőmiirhát szállíthat Német Ausztriá­nak. A megbízottak, a kormányok jóvá­hagyásával kétféle listában állapodtak meg. Az egyik listában kivitel, a másikban behozatali cikkek vannak felsorolva. Osztrák részről a beviteli listán havonta öt vagyon szalámi is szerepel. A legújabb magyar-osztrák egyezmény július 6-ig marad érvény­ben. MAPI HÍREI. [soHhH-n­proFSZii — m mi, Egtaz Msgpropszér — motufe — Dr Varga Imre ügyvéd gyásza. Szomorú jelentős tudatta velünk, hogy özv. Varga Imréné, szül. S. Szabó Juliánná, folyó évi jun­us hó 9 év, este fél 9 órakor, életének 72-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése folyó évi június hó 11-én, d. u. 3 órakor lesz a ref. egyház szertartása szerint a Kállay-u. 16 sz. a. gyászháztól, az uj templom­ban tartandó ima után, a Diliinka­­temetőben helyezik a megboldogultat örök nyugalomra. A megboldogult halálával fiát, dr Varga Imre ügy­védet és nagyszámú, kiterjedt rokon­ságot borította gyászba. — A színházban ma (pénteken) a . .Jushhi* (A japán csalogány) című operettet adják. B) bérlet: ZZZ— A törvényhatósági közgyűlés nyári szünete. Városunk törvényha­tósága i. é. július és augusztus hó­apokban nem tart közgyűlést. E hó végén lesz az utolsó közgyűlés a nyári szünet beállta előtt. Ezen a közgyűlésen kerül tárgyalás alá a pusztai kapitányságok felállításának ügye. — Országos vásár lesz Békás­csabán folyó év június hó 24, 25 és 26 napjain. — A városi dalárda ma (pénteken) 6 órakor összpróbát tart, amelyen az összes szólamok megjelenni tar­toznak. i ......................xWiiyauM h .ft­, i, I TJ! ■ — Csanád vármegye üdvözlete a miniszterelnökhöz. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésén egyhangúlag elfo­gadta Tarnay Ivor vármegyei főjegyző, Nagy Károly, Szilvássy Alajos, Pet­­rovics György,, Vajda Jenő, Demkó ■Pál, Bácsfy József és még több tör­vényhatósági tag indítványát, amely szerint a közgyűlés üdvözli gróf Beth­len István miniszterelnököt, a nem­zetgyűlésnek június 2 iki ülésén el­mondott beszédéért, amely bátor és nyílt hitvallás volt komoly kötelesség­­vallás mellett és a nemzet meg­maradása elleni aknamunkákkal szem­ben. — Elitélt tolvaj. Még f. é. január havában történt, hogy Kafka Miklós, nakófalvai születésű, teremiai illető­­tőségü cseléd, aki Makó János hely­beli lakosnál volt alkalmazásban, Mojsza Bálint cselédtársától 3680 t Korona érték® ruhaneműt lopott el. A szegedi büntetőtörvényszék Kafka Miklóst a lopás bűntettében bűnösnek találta és 4 hónapi fogházra ítélte.­­ A mai piaci árak szintén lefelé menő rendenciát routatnak. Hízó ser­tés kilóját 37- 40, a marháé­ 12—14, a borjúét 24—26, a juhét 20—22, a bárányét 24—26 koronáért vették. —-­ Tolvajlás. Kunst Antal, feasza-­­ülve 21 sí. a­ lakos azt panaszolta el a rendőrségen, hogy elmúlt éjjel ismeretiért ttz fel 2 drb tyúkot és 1 jércet lopött el udvaráról. — Felhívás. Jelentkezzék Török Pálné, kinek Ip. s.,ám. 2852 pénze van a postán. Özvegyi nyugdi­.­— A Kath. Nőegylet nagy nép­ünnepélyének rendező bizottsága kéri s meghívja szokatsz úrnőket, hölgyeket és leánykákat, kik a népünnepély jegyeinek elárasztására vállalkoztak, vagy arra vállalkozni hajlandók, hogy vasárnap (június 12-én) délután 4 órakor a kath. nagyiskola zömében, ez ügyben tartandó gyűlést , minél számosabban szíveskedjenek meg­jelenni. — A népünnepély rendező­bizottsága. 11— Álomkóros lovak. A székesfehér­vári járás Csősz és Táncz községben a járási állatorvos néhány lovon rend­­­kívül ritka lóbetegséget állapított meg. Ez a betetegség, melyet az orvos­­tudomány ,tenyésibénaság*-nak ne­vez, azonos azzal a fertőző beteg­séggel, melynek foacilusai az afrikai négereken atomkórság esetében ész­lelhetők. Miután a betegség gyógyí­tásával ez idő szerint még csak kí­sérleteznek és a baj rendkívül vesze­delmes, a helyszínen megjelenő dr Hajnal kormánybiztos és dr. Manninger főiskolai tanár a legszigorúbb zárlatot rendelte el a községek állataira. — Időjárás. A meteorológiai inté­zet jelentése szerint az utóbbi 24 órában az idő derült, száraz volt és melegebb lett, de a hőmérséklet még alacsonyabb volt a rendesnél. Maxi­muma 28 fok Tarcalon, minimuma 6 fok Debrecenben. Hőmérsékletek: Budapest 24, 10; Szombathely 22, 9; Szeged 21, 13; Kecskemét 22,9; Eger 22, 8. Prognózis nincs. — A Rokkantak és Menekültek Igazgatóságának három kiküldöttje jelent meg városunkban. A kiküldöt­tek főiskolai hallgatók és intelligens emberek, akik nagy­on nívós és szép — részben tárlatra készült — mű­vészi festményekkel keresik fel a jobbmódú helybeli lakosokat. Tekin­tettel arra, hogy az eladott festmé­nyek árát jótékony célra, a menekül­tek felsegélyezésére fordítja a Rok­kantak és Menekültek igazgatósága, a közönség szíves figyelmébe és párt­fogásába ajánljuk a három főiskolai­­ hallgatót.

Next