Friss Hirek, 1926 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1926-01-04 / 1. szám

Hódmező-Vásárhely, 1926. l­t.t£ ЛбббЬ X. évfolyam, 1. szám. ____ 1500II­ IL Felelős szerkesztő : Fejérváry József Laptulajdonos : Kultúra Részvénytársaság Г/I­­­l Független politikai hetilap. Megjelenik minden hétfői, délelőtt mink Hétfő, január 4. A Ház a héten össze fog ülni, akként, hogy megszakítja január 1- ig ter­jedő szünetét s egy napra fel­vonul. Hogy miért? Az újsá­gokból ismeri mindenki, egyik oka az a döbbenetes katasztrófa, mely a téli árvízzel sújtotta Békés megyét s mely családok százait tette hajléktalanná, mi­kor a legjobban fáj a nyomo­rúság, a másik oka már egé­szen különös dolog. Budapes­ten hamis ezer frankos bank­jegyeket gyártottak és egy pá­rat belőle Hollandiában, az üdü­lésre oda küldött gyermekek révén sütöttek el. Ebben az ügyben is megszólal tehát és hallatja hangját a magyar nem­zetgyűlés. Szokatlanul, de he­lyesen, mert eltekintve attól, hogy az ezerfrankosok nem mindennapi értékű bankjegyek ma sem,­­ mindnyájan érezzük, hogy nemzetünket valami szo­katlanul arcpirító gyalázat érte, amikor egy kinyújtott kar ép­pen azt a népet akarta meg­károsítani, amelyik vele jót cselekedett. Mikor a háború ele­jén egyszer egy szabadságos tiszt ezressel fizetett a Sasban, a pincérek a szélrózsa minden irányába elrohantak, a vendé­gek pedig felálltak és néma csodálattal néztek a pénzarisz­tokratára. Az ezerfrankos még ma is ilyen fajta úr. De a do­logban nem ez a fontos. A do­logban az az arcpirító, hogy Pesten egy rakás szélhámos az egész világ előtt ekként rontja le a magyarság hitelét s akkor akad egy két gazember, aki az­zal tetézi a gazságot és azzal tesz csúffá a világ előtt ben­nünket, hogy Hollandiába küldi az ezerfrankost és a hamis pénzzel azt a jószívű embert akarja becsapni, aki az ő po­rontyának szivjasággal otthont, kenyeret és kalácsot ad. Ezt és az ehhez hasonló alávalóságot kell megbélyegezni, ha már a bot kiment a divatból. — Magyar kivitel Jugoszláviába. Egy nagyobb belgrádi cég magyar gyári és nagy kereskedelmi vállalatok képvisele­tét keresi Jugoszlávia részére. Az erre vonatkozó ajánlat a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál 8268-1925. szám alatt megtekinthető. — Vásárengedélyezési díjak megál­lapítása. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsájtott ki a vásárok enge­délyezésére fizetendő díjak papírkorona értékben való átszámítása tárgyában, mert sok esetben tapasztalta, hogy a vásártartási jogosultsággal bíró közegek nincsenek tisztában azzal, hogy a vásár­tartási engedélyekért minden egyes vásár után megállapított 63 aranykorona díj fejében, milyen összegű papirkorona fi­zetendő be az illetékes m. kir. adóhiva­talhoz Tudomására hozza ennélfogva az összes érdekelteknek, hogy az országos és hetivásárok tartásának engedélyéért 1.071.000 papírkorona jár, mely annyi­szor fizetendő ahány országos vásárnak egy évben, illetőleg ahány heti vásárnak egy héten való tartása engedélyeztetik. A hadirokkantak felemelt járadékai: Ebben a hónapban már a fel­emelt járadékot kapják a rok­kantak, amely évi járadék a következő: Legénységi állományban: 25 százalék 144.000, 50 százalék 1.200.000, 75 százalék 4.800.000, 100 százalék 12.000.000. Altiszt, iparos kereskedő, gazda­. 25 százalék 141.000, 50 százalék 1,800.100, 75 százalék 7.200.000. 100,százalék 18.000.000. Tiszt, önkéntes: 25 százalék 288.000, 50 százalék 2,400.000, 75 százalék 9.600.000, 100 száza­lék 36.000.000. Az özvegyi járadék: legény­ség után 720.000, altiszt után 1.440.000, tiszt, önkéntes után 2.400.000. A szülötlen árvák já­radéka : legénység után 480.000, tiszt, önkéntes után 840.000, a hátramaradt szülők, nagyszülők és szülötlen testvérek járadéka: legénység után 360.000, tiszt, önkéntes után 720.000. A nevelési pótlék­, a gyerme­kek után havonként, a 25 szá­zalékot­ hadirokkantaknál a le­génység és tiszt után egyformán 6.000 korona, 50 százalékos rok­kantaknál, legénység 6.000, al­tiszt 9.000, tiszt 12.000, 75 szá­zalékos rokkantaknál 20.000, 30.000, 40.0­0, a 100 százaléko­saknál 50.000, 75.000, 100.000 A legénységi állományú özve­gyek minden gyermek után ha­vonként 8.000 koronát, a tiszté 18 000 koronát kap. Az öreg Bonti meg a japán követ. Csillagos új magyar márka jelent meg újévkor a magyar művészet csillagos egén. Cso­­portkiállítás nyílt meg Pesten. Négy piktor aggatta fel a Mű­csarnok falára képeit és a négy között megcsendül egy név, mely éljenzés központjában fut felénk. Egy név, mely nagyon is ismerősen hangzik, melynek hallatára aztán felfigyelünk és egy zord téli napon újra a tiszta büszkeség napsugarával telik meg a vásárhelyi lelkünk. Vitéz Darvassy István festőművész érkezett be a magyar halhatat­lanok közé A mi vérünk ő, mi fiunk és azok közül való, akiknek mű­­észetéhez van egy kis köze a vásárhelyi ősi zöld varázsos erejének s igy egy uj csillagos zászlót füzünk fel oda, ahol a vásárhelyi nagy alkotók neve ragyog. Nagyon előkelő társaság volt együtt a pénteki megnyitáson. Vitéz Darvassy István valami hatvan képpel szerepel, de nem minden művé­vel, csak azokkal, melyekben a vásárhelyi levegő és azok a csodás színek vannak, melyeket ő látott meg a mártélyi Tiszán, meg a baksi majorban, ahol festegetett. Ahol éveken át, hosszú, céltudatos, végtelenül komoly munkálkodással erre a bemutatóra felkészült. Ott áll a sok kép közt az öreg Bonti ficsér és a megnyitáson ott ál­lott legnagyobb csodálkozással az öreg Bonti előtt a japán követ. Mintha érezte volna, hogy abban a zöldesbe játszó ezüst­­fodorban az egész napsugár­­nélküli magyar ég benne van és arról a lesült, barna ficsér­­arcról ennek az árva, szegény nemzetnek gond ekéitől szán­tott arca néz a magyar víz vég­telenjébe. Az oláh trónörökös szerelmi regénye. Még az árvízkatasztrófa se tudja elterelni a figyelmet arról a botrányról, mely az olaj ki­rályi családban már lezajlott ugyan, de még mindig csinálja asszonyi körökben, talán az öreg királynál is a fejgörcsöket. Minden világlap csak a román trónörökös ügyét tárgyalja, aki váratlanul, meglepetésszerűen lemondott a román trónra való jogáról. Nem éppen Bob herceg már a román trón örököse, de még mindig érdekes fiú, ígl még érdekesebb maga az ügy, mely miatt egy bolondos, ifjúi gesz­tussal a trón ragyogó hatalmát és pompáját magától eldobja. Hogy mi áll a háttérben ? ... Az összetűzés hátterében Károly trónörökös szívügye rejtőzik. A trónörökös ugyanis megismerke­dett egy szép zsidóasszonnyal, akihez csakhamar szerelem fűzte. Ebből botrány keletkezett s amikor a trónörökös rövid idővel ezelőtt Alex­andra angol anyakirálynő temetésére az olaj király képviseletében Londonba utazott, erre az útra, mint később ki­derült magával vitte barátnőjét. A trón­örökös Londonból ne­m­m azt visszaté­ri Romániába, hanem Velencébe utazott. Ott maradt és onnan küldött üzenetet haza, hogy el akarja venni feleségül a barátnőjét. Szilveszter napján azután megjelent egy rövid hivatalos közle­mény, mely a nagy nyilvánossággal közölte a szenzációt. A trónörökös végérvényesen egy­szer , mindenkorra lemondott a trónöröklés jogáról és hercegi rangjáról. A király több levélváltás után kény­telen volt e lemondást elfogadni és Sinajába koronatanácsra hívta meg va­lamennyi politikai párt képviselőit akik­nek támogatását kérte, hogy Bukarestben már hónapok óta nyilt titokként emlegették, hogy Károly trón­örökös és felesége között súlyos össze­tűzés támadt. A lapok természetesen erről nem írhattak, még kevésbbé ad­hattak tudósítást a viszályról lapjaiknak a külföldi tudósítók. trónutódlás jogát Károly her­ceg egyetlen fiára, a négy éves Mihály h re­gre ruházhassa át. A koronatanácson valamennyi politikai párt képviselői megjelentek, a miniszter­elnökkel együtt. Az egybegyűltek biz­tosították a királyt támogatásukról. A király kivülök még tanácskozásra hívta meg az ortodox egyház legmagasabb rangú pátriárkáját, a képviselőház és a­­ szenátus elnökét és Prosan tábornokot. A parlamentet a tanácskozások ered­­ményeképen­­január 4-ére összehívták, hogy a törvényes formaságokat elintézze. Károly trónörökös Olaszországból idő­közben Svédországba utazott barátnőjé­vel. Még Velencéből azt a kérdést in­tézte a királyhoz, hogy a királyi ház törvényei értelmében adjon neki polgári nevet, miután hercegi rangjával együtt az azzal járó névről is lemondott. A lemondott Károly trónörökös 1893- ban született, tehát most 33 éves 1921- ben nősült. Felesége Helén görög her­cegnő, II. György volt görög király húga. Esküvőjük 1921 március hó 10-én volt Athénban, ahol ugyanakkor György görög király, (akkor még csak trónörö­kös) feleségül vette Károly oláh trón­örökös húgát, Erzsébet hercegnőt. Ez a kettős házasság akkoriban szorosan egybekovácsolta Romániát és Görögor­szágot. Károly trónörökös és Helén her­cegnő gyermeke, Mihály, 1921. október hó 25 én született, tehát most ötödik esztendejében van. Bukarestből jelentik: Károly trónörö­kös már egy év óta folytatott benső viszonyt Lapescu asszonnyal, aki egy oláh kapitány elvált felesége, zsidó­­származású nő, atyja Jassiban szatócs. Politikai körökben attól félnek, hogy a trónörökös lemondása súlyos helyze­tet fog teremteni az országban és a kormány állását is megrendíti. A lemondott trónörökös már két év­vel ezelőtt is csinált hasonló dolgot. Ekkor Odessába szökött és ott házas­ságot kötött Zambrino Zizi nevű leány­­nyal. Mikor visszatért Bukarestbe, 75 napi szigorú fogsággal büntették s há­zasságát felbontották. Károly trónörököst, úgy látszik, nem érinti különösebben az életében beállott nagy változás, mert párisi hiradás szer­­rint, miután eldobta magától a trónt,­ Szilveszter éjszakán az egyik mulató­helyen nagyon zajos mulatságot csapott s a parketten modern táncokat muta­tott be. Oláh hanyagság és ршшд okozta a katasztrófát. A hivatalos vizsgálat meg­állapitotta, hogy az árvízkatasz­­­trófát az oláhok bűnös hanyag­sága idézte elő. Amióta balkáni hordák elnyomása alá került Erdély, azóta egyre pusztultak a nagy gonddal és költséggel megépített árvízvédelmi beren­dezések, mert az oláhok való­ságos gyarm­atnak tekintették az elrabolt területet s a legeső helyibb épitői­unkát s­­ vé­gezték el rajta. A bűnös ha­nyagsá mellett azután elmulasz­tották a veszedelemre való figyel­meztetést is, sőt felháborító go­noszsággal egyenesen magyar területre bocsátották „a megda­gadt folyók vizeit. Örök szé­gyene marad Európa v­zető ha­talmasságainak, hogy tudatosan rendel­ik alá a fejlett magyar kultúrát a balkáni műveletlen­­ségnek. A megszállott területen egyéb

Next