Friss Ujság, 1918. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
1918-07-02 / 151. szám
A lengyel légió idzaddsipöre Tagadunk a tisztek. Máramarossadgeti julius L Ma folytatták a lengyel légió hazaárulási perének tárgyalását. Ignacy Barys zászlóst, Porabiowski Bernát állatorvos-hadnagyot és Gilniecki Román főhadnagyot hallgatták ki. Bargs zászlós kijelentette, hogy február 14-én tért vissza szabadságáról és ennek ellenére sem tudott észrevenni változást a parancsnokság hangulatában. 15-én Beid századostól a következő parancsot kapta: Útra készülni, Valava irányába. A hadosztállyal együtt indult el Az út célja előtte ismeretlen volt és csak Sadagorában történt letartóztatása után sejtette, hogy olyasvalami történt, ami az osztrák-magyar hatóságok ellen van. Benajestiben híreket hallott, hogy a lengyel segélyhadtest elhatározta, hogy átmegy Gusnicki tábornokhoz. Porabievszki légionárius hadnagy, amidőn az ebédről visszatért, február 15-én, a második ütegnél, a riadó folytán nagy mozgolódást vett észre. Az indulásra szóló parancsot Beid századostól kapta. Minden gyógyszert magához vett és egy ideig az első üteg ágyúival együtt ment. Sadagora előtt rövid tartózkodás után néhány lövést, majd Walter főhadnagy hangját hallotta, aki Zugowski őrnagy parancsát hozta, hogy viselkedjenek nyugodtan és ha követelik, tegyék le a fegyvert. Az egész dolgot kelepcének tartotta abból a célból, hogy a légionáriusok lefegyverzését végrehajtsák. Azelőtt csak általános gyakorlatokról hallott, amelyeknek a legközelebbi időben kellett volna megtartatniok és hallott arról is, hogy a légionáriusok fognak megszállni egy frontszakaszt. Glirtiecki főhadnagy azt vallja, hogy már a békében is a krakói 2. vártüzérezrednél szolgált, majd felülvizsgálat után a népfelkeléshez helyezték át. A légiónál az események idején az első üteg parancsnoka vot. Február 15-én délután 5 óra tájban egyik osztagparancsnoktól parancsot kapott, hogy az egész üteget Suchoverkovból Valavába helyezze át. Riadót rendelt el ésértesítette a parancsról az alája rendelt tiszteket, majd nyolc óra tájban az üteg útra készen állott. Valara előtt jelentette neki Uzien gróf légionárius zászlós, hogy egy kivételével valamennyi ágyú Valarában van. E jelentés folytán Kolzmaim irányában visszafelé indult, hogy megtekintse az ágyút. Hirtelen mintegy harminc lépésnyire Valava nyugati szélétől, egy fényszórót, majd két automobilt pillantott meg, melyekből osztrákmagyar tisztek szálltak ki. Azt a vádat, hogy alárendelteket másokkal együttesen ellenszegülésre lázított és a közbelépő cs. és kir. tiszteket lövésre kész fegyverekkel körülfogta és megállásra kényszeritette, a vádlott tagadja. Az automobilok maguktól álltak meg és Knapp százados ama kérdésére, hogy hova megy ütegével, ezt válaszolta: Valavába. A százados fölszólatására, hogy térjen vissza Sudorverkovba, kijelentette, hogy nem teheti, mert osztályparancsnoka parancsát kell teljesítenie, úgy sejti, hogy politikai demonstrációról van szó. Valavából osztályparancsnoka parancsa alapján Sadagora irányában kellett volna mennie. Az út ismeretlen volt előtte és azt tanácsolták neki, hogy Csernovitzon át Sadagorába menjen. Csernovitzban ,nem messze a Pruth hídjától, egy járőr megállította, letartóztatta és egy kaszárnyába vitte. Itt a 13. ezred katonáitól hallotta azt a tervet, hogy a légionáriusok át akartak menni Gusnickihoz. Ő maga azon a véleményen van, hogy egy ilyen vállalkozást a tüzérség nem tudott volna végrehajtani. A tárgyaláson azonkívül az első tábori ágyúüteg valamennyi tisztjét, Bilioski-Osrovski légionárius hadnagyot, Stanczkievics Boleszlav légionárius ,zászlóst és Vzsembla Szaniszló légionárius zászlóst hallgatták ki. Iitiakomki Marian régióbeli hadtárnagy, akit ma hallgattak ki, a tábori ágyúsezred második ütegéhez volt beosztva. Február 15-én Sigmund hadnagy ütegparancsnoktól azt a parancsot kapta, hogy az üteg háborús készültségben induljon Valavába. Rendelkezésére áll az őrség, amelyből meg kell alakítani az úgynevezett utóvédet. Ügyeljen arra, hogy minden embere induljon el Suchoverkovból és ha útközben egy kocsi megakad, vagy valami más baleset történnék, úgy embereivel siessen segítségül. Amikor besötétedett, az üteg elindult és az oszlop élén haladt. Amikor az útkanyarulathoz értek, két autót pillantott meg. Azoktól nem távol állottak emberei. Az autóban volt osztrák-magyar tisztek között ott volt Knapp kapitány, akinél mint a tüzérüteg parancsnoka jelentkezett. A kapitány kijelentette itt, hogy le van tartóztatva és felszólította, hogy adja át fegyvereit. Érthetetlen volt előtte az egész esemény és minthogy fegyveres katonák és tisztek fogták körül, átadta fegyvereit, megparancsolta katonáinak, hogy tegyenek ők is hasonlóan. Ezután Kotzmannbe vitték őket. Úgy gondolta, hogy a menetelés csupán gyakorlatozás, amelynek az a célja, hogy a lengyel légiónak a breszti béke miatt felizgatott kedélyeit lecsillapítsa. Minden további, ami csapaténál végbement, távollétében történt és azt nem akadályozhatta meg ennek következtében. Skrzinski Sándor cs. és kir. hadnagyot még 1915-ben sorozták az első tábori ágyusezredhez és a hadügyminisztérium engedélyével 1916. november 1-én a légióhoz osztották be. Sigmund hadnagytól értesült, hogy indulásra vonatkozó parancs érkezett. Az üteg megindult Valava felé. A dolog gyanúsnak tűnt fel előtte és hosszas kérdezősködés után úgy értesült, hogy demonstrációról van szó. A Nasnicki csapataihoz való átjutást kivihetetlennek tartotta. FRISS ÚJSÁG : isis. junus a/ •5“ Elsülyesztett orosz hadihajók A Fekete-tengeri orosz hajóhad sorsa. Berlin, július 1. (Wolff.) A Breszt-Litovszkban Oroszország és a szövetségesek között megkötött békeszerződés 7. szakasza előírja, hogy az orosz hadihajókat vagy orosz kikötőkbe kell vinni és ott kell maradniuk az általános békekötésig, vagy ha nem tudják elérni az orosz kikötőket, úgy idegen kikötőkben le kell fegyverezni és onnan nem mozdulhatnak el. A Fekete-tengeri flotta egyes részei e rendelkezésein túltették magukat és a békekötés után is tovább cirkáltak a Fekete-tengeren és az Azovitengeren, sőt lassan kint ellenséges magatartást tanúsítottak a szövetségesek haderőivel szemben és ezzel többizben fegyveres beavatkozásra kényszerítették ezeket. A tavaszszal egyre világosabban kitűnt, hogy a moszkvai kormány befolyása a Fekete-tengeri hajóhad egyes részeire nullával egyenlő holt és hogy ezek a flottarészek inkább a háborút, a vizen önállóan folytató szabadcsapatoknak voltak tekinthetők, amelyeket akár a kalóz elnevezéssel is lehetett volna illetni. Csak a krími félsziget és a szebasztopoli hadikikötő megszállása után áprilisban akadályozhatták meg az egykori Fekete-tengeri flotta legnagyobb részét a bresztotovszki béke elleni további ellenszegülésben. Az egykori orosz Fekete-tengeri hajóhad legfontosabb és legújabb egységei a Breszt-Litovszkban megállapított szabály ellenére Novoroszijszkbe bementek és megtagadták a kiindulási kikötőbe való visszatérést. A hajókon uralkodó zavaros viszonyokra jellemző, hogy néhány nap alatt több ízben változtatták meg állampolgárságukat, egymásután tűzték ki a vörös bolseviki zászlót, majd az újonnan alakult orosz köztársaság vörös-arany zászlaját, azután a kéksárga ukrán zászlót, utóbb pedig az orosz cári birodalom lobogóját. A legénységen kívül asszonyok, gyermekek és polgári egyének népesítették be a hajókat. Orosz tengerészek és matrózok elbeszélése szerint, akik e zavaros viszonyok alól való távozásukkal vonták ki magukat, e legénységek között messzemenő véleménykülönbségek uralkodtak. E viszálykodások során június közepén a Slobodnaja Rossija nagy harcihajót, amelyet azelőtt Jekaterina II-nek neveztek, a Keres orosz torpedóromboló egy torpedólövéssel elsülyesztette. Néhány torpedóromboló is áldozatul esett e harcoknak. Az említett orosz tisztek adatai szerint a Feketetenger keleti partvidékénl sülyesztették el vagy futtatták zátonyra e hajókat A'olja nagy harcihajó, amelyet korábban III. Sándor cárnak hívtak, valamint több modern torpedóromboló június 19-én visszatért Szebasztopolba, ahol az egykori Fekete-tengeri hajóhadnak hadicélokra még használható része német ellenőrzés alatt áll. IfAcin Tomifa gendasági tárgyalások Bukarest, július 1. Odesszába egy román-besszarábiai küldöttség érkezett, hogy ott az ukrán kormány megbízottaival tárgyalásokat folytasson az árukicserélés tárgyában. Románia hajlandó cukor, gép és vas ellenében fát, halakat, dohányt, gabonát és szárított gyümölcsöt Ukrajnának szállítani. (N. T. H.) A vasárnapi hivatalos jelentések Hivatalos jelentés, június 30-án. A Hétközség fensíkján levő állásaink tegnap reggeli három óra óta a legnehezebb tüzérség tüzében állottak, amelyet néhány óra múlva a Col del Rosso és a Monte di Val Bella ellen végrehajtott erős támadások követtek. Míg a Col del Rosso ellen intézett rohamok már kezdettől fogva sikertelenek maradtak, a Monte di Val Bellán az olaszoknak elkeseredett közelharc után sikerült első vonalunkba behatolniuk, azonban a 131. magyar gyalogezred és a 18. varandi ezred zászlóaljainak ellentámadása által ismét kivetettek. További támadási kísérleteik, valamint a Bisemol ellen és Asiago mellett intézett részletelőretöréseik tüzérségi tüzünkben összeomlottak. Különben mitlenütt változó erejű tüzérharc. Berlin, július . A nagy főhadiszállás közli. nyugati harctér. A Gyétől északra és az Aisnetől délre fekvő szakaszokon egész napon át fokozott volt a tüzérségi tevékenység. Este az arcvonal többi részén is feléledt az Yser és a Marne között. Kisebb gyalogsági harcok folytak. Az ellenség az Omegától délre végrehajtott kisebb előre-, törései és saját sikeres vállalkozásunk alkalmával, a Hartmansweiderkopfon foglyokat ejtettünk. Folet hadnagy Sleák és Löwenhardt hadnagy 31-ik légi győzelmét aratta. Jakobs hadnagy az utóbbi napokban 80-ik, 21-ik és 22-ik ellenfelét lőtte le. Jaidendorff első főszállásmester vonalakra, akik az őrzés és védelem munkáját végzik.* — Egy rabló katonaszökevény le*tartóztatása. Szabadkáról jelentik: Az averbászi csendőrség letartóztatta Michel Frigyes szabadkai 6-ik honvéd gyalogezredbeli katonaszökevényt, aki egy eddig ismeretlen társával beállított Weber Lajos óverbászi földbirtokoshoz és igazoló iratait kérte tőle. Amikor a földbirtokos vitatkozni kezdett velük, leteperték, összekötözték, a száját betömték és elrabolták 17.000 koronát, tartalmazó pénztárcáját. .Michel elfogatása után beismerte, hogy néhány nappal ezelőtt a vonaton megismerkedett egy gazdával, akinél sok pénzt látott. Amikor az állomáson leszállt, követte egy darabig, majd rátámadt, az árokba lökte, leütötte és elrabolta 30.000 koronáját. A csendőrség most a bűntársát nyomozza. * — Hazaáruló tanító. Nagyszebenből jelentik: A román betörés alkalmával Rosinában Frtancilla Mózes igazgatótanító a bevonult román katonákat az elöljáróság nevében ünnepélyesen fogadta. Francilla levelezésben állott a hazaáruló Goga Octaviannal is, akinek a lakásán Bukarestben ezek a levelek a mi kezünkbe kerültek. Kívüle még két resinai ember ül a vádlottak padján: Dankesiu Alemán községi pénztárnok, aki ellen az a vád, hogy a község pénztárát nem helyezte biztonságba, holott tudhatta azt, hogy a románok zsákmányul ejtik. Vidriga Péter a másik vádlott, aki Kisdisznódról behozta a románokat. Most tárgyalja ezt a bűnügyet a nagyszebeni katonai bíróság. A tárgyalásra 95 tanút idéztek be, úgy hogy előreláthatólag több napig fog tartani.* — Életfogytig tartó fegyházra ítéltek egy milliomos asszonyt. Újvidékről jelentik: Bozsóki Jánosné, Seress Julián a péterrévei milliomos parasztaszszony Fercsik János rovott multú napszámosnak 3000 koronát adott, hogy a férjét gyilkolja meg. Fercsik az elmúlt év augusztus 27-én éjjel az asszony jelenlétében hajtotta végre a gyilkosságot. Bozsókiné tartotta a gyertyát, mialatt Fercsik több fejszecsapással megölte a férjet. A gyilkosság után az asszony fellármázta a cselédséget, segítségért kiáltott s azt állította, hogy az urát ismeretlen tettesek ölték meg. A gyanú azonban mindjárt ráterelődött s amikor a csendőrség elfogta, ezer koronát adott a csendőrőrmesternek, hogy bocsássa szabadon. Szombaton tárgyalta az ügyet az újvidéki törvényszék,amely a férjgyilkos asszonyt, akiről kiderült, hogy azért tétette el láb alól az urát, mert több parasztgazdával zavartalanul akarta folytatni szerelmi viszonyait, életfogytig tartó fegyházra ítélte.“ A gyilkosság végrehajtója, Fercsik János, pár hónappal ezelőtt meghalt az ügyészség fogházában. — Dohányjegy Pápán. Pápa váras tanácsa a pénzügyminiszter legújabb rendelete alapján hirdetménynyel életbeléptette a dohányjegyrendszert A rendelet értelmében 20 fillérért utalványt adnak ki s csak erre az utalványra adnak a tőzsdék szivart és cigarettát. * — Halálos repülőszerencsétlenségetf. Egyszerre két helyről is érkezik hír halálos kimenetelű repülőszerencsétlenségről. Az egyik Újvidéken történt, ahol Puzelics Antal, a 16. varasdi gyalogezred főhadnagya. Hoft Simon megfigyelő altiszttel együtt fölszállt egy hadigépen, hogy repülőgyakorlatokat végezzen. Tízszer egy,másután emelkedtek sikerrel a magasba, a tizenegyedik felszállásnál körülbelül ezer méter magasságban, hirtelen kigyuladt a motor és a gép lezuhant. Puzelics főhadnagyot holtan húzták ki a romok alól, Alott Simon még élt, mire azonban a kórházba szállították, meghalt. A másik szerencsétlenség Aradon történt. A 33. gyalogezred nélszázadának pilótanövendékei közül Schumtz tizedes szállt fel az iskolagépen egy másik őrvezetői rangban levő pilóta növendékkel, akinek nevét még nem tudják. Egy fordulónál a gép hirtelen félrebillent és lezuhant a gyakorlótérre. Mint a két pista szörnyetható , 'ver--- —-sfs KÜLÖNFÉLÉK — Fegyeveres rablóbandák fosztogatják az osztrák vasutakat. Az osztrák államvasutak tanácsának legutóbbi ülésén Deschka miniszteri tanácsos bejelentette azokat az óvintézkedésket, melyeket folyamatba kellett tenni, mert az utóbbi időben egyre sűrűbben ismétlődnek a vasúti tolvajlások és podgyászrablások. A fosztogatások az utóbbi időben fenyegető mérvet öltöttek s valósággal amerikai stílusúak. Valóságos rablóbandák, amelyek néha több száz, sőt ezernél is több emberből állanak, megállítják az egész vasúti vonatokat és fegyverrel szerelik le a vonatkísérő személyzetet, hogy a kocsikat aztán kifoszthassák. A hadügyminiszter segítségét is igénybe akarják venni a rablók megfékezésénél. Katonatiszteket vezényelnek, ki a