Friss Ujság, 1906. június (11. évfolyam, 151-179. szám)

1906-06-01 / 151. szám

XI évfolyam lel.­szám Budapest, id­­o, junius I Péntek Ara * inter (i­kr.) ,l ' ................ TM «... 1 1 ' ... i . . ' ■ '“'i? ,-i”r ,r..“ ____ _ _____ ____ ___ Megjelenik mindennap korán reggel, POLITIKAI NAPILAP« Jpj ^j$|8||ak jpj| plj JpU fontot alkalommal naponkint többször ELŐFIZETÉSI ÁRA: |$T % $ $OS fglf §g P |S HT& ^" M MIX X IIbR^III, TSS^ISSfS^S. VWIto: pMd szétküldéssel g I 1|W W WM W » egy hónapra BO kr. (I korona). ma mm. IV" ^^«'"ell­ utera 8. ■ 1 ívT—r—i—---, • - , \l*en Merénylet a spanyol királyi pár ellen Vizsgálat a földmivelő egyletek ellen. II pezsgőgyáros véres családi drámája. A helyzet. Már azt hittük, hogy jó időre végeztünk vele. Az úgynevezett „helyzettel“ tudniillik, amelyről mindig olyankor van szó a politiká­ban, mikor baj van. Hát baj meg nincs, de lehet. A kormánynak és a parlamenti többségnek rémítő nehéz a helyzete. Azt se tudja, mihez kezdjen előbb. Némelyek­ a feliratot akarják tárgyalni először, régi szo­kás szerint, melyet a Habsburgok­­évszázadokon át ostromoltak ered­ménytelenül. Ám a vezérek azt tartják a leg­­sürgősebbnek, hogy az exlexből ki­­mászkózunk, azért a költségvetési felhatalmazást és az újoncztörvényt tartják legsürgősebben tárgyalan­­dónak. A kérdés most az, lehet-e kettőt a felirat mellőzésével elég gyorsan letárgyal­tatni ? A parla­ment ifjú elemeiben, az „új seprők­ben“ rengeteg szónoklat van felgyü­lekezve, amelynek előbb-utóbb utat­­kell találnia. A nemzetiségi mumus is mind­egyre fenyeget. A nemzetiségi kép­viselők naponta rendeznek egy kis csetepatét és a képviselőház lármás elemei segítik a felcseperedett izga­­tókat abban, hogy hírnévre és sike­rekre tegyenek szert. Hát ha ezek a nemzetiségiek egy szép napon neki­fognak a beterjesztett sürgős javas­latok agyonbeszéléséhez ? Kitelik tőlük. Ebből pedig nagy baj lesz. Mert ezt a nemzetiségi hepóziásko­­dást a magyar parlament aligha fogja békén tűrni. A parlamenten kívül is sötét fel­legek tornyosulnak. Az aratók sztrájkja fenyeget. Azt mesélik, hogy a bukott rendszer csatlósai szí­tanák a sztrájkot. Meglehet, de ez egy okkal több arra, hogy a kor­mány óvakodjék minden erőszakos eszköztől, ami a sztrájkmozgalmat elmérgesíthetné. Mert a titkos buj­­togatók éppen azzal látnák czélju­­kat elérve, ha a kormány igazságta­lanságokra, erőszakosságra ragadtat­ná magát s ezzel vesztené népszerű­ségét. Kimélettel, békés szándékú méltányossággal kell és lehet leg­könnyebben az aratók sztrájkmoz­­galmát elsimítani. Mindezeknél a belső gondoknál fenyegetőbb az osztrákok felzúdu­lása. A derék testvérek ugyancsak felfalnak bennünket. Rétségesen haragszanak, hogy a magyar kor­mány megbuktatta az övékét és hogy mégis csak lesz önálló magyar vámtarifa. A bolondok! Ugyan miért mérgeskednek ? Hiszen az egész magyar vámtarifa csak for­maság. A lényegben mégis csak megmarad a közösség. De ha mégis toporzékolnak, hát azzal is csak nekünk tesznek szolgá­latot. Mert egyrészt erősítik a mi kormányunk helyzetét azokkal a ku­­ruczokkal szemben, akik a kormány­­programm hézagaiért duzzognak s a nemzeti harcz vívmányait nélkü­lözik. Másrészt pedig semmi oly biztosan a nemzeti akarat egységes kifejlődése és erősödése irányában nem terelhet bennünket, mint az osztrák fenekedés. Későn vagyunk. A külső és belső nehézségekkel szemben így biztos eszközünk van: az összetartás és tü­relem. Az orosz forradalom. — Távirati tudósítások. —­ Pétervár, május 31. A’ keleti tengeri tartományokból nyugtalanító hirek érkeztek, különö­sen Kurlandból, ahol a birtokosok újabb zavargástól félnek. A birtokosok eladják vagy bérbe adják jószágukat s külföldre mennek. A már meggkez­­dett építkezéseket abba­hagyják. Mit­­tanban a múlt hetekben kilenc­ gyil­kosságot, hat gyilkossági kísérletet és huszonegy rablást követtek el. Ezen­kívül igen nagy a zsarolások és gyúj­togatások száma. A rigai katonai tör­vényszék előtt folyik a tárgyalás a forradalmi szervezetnek harminczöt tagja ellen. Berlin, május 31. Orosz körökből az halatszik, hogy Witte gróf, aki feleségével néhány nappal ezelőtt Berlinben volt, hosz­­szabb időt szándékozik Norderney szigetén tölteni, ahol Bülow herczeg­­gel találkozni fog. Witte Berlinben nagyon fáradtnak és kimerültenk lát­szott. Pétervár, május 31. Cseljavin közelében egy személyvo­nat kisiklott, minek következtében ti­zenegy vasúti kocsi összezúzódott. Egy utas meghalt, tíz megsebesült. Azt hi­szik, hogy a vasúti szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a síneket ismeret­len tettesek fölszaggatták. Varsó, május 31. (Kotovszkire, a városi csatornázási, művek, főmérnökére nyilt .utczák.. tSze­volverrel lőttek. A főmérnök súlyosan megsebesült. A támadás oka valószí­nűleg a csatornázási munkások sztrájk mozgalmával áll összeköttetés­ben. Merénylet a spanyol királyi pár ellen. Az anarkisták bomba-ajándéka az esküvőre. — Távirati tudósítások. —­­A madridi királyi nász örömhang­­jaiba beledörrent az anarkisták bom­bája, melyet közvetlenül az esküvő után, a templomból kijövet, dobtak a királyi pár elé. Az esküvőről és a merényletről a következő táviratokat kaptuk: Madrid, május 31. Alfonz király és Viktória herczegnő ma az aranygyapjas-rend lovagjainak, a főkapitányoknak, a kormány és a diplomácziai kar tagjainak, valamint az udvari­­ főméltóságoknak jelenlété­ben aláírta a házassági okmányt. Az aláírás után, mely egy az újságírók által felajánlott arany­tollal történt, a király és a herczegnő a szokásos sze­­rencsekivánatokat fogadta. London, május 31. A londoni rendőrségnek tudomásá­ra jutott, hogy több anarkista Lon­donból Madridba utazott és ott gyű­lést tartottak. Az anarkisták Alfonz király ellen szőttek merényletet és holnapra határozták el tervük kivite­lét, valamint a köztársaság kikiáltá­si spanyol királyné­­ját. Az Evening Standard, szerint, több spanyol tiszt is részt vesz a merénylet­ben, amelynek hírét azonban még nem erősítették meg. Madrid, május 31. Éna bastenbergi herczegnő 3 dra­kes A tegyrefwen misztériumba érni­kezett, ahol menyasszonyi ruhába öl­tözött. A város zászlódíjat öltött. A tömeg között Spanyolország minden részéből érkező festői ruhákba öltözött csoportokat látni. Az egész után, ame­lyen a lakodalmi menet elvonul, csa­patok állnak sorfalat. Madrid­, május 31­. A lakodalmi menet 9 óra 25 percs­kor hagyta el a királyi palotát. A menetek, amelyek pompás látványt nyújtottak, 10 óra 45, illetőleg 11 óra 20 perczkor érkeztek a San Ger­­ronimo-templom elé. Az egész uton, amerre a menetek elvonultak, a töme­gesen egybegyült lakosság lelkes ün­­neplésben részesítette a királyt és menyasszonyát... A király a templom főkapujánál fogadta Enal herczegnőt és bevezette a templomba. A márkapárt a kiséret követte. A jegyespár remek baldachin alatt felállított trónszékeken foglalt helyet. A toledói bíborosérsely a notting­hammi püspök segédlete mel­lett ünnepi misét mondott, amire a bíboros áldást mondott a frigyre. Ezután aláírták a házassági levelet. A királyi párt a templom elhagyása­kor határtalan lelkesedéssel fogadták. Madrid, május 31. Ak­kor a királyi pár a templomból kijövet a királyi kastély felé hajtatott, az olasz nagykövetség palotájának tájékán egy ablakból bombát dobtak a királyi pár elé. Az uralkodó és ifjú hitvese sértetlenek maradtak és át-­­szálltak egy másik kocsira. A robba­násnak egyik hír szerint három ha­lottja van, egy másik hír szerint ti­zenkét ember halt meg, közöttük há­rom katonatiszt. Számos sebesülés történt. A spanyol király.

Next