Friss Hirek, 1923. március (7. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

8 Frias Hírek . . .. nimi II„n -111-» "~n~.—L~.~n~i-~nnnn—m-jj-j-.r-.--j-.-j_rs.----r.r-.-i.ni'i-rm.riirinv—i-n‘ii-i— —*■ ***** — -**-* *- ........ — . .... Bethlen miniszterelnök levele egy angol lapban Megcáfolja Ninosics ezerb külügyminiszter vádjait London, febr. 28. A „Sajtótudósító” jelenti: A Morning Portban Ninetics szerb külügyminiszter a napokban vádat o írodó cikket tett közzé a magyarokról, hogy mi a trianoni békében vállalt kötelezettségeinknek nem tettünk eleget és támadó céljaink vannak a szomszédállamok ellen, stb. stb. Bethlen István gróf, m. kir. miniszterelnök, levelet intézett a lap szerkesztőségéhez a vádakra vonatkozóan, melyet tegnap tett közzé az angol lap. Bethlen kijelenti levelében, hogy Ninesics vádjai ellentétben állanak a tényekkel. Hogy Magyarország kötelezettségeit teljesítette, már abból is következik, hogy felvették a Népszövetségbe és azon az ülésen, melyen felvették, maga Ninesics is a felvétel mellett szavazott. Ami Magyarország agresszív szándékait illeti — jegyzi meg a miniszterelnök —, a legutóbbi magyar oláh határincidens alkalmával pártatlan bizottság állapította meg, hogy eszünk ágában sem volt valami támadó szándék. 10—10 évi börtön . .. Bukarest, febr. 28. A Sajtótudósító jelenti: A nagy kémkedési ügyben tegnap kihirdették az ítéletet. Turóczyt, Belmont grófot, Palágyit és Kerezsyt 10—10 évi börtönre ítélték. — Ezzel a nagy port felvert ügy — az oláhok szerint — már el is intéztetett. Hírek dióhéjban Érsekújvár, febr. 28. Szerdán a handlovai bányászok nagy csoportja a prágai kommunista központ biztatására megtámadta a handlovai katonai különítményt s a legénységet lefegyverezte. A bányamunkások zendülő csoportja gyűlést tartott, amelyen tiltakozott a kamara elé terjesztett, a köztársaság védelméről szóló törvény ellen. A zendülés további részleteiről még nem érkezett hír, csupán még azt közük Nyitráról, hogy onnan egy század katonaságot küldtek ki a zendülés elfojtására. Párisból jelentik: A »Hove” francia torpedóromboló Szmirnába való visszatérő útján Mítiléné közelében zátonyra futott. Emberáldozatról még nem adtak jelentést. A franciaországi Aix Lschapeleban botrányos jelenet történt egy törvényszéki tárgyaláson, amelyen a bíróság öt tolvajt börtönbüntetéssel sújtott. A hallgatóság egy része felháborodott az ítéleten és megostromolta a bírói emelvényt. A rendőrség karddal verte szét a közönséget. Két ember megsebesült. Az elítélt tolvajok a zavarban megszöktek. Hivatalos valuta-kurzusok 1923 február 28. A korona zürichi mai nyitáia; #*18 Napoleon (pénz) 11000 Angol font 13780—14080 Leva 17.50-18,50 Dollár 2925-3000 Francia frank 181—191 Márka 12.50—13 50 Lira 142—148 Bécsi deviza 4.15—4.35 Osztrák korona 4.15—4.35 Lei 13.50—14.50 Szokol 86—90 Svájci frank 550—570 Korona- és frankdink 28—30 Zágráb 600—640 Lengyel márka 7.50—8.50 Hollandi forint 1160—1200 Belga frank 158—166 Din korona 570—590 Norvég korona 540—560 Svéd korona 780—820 Nagy Sándornak, a bérgyilkos béresnek ügye a szegedi törvényszék előtt Március 9-én lesz «. főtárolgatás Hogy a környéken és az egész országban mily szomorú hírre és gyászos nevezetességre tett szert városunk, napnap után tapasztalhatjuk, ha a szegedi, vagy más vidéki lapokat, avagy fővárosi újságot olvasunk, vagy esetleg a vonatban utazunk s ott a vásárhelyiekről szóló csipkelődő megjegyzéseket káll zsebrevágnunk. Hogy állításunkat beigazoljuk, a fenti bérgyilkossági üggyel kapcsolatban, szószerint közöljük le az egyik szegedi lap bűnügyi rovatából a következőket : Vásárhelyi történet ez is. Az utóbbi időben alig múlt el évszak, hogy ennek a gazdag magyar városnak ilyen szomorú eseménye ne lett volna. Jól élő gazdáinak és más polgárainak, ugy látszik, pezsgő a vére s könnyen ontja a másét. Egymásután jöttek : Fehér Mátyásné, Nagy Sándorné, Fendler, Égetőék jól most egy Négy Sándor, Pokornyi Máriával s majd követi Fekete gyógyszerész szomorú véres története. A mostani közönséges ügy. Kicsinyes ok és alacsony indulatok jellemzik. Alig találhatni benne sajnálatraméltó körülményeket. A történet a következő: Pokornyi Mária középkorú, erőszakos magányos asszony, vagyonhoz jut. Megismerkedik egy kupeckodó hasonló korban lévő nem szegény gazdival. Megbarátkoznak és a barátság házassággal végződött. A közös életet azonban gyakran háború zavarta meg. Mindegyik úr akart lenni a portáján. De ezek a háborúk azért rendesen békekötéssel végződtek. Vagyonuk azonban közben szaporodott és közösen birtokot vásároltak. Ez a körülmény azután állandó háborúra adott alkalmat, mert az asszony az egész birtokot a maga nevére akarta íratni, de férje erről hallani se akart. A veszekedések sora azzal végződött, hogy Pokornyi Mária visszaköltözött a saját tanyájára. Ez alkalommal magához hivatta férjét, hogy ki akar egyezni vele. Ott is tartotta éjszakára a tanyáján, de a gazdának ruha nélkül el kellett menekülnie. Amikor az asszony látta, hogy az ura nem enged, rátámadt s fojtogatni kezdte. Csak pipaszárjának köszönhette a gazda, hogy megmenekült, mert épp a kezeügyébe esett s azzal védekezés közben úgy mellbelökte feleségét, hogy elengedte torkát s el tudott menekülni. Az erőszakos asszony azonban ezzel nem elégedett meg. Egy reggel halva találták az istállóban a férjet, úgy látszott, mintha lovak taposták volna össze. A boncolás során azonban kiderült, hogy a gazdát megölik. Megindult a vizsgálat s a csendőrség nemsokára rá már el is fogta a tettest, Nagy Sándort, aki beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot. Elmondta, hogy nagy nyomorban élt s Pokornyi Máriabeszélte rá, tegye el láb alól a férjét s akkor megsegíti. Azzal ez ürüggyel kopogott ba este a gazda tanyájára, hogy a fübérért jött. A gazda leeresztette s azután végzett vele. Majd kivitte holttestét az istállóba, hogy elterelje a bűncselekményről a gyanút. A szegedi törvényszék most tűzte ki tárgyalásra az ügyet s március 9 én tárgyalja le az érdekes gyilkosságot. A tőzsdetanács hivatalos jegyzése a következő: tiszavidéki búza 18500— 13700, dunántúli búza: 13400- 13600, rozs : 8500—8700, takarmány árpa : 8600—8800, sörárpa: 8800—8900, köles: 8500—8800, zab: 8500—8700, tengeri: 8200—8400, repce: 14000—15500, korpa 5200—5300 korona százkilogrammonként Budapesten. Nyolcezer kisműhely nevében 200 tagú küldöttség járul ma (a költségvetés beterjesztése napján) Kállay pénzügyminiszter elé, s kérni fogja, hogy a hiteléletet a kisemberek termelőképessége javára reformálják. A küldöttséget, amely 74 ipari szövetkezetet képvisel, Kiskunfélegyháza szövetkezete kezdeményezte, s Horánszky Dezső, az OKH vezérigazgatója fogja a miniszter elé vezetni. A küldöttség ki akarja fejteni, hogy a kisiparral lebonyolított közszállítás sokkal olcsóbb, mint a nagyüzemek szállításai, s hogy milyen lehetetlen ma mégis a kisipar helyzete, azt azzal a példával fogják illusztrálni, hogy egy 25000 milliós közszállítás lebonyolítására a kisiparnak csak 60 millió forgótőke állott rendelkezésére I rfi rmni dilin r ma ar/rTiiiiittei mi iéA" Gyűlések A Hatrongyvei Olvasókör rendkívüli közgyűlése márc. 1-én d. u. 26. A Külsőcs Körházi Olvasókör gyűlése március 4-én d. u. 2 órakor. A O. E. választmányi ülése márc. 4 én d. u. 2 órakor. A Legeltetési Társulat alakuló közgyűlése március 4-én d.e. 10 órakor a városháza közgyűlési termében. Pusztulunk, veszünk. A minden oldalról szorongatott és létfeltételeitől megfosztott magyarságot szörnyű betegség sorvasztja. Ügykének hívják ezt a kórságot, amely még a tüdővész rombolásán is túltesz. Kormányok, társadalom aggodalommal nézik a szörnyű járványt, amelynek nyakát szegni eddig nem sikerült. A gyógyításnak ezer egy alakját vetették már föl, de a magyar gyermekek nem szaporodnak, sőt meg se születnek. A kérdéssel kapcsolatban felújítjuk Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter gondolatát, amit ő nagy vállalkozása idején így fogalmazott meg: Kevés gyerek — sok adó, sok gyerek — kevés adó. Vagyis — az állam részesítse adókedvezményben a sok gyerekes családokat, szükség esetén a sok gyerekes családok egész adóját hárítsa át a gyermektelen és egykéző családokra. A sokágú kérdés megoldásának ez természetesen csak egyik része lenne. De mindenesetre hathatósabb mozgatója volna a szaporodásnak, mint a francia rendszer, amely aranyéremmel tünteti ki a gyermekes asszonyokat. A Kenyereparti Olvasóegyletnél az út kiburkolása ügyében és az egylet nemzeti ünnepe megbeszélése végett, március 4-én értekezletet tartanak, melyre a környékbeli lakosokat tisztelettel meghívja ez elnökség. A gyermekmenhely vásárhelyi telepbizottságának megalakulása Az állami gondozás alatt élő gyermekmenhelynek szegedi kötelékébe tartozik Vásárhely városa. Minthogy Szegeden nem helyezhetők el az odautalt összes gyermekek, Vásárhelyre is sokat adnak ki családokhoz. Jelenleg mintegy 230 gyermeket ápolnak és nevelnek Vásárhelyen. Ebből körülbelül 100 gyermek a tanyákra van szétosztva. A gyermekek felügyeletére a telepfelügyelő mely a törvény helyi bizottságot is rendel, hogy a telepfelügyelőnőnek segítségére legyen. Ez a bizottság alakult meg kedden délután. Az értekezletet a vásárhelyi csoport elnöke, Bodnár Bertalan vezette, akinek előterjesztésére az értekezlet a telepbizottség elnöknőjévé Kovács Józsefné, alelnöknőjévé T. Nyizsnyay Aranka úrasszonyokat, alelnökké Császár Péter, titkárrá Zoltán Ferenc és pénztárossá Gregus István igazgatótanitókat egyhangúlag megválasztotta. Az ellenőri teendőket a tanyákon az egyes elemi iskolák igazgatói és tanitói vállalták. A telepbizottság megállapította munkarendjét s kiosztotta az ellenőröket a családoknál levő gyemekek felügyeletére. A telepbizottság ezen az úton is a társadalom jóindulatába ajánlja a menhely gyermekeit. Magyar bányászok dala A vallás- és közoktatásügyi miniszterél közli, hogy a Magyar Általános Kaszénbánya Részvénytársulat áldozatkészségéből egy magyar bányászdal szövegére kiírt pályázaton a pályadíjat Havas Zsigmond hírlapíró nyerte el a következő vébtévé: Magyar bányászok dala Az égen fent tüzel a nap, Munkába hiv az élet, A harcterünk a föld alatt Sötét éjnél sötétebb. A föld alatt teszünk csodát, A föld szivét mi vágjuk, Örökké harcos katonák, A harcot mindig álljuk. Csákányzenébe dudolunk S imánkra csak visszhang felel: — Szerencse le, szerencse fel ! Kezünk alatt élet fakad, Dübörgő, zugó élet, A föld felett, a föld alatt Munkánké a dicséret. A föld alatt a templomunk, Leni a mélyben áldozunk. Hazánk, jövő dört harcolunk ! Dolgozunk, imádkozunk. S akárki álljon ellenünk, kemény öklünk söpörje el: — Szerencse le, szerencse fel! A vers megzenésítésére ugyancsak a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat áldozatkészségéből pályázatot hirdet, amelynek feltételei a következők: A pályázatban csak magyar állampolgár vehet részt. A közölt szöveg a grafikusan, négyszólamú férfikarra (a capella) és egyszólamra zongorakísérettel zenésítendő meg. A zene lehetőleg magyaros, továbbá könnyű és dallamos, tehát gyors és általános elterjedésre, népszerűségre alkalmas legyen. Az idegen kézzel irt pályamunkák jeligés levél kíséretében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályában (V., Báthory-u. 12. II. 15.) 1923 május 15 ig adandók be. — A pályanyertes munka 25.000 korona díjban részesül. A gazdasági vasút részvényjegyzését teljesítő urakat felkérem, hogy az aláírásnveket folyó évi március 4-én, vasárnap délelőtt 10 órára, a Gazdasági Egylet társalgótermébe elhozni szíveskedjenek. Szathmáry Tihamér.