Friss Hirek, 1921. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-10 / 129. szám

Elódmező-Vásárhely, 1921. V. évfolyam 129. szám Péntek, junius 10. CímeETLicstroLmiAi kapil,ap 1H 501ill. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7. szám Telefonszám 22. Felelős szerkesztő 1.OMBÁS ISTVÁN Előfizetési ára negyedévre 110 korona, félévre 8 korona Megjelenik mindennap kora délután IBM. A trianoni békeszerződést a francia kamarában nagy szótöbbséggel elfogadták. A tárgyalás rendjén bebizonyosodott, amit különben eddig is tudtunk, hogy Franciaország részéről sem kíméletre, sem a szigorú pontok enyhítésére nem számíthatnak. Briand miniszterelnök a Habsburgkérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy „Franciaország politikája nem szabion-politika Ezt Briand nélkül is tudtuk és éreztük eddig is s ezután még inkább fogjuk érezni. Az a nagy nemzet, amely Európában a haladás vezetője volt, amikor az oláhval és szerbbel kezdett politikát csinálni — valóban letette a szaloneszközöket. A bocskor politikáját folytatja a francia nemzethez nem illő balkáni erőszakkal. A tárgyalás rendjén még egy másik érdekes dologról is megemlékeztek. S ez a Károlyi-kormány és a szociáldemokrata párt politikája. Újságnak ez sem újság. De azért jó lesz „leszögezni“ ebből az alkalomból Boncour Pál szocialista képviselőnek ezt a mondatát: „A szocialisták, akiknek segítségével Károlyi kormányzott, az ententenak kedvező politikát folytattak“. Ebben is egyetértettek tehát a Károlyi-kormánnyal, amelynek szónoka — a hírhedt Lovászy — azon az emlékezetes országgyűlési napon így foglalt szóba: „igenis, mi antant barátok vagyunk.“ A harmadik fontos dolog, amit jó tudnunk a fent említett szocialista képviselőnek az a kijelentése, hogy „a Horthy-kormány egészen nyíltan a Habsburg-monarchia viszszaálltását készíti elő és ezzel függetlenségükben és szabadságukban fenyegeti azokat az újonnan alakult kis államokat, amelyek a Habsburgok igáját már lerázták. Ilyan szemüvegen át nézik Franciaországban a mi dolgainkat, mig ilyen alapon is ítélkeztek fölöttünk. Nem csoda, ha az ítélet halálos!. . . TÁVIRATOK A kisgazdapárt értekezlete Bpest, jan. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti: A kisgazdapárt tegnap értekezletet tartott. A kisgazdapártnak, az értekezleten megjelent tagjai, azt határozták el, hogy felszólítják gróf Ráday Gedeon belügyminisztert, hogy a párt legközelebbi értekezletén jelenjék meg és nyilatkozzék az összes jelenlegi aktuális kérdésekről. A párt legközelebbi értekezletét a jövő héten, hétfőn tartja, amelyen a belügyminiszter is megjelenik. — A belügyminiszter nyilatkozata elé a párt tagjai nagy érdeklődéssel tekintenek. A nemzet fajtáié© Bpest, jan. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti: A nemzetgyűlés tegnap folytatta a költségvetés feletti vitát. — Szilágyi Pál az ország állatállományának megmentéséről beszélt, Kuna P. András a földmives-iskolákról, Magyar Kázmér a lótenyésztésről. — Négyessy László a földbérletek bérének aránytalan emelkedését tette szóvá. — A bérbeadók nemcsak magas béreket, hanem nagy természetbeni szolgáltatásokat is követelnek. Az ülésen Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is felszólalt. Az iskolai nevelésről szólott. A jövőben az iskolai nevelést — mondotta — úgy kell átalakítanunk, hogy az iskola nemcsak urhatnámságra, hanem a testi munka megbecsülésére neveljen, hogy még az is, aki magasabb iskolákat végzett, ne szégyelje a kapát kezébe venni. A Ház ezután a földmivelésügyi tárca költségvetését elfogadta és áttért a kultuszminisztériumköltségvetésének tágyalására. fiz utdáilismok Herindája Milánó, jun. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti. A római értekezletet befejezték már a szövetséges hatalmak kiküldöttei és igy nemsokára sor kerül arra, hogy az utódállamok pártorései konferen- ciáját tovább folytassák. Az antant megszállja Graz, Salzburg és Insbruck osztrák városokat ? Bécs, jun. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti : A Wiener Allgemeine Zeitung, egyik prágai tu-dósítójának ama híradását közli, hogy az antant, a Németországhoz való csatlakozási mozgalom miatt, Graz, Salzburg és Insbruck osztrák városok megszállására készül. A Wiener Allgemeine Zeitung a hírhez azt teszi hozzá, a hír a legjobb esetben is nagyon korai. A szövetségközi csapatok hadműveletei Felső-Sziléziában Bécs jun. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti: Boroszlóból nyert értesülések szerint Felső Sziléziában a szövetségközi csapatok hadműveletei szélesebb méreteket öltöttek. Az angol és francia csapatok több helyen a német önvédelemi csapatok és a lengyel felkelők közé ékeltették be magukat. A front több pontján azonban még elkeseredett harcok folynak a lengyel felkelők és a német csapatok között. Postala Rómában Milánó, jun. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti: Rómában a postaszemélyzet sztrájkba lépett. A távíró és telefonszolgálat szünetel. Ezideig még nincs megegyezés a kormány és a postások között. A római postahivatalokat katonaság és rendőrség szállotta meg. Német-angol—orosz gazdasági megegyezés ? Bpest, jan. 9. A „Sajtótudósító“ jelenti: A Berliner Tagblatt I megerősíti a Reuter ügynökség■ nek ama híradását, hogy német— angol—orosz gazdasági megegyezés létesült. j± gazdasági megegyezés azonban, melyet Kraszin népbiztossal kötöttek, tisztára gazdasági jellegű és minden politikai vonatkozástól mentes. A cseh kormány megbízottjai Budapesten Prága, jan. 9. A M. T. I. jelenti: Ma utaztak el Prágából a cseh kormány megbízottai Budapestre, hogy a magyar kormány delegáltjaival tárgyalásokat kezdjenek. A cseh kormány megbízottjainak egy része tovább folytatja útját Budapestről és egyenesen a portorosei konferenciára megy. A minap küldöttség járt a polgármesternél. A küldöttség, a helybeli építőmunkások szakcsoportjának tagjai voltak. Azt kérték a polgármestertől, hogy segítse elő abbeli törekvésüket, hogy az építkezés városunkban mielőbb megindulhasson s a városi hatóság legyen ebben a tekintetben az építőiparosok segítségére. A polgármester megígérte, hogy ő a maga részéről minden lehetőt megtesz, hogy az építőiparosok óhajának eleget tegyen. Rideg tényeket állapítunk meg, ha azt mondjuk, hogy talán egyik ipar sem szenvedett annyit a legutolsó évek mostoha viszonyai között, mint az építőipar. Az anyag drágasága, a munkabérek túl magas volta, az építkezési kedv csaknem teljes hiányára vezettek s az építőiparosok legnagyobb része munka és kenyér nélkül maradt országszerte. Az építkezési kedv most már, a viszonyokváltozásával némi javulófélben van.Az építkezési kedv újbóli megindulásában nagy része van az új lakásrendeletnek is, amely az építendő új házakat kiveszi a lakásrendelet hatálya alól.ij