Friss Ujság, 1910. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1910-02-01 / 27. szám

XV. évfolyam, 27. szám, Budapest, 1910. február 1. Kedd Ara 2 fillér, vasárnap «$ ünnepnap awm, ' ' " " ^ —sense i i i |­­. ___ __ ___ ___. Megjelenik hétfő kivitelével mindenna» POLITIKAI NAPILAP. HEH 1699^ E9 Pl ÉH! Bfl fiwB d&pMjSá korán reggel, fontot alkalommal napot» ELŐFIZETÉSI 4M, ül I ffV ff» 11 H P fej £§11 ““ -■*”■ -* f K|\\ UJúBli Vidéken­­ postai szétküldéssel ^ f§f ifi « fii® Rákóczi-ut 34. Vl., Andrásy.ut 13. egy hónapra BO kr. (1.20 kor.) TM ' IV, Kecskeméti-utcza 8. év m. --— ■ --------------------------­ Királyi kézirat marasztalja Khuenékat. A Ház feloszlatását és új választást hirdetnek. ......................................................................................................................................... mi......1111 .........................nwmm*m~m­mnmmum ■mmbmwb Khuen kézirata. Egy egészen rejtélyes királyi kézirat látott ma este napvilágot. A király nem felelős érte, hanem az, aki ezt az okiratot ellenje­gyezte. Mit akar Kimen ezzel a kézirattal ? A királyi palástba akarja takarni a maga tényeit? Vagy kortes-szolgálatra próbálja felhasználni a királyi szót? Avagy talán ezzel a sajátságos okirattal próbálja jóvátenni az országgyűlés alkotmányba és tör­vénybe ütköző elnapolását? A Khnenékhez közel állók azt híresztelik, hogy a királyi kéz­irat Andrássyék kiengesztelésére akar szolgálni, akik tudvalevőleg a meglepetésszerű elnapolás ál­tal bele lettek szorítva a habozó, nyögve vállalt ellenzéki szerep­be. Ha Andrássyék visszacsalo­gatása a czélja Khuen Írásmű­vének, akkor ugyan rosszul vá­lasztotta meg az eszközöket. Mert hacsak Andrássyék puszta ürügyet nem keresnek a behódo­­lásra, nem hogy megbékélnének, de ettől a kézirattól még jobban meg kell, hogy vaduljanak.­­Maga Khuen elismerte, hogy a bizalmatlansági, szavazat u­tán csak két út van számára: lemon­dani vagy feloszlatni. A kézirat most újból megerősíti, amit Khuen az elnapolással már amúgy is megértetett, hogy se lemondás, se feloszlatás nincs. Hogy feloszlatás lesz? Ez csak nem hozza helyre az elkövetett alkotmánysértést. Hiszen ugyan­így ideküldhette volna a király valamelyik kis hadnagyát, aki vagy négy-öt évig itt garázdál­kodik s az uralmát alkotmányos­nak nyilvánítja azzal, hogy majd az országgyűlést fel fogja osz­latni és annak idején összehívja. Ez az „annak idején“ a leg­jellemzőbb az egész kéziratra. Ez mutatja, hogy Khuen akármi lett légyen is a szándéka, az alkot­mánysértést, ahelyett, hogy hely­rehozta volna, csak újabbal tetéz­te. Látszik, hogy ezt a kéziratot olyasvalaki szövegezte, aki a magyar alkotmányt és a közjogi törvényeket nem ismeri. Ha is­merte volna, a királylyal nem az mondatja, hogy „annak idején” fog a parlament összehivatni, ha­nem azt, hogy „törvényes idő­ben“ fog összeülni az ország­gyűlés. Nem­ hiszszük, hogy ez a botlás szándékos volna, de mindeneset­re fel lehet tenni, hogy a Ház fel­oszlatása nem fog együtt járni a parlament összehívásával. S ez élénk világot vet a következen­­dőkre. El lehetünk készülve arra, hogy milven fokról-fokra jut majd Fejérváryék színvonalára. Az ország nyugodtan várja a kö­­vetkezendőket s elhatározásán semmiféle kortes-kézirat változ­tatni nem fog. Kik szabadították ki a betörőkirályt. Endes Árpád vallomása. — Saját tudós­it­ónk Lói. — Hirnit adtuk már, hogy a vidéken egy detektív elfogta Endesz Árpádot, a hírhedt betörőt, aki január 16-án estefelé" megszökött a királyi ügyészség Alkotmány­ utczai fogházából. Amikor a minap este meghozták a főkapitány­ságra, elmondta szökése történetét, lát­szólag töredelmes vallomást tett a rend­őrkapitány előtt s azt állította, hogy nincsenek bűntársai. Most aztán kiderült, hogy Enden nem őszintén, hanem inkább ügyesen vallott, mert igenis voltak bűntársai akik segítették, ha nem is a börtön­őrök között, ő ugyanis a főkapitánysá­gon a szökést így adta elő: —A czellám ajtaja rugóra járó, csak kívülről nyitható, belülről nem. Én ezt megfigyeltem , észrevettem azt is, hogy a közelemben van a felvonó, amin az ételt fölhordják a konyhából. De el­fér egy ember is ebben a liftben, ami én belekombináltam a tervembe. Amikor aztán a kihallgatás után visszajöttünk, én az ajtó közepén levő zár fölött, egy kanálnyelet, alatta pedig egy fogkefe nyelet dugtam az ajtó és a fal közé. A történőr becsapta az ajtót, én meg neki támaszkodtam, hogy amikor próbálja, azt higyje, bezáródott. Nem is bírta kinyomni, úgy neki támasz­kodtam. Az ajtónál vártam aztán, míg bealkonyodik. Úgy hat óra tájban, amikor az őr a másik oldalra sétált, hirtelen csöndben kisurrantam, bele­­bújtam a liftbe és leereszkedtem óvato­san a konyhába. Onnan surrantam ki egy óvatatlan pillanatban a folyosón.­­ A többi aztán könnyen ment. Nekem azonban nem segített senki, se a bör­­önőrök, se más. Ezt vallotta a betörő rendőrségen. Amikor azonban szom­bton dr. Nagy Béla vizsgálóbíró előtt­­ is elmondotta azt a mesét, a bíró ezt kérdezte tőle: Ha maga a felvonógépen jutott ki, miért volt akkor nyitva a szökés után a börtönfolyosónak a törvényszéki épület folyosójára nyiló ajtaja?­­ Endesz zavarba jött s végül aztán megvallotta az igazat. A czellából csak­ugyan úgy szabadult ki, ahogy elme­sélte, de aztán másképpen szökött, a család tagjai segítették benne. En­desz ugyanis alig hogy bekerült, mind­járt a szökésen törte a fejét. A gyakorlott betörő szemével figyelt meg minden ajtót és minden zárat, ahol csak megfordult a törvényszéki épületben. Végre kieszelte, hogy kijut­hat a vizsgálóbírák folyosójába vezet­hető ajtón át, ha megszerzi a kulcsát. Tervét közölte az apjával, Endesz Jó­zsef piaczi árussal és testvérével, En­desz Irmával, akik a börtönben meglá­togatták. Valahonnan czeruzát szerzett és lerajzolta azt a bizonyos ajtózárat. Sokáig vesződött, de végül elkészült a pontos rajz. Amikor aztán apja és test­vére­ megint nála jártak egy alkalom­mal, román nyelven, hogy a börtönőrök ne értsék, ezt mondta a testvérének: — Vigyázz, ha kikisérnek, a sötét előszobában elejtek egy czédulát. Vedd fel, a többit tudod. A leány fölvette a czédulát. A zár rajza volt. Az öreg Endesz azután jó pénzért egy ismerősével, Bernát József kőfaragóval csináltatta meg a kulcsot, Endesz Irma fölment a törvényszéki palotába és ott a folyosón egy avatat­­lan pillanatban kipróbálta. Nem volt jó. Erre aztán csináltattak egy mási­kat Pifkó Ignác­ viczeházmesterrel és Seidel Rezső géplakatossal, aki a Ganz­­gyárban dolgozik. Ezt a kulcsot is kipróbálta Endesz Irma, aztán három nappal a szökés előtt egy látogatás alkalmával odacsúsz­­tatta a bátyja kezébe. A börtönőrük ezt nem látták. Endesz Árpád aztán a már említett módon jutott ki a czel­­lából, míg az őr a folyosó végén járt, a kulcsosat kinyitotta a folyosó ajtaját. A többi aztán, mint mondotta, köny­­nyen ment. A rendőrség a betörő apját, testvé­rét, Pifkó Ignáczot, Seidel Rezső gép­lakatost és Bernát József kőfaragót fogolyszöktetés mia­tt letartóztatta. Vérengzés a zene miatt Igazi amerikai hadságú eset történt Newyork­ban, az egyik vendéglősben, amelybe külünös k­épért magyarok s­zok­tál­ járni. Amerillába szakadt czigá­­n-ok játszottak itt magyar nótákat,­­mi­kor egyszerre csak betoppant egy cso­mó olasz munkás. Se sző, se beszed, rárival­tak a czg­­gányra, hogy tálján nótát húzzon, ha a czigány nem értette a felszólítást. A megvadult embereknek sem kel­lett egyéb. Mindjárt kést rántottak és nekirohantak az ott mulatozó magya­roknak és a czigányoknak. Egyet, kö­zülük halálosan, kettőt súlyosan meg­sebesítettek, a többiek pedig csak fu­tással tudtak elmenekülni. A miniszterelnök Bécsben. Mit szent a király? — Saját tudósítónktól.­­ A miniszterelnök a királynál volt ma kihallgatáson. A király kijelentet­te, hogy nem fogadja el a Héderváry­­kormány lemondását és tudo­másul ve­szi, hogy Sléderváry gróf miniszterel­nök az országgyűlés feloszlatásáról és az új országgyűlésnek annak idején való összehívásáról előterjesztést tesz. A királynak ez az elhatározása a hi­vatalos lap holnapi számában jelenik meg.

Next