Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

2 1921. április 22. betöltése aktuálissá válhatik és ami­kor a nemzet maga dönthet a király­­kérdésben. Andrássy pártja bízik a kormányban. An­drássy bejelentette azután, hogy pártja bizalommal viseltetik a kormányelnök­­programja­ja iránt. — Programj­jának alapgondolatai — mondta —­ teljesen megfelelnek pártunk elveinek. A m­iniszterelnök úr beszédén végigvontol az az alap­­elv, hogy küzdeni akar a demagógia ellen. Ez pártunknak is fő alapelve. Ruppert Rezső: Budavári! Színre­­csünyi! An­drássy Gyula gróf: A minisz­terelnök úr kifejtette, hogy a keresz­tény erkölcsi alapra helyezkedik s a keresztény társadalom megerősítését célozza. Ez megfelel pártunk pro­gram­jának. Én a kersztényp­árt ne­vében mondhatom, hogy lelkem mé­lyéből elítélem a lármás antiszemi­tizmust, az agresszivitást, mert ez csak árt a nemzetnek és szégyenére válik. A feltétlen jogrend füve. Min­den hatóság tartsa meg hatáskörét és azt soha, semmi körülmények közt túl ne lépje. Főként fontos az, hogy a­ katonaság ne­ avatkozzék a­ polgári hatóság jogkörébe. Liberálisabb rendszernek kell el­következni. Azzal fejezi be szavait, hogy- a­mg a kormány hű lesz a keresztény pro­­grammjához, addig támogatni fogja Beniczky válaszol Tomcsányinak. Beniczky Ödön az igazságügym­i­­niszter szavaival szemben bemutatja az őket feltartóztató rendeletet, a­mmmelyet Magasházy százados, a kor­mányzó első szárnysegéde adott ki és­ ámenből az derül ki, hogy a je­lentést is oda kell tenni az intézke­dések jogizaatosításáról" A Ház azután , a miniszterelnök in­, díványára elhatározta, hogy félbe­­szólatja a kormányprogramus fölötti­­diát.­­ Drózdy Győző mondotta el az­után sürgős interpellációját, amely így szól: — Van-e tudomása a miniszterel­nök úrnak arról, hogy a Magyar Távirati Irodát, mivel óriási deficit­tel dolgozik, magánvállalattá akar­ják átalakítani olykér, hogy a sajtó­főnökkel közeli nexusban álló társa­ságnak adják bérbe? Hajlandó-e a miniszterelnök ezt megakadályozni és az állam erkölcsi és anyagi érdekeit ama rendkívül fontos hírszolgáltatási szervvel kap­csolatban megvédeni? Az interpellációt kiadták a mi­­niszternek. Küldöttség a Köménynél az oroszországi hadifoglyok hazahozatala érdekében. A hadifoglyok hozzátartozóinak egye­sülete ma küldöttség 1­­ A? kereste fel a kormányt, kár ve kekenty­ását az Oroszországban sínylődő vok haza­zs­llítása érdekében. A küldöttséget midőn István miniszterelnök és Tom­­­csányi Vilmos Pál igazságü­gyminisz­­­ter a képviselő­ház fogad­óterm­ében fo­gadták. Ruffy Pál helyettes államtitkár, a küldöttség szónoka,­­megrendítő szavak­kal ecsetelte a hadifoglyok­­ helyzetét, akik hat évi rabság után sem térhetnek haza, mert nem engedték magukat a vörös hadseregbe való belépésre kény­­szerittetni. Gróf Bethlen István mi­­niszterelnök kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy a hadifoglyok mi­előbb hazakerüljenek. Épen tegnap fo­gadta Jungert Mihály osztálytanácsos jelentését,a­ki a hadifoglyok kicserélése ügyében Révaiban tárgyalt. A kérdés­sel egyébként a holnapi miniszterta­nács is foglalkozni fog. .A küldöttség ezután a honvédelmi minisztériumba ment. A jövő évi költségvetésnél­ Hegedűs leszállítja a kiadásokat. — A népjóléti miniszter tervei. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma folytatta a jövő évi költségvetés összeállítását. Az­­állami színházak költségvetésé­nél Vass közoktatásügyi miniszter ki­jelentette, hogy szigorúan őrködni fog afelett, hogy csupán valóban értékes erők alkalmaztassanak s ehhez képest a színházak költségvetését revízió alá kívánja venni. A szénszünetelésekre vonatkozóan kijelentette, hogy már most megteszi a szükséges" lépéseket ahhoz, hogy az iskolák fűtőanyaggal kellő időben el legyenek látva, hogy a tanítás zavartalan menete biztosíttas­­sák. Hegedűs pénzügyminiszter közölte a bizottsággal azokat a megtakarításo­­kat, amelyeket a kormányzói udvartar­­tás és testőrség tekintetében a legkö­zelebbi költségvetésben keresztülvinni óhajt, amelyekhez a bizottság hozzá­járult. A népjóléti és munkaügyi miniszté­rium tételéhez Ugron Gábor, Ernst Sándor szólaltak fel. Bernolák Nán­dor miniszter a hozzáintézett kérdé­sekre részletes felvilágosításokat adott, .A munkásbiztosító törvényjavaslatra vonatkozóan kijelentette hogy azt az értekezlet meghallgatása után a legrö­videbb idő alatt akként óhajtja a nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy az önkormányzatban a munkások és mun­kaadók képviselete mellett a kormány által kinevezett szakférfiak is helyet kapjanak. A kötelező biztosítást kiter­­jeszti és óhajtja a mezőgazdasági mun­­kásokra és a közalkalmazottakra is. A közegészségügy terén különös súlyt fektet a fertőző betegségek meggyílá­­sára, a tuberkulotikus és venereás be­tegségek leküzdésére. Különösen súlyt fektet arra is, hogy az Ifj Szent­­János-kórház mellett épí­tés alatt lévő tüdőbeteg-pavillonokat haladéktalanul befejezzék és rendelte­tésüknek átadják. A rokkantügy terén körülbelül 28.000 elintézetlen ügyet talált. Minthogy ezt az óriási anyagot a mai szervezettel egy év alatt sem lehetne feldolgozni, a pénzügyi és hon­védelmi miniszterek hozzá­j­árulásával ilőn munkaerőkkel fogja május köze­péig lehetőleg az összes függő ügyeket, lebonyolítani. A gyermekvédelem te­rén fejleszteni kívánja az anya- és cse­­csemővédelmet, gondoskodni kíván a 2­0 éves gyermekek ellátásáról és kü­lönösen intézkedéseket ke­res a meg­rendítő gyermekhalandóság leküzdő­ t az angol parlament elfogadta­­ mz békeszerződést. Nagy vita a trianoni békéről. London, április 21. (Reuter.­ Az alsóház második ol­vasásban egyhangúlag elfogadta a magyar béke ratifikálásának tör­vényjavaslatát. Ezt az egyhangú el­­fogadást némi vita és bízálgatás előzte ugyan meg, de Harmsworth külügyi államtitkár kijelentette, hogy a szerződést nemi a bosszú szelleme hozta létre. Magyarországnak min­­denképen fényes jövője van. Páris, április 21. (Havas,) Az angol alsóházban a tria­noni békeszerződés ratifikációját vita előzte meg. Balfourhoz a vita folya­mán kérdést intéztek a népszövetség­nek szerepéről a magyarországi hely­zetben. Evilfour válaszában különösen a következő, megáll­apítások figyelemre­méltók : — Rendkívül sajnálatos körülmény az, hogy azok a népek, amelyek vala­mikor a legtöbbet szenvedtek, a zsar­nokság és elnyomatás alatt, szabadsá­guk visszaszerzése után nem mindig és nem eléggé ügyelnek arra, hogy most már viszont ők ne nyomják el ugyanazzal a zsarnoksággal a közéjük került idegen népeket, amely zsarnok­ság alatt valamikor ők maguk nyög­tek. Balfour reméli, hogy az új álla­mok nemzetközi kapcsolatai csak javul­hatnak az idők folyamán. A szónok második figyelemreméltó megállapít­ása az, hogy a népszövetség egyetlen fegyvere a világ közvélemé­nye. Ez a közvélemény remélhetőleg jótékony befolyást gyakorol majd azok­­ra a hatalmi- és érdekcsoportokra, aras íyek eddig nem nagyon voltak hajlan­dók figyelembe venni a nemzeti ki­sebbségekkel szemben fennálló köteles­ségeiket, de ha a közvélemény befolyá­sa elégtelen volna, akkor mindenesetre más rendszabályok is állanak a nép­­szövetség rendelkezésére. Balfour­ sze­rint a közvélemény hatása azonban vé­gül mégis kellő érvényre jut. Slarmsworth külügyi államtitkár a trianoni békeszerződésnek második ol­vasásában való elfogadását ajánlotta. Harmsworth kifejtette azokat az oko­kat, amelyek a szerződés főbb pontjai­nak megszerkesztésénél közreműködtek és megállapította, hogy különösen jó­vátétel­i részét illetőleg egyezik meg a trianoni szerződés a versaillesivel. A jóvátételi kérdéssel már sok értekezlet foglalkozott, nemsokára pedig újabb­­ értekezlet elé kerül. Tisztán méltányos elvek követelik, hogy a támadó állam, fizetési képességeinek határain belül megfizesse­ a károkat, amiket okozott. Ha nem sikerül érvényre juttatni ezt I.112. elvet, akkor belebukunk abba a mun­kájukba, hogy a háborút felidéző indító ok egyik legfontosabbikát megszün­tessük. Semmi esetre sem áll, hogy Ma­gyarországgal a jóvátételi kérdésben nem bánnak méltányosan. A szónok kiemeli azt a tényt, hogy nem a szö­vetségesek szakították el a tótokat, horvá­tokat és szlovéneket Magyaror­szágtól, hanem maguk ezek a népek dolgoztati ez irányban, mielőtt még a­­ legfelsőbb tanács a magyar határokat­­ megállapította volna. Az osztrák-ma­gyar monarchia feldarabolása káros gazdasági következményekkel járt, de a nemsokára összeülő portorosei kon­ferencia megtalálja majd a Magyaror­szág és az et környékező államok jövő­jére nézve oly nagy fontosságú problé­ma megoldását. A francia kamara ma tárgyalja a magyar békeszerződést. Páris, áprili 21.­­ (Havas.) A kamara ma tárgyalta a Magyarországgal 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés rati­fikációs törvényjavaslatát. Április 30-án kezdődik a portorosei konferencia. Bécs, április 21.­ ­ A Neue Ereje Presse jelenti: Mint­­ értesülünk, az utódállamok portorosei értekezletét április 26-án fogják meg­nyitni. Az értekezleten az Egyesült­ Államok képviseletében Clarence B. Smith ezredes lesz jelen, aki azelőtt a bécsi jóvá­tét­eli bizottsághoz volt Ame­rika részéről kiküldve. Angliát Sir .Francis Dont, Franciaországot pedig Fatou altengernagy fogja képviselni Mér élesén vásárolhat sodronyt, drótkerítés árvá­gót s«S». Stadler Mihály RT. gyárában, Budapest, V., Szánt László-utea 62. sz. Üzlet: Vilmos császár-ut 3®. ,,Csonka.Magyarország — nem ország. Egész Magyarország — m­enyország." Elfogott vetronül. A társaság legifjabb tagja rendőr­kézre adta a társait. Érdekes körülmények között jutott ma a rendőrség kezére Adőld Mihály 27 éves töb­bször büntetett bádogosáéi­géd és hattagú bandája. A banda'­gym. tagja, névszerint Ke­rekes Sándor 21 éves asztalossegéd pár nappal ezelőtt inasnak jelentkezett Szabó Sándor dr budapesti ügyvédnél. Kerekes eleinte rendesen teljesítette szolgálatát, míg két nappal ezelőtt be­teget jelentett. Ágyban feküdt az ügy­véd lakásán, aki orvost hivatott hoz­zá és az orvos influenzát állapított meg. Két napi betegeskedés után fel­kelt és jelentette gazdájának, hogy ő okve­tlen­ül akar menni. Az ügyvéd faggatni kezdve Kere­kest, aki elmondta, hogy ő egy betörő­banda legifjabb tagja, akit azért küld­tek az ügyvéd lakásába, hogy kinyo­mozza az ottani körülményeket és meg­­állapítsa, hogy mikor van a legalkal­masabb idő a betörésre. Neki azonban, aki még csak kezdő, nem volt szíve hozzá, hogy az ügyvédet kiraboltassa, mert ez nagyon jól bánt­ vele. A ter­minus 20-án járt volna le, amikor is a betörést végre kellett volna hajtani a bandának. Arra kérte az ügyvédet, hogy bocsássa őt szabadon. Az ügyvéd azonnal jelentést tett a rendőrségen, ahonnan detektiveket küldöttek ki. A detektiveknek sikerült elfogni az egész bandát és bevinni a főkapitányságra. Az ügyvéd azzal a kéréssel fordult a főkapitánysághoz, hogy tekintettel Kerekes viselkedéseire és arra, hogy bűncselekményt még so­hasem követett el és az első ballépés elől is meghátrált, bocsássák szabadon, mert ő továbbra is alkalmazni akarja. A rendőrségen meg is ígérték hogyha Kerekes teljes ártatlansága bebizonyo­­s örük­­y,annyi szabadon eresztik Levelet irt az Andrássy-úti gyilkossággal gyanúsított pincér. Tiltakozik a gyilkosság vádja ellen, de nem tud alibit bizonyítani.­­ A levél a bécsi Magyar Újságban is megjelent. Az Andrássy-úti gyilkosság ügyében a rendőrség tudvalevőleg megállapí­totta már, hogy "Székely Kálmán pin­­cér, aki a gyilkosságot a legnagyobb valószínűség szerint elkövette, a tett elkövetése után Budapesten bujkált. Megállapította azokat a helyeket is, ahol Székely bujkálása alatt megfor­dult. Székely Kálm­án feleségének unoka­fivére, Weller Béla rokkant katona, a­ki az Ó­ utca 41. szám alatt lakik, teg­nap levelet kapott Székely Kálmántól, amiben a körözött rabógyilkos azt írja neki, hogy nagy megütközéssel olvas­ta a Szamos című erdélyi lapban, hogy őt vádolják az Andrássy-úti gyil­kosság elkövetésével. Tiltakozik ez el­len és oldalakon át bizonyítja, hogy­­ semmi esetre sem követhette el a gyil­kosságot, miután alibit tud bizonyíta­ni a tett idejére. Azt írja, hogy azért nem jelentkezett a rendőrségen, mert nem akar arra a sorsra jutni, amiben többek között Heller Róbert részesült,­ hogy több heti szenvedés után derüljön ki ártatlansága. Fölszólítja rokonait, hogy­ ügyvédje útján jelentsék be a fő­kapitányságon levele érkezését, addig is, amíg ártatlansága kiderül. A levélben fölsorolja Székely azokat a helyeket, ahol aznap délután megfor­dult, azonban éppen a gyilkosság elkö­vetésének órájára nem tud alibit bizo­nyítani. Hét órakor már a New-York kávéházban volt Székely, 5 órakor pedig állítólag ügyvédjénél tartózko­dott. Ennek a levélnek a pendantja meg­jelent a Bécsi Magyar Újság április -L.Viki számában, azonban ezt a leve­let Miskolcról írta Székely. A lap kom­mentánál is kiséri Székely levelét, a­miben természetesen igazat ad a búj­­káló pincérnek és azt írja, hogy a gyil­kost minden valószínűség szerint a fő-

Next