Friss Ujság, 1913. január (18. évfolyam, 1-21. szám)
1913-01-01 / 1. szám
TOTS. jamcSr HD friss , ar szó nem mutatása miatt, vagy az összeférhetetlenségről szóló törvény értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt a választás idejében még neon lehet képviselő, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre volt ítélve, aki az állam ellen irányuló lázítás és izgatás miatt, vagy kivándorlási bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre volt ítélve és a büntetés kiállásától még tíz év nem telt el Nem választható képviselővé az sem, aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben a bíróságoknál mint bíró vagy ügyész volt alkalmazva, abban a kerületben, amely egészen vagyrészben az illető bíróság területén fekszik; aki az említett időben főszolgabíró, szolgabíró, rendőrkapitány (fő- vagy alkapitány) volt abban a választókerületben, amely az illető hatásköre alá tartozik; a fegyveres erőnek hivatalnoka; a választási vagy adószedő küldöttség elnöke és helyettese az illető választókerületben. Kerületenkint választónk. A kerületek székhelyét és területét külön törvény fogja megállapítani. A kerületek szavazókörökre oszlanak. A szavazóköröket úgy kell megállapítani, hogy minden város és lehetőleg minden nagyközség és körjegyzőség, amelyben a választók száma az ezeret meghaladja, külön szavazókört alkosson. Népesebb városokat és nagyközségeket, valamint körjegyzőségeket több szavazókörre is lehet osztani A szavazóköröket a belügyminiszter jóváhagyásával a törvényhatósági bizottságok állapítják meg. Kiírás és névjegyzék. A választás kiírása, aválasztók névjegyzékének elkészítése és kiigazítása a központi választmány feladata. A központi választmány szavazókörök szerint választói névjegyzéket készít. A névjegyzék összeállítása összeíró küldöttség útján történik, amelyeket a központi választmány minden szavazókörre nézve választ. A küldöttségnek három tagja van, esküt tesz és nyilvánosan tárgyal. Határozathozatalhoz az elnökön kívül egy tag szükséges. A küldöttség az illető szavazókörben kihirdeti a helyet a napot és az órát, ahol megkezdi működését és az érdekeltek, akik magukat a névjegyzékbe felvétetni óhajtják, tartoznak bizonyítékaik és okirataik bemutatása mellett a küldöttség előtt jelentkezni. Akinek az összeíró küldöttség tudomása szerint megvannak a felvételhez szükséges kellékei, jelentkezése nélkül is fel kell venni a névjegyzékbe. A névjegyzékbe csak az vehető fel, akinek választójogosultságáról az összeíró küldöttség meggyőződött.. Nem lehet, felvenni azt, akire nézve a küldöttség meggyőződött arról, hogy a felvételhez szükséges kellékek valamelyikét elvesztette. Az életkort közokirattal, az elemi népiskola VI. osztályának elvégzését, pedig külön törvényben meghatározandó módon kell igazolni Miként bizonyítandó az írás és olvasás? Az írni és olvasni tudás házonyitása az összeíró küldöttség által nyomtatott szövegnek az összeíró küldöttség előtt való elolvasásából és az elnök által tollbamondott szövegnek a küldöttség előtt való leírásából áll. Az írni és olvasni tudás a magyaron kívül olyan nyelven is igazolható, amelyet az illető helyen tömegesen használnak. Az adó igazolása az adókönyvvel történik. Magánszolgálatban való alkalmazásra nézve irányadó a munkaadó bizonyítványa. Aki ilyen bizonyítványt alkalmazottjának ok nélkül nem ad, 100 koronáig terjedhető bírsággal sújtható. A névjegyzékbe való felvételre vonatkozó határozat ellen felszólalásnak van helye. A felszólalás felett a központi választmány határoz. A központi választmány határozata ellen a közigazgatási bírósághoz lehet panaszszal fordulni. Tíz napig tarthat a választás. Ugyanazon központi választmány területén minden választás egy napon tartandó. A választási képviselőjelölés előzi meg. A jelöltre vonatkozó ajánlatot a kerület székhelyén, a választás napjai megelőző hatodik napon lehet átnyújtani. Sem korábban, sem későbben ajánlatot át nem vehet a választás elnöke. Jelöltet csak 10 választó ajánlhat. Ajánló csak az lehet, aki fel van véve a választó névjegyzékbe. Az ajánlatot legalább két, de legfeljebb tíz ajánlónak kell személyesen átnyújtani Az ajánlott jelöltnek közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatot kell bemutatni, hogy a jelöltséget elfogadja. A választási elnök a jelölést tartozik elfogadni, kivéve, ha olyan egyénre vonatkozik, aki képviselővé nem választható. Hogy a jelöltet elfogadta, vagy visszautasította-e az elnök, azt 24 órán belül tartozik közölni. Az ajánlók új jelöltet is állíthatnak. Ha az elnök ezt sem fogadta el, új jelöltet többé ajánlani nem lehet. A választási eljárás. A választás a pártok bizalmi férfiainak jelenlétében reggel nyolc órakor kezdődik. A szavazás szavazókörök szerint szavazatszedőküldöttségek előtt történik. A választók községek, illetve utcák szerint a központi választmány által meghatározott sorrendben szavaznak. A választási elnök nem bocsáthatja szavazásra azt, akinek személyazonossága nincs megállapítva, aki nincs felvéve a névjegyzékbe, vagy aki már másutt leszavazott. A szavazás nyilvános- A szavazás nyilvános. Budapest székesfőváros és a törvényhatósági joggall felruházott, városokban a szavazás titkos. Nyilvános szavazás nyíltan, élőszóval történik. A siketnéma írásban szavaz. Nem fogadható el a nyilvános szavazat, ha nincs értelme, ha feltételhez köttetett, ha többfélekép magyarázható, ha nem a jelöltek valamelyikére szól. A titkos szavazás. A titkos szavazásnál a választók borítékba zárt szavazólappal szavaznak. A borítékokat a belügyminiszter egységesen állíttatja elő, olyan át nem látszó papirosból, amely a borítékba helyezett szavazólapnak sem tartalmát, sem színét el nem árulja. A borítékért cm. hosszú, 12 cm. széles és az ország címerével látandó el. Mihelyt a választási elnök a jelöltnek neveit bejelentette, a központi választmány intézkedik, hogy kézírással, vagy sokszorosítással minden jelölt számára az illető jelölt nevével ellátott legalább annyi szavazólap állíttassák elő, ahány választó van a választókerületben. Az összes szavazólapokat 8—10 cm. nagyságban és egyenlő vastagságú és minőségű papirosból, de a kerület minden jelöltje számára más-más színben kell elkészíteni. A szavazás a küldöttség asztala előtt történik. Az asztalra egy fedett és zárt urnát kell állítani. Az asztal mellett külön asztalon kell elhelyezni a szavazólapok befogadására szolgáló borítékot. A szavazó a helyiségnek egy kezvetliül belőle nyitó mellékszobájában vagy magában a szavazóhelyiségben erre a célra elrekesztett fülkében helyezi el szavazólapját a borítékba. A külön helyiségben, illetve fülkében jól olvasható felírást kell kifüggeszteni arról, hogy melyik jelöltnek milyen szinű a szavazólapja. A szavazó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép, az elnöktől egy borítékot kap, aztán a mellékszobába vagy a fülkébe megy, a borítékba helyezi a szavazólapot s a lezárt borítékot a küldöttség jelenlétében átadja az elnöknek és nyilvánosan és felbontatlanul az urnába dobja. A szavazás délután hat óráig tart, de az elnök a szavazás megkezdésekor már előbb is kitűzhet zárórát. A záróra előtt jelentkezőket a záróra után is szavazásra kell bocsátani. Az urnába dobott borítékot a szavazás befejezése után az elnök kiveszi és felbontatlanul megszámlálja, megállapítja a leszavazott választók számát és ha ez a szám a borítékok számával egyezik, felbontják a borítékokat, az elnök kiveszi belőle a szavazólapot, hangosan felolvassa és felmutatja. A szavazólapot a küldöttség tagjai ellenőrizhetik. A szavazókörök eredményeinek megérkezése után az elnök a küldöttség előtt megállapítja a választás eredményét és azt azonnal kihirdeti. Ha senki sem kapott általános többséget, úgy a legtöbb szavazatot nyert két jelölt közt pótválasztás rendelendő el. Pótválasztás: A pótválasztás 10 napon belül tartandó meg, ugyanazon módon, mint az alap választás. Állami, községi tisztviselők a választással kapcsolatos politikai gyűlések összehívásában, rendezésében részt nem vehetnek, a választási elnök és a küldöttség tagjai fegyelmi szabályokhoz vannak kötve és eljárásukért a központi választmány, a közigazgatási bizottság, illetve a belügymanniszter fegyelmi fennhatósága alatt állanak. A pártok jelvényei, zászlói, felhívásai védelemben részesülnek, a rendzavarok, kártevők egy hónapig terjedő elzárással büntethetők. E kihágások felett a rendőri büntető bíróságként eljáró közigazgatási hatóság, végső fokon a belügyminiszter bíráskodik. A megokolás. A törvényjavaslathoz a kormány terjedelmes megokolást fűz. E szerint a reform az értelmi cenzus alapján épül fel. Az új reform a lakáscenzust mellőzi, az Andrássy Gyuláé pedig fentartotta. Az ipari munkásság térhódítása. A törvényjavaslat egyik fő törekvése az, hogy minél több jogcint felállításával, minél több kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz, hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. A törvényjavaslat — következetes maradva az értelmi cenzushoz, amelyre a választói jog egész rendszerét alapítja — az ipari munkásság választói jogát, úgy szervezi, hogy még az iskolát vagy tanfolyamot egyáltalán nem végzett, csupán írni-olvasni tudó ipari munkások közül is az előmmunkások és munkafelügyelők (munkavezetők, művezetők, pallérok stb.) minden további korlátozás nélkül, bármely más ipari munkás pedig ugyanannál a munkaadónál való 2 évi állandó szolgálat után kap választói jogot, míg a más foglalkozási ágakhoz tartozó vagyontalan alkalmazottak — amennyiben csak egyszerű írni-olvasni tudók — 5 évi állandó szolgálat, után jutnak választói joghoz. Végül az ipari üzletben vagy vállalatban működő összes kisegítő családtagok, úgyszintén azok az ipari munkások, akik katonai szolgálatukban ellásíti fokozatot nyertek, akár iskolát végeztek, akár egyszerűen irni-olvasni tudnak, minden további különleges kellék hiányában, (tehát a szolgálati időre való tekintet nélkül) választók lesznek. Az új javaslat szerint az ipari munkásosztály köréből: 255.562 egyéni lesz választó. 1 * 1.900.000 választó. Eddig 1.069.480 volt Magyarországon a választók száma. Az új javaslat alapján a választók száma mindenesetre meg fogja ütni az 1.900.000-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18,264533 lelket tevő összes népességének 10,4 százalékát teszi, míg a jelenlegi választók csak 5,9 százalékát. A 24 éven felüli népességnek jelenleg 25,2 százaléka választó, jövőre 44,7 százaléka lesz az; ha pedig az elemi műveltséget is kombinációba vesszük, a 24 éven felüli írni-olvasni tudóknak jelenleg 29,8 százaléka, jövőre 55,6 százaléka fog szavazati joggal bírni. Végül, ha a jelen javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli, írni-olvasni tudó magyar állampolgároknak jövőre már 67,3 százaléka, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, míg jelenleg csak 35,0 százaléka van e jognak birtokában. Jogegyenlőség. A tervezett reform, a magyar állam hagyományos szabadelvűségéhez híven a jogegyenlőség alapján áll s egyetlen olyan kelléket sem állít fel, amely az ország bármely idegen ajkú állampolgára számára elérhetetlen, vagy nehezebben megközelíthető feltételt jelentene. Bármilyen nemzetiségű igaz a választói jogot teljesen azonos feltételek mellett szerezheti meg, mint a magyar anyanyelvűek. Haladás a tavaslz tervezettel szemben. E javaslat jóval tágabb keretekben mozog, mint aminől az év tavaszán a miniszterelnök az ellenzéki pártok elé vázlatos tárgyalási alapként terjesztett. Táviratok. Harc egy bandával. Lemberg, december 31. (A Friss Újság távirata.) Censtochau környékén Alexandrában rendőrök üldözőbe vettek egy bandát, mely a város végén egy elhagyatott házban eltorlaszolta magát Katonaság is jött és egy óra hosszat, tartott, a lövöldzés, végül a ház lángbaborult.. Két bandita meghalt, kettő súlyosan megsebesült, de háromnak sikerült elmenekülie. A szerelmes nagyherceg büntetése. Fejérvár, december 31. (A Friss Újság távirata.) Ma jelent, meg a cár rendelete, amelylyel egyetlen fivérét,, Alexandrovics Mihály, nagyherceget, megfosztotta minden címétől, állásától, rangjától és számkivetéssel sújtotta, mert akarata ellenére feleségül vette Wallfert lovastisztnek elvált nejét Maga a cári ukáz nem ismeretes teljes szövegében, sőt a lapoknak megtiltották, hogy arról bármit is írjanak. Csak egy birtalmak haszonélvezetét hagyta meg a cár Alexandrovics Mihálynak, egyébként udvari jövedelmétől és a császári uradalmak jövedelmében való részesdésétől is elütötte. A birtok, amely megmarad a számkivetett volt nagyhercegnek..