Friss Ujság, 1919. március (24. évfolyam, 52-76. szám)
1919-03-05 / 55. szám
XXIV. évfolyam, 55. szám . Apa 12 fillér». Budapest, 1919. március 5. Szentet POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben, házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra-----K 8.—. Negyedévre-------—--------— K 8.—. Félévre K 10.—. Egész évre K 13.—. Egyes számára: helyben, vidéken és pályaudvaron 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL: V., Honvéd-utcza 10. sz. Szerk. telefon — M 137—Mm laaxff. — — M2. KiMlóhi T. H ______ 38—55. Myomda „ _ — 54—39. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V*, RÁkóczi út 34. szám (Tál. 848.) VU, Andrássy ut 6. Uj Spartakus-forradalom Berlinben. Elismeri az antánt a magyar köztársaságot. Az uj világ kezdete A régi világ összeomlott. Mindaz a szörnyűség és kárhozat, az a szenvedés , és kin, amellyel küzködünk ennek a régi világnak a romjait jelenti. Lépten-nyomon a múlt üszkös, formátlan töredékeibe ütközünk. A maradványok közül az egyiknek, vagy másiknak hasznát vesszük, de maga az építmény összedőlt és most utat kell építeni a helyébe. Mi ez a régi világ? A bérrabszolgaság rendszere, az a rendszer, amely abban állt, hogy embereket akaratuk, kedvük ellenére dolgoztatták és addig, míg ezeknek munkája eredményéből nem telt másra, mint a többé-kevésbbé szűkös megélhetésre, addig azok, akik dolgoztatták őket, ennek a munkának a révén jutottak vagyonhoz és mind ama jóhoz, amelyet a vagyonnal el lehet érni. Nos hát ennek a világnak lett vége. Ú. világ, egy másik rend alakul ki. Ezt a kialakulást a fejlődés örök törvénye írta elő. Nincs erő, amely ennek a törvénynek az érvényesülését megakadályozhatja. Kedvező szélre bízza hajóját, aki ebben az irányban halad, pusztulásnak megy neki az, aki ezzel ellenkezőt akar. És épp az idők szavának megértése az, ami az első magyar népköztársasági kormány legfőbb érdeme. Amíg másutt nyíltan és burkoltan igyekeznek ennek ellenszegülni, itt nyíltan és fentartás nélkül szegődtek melléje. E megértés jeleképen ünnepeljük azt az újítást, amelyet most készítenek elő a földművelésügyi minisztériumban. Búza Barna miniszter ugyanis rendeletet készít arról, hogy az állami kezelésben levő birtokok tiszta jövedelmének tíz százalékát a birtokon alkalmazott tisztviselők, munkások és cselédek a teljesített munka arányában megkapják. A miniszter kezdeményezte ezt a nagyjelentőségű újítást és az ő intézkedésére most állítsák össze az állami kezelésben levő jószágoknak tiszta jövedelmét. A miniszter úgy tervezi, hogy már ennek a gazdasági évnek jövedelméből részesítse az állami birtokon működő alkalmazottakat. Ezt pedig nem egyedül álló jelenségnek szánja a kormány. Példaadás ez, amelyet mindenki kövessen, aki munkásokat foglalkoztat. És ebben a felfogásban a földmivelésügyi miniszter a maga személyében is úttörő. Saját szőlőbirtokán már életbe is léptette az alkalmazottaknak a birtok jövedelmében való tíz százalékos részesedését és erre a gazdasági esztendőre meg is kötötte velük az erre vonatkozó szerződést. Igen, a munkás nem lesz már az éhség korbácsa által hajszolt bérrabszolga. Munkája eredményében ő is részesülni akar. Ennek az új rendnek a teljessége felé haladásnak egyik tünete ez a rendelkezés is. Kat a vasúti alkalmazottakat, akik március 11-ig a hűségnyilatkozatot alá nem írják, kilakoltatják és elbocsátják a szolgálatból. Az Aradról Erdély felé induló vonatokat a vasúti személyzet és a közönség biztosítása céljából francia őrség kíséri. A bánáti németek Magyarország mellett, Temesvár, március 4. A délmagyarországi svábok elhatározták, hogy a párisi békekonferenciához fordulnak és tiltakoznak a románok állítása ellen, mely szerint a bánáti német lakosság Romániához akar csatlakozni. Az összes bánáti németek föltétlenül Magyarországhoz akarnak tartozni, önkormányzatuk megóvása mellett és senkinek sincs joga az ellenkezőjét állítani. Pogány kormánybiztos beszél a székely katonákhoz. Az erdélyi zsidók hívek Magyarországhoz Kolozsvár, március 4. A nagyszebeni román kormányzótanács maga elé rendelte az erdélyi zsidók vezetőit és felhívta őket, hogy csatlakozzanak Romániához. Az erdélyi zsidóság erre értekezletet tartott és ott egyhangúlag elhatározták, hogy hívek maradnak Magyarországhoz és nem csatlakoznak Romániához. Ezt a határozatot a kolozsvári rabbi vezetésével küldöttség adta Maniu Gyulának tudomására. A küldöttség hangoztatta, hogy a zsidóságnak Magyarországon mindig a legjobb dolga volt és hálátlanok lennének hazájukhoz, ha most e nehéz időkben cserben hagynák a magyarokat. Maniu erre azt felelte, hogy nem a zsidóság tartozik hálával Magyarországnak, hanem megfordítva, mert a zsidóság szellemi tőkét adott Magyarországnak. A küldöttség erre azt felelte, hogy ha a zsidóság Magyarországon nem fejlődhetett volna szabadon, akkor szellemi tőkét sem adhatott volna. A szászoknak nem kell a román uralom. Kolozsvár, március 4. Mikor Mr. Szorey erdélyi körútján volt, érkezéséről a székely községek nagy részét nem értesítették és így csak szórványosan juthattak a székelyek képviselői az amerikai kiküldött elé. A szászrégeni szász lakosság elkergette a saját papját, mert csatlakozott a románokhoz. Az egész lakosság magyar nemzeti szinű zászlókkal vonult az amerikai bizottság elé. Kijelentették, hogy ők valamenynyien hűséges állampolgárai kívánnak maradni a magyar államnak. A szász ifjúság nem tesz eleget a romány kormány behívási rendeleteinek. Nagyszeben környékén négy román csendőrt lőttek le, akik szász ifjakat akartak bevonultatni. Brandsch Rudolf, aki a szászságnak a románokhoz való csatlakozása mellett agitált, kénytelen volt Nagyszebenből elmenekülni. Az elmúlt kedden Nagyszebenben nagy népgyűlést tartottak a románok, amelyen Goga Oktávián és a nagyszebeni főispán szenvedélyes hangon hívták föl a román népet a magyarság kiirtására. Apáthy pere a román bíróság előtt. Kolozsvár, március 4. Vasárnap délben megérkezett Désre az a tizenöt tagú román bizottság, amelyet a bukaresti kormány küldött ki azzal, hogy az Apáthy István elleni vádakat megvizsgálja. Az Apáthy felett ítélkező román bíróság hétfőn megkezdte tárgyalásait, amelyeken a bukaresti bizottság is részt vett. Először a zigándi véres események okát tárgyalják. Neculcea tábornok a zigándi események okozójául Apáthyt vádolja. A bukaresti kiküldöttek rokonszenves magatartást tanúsítanak Apáthy irányában és igen előzékenyek vele szemben. A tárgyalások a jövő hét folyamán véget érnek és kilátás van arra, hogy Apáthyt szabadlábra fogják helyezni. Apáthy feleségét és gyermekét a tárgyalásról kizárták. A románok kilakoltatták a magyar vasutasokat. Erdélyből érkezett hírek szerint a románok elrendelték, hogy mindazo Zilah visszafoglalása Szilágysomlyó, március 4. Tegnap este Zilahról ideérkezett mintegy százhúsz menekült, akik a zilahi eseményekről a következőket mondották el: — Csapataink február 26-án ürítették ki Zilah városát és 27-én mintegy kétszáz román felfegyverzett katona vonult be a városba. A magyar lakosság alig mert az utcán mutatkozni. Már néhány nappal a megszállás után a románok lépten-nyomon keresték az alkalmat a lakosság nyugalmának megbontására. Mintegy százharminc gépfegyvert állítottak fel a városban, elrendelték, hogy nyolc óra után senki se mutatkozzék az utcákon, házkutatásokat tartottak és akinél fegyvert találtak, azt megbotozták, némelyiket el is hurcolták. Akinél nagyobb mennyiségű élelmiszert találtak, attól mindent elvettek. Kihirdették, hogy ha magyar katonaság megtámadná őket, akkor összelövik a várost. A magyar katonák hétfőn minden parancs nélkül megkezdték a támadást a románok ellen. A támadás hirtelen jött. A románok a város előtt megütköztek a magyar katonasággal. A templom tornyába gépfegyvereket állítottak és onnan lőtték a magyar katonákat, akiknek egy része felhatolt a templomtoronyba és elfoglalta ifi gépfegyvereket. A gépfegyverek román legénységét irgalmatlanul leöldösték. A románoknak egy része kelet felé menekült, másik része tovább harcolt, mire újabb öszszecsapás történt mindkét részről számos sebesülttel. Végül katonáink felrobbantották a gimnázium épületét. A román katonák közül mintegy ötvenen az épületben lelték borzalmas halálukat. A lakosság nagy örömmel fogadta a magyar katonákat. Kendőlobogtatással, virággal, lelkes szónoklatokkal üdvözölték őket. Katonáink bevonulásuk után kijelentették, hogy ha utolsó vérig is kell harcolniuk, nem engedik be többé a románokat a városba. Most teljesa rend és nyugalom. Egy kétszáz főnyi francia csapatot várnak, amelyet az antant küld ki a város megszállására. Vix alezredes Ameill kapitánnyal tervbe vette, hogy a napokban Zilah-