Friss Ujság, 1914. április (19. évfolyam, 78-103. szám)

1914-04-01 / 78. szám

A Budapesti étet A zálogházi árverések új rendje. A magyar királyi zálogházak igazgatósága ma délután ugyan­csak hosszú f­igye­lmez­tetésb­en tu­datja az elzálogosító közönséggel, hogy a köz­ponti intézet (IX., Ló­­nyay­ utca 30—32.) telkén folyó építkezés miatt átmenetileg az ár­veréseknek ú­i intézeti beosztása vált szükségessé. Április 1-től az központi, a belvárosi és a terézvá­rosi zálogházakban, továbbá a II. kerületi a VII. kerületi és a VIII. kerületi fióküzletekben elzálogosí­tott és ki nem váltott értéktárgya­kat, valamint a központi királyi zálogházban elzálogosított és ki nem váltott­ egyéb ingóságokat a központi Zálogház ékszer-árverési termében (IX., Kinizsi­ utcai bejá­rat), a belvárosi és terézvárosi zá­logházakban, valamint a három fióküzletben elzálogosított és ki nem váltott ingóságokat pedig a belvárosi zálogház árverési csar­nokában (IV., Királyi Pál­ utca 1.) fogják eladni. A Beketow-cirkusz megnyitása, Nagyszombaton, április 11-én, este­ 8 órakor, kezdi meg a Beketow-cirkusz bu­dapesti X1-ik évadját. Tíz évi nagy siker □tán, a tizenegyedikben is azon fárado­zott a népszerű Beketow, hogy a cirkusz­­világ legjobb lovasait, artistaművészeit és bohócait összehozza. És ez sikerült is, a közönség már az első műsorban gyönyö­rű lovasmutatványokat és bámulatos attrakciókat fog látni. Az új választási rend, a budapesti választó­­kerületek beosztása. Ma, jelent meg a hivatalos lap­ban Sándor János belügyminisz­­ter* rendjelet© a választókerületek beosztásáról. Itt közöljük a rendeletnek Bu­dapestre és Pest megyére vonatko­zó részét. Budapest: huszonkét kerület. 1A fővárost huszonkét kerületre osztja a választási törvény és a most kiadott rendelet megállapít­ja a kerületek határvonalait. Az első és második kerület a Várból, a Tabánból és a Krisztinaváros­ból alakul, a harmadik és negye­­dik kerület a Víziváros egy-egy része, ötödik kerületnek Óbuda maradt meg, beleértve a Margit­szigetet is, hatodik kerület a Bel­város, a hetedik és nyolcadik a Lipótvárosból alakul, a kilencedik tizedik és tizenegyedik a Terézvá­rosból­, a tizenkettedik a Lipót és Terézvárosból, a tizenharmadik, tizennegyedik, tizenötödik és tizen­hatodik kerületet az Erzsébetvá­rosból hasítják ki, a tizenhetedik és tizennyolcadik a Józsefváros­­egy-egy részéből telik, a tizenki­lencediket a Józsefváros és Kőbá­nya egy-egy része alkotja, a hu­szadikat és huszonegyediket a Fe­rencvárosból alkották, a huszon­kettedik SSL Erzsébetváros és Kő­bánya egy-egy részéből­­ alakuk Különösen érdekli a pestieket a­ legnépesebb kerületek, a Lipótvá­rosból, Terézvárosból, Erzsébet­­és Józsefvárosból kihasított új ke­rületek beosztása. íme: A hetedik kerület határvonala: A Dunától a Vigadó­ téren át a Deák Ferenc­ utca tengelye irányában hú­­zott egyenes vonal, a Deák Feremc­­i téren át a Károly-körút és Váci-körút metszőpontjáig meghosszabbított Deák Ferenc-utca, a Váci-körút a Báthory ■utcáig, az Országház-terem át a Duná­ig meghosszabbított Báthory-utca és a Duna a kiindulási pontig. A nyolcadik kerület határozatala: a Dunától az Országház-téren át a Báthory utca tengelye irányában hú­zott egyenes vonal, a Báthory-utca, a Váci-körút a Báthory-utcától a Váci­akig, a Váci-út a Wahrmann-utcáig, az Újpesti rakodóparton át a Dunáig meghosszabbított Wahrm­ann­ utca, a Margitsziget és az Újpesti rakodópart közötti Dunaág, majd a nagy Duna a kiindulási pontig. A kilencedik kerület határvonala : A Király-utca a Váci-körúttól a Teréz körútig, a Teréz-körút és a Váci­­körút. A tizedik kerület határvonala: A Király-utca a Teréz-körúttól a Lövöl­de-térig, a Lövölde-térnek a Király­­utcát és Sziv-utcát összekötő útteste, a Sziv utca, a Pod­maniczky-utca a Sziv-utcától a Teréz-körútig és a Te­réz-körút a Podmaniczky-utcától a Király-utcáig A tizenegyedik kerület határvonala: A Lörökle­ térnek a Király-utcát és Városligeti fasort összekötő útteste, a Városligeti fasor, az Aréna-út a Vá­rosligeti fasortól az István-útig, az Istvánért az Aréna-úttól a Herminá­mig, a Hermina-út, az István-úttól az Erzsébet királyné-útig, az Erzsébet k­irályné-út, a székesfőváros határa az Erzsébet királyné-úttól a Máv. Buda­pest—bécsi pályatestéig, ezen pálya­test keleti oldala mentén húzott vonal a Podmaniczky-utca a Sziv utcáig és a kiindulási pontig meghosszabbított Sziv-utca. A tizenkettedik kerület határvonala: A Dunától az Újpesti rakparton át a­­W­a­hr­ma­­­n -utc­a tengelye irányában húzott egyenes vonal, a Wahrmann­­utca, a Váci-út a Wallmann-utcától a Terézd körútig, a Teréz-körút, a Pod­­maniczky-utcáig, a Pod­maniczky-utca, a Máv. Budapest—bécsi fővonala pá­lyatestének keleti oldala, mentén hú­zott vonal a székesfőváros határáig, a székesfőváros határa nyugat felé a Dunáig, a nagy Duna, majd a Margit­sziget és Újpesti rakpart között Duna­­ig a kiindulási pontig. A tizenharmadik kerület határvo­­nala: A Rákóczi-út a Károly-körúttól az Erzsébet-körútig, az Erzsébet-körút, a Király-utca az Erzsébet-körúttól a Károlyk­örútig és a Károly-körút. A tizennegyedik kerület határvo­­nala: A Rákóczi-út az Erzsébet-körút­tól a Baross-térig, a Baross-térnek a Rákóczi utat és Rottenbiller-utcát ösz­­sz­ekötő útteste, a Rottenbiller-utca a Lövölde-térig, a Lövölde-térnek a Rot­­tenbiller-utcát és Király-utcát össze­kötő útteste, a Király-utca és Erzsébet­­körútig és az Erzsébet-körút. A tizenötödik kerület határvonala: A Lövölde-térnek a Király-utcát és Rottenbiller-utcát összekötő útteste, a Rottenbiller-utca, az Óvoda-utca a Rottenbiller-utcától a Garay-térig, a Garay térnek az Óvoda-utcát és Sajó­­utcát összekötő útteste, a Saj­ó-utca, az Aréna-út a Sajó-utcától a Városli­geti fasorig, a Városligeti fasor és a Lövölde-térnek a Városligeti fasort és Király-utcát össze­kötő útteste. A tizenhatodik kerület határvonala: A Kerepesi­ út a Baross-tértől a Hun­­gária-körútig, a Hungária-körut a Kerepesi-úttól az Erzsébet királyné­­útig, az Erzsébet királyné-ut a Hun­­gária-körúttól a Hermina-utig, a Her­­mina-út az Erzsébet királyné-úttól az István-útig, az István-út a Herminia­­uttól az Aréna-útig, az Aréna-út az István-úttól a Sajó-utcáig, a Sajó­­utca, a Garay-térnek a Sajó-utcát és Óvoda-utcát összekötő útteste, az Óvoda-utca a Rottenbiller-utcáig, a Rottenbiller-utca az Óvoda-utcától­­ Baross-térig, végül a Baross-téri-­ a Rottenbiller-utcát és Ivere­ ..­utat összekötő útteste. A tizenhetedik kerül­­, határvonala: A Főherceg Sándor utca a Főherceg Sándor-térig, a főherceg Sándor-tér­­nek a Főher­ceg Sándor-utcát és Bér­kocsis-utcát összekötő útteste, a Bér­kocsis-utca, a Bérkocsis-utcától a Te­leki-téren át a zsibvásárcsarnok déli oldala irányában a Köztem­ető-útig meghosszabbított Népszín­ház-utca; in­nen a Köztemető-ut a Juranics-utca a Lóvásár-utcáig, a Lóvásár-utca, a Kerepesi-ut a Lóvásár-utcától a Baross térig, a Baross-térnek a Kerepesi-utat és Rákóczi-utat összekötő útteste, a Rákóczi-út és a Múzeum-körút a Fő­herceg Sándor-utcáig. A tizennyolcadik kerület határvo­nala: A Baross-utca (a Mária Terézia térnél a Baross-utca meghosszabbított középvonala), a Köztemető-út a Ba­­ross-utcától a zsibvásárcsarnokig; en­nek déli oldala mentén a Teleki-térnek a Népszínház-utca irányában húzódó útteste, a Népszínház-utca a Bérkocsis utcáig, a Bérkocsis-utca a Főherceg Sándor-térig, a Főherceg Sándor-tér­­nek a Bérkocsis-utcát és Főherceg Sándor-utcát összekötő útteste, a Fő­herceg Sándor-utca és a Múze­u­m-kör­­út a Főherceg Sándor utcától a Baross utcáig. A pestmegyei kerületek. A választási törvény huszonkét kerületet adott Pest megy­é­nak­, ön­állónak maradt Cegléd, Félegyhá­za, Halas, Nagykőrös és önálló lett Újpest. A főváros környékére települt pestieket különféle kerü­letekhez osztották be, így a cin­­kotai kerületben szavaz Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rá­­kosl­iget, Rákosszentmihály. A kispesti kerületben csak Erzsébet­­falva szavaz. A pomázi kerülethez tartozik Szentendre, Solymár, Vi­­segrád, Békásmegyer, Piliscsaba stb. A rákospalotai kerülethez osz­tották Ala­got, Dunakeszit, Pestúj­helyt, Rákospalotát, a soroksári kerülethez Dunaharasztot, Pest­­szentlörincet, Taksonyt és Vecsést. FRISS U J S Jt G ' 1914. április 1. SPORT. )( Az alagi versenyek mai eredmé­nye a következő: I. Eladók versenye. Gazdasszony 1. Sezam 2, Bugris 3. Tot. 10: 38, 20: 32, 28. — II. Nyeret­lenek gátversenye. Warlock 1, Alca 2, Diamantine 3. Tot. 10: 419, 20: 140, 54, 92. — III. Most vagy soha akadály­verseny. Digger 1, Pepik 2, Visz 3. Tot. 10: 27, 20: 32, 40. — IV. Villa,S­­handicap. Hella 1, Halai 2, Satellit 3. Tot. 10: 32, 20: 30, 62,46. — V. Duna­keszi dij. Trakta 1, Ironic 2, Huszár 3. Tot. 10: 69, 20: 28, 22. — VI. Há­romévesek eladóversenye. Furfurol 1, Bojtár 2, Talány 3. Tot. 10: 192, 20: 144, 150. Ismét nagy szerkenyesetlenség St.-Louisban. Tűzvész után falbe omlás. St.-Louis, március 31. A minap, a­mint azt a Friss Újság is jelentette, óriási szeren­csétlenség történt St.­Louisben. A Missouri Athletic Club leégett és a tűzvészben harminc ember pusz­tult el. Mert az elhamvadt épület romjai okoztak rettenetes szeren­csétlenséget. A szél ugyanis ledön­tötte a kiégett épületnek égnek meredő nyugati falat. A ledőlt fal összetörte a szomszédos épüle­tet és egész sereg embert temetett maga alá. Eddig három halott ke­rült elő a romok alól s azt hiszik, hogy még tizenöt ember van a ro­mok alatt. A megsebesült, de a romok alá nem került áldozatok szá­ma meghaladja a tizet. A ledőlt hat emelet magas fal mennydörgésszerű robajjal zuhant a St. Louis Seed Co. épületére, a­melyben számos vevő és az alkal­mazottak nagy csoportja­­tartóz­kodott a végzetes pillanatban. A St.­Louis Seed Co. magkeres­­kedés épületének­ második és har­madik emelete roppant össze a rá­zuhant faltömeg súlya alatt. A rendőrök és tűzol­tók azonnal nagy erőfeszítéssel fogtak a ro­mok közül kilát­szó áldozatok meg­mentéséhez. James Cobb, a vagkereskedés pénztárosa, bár rettenetesen meg­sebesült, maga irányította a segít­ségére sietett mentőket, k­eve­ken­ Meggyilkolta a szüleit. Egy pofon miatt. Borzalmas bűnt követett el­ a múlt év május harmadikén ifjabb Lőrinczi Mihály Irsa klözsé­gibeli le­gény. A fiú jó viszonyban élt a szü­leivel, apja azonban múlt évi ápri­lis 15-én pofonütötte s attól kezdve egészen megváltozott a már legény­­nyé serdült fia viselkedése. A po­fonra ugyan csak ennyit válaszolt: •— Most ütött meg apám először és utoljára — de ez a megjegyzés mély gyűlöletből fakadt s attól kezdve alig beszélt a szüleivel. A következő hónapban, május 3-án összeszidta az apja. Ifjú Lö­­rinczi szótlanul hallgatta az apai korholyet, azután titokban learcasz­­totta a falról apja fegyverét és há­rom töltést magához vett a töltény­táskából. Aznap este az öregek a konyhában vacsoráztak e köziben az udvaron eldördült a fegyver. A konyha üvegajtaján keresztül az apát találta a lövés. Rövid időköz­ben még két lövés hangzott el, s ez a kettő az anyát találta. Az öreg Lőrinczi a mellén, felesége a hasán és a hátán sebesült meg. Tíz perc múlva bezsörgetett a fiú azzal a kér­déssel, hogy mi baj van. Haldokol­va találta szüleit, akiket a sörétre töltött puska menthetetlenül meg­­sebesített. Az öreg Lőrinczi a­zt mondta a fiának, hogy üljön lóra és hozzon orvost, meg csendőröket, mert a szomszéd rájuk lőtt. A fia elvágtatott orvosért, azután hozott csendőröket i­s, akik kihallgatták Lőrinczit és a feleségét. — A fiam lőtt rám, —­ mondta a csendőröknek Lőrinczi — tartóztas­sák csak le. Észrevettem, hogy hiányzik a Lancaster, ő ugyan azt hiszi, hogy én a szomszédra gyanak­szom, de biztosan tudom, hogy ő a tettes. A csendőrök letartó­ztatták­ ifjúi Lőrinczi Mihályt, aki a következő mesét adta elő: — Vadászni voltaim, akadt is nyúl, de a­ puska nem sült el. Haza­érve az udvaron ki akartam szedni a sörétet és eközben véletlenül el­sült a fegyver. Láttam, hogy sze­rencsétlenség történt, s hogy súlyo­san megsérültek a szüleim. Nen­ akartam, hogy sokat szenvedjenek, azért még kétszer rájuk lőttem, az­után öngyilkos akartam lenni, de többször nem tudtam elsütni a pus­kát. Harmadnapra az öregek belehal­tak sérüléseikbe, a gyilkos fiút pe­dig, beszámították a pestvidléki ügyészség fogházába. A vizsgálóbíró előtt is ugyanolyan naiv módon vé­dekezett, mint ahogyan a csend-nedű római katolikus lelkész ki­szolgáltatta Cobbnak a haldoklók szentségét, még mielőtt a romok alól sikerült őt kiszabadítani Két másik pap a többi haldoklót ké­szítette el az utolsó útra. Egy em­bert léctől keresztülszúrva talál­tak a romok között. Már nem volt benne élet. Egy másik öregebb­ férfinek mindkét lábát levágta a rászakadt gerenda. A szerencsét­len még élve került a kórházba. A magkereskedésben tíz-tiizenkét vevő volt a végzetes pillanatban, de­­azt hiszik, hogy sikerült nagy­részüknek kimenekülni. Az áldo­zatok többnyire az alkalmazottak közül kerültek ki s félő, hogy leg­alább tizenöt halottra vagy halá­losan sebesültre fognak akadni a romok között.

Next