Friss Ujság, 1920. augusztus (25. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

3920. augusztus – FRISS ÚJSÁG nőiből él és mégis kellemetlenségeket oko­z az antantnak. Renner politikáját­­megvilágítja Kim­ Béla megszöktetésé­­nek ügye. Amit Renner Magyarország bojkottálásával elkövet, egyenesen hal­latlan. Parisban Rennerrel szemben igen éles a hangulat. EStesÉMiaj^ftven­ rendőrtiszftviselő­. .^vizsgálatot foly­tatják ellenük. Az 192­. évjamul. t.­c. negyedik szakasza felhatalmazza a minisztert, hogy a tényleges szolgálat kötelé­kéből elbocsáthatja azokat az állami tisztviselőket és egyéb alkalmazot­takat, akik az 1918. október 31-től a jelen törvény hatálybalépéséig terjedő időben hazafiatlan, társada­­lomellenes vagy a közerkölcsbe üt­köző magatartást tanúsítottak. A budapesti főkapitány előterjesz­tésére a budapesti magyar királyi államrendőrség kötelékéből a mai nappal elbocsáttattak a következők: Novák Nándor, Kaszás Ernő, Kis­­teleky Imre dr. rendőrtanácsosok; Hantz Ernő dr. Szmóling Béla dr., Buchberger István, Környey Zol­tán dr.,­­Vagaszt József dr., Kram­­puszky László dr., Virág Nándor dr., Zellei Géza dr. rendőrkapitányok; Chambre Lajos dr., Melléld Kor­nél dr., Szeles Pál dr., Simsai Albin dr. és Sebesi Sándor rendőr fogal­mazók ; Ma­ros Jenő, Pekovics Arthur dr. rendőrsegédfogalmazók; Simon Géza, Almássy Kálmán rendőrfőszálritanácsosok; Frank Lajos, Polli István, Temes­vári János rendőrhivatal főtisztek; Kaszás Dezső rendőrhivataltiszt, Kalina Béla rendőrhivatalsegédtiszt és Rózsa Juliska rendőrkezelőnő, Pettersen János, Garai Károly rendőrfőfelügyelők, Koósa Tibor rendőrfelügyelő, Ferenczi Zoltán védőralezredes, Gyurtsy László véd­őrőrnagy, Nánássy László, Barlovits Marian, Kovatsevits Milos, Chabada Jenő és Koch Jenő detektivfőfelügyelők, Varga Mihály, Harkányi Pál, Katona Oszkár, Újházi Soma, Cserni István, Szmarek János, Possert János, Pus­kás Sándor detektivfeügyelők, Be­nedek Sándor, Nagy János, Hadli­­ger István és Paksi János detektí­vek, Lakatos Lajos és Kis Bálint rendőrkézbesítők. Fent nevezettek ellen a szabály­­szerű fegyelmi eljárást azonban to­vább is folytatják, s amennyiben a fegyelmi eljárás során jogerős hatá­rozattal hivatalvesztésre ítéltetnek, úgy a törvény alapján a részü­kre megállapítandó nyugdíjigényüktől is elesnek. Baranovicsiba­l találkoztak a lengyel és az orosz megbízottak. Az oroszok augusztus 1-én beszüntetik előnyomulásukat? .Varsó, július 31. A lengyel hadseereg főparancsnoksága az orosz szolák fővezérség egy paran­csát fjjat Jurrol, amelyben megparancsol­­já­k a Peretőknek, hogy a Bug és a San vonaláig nyomuljanak előre és szállják azt meg. Hét álbtéut hadosztály a lengyel fronton. Bécs, július 31. l’oc­h-Tat őrnagy a legutóbbi napok­ban­­ismételten tárgyalt a francia ve­zérkarral azokról a lehetőségekről, ame­lyekkel Lengyelországot a bolseviki tá­madás ellenében megvédeni tudják. A tárgyalások még nem jártak pozitív eredménnyel. Foch tábornagy a fegy­veres beavatkozás mellett foglalt állást. A francia vezérkar felfogása szerint a lengyel—orosz front helyzetének hely­reállítása céljából elegendő hét had­osztályból álló expedíciós sereg küldése A tanácskozások során tett nyilatkoza­tokból kitűinik, hogy Foch tábornagy a legnagyobb nyomatékkal lépett sorom­póba annak érdekében, hogy Oroszor­szággal való béketárgyalás helyett ex­pedíciós sereg küldését határozzák el. Augusztus 1-ész m megszűnn­ek a harcok .Kopenhága, július 31. Az AfigfUiladed egy helsingforsi táv­irata szerint az oroszok augusztus 1-én megszüntetik a hadműveleteket, de azt követelik, hogy Wrangel operációit szintén szüntesse be. Azt hiszik, hogy igen rövid idő alatt sikerülni fog Oroszország és Lengyelország között a fegyverszünetet megteremteni. A bolse­­vikok követelései azonban igen meré­szek. Az antant támogatja az orosz ellen­­forradalmárokat. Zürich, július 31. A Terups amellett foglal állást, hogy a szölfe­ségesek a fegyverszüneti tár­­gyaik­­r ellenére, megszakítás nélkül segítek Lengyelországot, annál is in­kább, mert az ellenségeskedések egy na­pig sem pihennek. Kötelességük a Wrangel-hadsereg támogatása is, hogy az esetleges lengyel fegyverszünet után a vörös hadsereg teljes erővel Wran­­gelre ne vesse magát, megsemmisítse és azután zavartalanul folytathassa elő­nyomulását nyugat felé. Az angol és orosz megállapodás feltételei: Bécs, július 31. Itteni jóllé­rtesült körökben hire jár, hogy Kohn visszatérése után Lon­donban a Mi Lloyd George­­bészéről ja­vasolt következő alapon folytatják majd a tárgyalkat. Anglia és Oroszország kölcsönösen biztosítják egymásnak a­­tökéletes moz­gási­­szabadságot az­­ árucserében a lon­doni tárgyalás során részletesen meg­állapítandó feltételek mellett. Anglia kötelezi magát arra, hogy Orosz­ország belső ügyeire semmiféle befo­lyást nem gyakorol. Oroszország vi­szont kötelezettséget vállal arra, hogy a bolsevista propagandát nemcsak Ázsia mohamedán­­őrületein, hanem Európában is megszünteti és az Euró­pába küldött éterre agitátorokat vissza­­ren­deli. A Aigiptia boulognei tanácskozásról. Páris, július 31. A boulognei tanácskozás eredmé­nyéről a Temps a következőket ír­ja: Boulogneban két eredményt si­került elérni. Elsősorban is a bolse­visták azt követelték, hogy ők egye­dül döntsenek Lengyelország sorsa fölött és hogy Londonban tárgyal­hassanak a főbb szövetséges hatal­makkal. Ezt a követelést visszauta­sították. Ha Szovjetoroszország kép­viselői tárgyalni jönnek Londonba, a brit kormány azt a kívánságot tá­masztja, hogy ezt a tárgyalást első­sorban a lengyel békének és adandó esetben a többi szomszéd állammal kötendő békének szenteljék. Ami a francia kormányt illeti, az arra szo­rítkozik, hogy később szabja meg feltételeit, amelyektől a szovjetekkel folytatandó minden tárgyalás füg­gővé lesz. A boulognei értekezlet­ másodsorban megtárgyalták a­ Né­metországnak nyújtandó iégegek kérdését. LemscergdMaw ‘H^szedelemben. Bécs, juliu­s 31. A Neue Freie Presse irja: A Lem­­bergből és Varsóból érkező legújabb hírek szerint szó sincs­­ róla, hogy Lemberg városát a szovjet csapatok közvetlenül fenyegetnék. A lengyel parancsnokság mindent megtett. hogy a várost bolsevista betörés el­lenében megvédelmezze. Lemberg lakossága körében a hangulat rend­kívül szilárd és határozott. A város polgárai egyhangú lelkesedéssel ki­jelentették, hogy készek fegyvert ragadni és minden erejük latbaveté­­sére képesek lesznek a haza­ földjét a bolsevista veszedelemtől megoltal­mazni. Krakkóból tegnap önkéntes osztagok utaztak­ el Lemberg megse­gítésére. Az orosz megbízottak Lolk­iba utaztak. .jP . a.­ Berlin, július 31. A Vonvacsk jdijifti­ Stockholm­ból: Az orosz megbízottak, Kamenev és Miljukov szerdán egy angol tor­­pedóvadászh­ajó fedélzetén Révaiból Kopenhágán át elutaztak Londonba. Az orosz-lengyel fegyverszüneti tárgyalások.,,­ Bécs, július 31. A Petit Parisien londoni tudósító­ja írja: Mint értesülök, eddig még semmiféle válasz sem érkezett Lon­donba arra a két táviratra, amelyet július 26-án, illetve 28-án az angol kormány Csicserinhez intézett. A lengyel és a bolsevista meghatalma­zottak tegnap este hat órakor Bara­­novicsiban elsőizben találkoztak a fegyverszüneti feltételek megbeszé­­lésére. 3 A távíró és telefon új csít­­ája, Berlin, július 31. A német távirdaigazg­atóságnak si­*­került gyakorlatilag megoldani azt a kérdet hogy, több telefon- és távírda­­váltást lehessen lebonyolítani egy és ugyanazon dróton. A megoldást a ma­gas váltóáram felhasználásával sike­rült elérni, amelyet a drótnélküli telefonnál és távírónál alkalmaznak. A kísérletet a meglévő vezetékeken az eddigi üzem mellett­ vitték keresz­ted, még­pedig teljes sikerrel, í­gy időben ugyanazon dróton keresztül az eddig általánosan használatos ala­csony váltóáramok mellett több magas váltóáramot is vezettem Sikerült ilyen módon JJ^Win­ és a Majnamenti Frankfurt Si­ír?ozott egyetlen telefon-­­ normális távirati összeköt­tetés melett hét másik­­ távirati ösz­­szeköttetést is létesíteni. A berlini­ hannoveri szakaszon sikerült a tele­fonvezetéken a normális beszélgetés mellett két másik beszélgetést is foly­tatni a magas váltóáram segélyével anélkül, hogy a három egyidejű be­szélgetés egymást bármikép is zavarta volna. A német táv­irdaigazgatóság most ennek az eljárásnak a műsza­i töké­letesítésén dolgozik, mielőtt az álta­lános használatnak átadnák. ISDBp Emi­nsil­in­ a népbiztosok perében. Hogy történt a k­atgkfui átadása. — „Senki sem tudta, mi a proletár­­■. • dikta­túra." A syépbjzt­géok perében a bíróság ma folytatta Berinkey Lébes volt minisz­terelnök kihal­lg­­ását. Ma a vádlot­tak intéztek­­kérdéseket a tanúhoz. B­okányi(Oszsz politikai működését ismerettel majd így folytatta: Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak, hogy a kormányt törekvéseiben elgáncsol­tam? Berinkey: Nem. Sőt az ellenkező­ről van tudomásom. Magyarország ér­dekeit úgy képviselte, hogy az elten semmi kifogás nem lehet. Bokányi: Mi volt a többször emlege­tett radikalizmusnak tárgyi lényege, amely a polgári vezérek­et elriasztotta? Berinkeys A földbirtokreform kér­dése. A radikális párt olyan szélső ál­láspontot képviselt a földreform kér­désében, hogy a szociáldemokrata pártra nézve lehetetlenné tette, hogy mérsékel­tebb álláspontot képviseljen. Bokányis Tettek-e kísérletet a pol­gári pártok férfiai a polgári pártok erejének egyesítésére?­erinkey: Mindjárt az első napok­ban volt szó, azután decemberben ismét felvetettük ezt a kérdést. Hogy nem si­került, az én véleményem szerint abban a szociáldemokrata pártnak van egy bizonyos szerepe. Dr­. Szabados : TuT^#S?rol a minisz­terelnök ur, hogp^flfSzolyi Mihályt az készt.eHor.hrf»fy*a kommunistákat poli­tikai bűnösöknek jelentse ki, mivel a rendőri vizsgálat megállapította, hogy a kommunisták a Népszínház­ utcai vé­rengzést nem kezdeményezték, a bonco­lás pedig kiderítette, hogy az áldozato­kat tévedés folytán a rendőrök golyói terítették le? Elnök: Ez meglepetés, amit mondott. A proletárnyomozás derítette ki. Szabados megismétli az állítását és kéri a népköztársaság idején lefolyta­tott nyomozás iratainak beszerzését. *' Berinkey: Nem emlékszem, hogy bárki is jelentette volna, és arra sem, hogy a szocialista miniszterek szóvá tették volná.­­ Aezém­ong-víszhelyettes ellenezte Be­­rillé­r megesketését, a védők azonban kérték. A bíróság megeskette Berink­eyt. Baloghy filme vallomása. Ezután Sighy Ernőt, a Károlyi­­kormány volt közélelmezési miniszterét hallgatták ki. — Biztos tudatában voltunk annak, — mondotta — hogy lemondanunk után­a tiszta szo­csalási­­ kormány fog alakulni. Fa fogifém szerint a Berinkey-kahi- i nem­i Sí'im egyensúly kabinetjének kel­lett volna lennie. Ezért vállaltam­ tár­cát. A szocialista minisztereik feladata, hogy a balszélső szertelenségeket meg­akadályozza, a mi dolgunk pedig, hogy a jobbszélső reakciók ellen dolgozzunk. Volt közös progra­mrusuik is, a forrada­lom nemzeti, közjogi és emberi vívmá­nyait megóvni, és haladni a nyugati demokrácia útjain. Garami és Peretz minisztertársaim nyugodtságát, mér­sékletét, hazafiságát nagyrabecsü­ltem. Én a közélelmezési tárcát vállaltam, úgy hittem, hogy a belső rend egyik kulcsa a közélelmezés. Liszt, zsír, bur­gonya. Azután azokra a jelenségekre muta­tott­ rá, amelyek már a bomlás tünetei voltak. Megemlítette a Népszava elleni támadást, majd az azt követő nép­ i gyűlést. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek megakadályozák a földreform végrehajtását és megemlékezett Vass János vallásügyi miniszter inzultálá­­sáról.­­ — A március huszadik! miniszter­­tanácselőtt hallottam a Vyx-féle jegy­zékről­^folytatta tovább. — Ma ennek a jegyzéknek a jelentősége a történtek után elhomályosult, akkor azonban or­szágos csapás volt. Károlyi és vala­mennyi miniszter, teljesen elcsügged­tünk. Láttuk, hogy a szavunk súlyta­lanná vált, erőnk kimerült, le kellett mondani. Elmondhatjuk, hogy mi az ország integritásának kérdéseiben buk­tunk meg, mert a Vyx-féle jegyzéket hazaárulás nélkül el nem fogadhattuk. Elnök: Tud-e arról, hogy Károlyi in­dítványozta, hogy a kommunistákat po­litikai foglyokként kezeljék? Balogh­­: Részletesen nem emlék­szem,, tudom azonban, hogy Wilhelm­­Szidónia esete miatt föl volt háborodva. Emlékszem továbbá, hogy szó volt egy Len­in-sürgönyről. Elnök: A négy szocialista miniszter­nek milyen volt a pozíciója, hiszen számbelileg többségben voltak önök? Baloghy: Számbelileg a polgári mi­niszterek többségben voltak,­­azonban a tömeg a szocialista miniszterek háta mögé állott.­­ Elnök: Ki vetette fel ez internálás kérdését? Baloghy: Az internálás kérdését szó.

Next