Friss Hirek, 1922. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

Szombat, január 14 Báána«iá­fásárh­ely, 1822. VI. évfolyam II. szám vad­d­KTK*mm FoxtraiKAi JMjtt.ra.Az Ars: Szerkesztöség, kiadóhivatal és könyvnyosdB Előfizetési óra negyedévre 120 korona, fél- Ars: T2LT KódBMovásárhely, Szegt Rita!~stea 7. szás | ^ .. & . \ évre — korona » & ■**­ Tei«foe: Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. BA1ABAS­­iTVAlS Megjelenik i mindennap kora délután ^ ---------— ---------— ---------— ----------------------------------— - - — — - -------— - - — ------— • ^ • — ifi Yv*rn~­i‘rr*i* iYrv*ii^iYTTivriV*ritriTvrv%ii(^isvir^i*rT*ii^iai* v *i*r*Si^ ,iVri*ri N­emzetgyölés A nemzetgyűlés md ülését délelőtt­­ 10 órakor nyitotta meg Gaál Gasz­­­­ton elnök. Napirend előtt Vass József kultusz*­­ miniszter a kormány nevében a sop­roni népszavazás eredményének tör­­­vénybe iktatásáról szóló törvényja­­j­vaslatát terjeszti be. A indemnitási vita első szónoka Hornyánszky Zoltán. Eddigi néze­tével szemben most a társadalmi bé­két sürgeti. A vagyonváltság emelé­sét kívánja a nagy vagyonoknál. A királykérdéssel foglalkozik és le­gitimistának vallja magát. Ezért bi­zalmatlan a kormány iránt és az in­­dimnitást nem fogadja el.___ Hegedűs György jelenti, hogy felszólalásában egyedül a közügyek önzetlen szolgálata ve­zeti. Az a célja, hogy a nemzetépítő munkában mindenki vegye ki részét.­­ A Habsburg kérdést nem akceptálja, azon súlyos bántalmak miatt, me­lyekkel a Habsburg ház évszázadokon keresztül tetézte hazánkat." Minden­kinek fő szempontja az legyen, hogy­­ hogyan tudja legjobban szolgálni a­­ nemzet érdekeit. A legitimisták nem­­ is annyira a királykérdéssel foglal­­­­koznak, hanem az a rejtett céljuk,­­ hogy a meglévő hatalmat kikezdjék , és azokat lehetetlenné tegyék, akik­­ a király visszatérését megakadályoz­­j­­ák. A puccsban résztvevők részére jogi érveket felhozni nem lehet. A nemzetgyűlésnek két feladata van, egyik a földbirtokreform rendezése, másik a zsidókérdés megoldása. Azt mondja, Magyarország földterületéből 14 millió hald van zsidókézen. Javasolja, hogy a földbirtokreform­­ kérdésnél elsősorban azokat a birto­­­kokat vegyék figyelembe, amelyek­­ 1914. óta jutottak új kézre. A bpesti sztrájkok­­ Ezután Szabó József a budapesti sztrájkokkal foglalkozik. Jegyzőköny­vet olvas fel, mely szerint a szociál­demokrata munkások és bizalmi férfiak követelőleg léptek fel a nagyobb gyá­rakban és az igazgatóságoktól köve­telik a nem szociáldemokrata és ke­resztényszocialista munkások elbocsá­tását és a szociáldemokrata munká­sok alkalmazását. Miután a gyári igaz­gatóságok ezt megtagadták, a szociál­demokrata munkások sztrájkolni és szabotálni kezdtek. Kérdi a kormányt, mit kíván tenni és hogy kívánja meg­védeni a munkaszabot­ságot ? Vass József kultuszminiszter válaszában kijelenti, hogy tudatában­­ van az eseményeknek és most csak­­ arra kéri a munkásságot, tegyen félre­­ minden ellentétet, fogjon össze és­­ dolgozzék. A munkásság a saját bő­rén tapasztalta, hogy az ország jelen­leg milyen nehéz gazdasági helyzet­ben van. A termelő munkát még nem tudta megindítani az ország, annál nagyobb baj tehát, hogy a már meg­indult munkát is lehetetlenné akarják tenni. A kormány el fog követni min­dent, hogy a megértést elősegítse. Ha a vizsgálat azt derítené ki, hogy bármely oldalról is diktatórikus ten­dencia lép föl, a kormány ezekkel szemben teljes szigorral fog föllépni és a keresztényszocialista munkás­ságot épp úgy meg fogja védelmezni a szociáldemokratákkal szemben, mint ez utóbbiakat a keresztényszociális­­tákkal szemben. Az interpelláló képviselő Vasa mi­niszter válaszát tudomásul veszi. Az ülés délután 4 órakor véget ért. 790 000 élőállatot követel évenként harminc esztendőn át az entente Nagy elkeseredés a gazdatársadalom körében Jelentettük már, hogy a jóvátétel bizottság arra akarja kötelezni Ma­gyarországot, hogy fizesse meg annak a szénnek az árát, amelyet a trianoni békeszerződés énelmében a pécsi bányákból kötelesek vagyunk Jugosz­lávia részére kiszolgáltatni. Ez körül­belül évi ötszázmillió koronával ter­helné meg költségvetésünket. Az élőállatok kiszolgáltatására vo­natkozóan az entente azt kívánja Magyarországtól, hogy harminc éven keresztül évenként a volt ellenséges államok számára szolgáltasson ki: 28.000 szarvasmarhát 25.000 lovat és 26 000 birkát. Ezt a hírt a politika, főleg gazdasági körökben a legnagyobb elkeseredéssel fogadták. Azt mondják, hogy ha ele­get tennénk ennek a képtelen köve­telésnek, öt év múlva nemcsak az állatszaporulat semmisülne meg, de a tenyészállatok is kivándorolnának az országból. A képviselők körében egyöntetűen az a vélemény, hogy Magyarország lerongyolt gazdasági helyzetében képtelen ezt az erejét sokszorossá felülmúló kívánságot teljesíteni és a politikusok elvárják a kormánytól, hogy a magyarok igazát diadalra juttass az ententenál. T­ÁVIRATOK POLITIKA A 8 órás ülések kérdése — Az uj választójognál mellőzik a lajstromot szavazás tervét — Nem alakul meg a keresztény földmivespárt Bpest, jan. 13 A „Sajtótudósító” jelenti: Az indemnitás vitájának január hónapjában aligha lesz vége. A kis­gazdapárt részéről még körülbelül 30 felszólalás várható. Pénteken még­kísérlik a 8 órás ülésekre való indít­vány benyújtását. A választójogi reformra vonatkozó érdemleges tárgyalások csak Be­tlen­nek Bécsből való visszaérkess­e után várhatók. A választójogi reform tár­gyalását a miniszterelnök a keresz­ténypárttal kezdi meg, mivel itt talál­kozik a leghevesebb ellenállással. A lajstromos szavazás tervét elejti a kormány, mivel a kisgazdapárt ellenzi. Nagyatádi szerint a választókerületek beosztását is meg kell változtatni mivel a régi beosztás több tekintet­ben igazságtalan. A kereszténypárt­ban a helyzet még kialakulatlan. A jelek ont mutatnék, hogy a keresz­tény földmivespárt megalakításának tervét elejtik. Barfly, külügyminiszter és Sigray, tegnap pisztolypárbajt vív­tak, mely sebesülés nélkül végződött. A felek a párbaj befejezte után nem békültek ki. — Haller István, nem­zetgyűlési képviselő, a szociáldemo­krata terrorról és a készülő választó­jogi reformról interpellálni készül a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén. Bethlen és a magyar delegáció­ Bécsben A régi Közös KÜlügymi­nisztrium­ palotájában Volt az első tanácskozás — KendelVnt szívélyesen fogadták a magyarokat — pénzügyi, Vasúti és Kech­ edelitti ügyekről tárgyalna* Bécs, jan. 12. A magyar delegáció Bethlen István gróf miniszterelnök vezetésével tegnap reggel Bécsbe érke­zett és a pályaudvaron a magyar urakat Davy osztályfőnök és Duffek, a külügyminisztérium elnöki osztá­lyának főnöke fogadta. Érdekes, hogy Davy osztályfőnök várta a magyar delegációt, aki tudvalevőleg az osz­trák megszálláskor Nyugatmagyaror­­szág első tartományi főnöke volt. A vár­útról a magyar urak szállá­saikra hajtattak és féltizenegy órakor gyalog mentek át a magyar követségi palotából, ahol időközben összegyü­­lekeztek, a Billhausplatzra, az osz­trák szövetségi külügyminisztériumba. Itt tartotta első teljes ülését a ma­gyar és az osztrák delegáció. A ta­nácskozásokon báró Knobloch buda­pesti osztrák követ és Masirevich Szilárd bécsi magyar követ is részt­­vett. Schober kancellár üdvözlő beszéd­del nyitotta meg a tanácskozást. Üd­vözölte a magyar miniszterelnököt és a magyar delegációt abban a remény­ben, hogy Magyarország és Ausztria, s amelyeket évszázadokon át egymás­­­­hoz fűzött a sora jó és balszeren­csében, most ismét a megegyezés­­ útjára lép.­­ A kancellár rendkívül szíves hangú köszöntésére Bethlen István gróf mi­­­­niszterelnök válaszolt hasonló me­­r­legséggel. Megköszönte az üdvözlést , és biztosította az osztrák delegác­ót­­ arról, hogy a legjobb szándékkal el-­­­telve jött Bécsbe és a legnagyobb­­ előzékenységgel kívánja a jó ügyet­­ szolgálni, hogy helyreállhasson a jó­­ viszony a két szomszéd állam között s ígérte, hogy minden felmerülő kér­dést a legnagyobb jóakarattal kívánja megtárgyalni abban a biztos tudat­ban, hogy osztrák részről hasonló­­ törekvés fog megnyilvánulni. Hangoz­­­­tatta azután a magyar miniszterel­­­­nök, hogy a gazdaságpolitikai tár­gyalások reménye nagyban elő fogja segíteni az utóbbi időben Ausztria és Magyarország között felmerült félre­értések elsimítását s lényegesen hoz­zá fognak járulni a két állam poli­tikai viszonyának megjavításához. Bethlen gróf miniszterelnök szives szavait osztrák részről általános tet­­i szés és meleg rokonszenv fogadta. Miként értesülünk mind a két de-­­ legációra a legrokonszenvesebb be- i nyomást tette az első tanácskozás hangja és érdemi része, úgy hogy — amint azt Bethlen miniszterelnök­­ is hangoztatta — megvan a remény arra, hogy a gazdasági, pénzügyi és forgalmi kérdések kívánatos meg­oldása után a­­tanácskozás politikai térre is át fog terelődni. Bécs, jan. 13. A­­t­ajtótudósító* jelenti: Schober kancellár a magyar delegátusok tiszteletére tegnap a­­ kü­ügyminisztériumban bankétól ren­­­­dezett. A banker alkalmával Schober­­ pohárköszöntőt mondott, melyben­­ kedvező előjelnek mondotta, hogy Bethlen és kísérete Bécsbe jöttek. . Előjele ez annak, hogy a két állam között felmerült nehézségek elsimul­nak és a tárgyalások őszinte barát­­­­ságra vezetnek. Bethlen egészségére­­ és Magyarország felvirágzására ült­­­­tette poharát. . . Schober felköszöntő beszédére Bethlen válaszolt,s ezeket mondotta: Kancellár Úr! őszintén köszönöm jókivánatait. Örömmel tettem eleget­­ szíves meghívásuknak, hogy a függő­­ kérdéseket szabályozzuk. A két állam­­ régi barátságának, új, a mostani­­ viszonyokhoz alkalmazkodó formában­­ kell feléledni. A két állmférfi fel- s köszöntője megelégedést és bizalmat váltott ki mindkét állam politikusai­­ részéről.­­ A bpesti ügyvédi kamara elnöke az alkotmányjogi reformokról I Bpest, jan. 13. A .Sajtótudósító“ jelenti ■ A bpesti ügyvédi kamara él­

Next