Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

2 A nemzetgyűlés ülése. A nemzetgyűlés szerdán tartja a pünkösdi ünnepek utáni első ülését Folytatni fogják a fővárosi választá­sokról szóló törvényjavaslat tár­gyalását A javaslathoz Ugron Gá­bor és a Friedrich-párt valamelyik tagja szól hozzá. Amennyiben a ja­vaslatot még a holnapi ülésen letár­gyalnák, sor kerül a bánya- és kivi­teli illetékekről, valamint a közszol­gálati alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Vasárnap tartotta a kaposvári kis­gazda-egyesület közgyűlését, ame­lyen megjelent nagyatárdi Szabó István közélelmezési miniszter is. A gyűlésen megjelentek a környékbeli és a megyebeli kisgazdák nagy kül­döttsége is. Imre s­u­js­á­g 1920. május 26. Kisgazda-gyűlések. A kisgazda-párt a Tiszántúl nap­nap után gyűléseket rendez. Pün­kösd alkalmából különösen népes kisgazda-gyűlések voltak. Oroshá­zán Csizmadia András a párt je­löltje, aki vasárnap Tótkomlóson és Pusztaföldváron, hétfőn pedig Oros­házán tartotta programbeszédét. Gyém­án Zeöke Antal már megtar­totta programbeszédét. A kerület választópolgárai egyhangúan jelöl­ték Zeöke Antalt. A szeghalmi ke­rületben Csekey István dr. buda­pesti egyetemi magántanár lépett fel. Mózer Eunő a kisvárdai kerület hivatalos jelöltje, az ünnepek alatt újra bejárta a kerület több közsé­gét. Megválasztása egyhangú lesz, Debrecenben Em­ich Gusztáv a párt hivatalos jelöltje már megtartotta programbeszédét, vasárnap Polgári István a párt I. kerületének hivata­los jelöltje mondott programbeszé­det. Szentesen Négyessy László dr. egyetemi tanár megválasztása egy­hangú lesz. I A szer­ek megkezdték Pécs és Baranya kiöntését. Megbízható helyről származó ér­tesülésünk szerint, a jugoszlávok minden előkészületet megtettek a­­másfél év óta megszállás alatt álló­­ Pécs város és Baranya vármegye végleges kiürítésére. Erre vall töb­bek között az a körülmény is, hogy a­ megszálló szerb csapatok főpa­rancsnokságát a minap áthelyezték Eszékre . Csolak Antik brigadéros, dandárparancsnok már el is hagyta eddigi állomáshelyét, Pécset. Az ellenséges, tüzérség és lovas­ság szintén elvonult, a csen­dőrség bevonta a­ laktanyáról a szerb fel­iratú jelzőtábláját, a gyalogság pe­dig az elvonulásra teljesen készen áll. Pécs felszabadulása a legköze­lebbi napokra várható. Németországban ismét puccs készül Berlin, május 25. A Vorwaerts teljesen beavatott forrásra való hivatkozással közli, hogy a­­ helyzet Németországban most ugyanolyan, amilyen a Kapp­­féle puccsot közvetlenül megelőzően volt. A nagyobb titkolódzás ellené­re is kiszivárgott, hogy a jobboldali akció vezérei nagy előkészületeket tesznek. A csapatok összevonása most Paderbormban történik. Az ot­tani úgynevezett „szabad csapatá­hoz naponta átlag 2000 ember csat­lakozik. A csapathoz tartozókat rendszeresen elosztogatják a pome­­rániai birtokokon. A lop megállapít­ja, hogy ez az akció készülődés a lázadásra é­s a hazaárulásra és in­tézkedéseket követel ellene. " Halálra ítéltek öt kommunistát. Az ellenforradalmi hóhérainak ítélete. A budapesti büntető törvényszék főtárgyalási­ termében ma hirdették ki Peczkay József és társainak, a Duna—Tisza közti ellenforradalom leverőinek bűnügyében az ítéletet. Az teremben levő nagyszámú hallgató­ság feszült figyelemmel kísérte az elnök minden szavát és érdeklődve nézték a rohamsisakos katonák kö­­zött ülő vádlottakat, akik a két heti tárgyalás után teljesen megtörve, reszketve várták az ítéletet. Pecs­­kay Józsefné dr. Telek Ilona idege­sen, kezét tördelve nézte férjét. Dr. Surgoth Gyula táblabíró ta­nácselnök reggel 9 órakor hirdette ki az ítéletet. Erre az alkalomra va­lamennyi vádlottat elővezették, ki­véve Gál Józsefet, akit — az elnök szavai szerint — időközben helytele­nül elszállítottak Kalocsára, hogy egy ottani bűnügyben az egyik vád­lottal szembesítsék. Ezért a Gál Jó­zsefre vonatkozó ítéletet külön fogja kihirdetni a bíróság. A bíróság Végh Miklós bénkocsis­­segédet bűnösnek mondotta ki négy­­rendbeli gyilkoság bűntettében, mint tettest és­ ezért halálra ítélte. Az egyik fiatalkorú hivatalszolga vádlottat bűnösnek mondotta ki egy­rendbeli gyilkosság vétségében és ezért a fiatalkorúak fogházában el­töltendő 15 évi fogházra ítélte. Peczkay József cipőkereskedőt két­rendbeli gyilkosság bűntettében, mint bűnsegédet és egyrendbeli gyil­kosság bűntettében, mint felbuj­tót mondotta ki bűnösnek és ezért 15 évi fegyházra és 10 évi hivatal­­vesztésre ítélte. Lévay (Lemer) Oszkárt, a mun­­kásbiztosító pénztár volt tisztviselő­jét bűnösnek mondotta ki egyrend­beli gyilkosság bűntettében mint bűnsegédet és kétrendbeli gyilkosság bűntettében mint felbujtót és ezért halálra ítélte. Gessler Mihály volt vöröskatonát bűnösnek mondta ki egyrendbeli gyil­kosság bűntettében és ezért 15 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre. Zombory Endre elektrotechnikus volt vöröskatonát kétrendbeli gyil­kosság bűntettében mint felbujtót bű­nösnek mondota ki és ezért halálra ítélte, Nagy Kálmán magántisztvise­lőt kétrendbeli gyilkosság bűntetté­ben mint felbujtót és ezért halálra ítélte. Ugyancsak halálra ítélte a bi­róság Klosz Dezső vendéglőst és bérkocsitulajdonost, akit bűnösnek mondott ki egyrendbeli gyilkosság bűntettében mint felbujtót. Varga Jó­zsef földmivest egyrendbeli gyilkos­ság bűntettében mint bűnsegédet 15 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesz­tésre, Ramata Sándor politikai nyo­mozót egyrendbeli gyilkosság bűntet­tében mint bűnsegédet 15 évi fegy­házra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. A többi vádlottat és pedig Pecz­­kayné született dr. Telek Ilonát, Sí­pos Mihályt, Farkas Józsefet, Szabó Lajost és Győri Józsefet a bíróság az ellenük emelt gyilkosság bűntet­tére vonatkozó vád- és következmé­nyeinek­ terhe alól felmentette, minthogy azonban a vádlottak ellen más bűncselekmények miatt bűnvádi eljárás van folyamatban, a bíróság szabadlábra helyezésük kérdésében nem határozott. Az ítélet rendelkező részének felolvasása után dr. Surgoth Gyula táblabíró, tanácselnök felolvasta az ítélet igen terjedelmes indokolását Az indokolás visszapillantást vet a proletárdiktatúra egész működésére, majd részletesen foglalkozik a főtár­gyalás során elhangzott bizonyíté­kokkal. Az elítéltek kegyelemért folya­modtak. Vidéki kommunisták bűnpere. A kecskeméti törvényszék két na­pon át tárgyalta Pintér János és ti­zenöt társának bűnügyét, akik a múlt év áprilisában körülvették dr. Kiss Béla ügyvéd szőllőbeli tanyá­ját, az álmából felvert ügyvédet a tanyától néhány száz lépésnyire ki­hurcolták és agyonlőtték. A bíróság a vádlottakat gyilkosság és rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek, egy részükről megállapította a bűnré­­szességet és Pintér Imrét, Sárközi Istvánt, Lajos Imrét, Meder Frigyest, Pityi Lászlót, Hajagos Mihályt, Vadász Józsefet és Pintér Lajost egyenként hat évi fegyházra, Szarvas Jánost, Baranyi Györgyöt, Lévai Gyulát és Domonkos Istvánt pedig hét évi fegyházra, végül Deák Lászlót fiatal korára való tekintet­tel hat évi fegyházra ítélte. A szegedi kir. törvényszék bün­tető tanácsa Szekeres Dániel volt rendőrt, aki a proletárdiktatúra ide­jén fegyveresen többrendbeli rab­lást és zsarolást követett el, öt évi fegyházra és tíz évi hivatalvesz­tésre ítélte. A szombathelyi kir. törvényszék büntető tanácsa a nagycsákányi el­lenforradalom leverőit, Szabó Gé­zát és Horváth Gábor tartalékos fő­hadnagyot lázadás s magánlaksér­tés bűntette miatt két és fél évi fegy­házra, Bendekovits Józsefet, Szekér Jánost és Kocsis Istvánt lázadásért fejenként egy évi börtönre, Horváth Józsefet hat évi börtönre, Venekei Imre politikai megbízottat hat évi börtönre, végül Vajda József őrszent­­péteri vörös, agitátort három havi fogházra ítélte. A francia köztársasági elnök balesete. Éjjel az ablakon át kibukott a vonatból, védett. Csak kisebb sérülést szánt Deschanel Pált, a francia köztár­saság elnökét, tegnap különös bal­eset érte. Párisból Montbrisonba való utazása közben az ablakon át kiesett a vonatból. A balesetről a következő részleteket jelentik: Páris, május 25. (A M. T. I. szikratávirata a buda­pesti rádio­állomás útján.) Deschanel vasárnap este Párából Montbrisonba utazott, ahol hétfőn kellett volna felavatnia azt az em­lékművet, amelyet a hősi halált halt aviatikus szenátornak, Raymond­­nak az emlékére emeltek. Útközben a nagy hőségtől kínozva, az ablak­hoz ment és mélyen kihajolt, hogy friss levegőhöz jusson. Valószínűleg vigyázatlanul túlságosan kihajolt és talán a légáramlat is elszédítette. Elég az hozzá, hogy egy zökkenés­nél egyensúlyát vesztve, a széles ablakon keresztül kibukott. Szeren­csére a vo­nat ebben a pillanatban meglehetősen lassan haladt és a ta­­­laj ezen a helyen nagyon homokos volt. Az elnök kábultságából magá­hoz térve, fölkelt és elgyalogolt a legközelebbi őrházig. A montargisi alprefet, akit nyomban értesítettek a balesetről, automobilon nemsoká­ra odaérkezett és az elnököt az al­­prefektúrára vitte. Deschanel­ némi zúzódásokat szenvedett, amelyek azonban nem komoly tem­észetűek. Maga telefonált Parisba, hogy övéit megnyugtasa. Felesége a miniszter­­elnök kíséretében Montargh­iba uta­zott. A belügyminiszter, aki az el­nököt írtjában elkísérte, a kíséret többi tagjával együtt folytatta az utat Montbrisonba, ahol az emlék­mű leleplezését az elnök távollété­ben is megtartották. Páris, május 25. Deschanel elnök és felesége, va­lamint Millerand miniszterelnök autón az Elyséebe érkezett. Az el­nök segítség nélkül hagyta el az autót és gyos léptekkel ment fel a lépcsőn. (MTI.) Az elnök a sínek mentén — és a vas­­úti munkás. Páris, május 25. (­ MTI­ szikratávirata.) Deschanel sínök balesetéről a következő újabb részleteket jelentik: Az elnök a fejére esett a vasúti sín­ melletti puha homokban és hosszú ideig­ öntudatlan állapotban feküdt. Amidőn magához tért, körülbelül éj­j. fél lehetett Deschanel éjjeli ruhában papucsban sétált jó darabig a sínek mellett, amig egy Radeaux nevű­­ vasúti munkással­ találkozott. A vas­úti munkás rákiáltott: — Kicsoda ön, mit akar itt? Deschanel így válaszolt: — Ugyancsak csodálkozni fog. Én az elnöki vonatról estem le és De­schanel vagyok, a köztársaság el­nöke. A vasúti őr lámpásával megvilágí­totta az ismeretlen arcát és azután nevetve jegyezte meg: _ — Nem nagyon valószínű, hogy a francia köztársaság elnöke éjjeli toilettben éjfél körül Larcy falu táján sétál a vasút mellett. Táviratok. Francia vélemény az orosz szovjet helyzetéről. Paris, május 25. (A M. T. I. szik* ratávirata.) Leclercq tanár, aki az Oroszországból hazatért francia ha* difoglyokkal együtt a napokban ér­­kezett Franciaországba, a Temps tu* dósítója előtt a következőket mon­dotta: — Oroszország jövőjét nem lehet abból megítélni, ami ma Pétervár­ott és Moszkvában történik. Az esemé­nyek kialakulásában a döntő szerep nem a városoké, hanem a vidéké. A szovjet rendszer a parasztoknak juttatta a földet, ez az oka annak, hogy a vidék eddig még nem lázadt fe. De a parasztok is most már kezdenek világosan látni. Lenin már tisztában van azzal, hogy a parasz­tokra többé nem támaszkodhatik és hogy magatartásukat csak gyanakvó szemmel kisérheti. Ha a parasztok­nak sikerül szervezkedniük, akkor megállíthatják az országot a lejti. Sok jel van arra, hogy az események csakugyan ilyen fordulatot fognak venni, de ehhez az szükséges, hogy a szovjeteknek ne legyen idejük az állandó teténészetű berendezkedésre. Oroszország bővében van a termé­keny területeknek és a nyers­anya­goknak. Műszaki emberekre és gé­pekre van szüksége. Franciaország­­nak résen kell lenni, nehogy a néme­tek megelőzzék. „A magyar mozgósítás." Versailles, május 25. (A MTI­ szik­­ra távirata.) A Petit Republique va­sárnapi számában közli a magyar kül­ügyminisztériumak cáfolatát az állítólagos magyar mozgósítás ügyé­ben. Ugyanezt a cáfolatot közli a Lanterne is. Amerika és az antant adóssága. Páris, május 25. A Temps new­ yorki kábeltáviratot közöl, amely szerint az amerikai kormány elfogad­hatatlannak találja azt az eszmét, hogy a szövetségesek adósságát csak a Németországtól befolyó­ fizetések mérvéhez képest egyenlítsék ki. (MTI.)

Next