Friss Ujság, 1913. január (18. évfolyam, 1-21. szám)
1913-01-11 / 10. szám
XVI. évfolyam, 10. szám Budapest, 1913. január 11. Szombat Ara 2 fül, vasár- és ünnepnap fill Dm IT If A I MAPI I AP Megjelenik hétfő kivételével mindennap * ^^M ppBWffibv nsg 1KB p*S im Jgjgjjlgh fiBS korán reggel, fontos alkalommal napon« ELŐFIZETÉSI ARÁ ’ SÍ| ®jNfIil fiijlj |||§ fffil beint többször, ünnepnap után is. Helyben: házhoz hordva 60 fill. ffji || ||O^| 1§ iS EB fUjj SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL« V^^rh:6nPapr^.20 Knir561 HB SK i ^ H B I ll | V" » Szerb, telefon_____137-51. Hl |g§ jgg MgS f§§ Ili Eli 35 pj SSS Hl MJK 1119 FIÓKKIADÓHIVATALOK: ” “ ** SÍIT«« [ál iS3 ii|g§§» igas*®!» WlmwSB WEtegSi ajpw^l iwweziut 84... vi„ Andrá,,y.ut i, Kjemia ~ Z 54-391 lVS fii E§ §B ^igisF U M IV, Kzecskeméti utcza 8. és 14. II——Pl I I —————— —■—————■■ I » 1 BeinitabéhB m fW üjra kezdik a balkán háborút. r Konsánta és Oroszország a háboríts bonyodalomban. Szakítás Drinápoly miatt A bolgárok is, a törökök is akarják Páris, január 10. A Matin londoni tudósítója jelenti: Resid basa, az első török delegátus, kormányától táviratot kapott, amely félreérthetetlenül kijelenti, hogy Törökország, bárminő lépések történjenek is, szilárdan el van határozva, hogy Drinápolyról és a szigetekről nem mond le. A távirat hozzáteszi, hogy a porta nem tartja alkalmasnak, hogy a török delegátusok meghosszabbítsák londoni tartózkodásukat. Bolgár oldalról ugyanaz a tudósító arról értesül, hogy Szavov tábornok Csatabizsuban a török külügyminiszterrel folytatott tanácskozás során e szavaikat mondta: — Ha önök Drinápolyt nem engedik el s kényszerítenek bennünket az ellenségeskedések újra való megkezdésére, meg lehetnek győződve, hogy nem csupán Drinápolyt, hanem egy még sokkal fontosabb várost is el fognak veszíteni. Sokára lesz megint béketanácskozás. London, január 10. A béketanács egyik tagja kijelentette, hogy ha a nagyhatalmak nem lépnek közbe, akkor a béke tárgyalásában igen hosszú szünet fog elkövetkezni. Legalább négy hét fog eltűnnni, mielőtt a további tárgyalás számára alkalmas alapot tudnánk találni. Nem lehetetlen, hogy a legközelebbi ülés nem Londonban, hanem valamelyik más városban lesz. Halvány reménykedés. Bécs, január 10. A külső helyzet ma sem tisztázódott. Törökország még mindig nem akar lemondani Drinápolyral amelynek birtokához Bulgária is változatlanul ragaszkodik. Azt a konstantinápolyi jelentést, hogy a porta a hét végéig vár a balkáni államok esetleges indítványára, itt kedvező jelnek veszik arra nézve, hogy Törökország talán mégis csak engedni fog. A helyzet bonyolult, de nem reménytelen, mert ha a londoni nagykövetek közbelépése is hatástalan maradna, még mindig módjában volna Európának erélyes közbelépésre, hogy a háború folytatását megakadályozza. A román-bolgár tárgyalásban szünet állott be, mind a két államban napról-napra nő az izgalom, de itt azért még mindig bíznak abban, hogy a megbízottak a tárgyalás fonalát újra felveszik és végül mégis csak megállapodnak. A bolgárok új haditerve. Szófia, január 10. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Ha újból kitör a háború, a bolgár sereg nem fog támadni a csatardzsai vonalon, hanem a töröknek engedi a támadást s ehhez képest a bolgár hadvezetőség új haditervet dolgozott ki. Konstantinápolyban forradalomtól tartanak. Konstantinápoly, január 10. Nyílt titok, hogy a kormány azért ragaszkodik olyan állhatatosan Drinápolyhoz, mert ha lemondana róla, akkor forradalom törne ki. Tudja azt a porta, hogy Oroszország a leghatározottabban el van tökélve a hadjárat további folytatásának megakadályozására sőt esetleg semlegességéből is kilép, de a közvélemény nyomása alatt nem cselekedhetik másképen. Végül Törökország éppen Oroszország magatartása miatt kénytelen lesz engedni, de akkor legalább arra hivatkozhatik, hogy a nagyhatalmak akadályozták meg a háború folytatását. Megint összemérnek. "A békeremények tehát csakugyan szertefoszladoznak. Egy álmos, jelentéktelen török város miatt új vértenger fogja végigmosni Európa délkeleti csücskét. A törökök nem engedik Drinápolyt, mert az nekik szent városuk és ha a kormány lemondana róla, a török nép forradalommal szerezne magának elégtételt azért a szégyenért, hogy sok nagy szultán és szent próféta temetkezési helyét gyaur kézre juttatják A balkán szövetségesek viszont abban látják egyedül a tartós béke biztos zálogát, ha Drinápoly várából állandóan bekandikálhatnak Konstantinápolyba és alkalomadtán át is köphetnek, így hát a nagy és véres háború ebbe a kis dióhéjba zsugorodott össze s most e miatt talán megfejelik a már-már befejezett gyilkos szinjátékot. És ha csak arról volna szó, hogy a balkán népek megint egymásnak esnek, ezt emberi szempontból sajnálnunk kellene, de különbben azt mondhatnék: megint ütik egymást? — majd abbahagyják, ha újból belefáradtak. Sajnos azonban, nem csupán az emberi szempontot kell most féltenünk, hanem sokkal közvetlenebb veszedelmek is kerülgetik Európát, de elsősorban minket itt, a hadakozók tőszomszédait. Tudjuk, hogy a bolgárok nem tudtak eddig megegyezni Romániával annak a részesedésnek a dolgában, amit ez magának a szövetségesek zsákmányából követel. Bulgária a maga területéből semmit sem akar átengedni, Románia pedig ha nem kap kárpótlást, háborúval fenyeget. Ehhez már nekünk is sok közünk van, mert Románia a mi szövetségesünk és az ő kedvéért könynyen keveredhetünk mi is háborúba. Ha pedig mi Romániának segítségére sietünk, akkor előreláthatólag az orosz a mi nyakunkba kapaszkodik. Nekünk megint a német jön segítségünkre, azt viszont a francia támadja meg orosz szövetségese kedvéért. Hát Olaszország, amely nekünk szövetségesünk, a Balkánnal pedig sógorságban van, mit fog csinálni? Gyönyörű kilátások! Soha oktalanabb és céltalanabb háború még nem volt. De azért már a puszta lehetősége is oly óriási károkat okoz, hogy hosszú évtizedekig fogjuk sínyleni a következményeit. ___________________________________ _____ mmndit " Berchtold és Pasics. Belgrád, január 10. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Ugrón osztrák-magyar követ készíti elő a találkozást Berchtold gróf külügyminiszter és Pasics miniszterelnök között. Ezen a tanácskozáson Szerbiának Albániát illető területi igényeiről lesz szó. Albánia és a nagyhatalmak. London, január 10. (Érkezett éjjel 11 órakor.) A nagykövetségi konferencia ma Albánia határainak megjelölésével foglalkozott és kimondta elvként, hogy ennek a kérdésnek rendezése kizárólag a nagyhatalmak dolga. Mihelyt a reunión létrejön a megegyezés, ami talán még sok ideig fog tartani, a határozatokat az egyes kormányok elé terjesztik jóváhagyás végett. A nagykövetségi konferencián kialakult, az a felfogás, hogy a balkán államoknak nem lehet beleszólást adni Albánia határainak megállapításában. Ausztria- Magyarország és Olaszország teljesen egyöntetűen járnak el Albánia kérdésében. A harcias Törökország Háborúra készen. Konstantinápoly, január 10. Beavatott török diplomaták jelentik, hogy a porta elhatározta a háború folytatását. A porta anagyhatalmaiknak a balkáni államok érdekében való közbelépését határozottan vissza fogja utasítani. Teljesen megbízható jelentések szerint Drinápoly március végéig ellen tud állani és eleséggel bőségesen el van látva. A Csataldzsában és Gallipoliban álló hadseregeket újjászervezték és a katonák kedve kitűnő. A hatalmak közbelépése Eljárnak a portánál. Konstantinápoly, január 10. Tegnap este a nagykövetek vaalamennyien feltűnés nélkül gyalog mentek el az osztrák-magyar nagykövetségre, ahol elhatározták hogy jövő szombaton barátságos lépést fognak tenni a portánál. Ha a porta elutasító viselkedést tanusítana, akkor a nagykövetek jövő hétfőn formálisan megújítják közbelépésüket. Franciaország tanácsa. (Érkezett éjjel 11 órakor.) A Temps jelenti Londonból, hogy Cambon Pál francia nagykövet a nagyköveti értekezleten megint határozottan állást foglal majd amellett, hogy Égei-tenger szigeteit Görögországnak hagyják meg és pedig három okból. Először is, mert ez a lakosság egyértelmű kívánsága, másodszor, mert ez felel meg a nemzetiségi princípiumnak, harmadszor, mert ez meg- könnyíti a török területek fölosz tását a szövetségesek között. Konstantinápoly, január 10. (Érkezett éjjel 11 órakor.) A tegnap tartott nagyköveti értekezleten megszerkesztették a portának átnyújtandó kollektív jegyzék tervezetét. A jegyzék azt fogja a portának tanácsolni, hogy békét kössön. A Grey külügyminiszter által javasolt szöveget lényegesen tompították, különösen Drinápolyt illetőleg. A megállapított tervezetet azonban még nem tekintik véglegesnek. A jegyzék átnyújtanának időpontja még ismeretlen. Páris, január 10. Drinápoly ellentáll. Szikratávíró az ostromlott várból. Konstantinápoly, január 10. Az Ikdam drinápolyi tudósitójától a következő szikratáviratot kapta: ^— Eleség és minden egyéb bőségesen van. Még nagyon sokáig tudunk ellenállani. A lakosság kedve kitűnő. Lett -Miréi Bulgária és Törökország Kiamil basa Ferdinánd királynál. Konstantinápoly, január 10. A szultánnak Ferdinánd királylyal való többször jelentett találkozását politikai és egészségi okok miatt egyelőre elhalasztották. Ellenben határozottan jelentik, hogy Kramil basa nagyvezér ma délután gépkocsin elutazott, hogy Ferdinánd királylyal találkozzék. A csataldzsai tanácskozás, Konstantinápoly, január 10. A hadügyminiszternek és a külügyminiszternek múlt kedden Szavov és Dimitrejev bolgár tábornokokkal való találkozásáról még a következő részleteket jelentik: