Friss Ujság, 1900. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1900-06-01 / 150. szám

V. évfolyam 150. szám Budapest, *900. péntek, június 1. f kraxzár. (2 fillér.) POLITIKAI NAPILAP. W M^elen* *or*n ^ ^ r0^^e^* ^0nr:0S aa‘^Ca* Az angolok Pretoriában. Vége a buroknak. Az angol csapatok tegnap bevo­nultak a délafrikai köztársaság­nak, Transzválnak fővárosába, Pre­­tóriába. Ezzel vége van a bur-angol há­borúnak s vége a búr köztársaságok függetlenségének. Mi helyett Orán és szabadállam, amely a testvér búr országnak, Transzválnak, mint ha szövetséges, segítségére sietett, az angol seregek hatalmában volt, a diadalmas angol fővezér azt rögtön Nagy-Brittania birtokának nyilvánította. Pretória eleste után ez lesz sorsa a másik búr köztársaságnak is. A főváros angol kézben, az ősz elnök Krüger menekülőben, a hős seregek, amelyek több mint hét hónapon át álltak ellent az ango­loknak, szétszórtan, elzülölten. A búrok számára nincs többé me­nekvés. 1839 október 11-dikén kezdődött a szövetséges burok háborúja a vi­lág egyik legnagyobb hatalmassága ellen. A burok oly hősiesen, az an­golok eleinte oly szerncsétlenül har­­czoltak, hogy a maroknyi nép el­lenállása bámulatba ejtette a vi­lágot. De fordult a koczka. Új és tapasztalt angol vezérek jöttek a csatatérre új és pihent seregekkel. És a burok hiába voltak már hő­siesek. Az angol katona sem hő­siességben, sem kitartásban nem engedett nekik, a tanult angol ve­zérek pedig mindenütt fölényben voltak a tapasztalatlan, hadi dolgok­ban járatlan búr vezérekkel szem­ben, akik ezenkívül együttműködés helyett még versengtek is egymás­sal. Rend és fegyelem nem igen volt köztük és mig úgy­szólván minden vezér a maga kezére dol­gozott, Kimberley és Mafeking hosz­­szas, minden czél nélkül való ostromlásával időt engedtek az an­goloknak arra, hogy teljes erejüket kifejtsék. A katasztrófának be kel­lett következnie ilyen viszonyok közt. A dél-afrikai köztársaság sírja meg van ásva. Csak órák kérdése, hogy mikor hantolják el végre a búr függetlenséget. A búrok elbuktak a harczban) most már a nagy temetés van hátra. A jövendő eseményei Délafriká­­ban most már csak az angol nagy­lelkűségtől függnek. Anglia bölcseségétől és belátásá­tól függ, hogy egyes búr csapatok ne folytat­sák kétségbeesésből a reménytelen harczot tovább, hanem valóban vége szakadjon a további vérontásnak. A búr hazafiak útja pedig most már az okosság, a bölcseség. Mi magyarok is elvesztettük a csaták mezején hazánkat a nagy­hatalmak ellenében. De amit elvesz­tettünk fegyverrel, azt lassanként idővel visszavívjuk kitartással, ál­­lamférfiaink bölcseségével. Ez az út nyitva áll a borok számára is. POLITIKA. A készülő igazságügyi reformok tárgyá­ban a jövő hónap közepén szaktanácskozás lesz az igazságügy minisztériumban. Az igazságügyi reformok egész sora van készülőben. Ezek között legfontosabb a magyar általános polgári törvénykönyv, továbbá a büntetőtör­vénykönyv több sza­­kaszának módosítása, v­lamint egységes polgári perrendtartás, mely a szóbeliségre és közvetlenségre van alapítva. A büntető­­törvénykönyv novellájában a büntetések kimérésére, arányosítására az egyes bünte­tendő cselekmények tüzetesebb meghatáro­zására vonatkozólag, sok üdvös helyesbítés lesz. De lesz ezenkívül több egészen új in­tézkedés is. Ezek között legfontosabb az úgynevezett feltételes elítélés intézmé­nye, mely eddig hiányzott büntető jogrend­szerünkből. Ugyanis a fiatal és először vét­kező bűnösökön nem fogják végrehajtani az ítéletileg kimondott büntetést, hanem, aki először kerül ítélet alá, azt a javulás reményében akkor még szabadon eresztik. Mint értesülünk, ezt az intézményt a ma­­­­gyar büntető­novellába nem az angol-ame­rikai, hanem a belga-franczia rendszer szerint veszik át. A két rendszer között a különbség az, hogy a franczia-belga szerint formális ítéletet hoznak. A büntetést kimé­rik. Ez ellen jogorvoslattal is lehet élni. Azonban a már jogerőre emelkedett ítélet végrehajtását felfüggesztik addig, míg az illető újabb bűncselekményt el nem követ. Ekkor aztán már nem kegyelmeznek neki. Ellenben az angol-amerikai rendszer sze­rint letárgyalják az ügyet. Megállapítják a bűncselekményt. A bizonyítás, a vád és vé­delem eszközeit kimerítik. De az ítélethozat­­alt fölfüggesztik. Ezen letárgyalt ügyben csak akkor hoznak majd ítéletet, ha az il­lető újabb bűncselekményt követ el. A belügyminiszter engedelmével számos kereskedő-c­ég használja firmájában és levélpapirosan az ország czimerét. Ezt az engedelmet némelyek odáig tágították, hogy pecsétjekbe­n is használták az or­szág czimerét. A belügyminiszter most ez ellen rendeletet küldött az összes tör­vényhatóságoknak s hangozgatja, hogy az ország czimerének használatáról szóló en­gedelem nem terjed ki hallgatagon a pe­csétre is, mert ez csak állami és országos jellegű hatóságot illet meg s ezért magá­nosnak vagy magánjellegű testületnek, vál­lalatnak és intézetnek meg sem engedik. A rendelet amely a hivatalos lap mai szá­mában jelent meg, fölszólítja a törvény­hatóságokat, hogy minden c­éget, amely ezt a visszaélést elkövette, figyelmeztessék a jog­­talan eljárásra. A mai napon a delegácziók összeegyez­tették határozataikat és befejezték tevé­kenységüket. Az osztrák delegáczió Jávorszky lovag elnöklete alatt már dél­előtt 11 órakor megtartotta záró ülését, melyben tudomásul vette, hogy a magyar és osztrák bizottság határozatai mindenben megegyeznek. Golub­ovszky külügyminisz­ter, majd Javorszky elnök megköszönték a delegátusoknak munkájukat. Javorszky beszédében kiemelte, hogy rendkívül örven­detes tény az, hogy azon halált hozó méreg, mely az alkotmány és a parlament műkö­dését megbénítja, a delegáczióba még be nem hatolt. A magyar delegáczió ma dél­után Szilágyi Dezső elnöklete alatt ülése­zett Kállay Béni közös pénzügyminiszter ő Felsége nevében köszönetet mondott a delegácziónak, azonképen Berzeviczy Szi­lágyinak és Szaporynak s végül Szilágyi Berseviczynek.­ A hivatalos lap mai száma közli, hogy a k­irály Andy Lajos kereskedelemügyi mi­niszteri tanácsost a Upót-rend lovagke­­resztjével tüntette ki. Halász Ferencz tanfelügyelőt pedig osztálytanácsossá ne­vezte ki a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumhoz. Mind a két férfiú derekasan rászolgált a kitüntetésre. A képviselőház földmivelési bizottsága ma tárgyalás alá vette a gazdasági pariifeá- és cselédpénztárról szóló törvényjavas­latot. Az előadó beszéde után­ Darányi Ig­­nácz miniszter szólalt fel. Az a reménysége, hogy e javaslat intézkedései úgy a munka­adóknak, mint a munkásoknak megelége­désével fognak találkozni. A javaslat bizo­nyos nemét az autonómiának állapítja meg, amelynek értelmében először fog­nak együtt tanácskozni a munkaadók és munkások. Szoc­iális szempontból nem le­het kicsinyelni ennek erkölcsi hatását. Az intézmény fejlődésével előreláthatólag tete­mes összegek fognak összegyűlni, amelyek­ben a szövetkezeti intézmény eléggé meg nem becsülhető új tőkeforrást kap. Az ösz­­szegyűlő pénzek ezen az uton is a szegény emberek sorsának javítására fognak szol­gálni. A bizottság ezek után általánosság­ban egyhangúlag elfogadta a törvényjavas­latot. A részletes tárgyalás következett ez­után, melynek során a javaslat valamennyi pontját elfogadták. A jog­yilkos joghallgató. Ma reggel egy szép reményekre jogosító ifjú vetette el magáról önként az életet, mert félt, hogy annak nehézségeivel meg­birkózni nem lesz ereje. Goldzieher Miksa, Goldzieher Ignácz dr. hírneves orientalista 19 éves fia regijel 8 órakor forgópisztolylyal szülei lakásán halántékon lőtte magá­t és azonnal meghalt. A lövés zajára a házbe­liek a fiatalember szobájába futottak és ott látták a padlón vérében, holtan. Az anyja, midőn meglátta fiát vérében, elájult és egy órahosszat nem lehetett eszméletre téríteni. Galdzieher Miksa szeptemberben iratko­zott be az egyetem jogszakára és egész esztendőn keresztül óriási buzgalommal tanult. Két hónappal ezelőtt ez a buzgalom a tanulásban megkettőződött Éjjel-nappal bújta a könyveket, annyira, hogy ez a mértéktelen munka már a szülőkben is­­aggodalmat keltett. Sokszor meg is mond­ták ezt a fiúnak, aki azzal indokolta meg a tanulást, hogy fél a megbukástól És tovább tanult nappal is, meg éjjel is. Minél inkább közeledett az alapvizsga napja, annál nagyobb rabjaiért a könyvei­nek. Alig mozdult el mellőlük. Ám önbi­zalma csak nem akart megjönni. A vizsga napján, ma reggel öngyilkossá lett. Egész éjszaka a könyvei mellett virrasz­tott a holló­ utcza negyedik számú házban levő lakásán. Már bevilágított a hajnal az ablakon, mikor nyugodni tért Reggel ko­rán fölkelt és folytatta a tanulást. Nyolcz óra után bevitték szobájába a reggelijét hozzá se nyúlt Bátyja, szülei, kérdéseket intéztek hozzá, melyekre alig felelt. A báty-

Next