Friss Ujság, 1913. március (18. évfolyam, 52-77. szám)
1913-03-01 / 52. szám
2 nnyirmum Ellenzékiek a képviselőházban. Vita az osztatlan közös legelőről. Ma már ellenzékieket is láttunk a képviselőházban, amely teljes erővel merült bele a munkába. Megjelent Giesswein Sándor, a függetlenségi Senyey Miklós báró, Szabó István meg Herczeg Sándor kisgazdapártiak. Jankovich Béla miniszter megválasztásának bejelentését viharos éljenzéssel fogadta a Ház. Napirend előtt Senyey Miklós báró beszélt most napirend előtt. Előadta, hogy az ország színe előtt akarja kifejteni, hogy miért lépett ki a függetlenségi pártból, anélkül azonban, hogy a függetlenségi álláspontjától eltérjen. Kijelenti, hogy az obstrukcióban sohasem vett részt, mert az nem juttathatta közelebb az országot a nemzeti kívánságokteljesítéséhez, hanem eltávolodást jelentett, mert az évtizedes harcokban a nemzet gazdasági erőit fogyasztotta az obstrukció, holott bármit is, csak gazdasági erővel lehet kivívni. Azért sem vett részt, mert világos volt, hogy a végletekig vitt erőszak, viszont erőszakot fog szülni. Június 4-ike előtt pártja csak a véderőjavaslat ellen harcolt s mégis huszonnégy óra alatt hirtelen megcsináltak egy választójogi javaslatot. Ami azután történt, következménye volt az előzményeknek. Bármint bírálja is a történteket, az ellenzék erőszakos eltávolításával oly sérelem esett az ellenzéki képviselőkön, amely orvoslás nélkül nem maradhat. Bármily módon meg kell találni az orvoslás lehetőségét, ha ezt nem találják, fel kell oszlatni a Házat, meg kell kérdezni a nemzetet Nem lehet határozni. Tisza István gróf: A napirend előtti fölszólalás sem vita, sem határozat tárgya nem lehet. Áttérünk a napirendre. A Ház ezután 125 szavazattal egyhangúlag megválasztotta jegyzővé Aknássy Lászlót. Ezután áttértek az osztatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyet Pirkner János előadó ismertetett igen behatóan. Pap Cs. István román nemzetiségi a javaslat ellen szólott. Balogh Jenő igazságügyminiszter szólt ezután a javaslat védelmére. A földmivelésügyi kormánynak nagy szociálpolitikai mozgalmához tartozik a javaslat, amely a törpebirtokosok és kisgazdák érdekeit szolgálja. Pap Cs. István a javaslatot hibásan, ellenkező értelemben magyarázta s a javaslat irányát félremagyarázta. Hogy azonban minden további agitációnak elejét vegye, a kormány nevében a javaslat 74. szakaszát, amely a kisajátításra vonatkozik, felejti. A javaslat a folyamatban levő birtokrendezési ügyeket nem érinti. ' V*' ■ a ae ov&a &ont_ ő mint kisgazdapárti, felszólittatott a kerülete s a kisgazdák által, hogy a jelen javaslatot szó _nélkül ne hagyja. Nem akart megjelenni itt a Házban s hogy a kegyetlen kötelesség elől meneküljön, le akart mondani a mandátumáról, de ezt az idő rövidsége miatt nem tehette, mert nem küldhettek eselyettemásvalakit. Az a vélem£énye, hogy a képviselőnek képviselni kell a választók akaratát, vagy mondjon le. Ezért inkább feláldozta a maga személyét és bejött a Házba. A javaslatról szólva, a külön erdőkezelés megszüntetését sürgette. A részletes tárgyalás során fogja egyes módosításait benyújtani. Nem tartja kielégítőnek a földmivelésügyi kormány birtokpolitikáját. A javaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadta. A vitát holnap folytatják. Ellenzéki felvonulás. A kisgazdapárti Szabó István szólalt fel. Örömmel veszi tudomásul a miniszter megnyugtató kijelentését, mert szóló főleg épp az elejtett szakasz ellen indított erős agitációt. Engedélyt kért, hogy ha a birtokpolitikáról beszél, eltérhessen a tárgytól. Az engedélyt megadták. Szabó István előrebocsátja, hogy indokoltnak tartja, hogy az ellenzéki képviselők, akiket innen az elnök kidobatott, ez alatt az elnök alatt nem jönnek ide be. De FRISS ÚJSÁG 1913. márczius 1. nYllTTÉR. SfmC mmn divatos férTIJ Korosba álto mérték szerint finom gyapjúszövetből LICHTMANN S. férfiszabó, Budapest bill't Rottersbiller utca 4/A. sz. első emelet. Vidékre mintán bérmentve. Házbéruzsora - kényszervásárlással. Az ügyvéd úr, mint kilakoltató A házbéruzsorának egy különlegesen budapesti alakja az, amelynek fejleményei ma a budapesti királyi törvényszéknek adtak dolgot. Az üzlettulajdonos házbéruzsorások ugyanis oly feltétellel szokták helyiségeiket kiadni, hogy a bérlőnek nemcsak azt szabják kötelességül, hogy a házbért pontosan fizessék, hanem, hogy náluk is vásároljanak. Hűen feltétellel adta bérbe a Nagy és Eichner hentesáru cég nefelejts utcai házában levő kis üzlethelyiségét Neumann Sarnuné szatócsnak. Neumann Sarnuné meg is felelt annak a kikötésnek, hogy a Nagy és Eichner cégnél veszi a hentesárut, de csak addig tehette ezt, amíg a cég meg nem vonta tőle a hitelt. Ekkor egyszerűen becsukta a boltot. A cég ráüzent, hogy azonnal takarodjék ki az üzletből s hordja el a bútorát is. Neumanné visszaüzent, hogy nem mozdul ki az üzletből addig, amig a bérlet le nem jár. Erre a cég tagjai, Nagy Lipót és Eichner Gábor elhatározták, hogy rövid uton, az ököljog szabályai szerint kiteszik az asszonyt az utcára. Fölkeresték ügyvédjüket, Bernhard Miksa drt, aki magára vállalta a büntető kirándulás vezetését. Fölkerekedtek tehát a cég tagjai, az ügyvéd s ennek két irodai alkalmazottja s elindultak a Nefelejts utcába Neumann Samunéhoz. Bernhard Miksa dr. vitte a szót. Fölszólította az asszonyt a törvény nevében, hogy hagyja el azonnal a helyiséget; az asszony azonban, aki úgy látszik, jobban ismeri a törvényt, mint az ügyvéd, semmi szín alatt sem volt hajlandó kapitulálni. Ekkor Bernhard dr. kilenc munkást fogadott föl s rohamra vezette őket az asszony ellen. Az egyenetlen harcban természetesen az ügyvéd győzött. A szegény asszonyt erőszakkal kicipelték a lakásából, a bútorát pedig kidobálták az utcára. Bernhard dr. és társai azonban nem sokáig örülhettek a fényes győzelemnek. A büntető törvényszék az asszony panaszára mindnyájukat, az ügyvédet, a cég tagjait, az ügyvéd segédeit s a munkásokat magánlaksértésért vád alá helyezte. Mára volt kitűzve ebben az ügyben a tárgyalás, de el kellett halasztani, mert a vádlót- A megye réme. - -Negyvennyolc betörésért vív/'V. hat évi fegyház. *■ i / LhlÉ^y egész vármegye réme fölött ítélkezett ma a székesfehérvári törvényszék. Negyvennyolc betöréses lopás fűződik a kitűnő ember nevéhez, akit hat esztendei fegyházra ítéltek. Székesfehérvár, február 28. Három napon keresztül tárgyalta a székesfehérvári törvényszék Bereczki János notórius betörő bűnperét. A gonosztevő tizenhét esztendőt töltött eddig különböző fegyházakban. Most negyvennyolc rendbeli betöréses lopással van vádolva. Vele együtt a vádlottak padjára került orgazdaság miatt Horváth Sándor bokodi paraszt is. Bereczki 1911. év elején szabadult ki a soproni fegyházból s nyomban azután „munkához“ látott. Első betörését Tatán követte el, majd utána Bokodon, Kisbéren, Kornyón, Dadon, Éten, Kajászószentpéteren, Tabajdon, Alsógaldán, Bicskén és egyebütt követett el betöréseket Az egész Dunántúl csendőrsége hónapokon keresztül hajszolta a veszedelmes gonosztevőt, míg végre múlt év szeptemberében sikerült őt Bicske környékén elfogni. Kevéssel utóbb letartóztatták orgazdáját, Horváth Sándort is. A bíróság negyvennyolc károsultat és mintegy száz tanút idézett meg és hallgatott ki. Bereczki a tárgyalás folyamán a megrögzött gonosztevő cinizmusával viselkedett. Minden megbánás nélkül vallotta be azokat az eseteket, amelyekről tudta, hogy rábizonyítják, de ahol azt látta, hogy a vádnak nincs elég támpontja, ott körömszakadtáig tagadott. A törvényszék három napi tárgyalás után ma hozta meg az ítéletet, mely szerint Bereczki Jánost negyvennyolc rendbeli betöréses lopás büntette miatt hat esztendei fegyházra ítélte. Horváth Sándorra pedig orgazdaságért öt hónapi fogházbüntetést szabott a bíróság, melyet azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. — Hárman ültünk a gépkocsiban. Sztranyovszky, Sopóky szolgabíró és én. Egyik kő fején érte Sztranyovszkyt, aki erre revolveréhez kapott, de nem volt ideje elsütni, mert egyszerre hárman ugrottak rá és agyba-főbe ütlegelni kezdték. Egyik támadót vasbotommal én tettem harcképtelenné. Engem egyébként egyetlen ütés és dobás sem ért, csak a kabátomba kapaszkodtak bele, de kitéptem magamat és a gombok a támadók kezében maradtak. A vasbottal alapos ütéseket osztogattam, másrészt arra vigyáztam, hogy senki se kerüljön a hátam mögé. Tudtam, hogy ezek az emberek nem ismernek kegyelmet. Szranyovszkyt nem tudtam megvédelmezni a túlerővel szemben. Szerencsére elég korán érkezett a csendőrség. Éppen amikor a csendőrök odaérkeztek, egy tót asszony sivítva a szoknyáját borította rá a vérző Sztranyovszkyra, így akarta védeni. Egy tót legény, aki időközben felszedte Sztranyovszky revolverét, a földön fetrengő Sztranyovszky felé irányította azt, szerencse még, hogy nem tudott bánni a revolverrel, különben feltétlenül belé lő. Sztranyovszky koponyarepedést szenvedett, de agyrázkódása nincsen. Ha vérmérgezés nem zavarja a betegség lefolyását, három hét alatt felgyógyul. Sztranyovszky különben nagyrészt eszméleténél van. A választás eredménye iránt állandóan érdeklődött és csak akkor tudott elaludni, amikor hírül vitték neki a győzelmet. tak egy része nem jelent meg. Ezeket a jövő tárgyalásra elő fogják vezetni. Az Ipolysági véres merénylet. Mit mond Aknássy képviselő. Országszerte felháborodást keltett az a gyilkos szándékú merénylet, melyet a néppárti kortesektől elvadított tót parasztok követtek el Sztranyovszky Sándor munkapárti képviselő ellen. Megindult a szigorú vizsgálat a bűnös tett elkövetői ellen, de nem elég, ha az eljárást csak az elbolondított tótlegényekkel szemben folytatják. El kell kutatni a vizsgálat folyamán, kik azok az urak, akik a népet arra tüzelték, hogy üsse agyon a munkapárti képviselőket. Tanúk vallják, hogy a támadás pillanatában Palugyay Móric ellenzéki képviselő igyen biztatta az embereket: — Le kell ütni! Mungó! A véres merényletet egyébként holnap, egy a belügyminiszterhez intézett interpelláció keretében szóvá teszik a képviselőházban is. A Ház mai ülésén megjelent Almássy László képviselő is, aki Sztranyovszkyval együtt ült a gépkocsin, akinek sokan gratuláltak megmeneküléséhez. Alnássy így mondotta el a véres eset részleteit: Zichy felmentése - Jankovich kinevezése. Mikor tárgyalják a választójogot. A hétfői napra szegező dák az ország figyelme, pedig a választójogi javaslat tárgyalása a képviselőházban a keddi napnál korábban aligha kezdődik. Zichy és Jankovich. A hivatalos lap mai számában két királyi kézirat jelent meg Zichy elbocsájtásáról és Jankovich kinevezéséről. A felmentés igy szól: Kedves gróf Zichy! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére Önt, saját kérelmére, vallás- és közoktatásügyi magyar miniszteri állásától, szolgálatai elismerése mellett, kegyelemben felmentem. Kelt Bécsben, 1913 február 26-án. Ferenc József s. k., Lukács László s. k. Ezután Jankovich Béla államtitkár kultuszminiszteri kinevezését közli a hivatalos lap. Zichy János gróf ma írásban elbúcsúzott a minisztériumtól. Jankovich Béla eskütétele holnapután lesz Bécsben. Minisztertanács. Ma délután a miniszterelnöki palotában minisztertanács volt, a melyen folyóügyeket intéztek el. Mikor tárgyalják a választójogot? Ma délben a képviselőházban a munkapárt vezetői Héderváry gróf elnöklésével értekezletet tartottak. A szándék az, hogy a Ház előbb a tanítói javaslatokat tárgyalja le és csak azután fog bele a választójogi javaslatba. Ez alighanem kedden vagy szerdán eshetik csak meg. Az ellenzék. A szövetkezeti ellenzék intézőbizottsága holnap délben Kossuth lakásán ülést tart, amelyen elhatározzák, hogy a választójogi javaslat tárgyalására bevonulnak a Házba.