Friss Ujság, 1913. január (18. évfolyam, 1-21. szám)

1913-01-01 / 1. szám

TOTS­. jamcSr HD friss , ar s­z­ó nem mutatása miatt, vagy az ös­­sz­eférhetetlens­égről szóló törvény értelmében a kormánynál való ti­los közbenjárás miatt a választás idejében még neon lehet képviselő, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre volt ítélve, aki az állam ellen irányuló lázítás és izgatás miatt, vagy kivándorlási bűncse­lekmény miatt jogerősen szabad­ságvesztésre volt ítélve és a bünte­tés kiállásától még tíz év nem telt el Nem választható képviselővé az sem, aki a választás napjának ki­tűzése és a választás közé eső idő­ben a bíróságoknál mint bíró vagy ügyész volt alkalmazva, abban a kerületben, amely egészen vagy­­részben az illető bíróság területén fekszik; aki az említett időben fő­szolgabíró, szolgabíró, rendőrkapi­tány (fő- vagy alkapitány) volt abban a választókerületben, amely az illető hatásköre alá tartozik; a fegyveres erőnek hivatalnoka; a választási vagy adószedő küldött­ség elnöke és helyettese az illető választókerületben. Kerületenkint választónk. A kerületek székhelyét és terü­letét külön törvény fogja megál­lapítani. A kerületek szavazókö­rökre oszlanak. A szavazóköröket úgy kell megállapítani, hogy min­den város és lehetőleg min­den nagyközség és körjegyzőség, a­melyben a választók száma az ezeret meghaladja, külön szavazó­­kört alkosson. Népesebb városo­kat és nagyközségeket, valamint körjegyzőségeket több szavazókör­re is lehet osztani A szavazókö­röket a belügyminiszter jóváha­gyásával a törvényhatósági bi­zottságok állapítják meg. Kiírás és névjegyzék. A választás kiírása, a­­választók névjegyzékének elkészítése és ki­igazítása a központi választmány feladata. A központi választmány szavazókörök szerint választói névjegyzéket készít. A névjegy­zék­ összeállítása összeíró küldött­­ség útján történik, amelyeket a központi választmány minden sza­vazókörre nézve választ. A kül­döttségnek három tagja van, es­küt­ tesz és nyilvánosan tárgyal. Határozathozatalhoz az elnökön­ kí­vül egy tag szükséges. A küldött­ség az illető szava­zókörben kihir­deti a helyet a napot és az órát, ahol megkezdi működését és a­z érdekeltek, akik magukat a név­jegyzékbe felvétetni óhajtják, tartoznak bizonyítékaik és okira­taik bemutatása mellett a küldött­ség előtt jelentkezni. Akinek az összeíró küldöttség tudomása sze­rint megvannak a felvételhez szük­séges kellékei, jelentkezése nélkül is fel kell venni a névjegyzékbe. A névjegyzékbe csak az vehető fel, akinek választójogosultságá­ról az összeír­ó­ küldöttség meggyő­ződött.. Nem lehet, felvenni azt, a­kire nézve a küldöttség meggyőző­dött arról, hogy a felvételhez szük­séges kellékek valamelyikét el­vesztette. Az életkort közokirattal, az ele­mi népiskola VI. osztályának el­végzését, pedig külön törvényben meghatározandó módon kell iga­zolni Miként bizonyítandó az írás és olvasás? Az írni és olvasni tudás házon­yi­­tása az összeíró küldöttség által nyomtatott szövegnek az összeíró küldöttség előtt való elolvasásá­ból és az elnök által tollbamondott szövegnek a küldöttség előtt való leírásából áll. Az írni és olvasni tudás a magyaron kívül olyan nyelven is igazolható, amelyet az illető helyen tömegesen használ­nak. Az adó igazolása az adó­könyvvel történik. Magánszolgá­latban való alkalmazásra nézve irányadó a munkaadó bizonyítvá­nya. Aki ilyen bizonyítványt al­kalmazottjának ok nélkül nem ad, 100 koronáig terjedhető bírsággal sújtható. A névjegyzékbe való felvételre vonatkozó határozat ellen felszóla­lásnak van helye. A felszólalás felett a központi választmány ha­tároz. A központi választmány ha­tározata ellen a közigazgatási bí­rósághoz lehet panaszszal for­dulni. Tíz napig tarthat a választás. Ugyanazon központi választ­mány területén minden választás egy napon tartandó. A választási képviselőjelölés előzi meg. A je­löltre vonatkozó ajánlatot a kerü­let székhelyén, a választás napjai megelőző hatodik napon lehet át­nyújtani. Sem korábban, sem ké­sőbben ajánlatot át nem vehet a választás elnöke. Jelöltet csak 10­ választó ajánlhat. Ajánló csak az lehet, aki fel van véve a választó névjegyzékbe. Az ajánlatot leg­alább két, de legfeljebb tíz ajánló­nak kell személyesen átnyújtani Az ajánlott jelöltnek közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatot kell be­mutatni, hogy a jelöltséget elfo­gadja. A választási elnök a jelö­lést tartozik elfogadni, kivéve, ha olyan egyénre vonatkozik, aki kép­viselővé nem választható. Hogy a jelöltet elfogadta, vagy visszauta­­sította-e az elnök, a­zt 24 órán be­lül tartozik közölni. Az ajánlók új jelöltet is állíthatnak. Ha az elnök ezt sem fogadta el, új jelöltet többé ajánlani nem lehet. A választási eljárás. A választás a pártok bizalmi fér­­fiainak jelenlétében reggel nyolc órakor kezdődik. A szavazás sza­vazókörök szerint szavazatszedő­küldöttségek előtt történik. A vá­lasztók községek, illetve utcák sze­rint a központi választmány által meghatározott sorrendben szavaz­nak. A választási elnök nem bo­csáthatja szavazásra azt, akinek személyazonossága nincs megálla­pítva, aki nincs felvéve a névjegy­zékbe, vagy aki már másutt lesza­vazott. A szavazás nyilvános- A szavazás nyilvános. Budapest székesfőváros és a törvényhatósá­gi joggall felruházott, városokban a szavazás titkos. Nyilvános szava­zás nyíltan, élőszóval történik. A siketnéma írásban szavaz. Ne­m fo­gadható el a nyilvános szavazat, ha nincs értelme, ha feltételhez köttetett, ha többfélekép magya­rázható, ha nem a jelöltek valame­lyikére szól. A titkos szavazás. A titkos szavazásnál a választók borítékba zárt szavazólappal sza­vaznak. A borítékokat a belügy­miniszter egységesen állíttatja elő, olyan át nem látszó papirosból, a­mely a borítékba helyezett szava­zólapnak sem tartalmát, sem szí­nét el nem árulja. A boríték­ért cm. hosszú, 12 cm. széles és az ország címerével látandó el. Mihelyt a vá­lasztási elnök a jelöltnek neveit bejelentette, a központi választ­mány intézkedik, hogy kézírással, vagy sokszorosítással minden jelölt számára az illető jelölt nevével el­látott legalább annyi szavazólap állíttassák elő, ahány választó van a választókerületben. Az összes szavazólapokat 8—10 cm. nagyság­ban és egyenlő vastagságú és mi­nőségű papirosból, de a kerület minden jelöltje számára más-más színben kell elkészíteni. A szavazás a küldöttség asztala előtt történik. Az asztalra egy fe­dett és zárt urnát kell állítani. Az asztal mellett külön asztalon kell elhelyezni a szavazólapok befoga­dására szolgáló borítékot. A szava­zó a helyiségnek egy kezvetliül belőle nyitó mellékszobájában vagy magában a szavazóhelyiség­­ben erre a célra elrekesztett fülké­ben helyezi el szavazólapját a bo­rítékba. A külön helyiségben, illet­ve fülkében jól olvasható felírást kell kifüggeszteni arról, hogy me­lyik jelöltnek milyen szinű a sza­vazólapja. A szavazó a szavazatszedő kül­döttség asztalához lép, az elnöktől egy borítékot kap, aztán a mellék­szobába vagy a fülkébe megy, a borítékba helyezi a szavazólapot s a lezárt borítékot a küldöttség je­lenlétében átadja az elnöknek és nyilvánosan és felbontatlanul az urnába dobja. A szavazás délután hat óráig tart, de az elnök a szava­zás megkezdésekor már előbb is kitűzhet zárórát. A záróra előtt je­lentkezőket a záróra után is sza­vazásra kell bocsátani. Az urnába dobott borítékot a szavazás befejezése után az elnök kiveszi és felbontatlanul megszám­lálja, megállapítja a leszavazott választók­ számát és ha ez a szám a borítékok számával egyezik, fel­bontják a borítékokat, az elnök ki­veszi belőle a szavazólapot, hango­san felolvassa és felmutatja. A szavazólapot a küldöttség tagjai ellenőrizhetik. A szavazókörök eredményeinek megérkezése után az elnök a kül­döttség előtt megállapítja a vá­­­­lasztás eredményét és azt azonnal­­ kihirdeti. Ha senki sem kapott ál­talános többséget, úgy a legtöbb­­ szavazatot nyert két jelölt közt pót­választás rendelendő el. Pótválasztás: A pótválasztás 10 napon belül tartandó meg, ugyanazon módon, mint az alap választás. Állami, községi tisztviselők a választással kapcsolatos politikai gyűlések összehívásában, rendezé­sében részt nem vehetnek, a vá­lasztási elnök és a küldöttség tag­jai fegyelmi szabályokhoz vannak kötve és eljárásukért a központi választmány, a közigazgatási bi­zottság, illetve a belügyman­niszter fegyelmi fennhatósága alatt álla­nak. A pártok jelvényei, zászlói, felhívásai védelemben részesül­nek, a rendzavarok, kártevők egy hónapig terjedő elzárással büntet­hetők. E kihágások felett a rend­őri büntető bíróságként eljáró köz­­igazgatási hatóság, végső fokon a belügyminiszter bíráskodik. A megokolás. A törvényjavaslathoz a kor­mány terjedelmes megokolást fűz. E szerint a reform az értelmi cen­zus alapján épül fel. Az új reform a lakáscenzust mellőzi, az András­­sy Gyuláé pedig fentartotta. Az ipari munkásság térhódítása. A törvényjavaslat egyik fő tö­rekvése az, hogy minél több jog­­cint felállít­ás­ával, minél több ka­pu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói jog­hoz, hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. A törvényjavaslat — következe­tes maradva az értelmi cenzus­hoz, amelyre a választói jog egész rendszerét alapítja — az ipari munkásság választói jogát, úgy szervezi, hogy még az iskolát vagy tanfolyamot egyáltalán nem végzett, csupán írni-olvasni tudó i­pari munkások közül is az előmmun­kások és munkafelügyelők (mun­kavezetők, művezetők, pallérok stb.) minden további korlátozás nélkül, bármely más ipari munkás pedig ugyanannál a munkaadónál való 2 évi állandó szolgálat után kap választói jogot, míg a más foglalkozási ágakhoz tartozó va­gyontalan alkalmazottak — a­mennyiben csak egyszerű írni-ol­­vasni tudók — 5 évi állandó szol­gálat, után jutnak választói jog­hoz. Végül az ipari üzletben vagy vállalatban működő összes kise­gítő családtagok, úgyszintén azok az ipari munkások, akik katonai szolgálatukban ellásíti fokozatot nyertek, akár iskolát végeztek, akár egyszerűen irni-olvasni tud­nak, minden további különleges kellék hiányában, (tehát a szolgá­lati időre való tekintet nélkül) választók lesznek. Az új javaslat szerint az ipari munkásosztály köréből: 255.562 egyén­i lesz vá­lasztó. 1 * 1.900.000 választó. Eddig 1.069.480 volt Magyaror­szágon a választók száma. Az új javaslat alapján a választók szá­ma mindenesetre meg fogja ütni az 1.900.000-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18,264533 lel­ket tevő összes népességének 10,4 százalékát teszi, míg a jelenlegi választók csak 5,9 százalékát. A 24­ éven felüli népességnek je­lenleg 25,2 százaléka választó, jö­vőre 44,7 százaléka lesz az; ha pe­dig az elemi műveltséget is kombi­nációba vesszük, a 24 éven felüli írni-olvasni tudóknak jelenleg 29,8 százaléka, jövőre 55,6 százaléka fog szavazati joggal bírni. Végül, ha a jelen javaslatban megállapí­tott korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli, írni-olvasni tudó magyar állampolgároknak jövőre már 67,3 százaléka, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képvise­lőválasztás jogával, míg jelenleg csak 35,0 százaléka van e jognak birtokában. Jogegyenlőség. A tervezett reform, a magyar ál­lam hagyományos szabadelvűségé­­hez híven a jogegyenlőség alapján áll s egyetlen olyan kelléket sem állít fel, amely az ország bár­mely idegen ajkú állampolgára számára elérhetetlen, vagy nehe­zebben megközelíthető feltételt je­lentene. Bármilyen nemzetiségű igaz a választói jogot tel­jesen azonos feltételek mellett sze­rezheti meg, mint a magyar anya­nyelvűek. Haladás a tavaslz tervezettel szemben. E javaslat jóval tágabb keretek­ben mozog, mint aminől az év ta­vaszán a miniszterelnök az ellen­zéki pártok elé vázlatos tárgya­­lási alapként terjesztett. Táviratok. Harc egy bandával. Lemberg, december 31. (A Friss Újság távirata.) Censtoch­au kör­nyékén Alexandrában rendőrök üldözőbe vettek egy bandát, mely a város végén egy elhagyatott ház­ban eltorlaszolta magát Katona­­ság is jött és egy óra hosszat, tar­tott, a lövöldz­és, végül a ház láng­­baborult.. Két bandita meghalt, kettő súlyosan megsebesült, de há­romnak sikerült elmenekül­­ie. A szerelmes nagyherceg büntetése. Fejérvár, december 31. (A Friss Újság távirata.) Ma jelent, meg a cár rendelete, amelylyel egyetlen fivérét,, Alexandrovics Mihály, nagyherceget, megfosztotta min­den címétől, állásától, rangjától és szám­kivetéssel sújtotta, mert aka­rata ellenére feleségül vette Wall­­fert lovastisztnek elvált nejét Ma­ga a cári ukáz nem ismeretes tel­jes szövegében, sőt a lapoknak meg­tiltották, hogy arról bármit is ír­janak. Csak egy birtalmak ha­szonélvezetét hagyta meg a cár Alexandrovics Mihálynak, egyéb­ként udvari jövedelmétől és a csá­szári uradalmak jövedelmében való részesdésétől is elütötte. A birtok, amely megmarad a szám­kivetett volt nagyhercegnek..

Next