Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)
1919-12-03 / 170. szám
m ■ ' *% g J ; 1»19 utc. A. XXIV. évfolyam 170. szám. _____________/Av* 40 mi^fVt0l___Budapest919. december ^Szerda POLITIKAI NAPILAP / W szerkesztőség, igazgatósig ELŐFIZETÉSI ÁRA: EH» §BIh §§ , W&& (gBSfr I ff |P& |g| aBk V„ Honvéd-utcza 10. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken pont&i Pj| SSs EM Jl jH, EGE jfa flK 91 SH BTm8 VSSE W ]|U Szerb, telefon — — 137—il. szétküldéssel egy hónapra _ K 10—. ggfikm BggnaBg 86 m Wk HW Sm Sffl 1A BB H Igazi). ,, _ _ 843. Negyedéere-----------------------K 28------ IIIIeI lPS|i' M Blafefe tt |gi j®H HB H Ktadöhk. „ _ _ 38 -88. Félévre K 85.—. Egész évre K 110.—s S®TM WCrWb, 9 ^90A H BB 99 ■■ H Nyomda ” _ _ 648SU helyben, vWéken^pilyandyaron B 1 I i HL B 11 Bj| BB MM Buil FIÓKKIADÓHIVATALOK: krk z tm §&j SS m W&mw WmW mm§v mW§&§ vs&mm 39B£§r& vn.,Kikrtczi-nt 34.eref. József m-M.) 40 dl.,ér* H HB HB gjg JHT gy VI., Ancrácsy-nt 6., Kecskeiyéti-u. H /Végnél Végr^^^ffa kiáltás szakad kibelölünk, mikor ma az újságban olvassuk, hogy az ántant felhívást intézett a magyar kormányhoz, küldjeki sürgősen megbízottait a béketárgyalásra. Végre ... — sóhajtjuk iszivdobogva, s érezzük, hogy „sértsünk éjjelében* legalább a keserű bizonytalanságnak, a vak tapogatózásnak mégis vége szakad. Egy esztendő vad össze-visszaságában —mikor a feneketlen örvények és a gyilkos zátonyok fölött, cél és irány nélkül hányódott csak hajónk — eljutunk ezzel az első szilárd ponthoz, s ahol meg tudunk állni:visszaem- lékszünk az elmúlt vészes, véres emlékekre, s a homlokunk megtörölve,a jövőre gondolunk . . . Ó, nem diadalmas öröm, nem razsás reménység vár bennünket a francia városkában, hová a győzelmes ántánt invitál. Sorsunk megpecsételése az, amit ott számunkra készítenek, — tudja, fájdalmasan érzi ezt már mindenki, csak bevallani s nem akarjuk magunk előtt. Azország jövendő határai csak kevéssel fognak eltérni a megállapított demarkációs vonalaktól, — mondotta a minap az egyik antant-misszió vezetője, egy francia tábornok. — mi azonban nem hihetjük még most sem, hogy szinmagyar vidékeket, tál magyar városokat szakítsanakel véresen a magyarság földjétől. Esztendő óta halljuk, s nincs nap, hogy ne gondoljunk rá, — nem értjük, nem tudjuk megszokni mégsem a szót, „feldarabolás." Azt mondjuk: „megszállás”, s csak nem törődünk bele, belülről még mindigideiglenesnek, múló megpróbáltatásinak érezzük az egészet. És mégis, legyen bár zord és kegyetlen a bizonyosság, mely elénk fog döbbenni a francia városban, csak jobb lehet már az, ami ezután következik. Legalább tudjuk majd, hányadán vagyunk. Seregszemlét tarthatunk megmaradt erőink fölött, s ha támolyogva is, hozzákezdhetünk az újjáépítés fájdalmas,nehéz munkájához. Sok bajjal kell megküzdenünk, de szívósságunknak megtörni, lankadni nem szabad. A minisztertanács ma vglalkozika Clemenceau üzenetével , jelölikki azokat, akik nevünk békekonferencián tárgyalni fog . Apponyi Albert személye nagyobb megnyugvás számunkra Az ő erkölcsi súlya, nagy európai tekintélye maga élő, harsogó tiltakozás lesz az ellen, hogy az egykori, büszke Magyarországból, a nyugati civilizáció évszázados előőrséből, új balkán állatot, háborgó, sistergő tűzfészket akarjanak csinálni. Lovász Márton emlékezetes hitvallása pedig, még a háború vordulása közben, bizonyság kiér az ítélkezők előtt, hogy amiért vak végzet, rossz politikusok veszedelembe rántották, rem lehet agyonsújtani mégsem egy élni akaró és életerős, békés nemzetet. Huszár Károly a sajtó feladatairól. Meghívták a magyar kormányt a béketárgyalásra. Friedrichet kihallgatták Tisza halála ügyében. Max Miksa, Madarász egyik gyilkosa a vádlottak padján. Rosenfeld tanú beszél. Friedoeh István a vizsgálóbíró előtt. Szembesítették Hüttner Az államügyészség véget akarván vetni mindenféle kételynek, amely Hüttner Sándor főhadnagy egyik, legutóbbi, a Tisza-gyilkosság bűnügyében tett vallomása nyomán a közönség körében felmerült, indítványt terjesztett a vizsgálóbíró elé, hogy hallgassák ki újra a főhadnagyot és szembesítsék még egyszer Friedrich István miniszterrel. Friedrich István ma délelőtt féltizenegy óra tájban személyesen is megjelent Kovács Lajos vizsgálóbírónál, hogy" maga is szorgalmazza kihallgatását és Hüttnerrel való szembesítését, amit a vizsgálóbíró el is rendelt, Részt vettek a kihallgatáson és a szembesítésnél az államügyésség képviseletében Sooka János dr. államügyész, továbbá Tsacskó Béla dr. és Kovács Miklós Dr. vizsgálóbírák is. Úgy a kihallgatás, mint a szembesítés a perrendtartás értelmében zárt ajtók mögött folyt le. Délben egy óra után megjelent a vizsgálóbírók előszobájában Klári Ferenc dr. ügyvéd és lapszerk .ő, mint a Tisza-család képviselje.• Jlentkezett a vizsgálóbírónál aszalay szintén részt kíván vennii a kihallgatáson, mint a szembes.’ A vizsgálóbíró ennek a kérésnek eget tett. A kihallgatás és szembesítés délután fél négy óráig tartott. Friedrich István a vizsgálóbíró előtt történtekről a következőket mondotta: Hüttner vádjai. — Hütttner vallomása tulajdonképpen négy fő pontból áll. Az első pont szerint Hüttner azt vallotta, hogy október 25 én a Károlyi-párt helyiségében látott engem és velem együtt ott voltak Hock János, Kéri Sándor főhadnagygyai. Pál, Fényes László és még több párttag..!Ezen alkalommal Kéri Pál az"én jelenlétemben olyan nyilatkozatottett, hogy Tisza az akadálya annak, hogy Károlyi Mihály miniszterelnök lehessen, az első tehát, az, hogy Tiszát lehetetlenné kell tenni. Küttner ezzel kapcsolatban kijelentette még, hogy azt nem tudja,, várjon én Kéritek ezt a nyilatkozatát hallottam-e,vagy hallhattam-e? — E tekintetben az én vallomásom az, hogy a szóbanforgó esetnél egyáltalán jelen sem voltam, tehát nem is hallhattam ezt a Kéri-féle nyilatkozatot. — A Hüttner-féle vallomásnak második pontja az, hogy ugyancsak október 25-én éjszaka találkozottnem a Károlyi-palotában akkor, ami a Nemzeti Tanács megalakulását kikiáltották. Ebből azt következteti, hogy én a Nemzeti Tanács megalakulásáról és kikiáltásáról is tudok. D E részben megvallottam, hogy igaz, én ott voltam a Károlyi-palotában, sokáig, hosszú időn keresztül várkóztam, de a történteket nem tudtam bevárni, jóval korábban eltávoztam, még pedig azért, mert nagyon éhes voltam. Haza mentem vacsorázni és többé nem tértem vissza. — A harmadik része Hüttner vallomásának ez. Október 29-én a Károlyi-féle párthelyiségben Kéri Pál azt mondotta nekem: „Kérlek, Friedrich, én ezt a Dobót nem tudom meggyőzni annak az ügynek az igazságáról." Azt vallja Hüttner, nem tudja, hogy Kéri ezen nyilatkozata mire vonatkozott, de mivel Kéri is és Dobó is bele vannak keverve a Tisza-féle gyilkossági ügybe, azt következteti, hogy hátha erről volt akkor is szó- Ugyanezen alkalommal Hüttner vallomása szerint én azt válaszoltam volna Kérinek: Miért nem adtátt neki pénzt?!" Megkérdezték Hüttnert ennek a dolognak a részleteiről is, mire azt válaszolta, hogy nem tudja, kire 'és 'mire vonatkozott ez az, én a megjegyzésem. — Hüttner ezen vallomására kijelentettem, hogy ez már azért is valótlan, mert hiszen a szóbanforgó napon, október 2-1-éig egyáltalán nem voltam Budapesten. . — A negyedik pontja Hüttner zavaros vallomásának az, hogy ék a Károlyi-pártban azt mondtam volna Kérinek, hogy Hüttner megbízható ember, rá lehet bízni az ügyet. Kéri Pál később elküldötte őt — Hüttnert — valami Ernst dr. nevű ügyvédhez, a Tisza-gyilkosság ügyére vonatkozó kérdésben. A vallomás további során kijelenti aztán Hüttner, hogy nem tudja, várjon én sejthettem-e azt, hjógy Kéri milyen ügyben küldöttemet el. Amikor Friedrich Tisza haláláról értesült. ■— Én a Károlyi-pártban október hó folyamán talán három ízben jártam. Én is kültagja voltam a pártnak és igy ott tulajdonképpen sok keresnivalóm nem is volt. A lánchidi kavarodás után, október 28-án este hazamentem Mátyásföldre és csak a forradalom utáni napon késő délután már az esti órákban jöttem be Pestre két barátommal együtt. A párthelyiségben aféle beszélgetéseket nem is folytattam, amikről Hüttner beszél, ezt az,állandóan mellettem levő barátaim igazolhatják. Pesten voltam október 25-én, 26-án, 27-én és 28-án, ekkor elutaztam és csak 31-én délután tértem vissza, mert telefonáltak Mátyásföldre, hogy jöjjek be Pestre és vállaljam el a hadügyminiszteri tárcát. Bejöttem és a minisztériumban Szurmay fogadott.