Friss Ujság, 1921. június (26. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
: \j? yji rf ia. k -..... Ara 1 tortona.\ij^/ XXVI. évfolyam 125. szám.__ ______________________Bndape^Wffi^MiHS 10. Péntek POLITIKAI NAPILAP . _ .. / . — ' — _ — — M — ■ttBpTSi2S&mwKXVBto ELŐFIZETÉSI ARA: AES&k 0$im |1| B Kf gJl V* Honvéd-utcza iO. az. Helyben: h&zbois boltivá, vidéken postai í'ti jÉ£* táti *1% 1*8. tfíKfeli SCI llfi ll BkIlIIs f&wmj Bl CT SaerV. teluroa _ _ 137—St. s s rKINX II.IXIL SSS 1 korona. B 111 ^Br li %$ Hl l8 1 korona. Hegedűs nem kér több pénzáldozatot. Megtalálták a lágymányosi hulla fejét. [Megijedtek a baranyai kommunisták. Mentsük meg a Menne* A hárfa és a forradalmak súlyos következményeit nálunk nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is érzik. Sem a gyermekek testi fejlődéséről, sem helyes oktatásáról nem tudunk kellően gondoskodni. A hétesztendős vérzivatar mindent felforgatott, a gyermeknevelést, az iskolát is és ma itt is romokat kell kitakarítani és újonnan kell építeni. Jószívű amerikaiak sok milliót ajándékoztak már Budapest és néhány vidéki város elsatnyult, roszszul táplált gyermekeinek élelmezésére. Nagy hálával kell lennünk ezért, mert az amerikai akciók tízezer és tízezer gyermeket mentett meg a pusztulástól. A forró nyárnak egyik nagy kérdése itt Budapesten az, hogy a főváros kőrengetegében élő sok ezer gyermeket levegőre, a természet ölébe kell vinni, hogy odakünn a falun új erőt és életkedvet szívjanakmagukba. Az amerikai akció eddig erre még nem terjeszkedett ki, figyelmen kívül hagyta ezt a magyar társadalom is. Azok a körök, amelyek azelőtt készséggel adakoztak úgy pérzzel, mint természetbeni adományokkal az ilyen jótékony célokra, most a társadalom meghasonlása folytánvisszahúzódnak s bezárják szívüket és erszényüket, aminek az volt a következménye, hogy a pesti szegény gyermek nem mehetett nyaralni, itt kellett sátogulnia a kánikulában. Ezért csak dicsérni lehet a kormány, illetve Bernolák miniszternek azt az elhatározását, hogy az idei nyáron tizenöt-húszezer budapesti gyermeket fog az állam támogatásával, illetve költségén nyaralásra küldeni. A jó ügy érdekében remélnünk kell, hogy ez a terv valóra válik. Nemcsak testiekben, lelkiekben szűkölködik a magyar gyermek. Kit vés a munkáskéz a falun, ezért már a tíz éven aluli gyermeket is megferőltető munkára fogják és nem küldik az iskolába. Különösen a meleg hónapokban van ez így. Ez a visszás állapot igen hátrányosan befolyásolja a magyar tömegek műveltségét, amelyről ma Giesswein Sándor és Nagy János meggyőzően bizonyították, be a nemzetgyűlésen, hogy műveltség nélkül a magyar nép nem fogja tudni kiheverni a jelenlegi nagy csapást. Nagy baj az is, hogy sok iskolában, különösen a fővárosban politikát és gyülölséget csöpögtetnek be a gyermeki szívekbe stréber tanítók és tanítónők, megmételyezvén az ifjú nemzedék lelkületét. Vass János közoktatásügyi miniszternek bizonyára nem tetszik ez a csúf állapot. Ezért hisszük, hogy rajta lesz, hogy a falusi gyermekeket szigorúan iskolára fogják és a tanítótestületből kiirtja a konkolyhintést, a társadalmi és politikai harc szellemét. Csak így lehet megmenteni a gyermekek lelkét, ... de semmiféle rostálásnak nem lehet alávetni. Nem tekinthetem jogrendnek azt, hogy egy bizonyos valláshoz tartozó hallgatókat másként bírálnak el, mint a többieket. Szerintem minden magyar állampolgárnak egyforma joga kell, hogy legyen ebben az országban. Ezenkívül a numerus clausus antiszociális is, mert a gazdag zsidó ifjak kimentek a külföldre, a szegény zsidók itt kénytelenek rászorulni olyan pályára, melyet szintén a keresztények akarnak kisajátítani a maguk céljaira, a közgazdasági pályákra. Antiszociális ez a törvény, mert másképen sújtja a szegényt és másképen a gazdagot. Veszedelmes ez a törvény azért is, mert növeli a zsidó vallásnak összetartozásának az érzését. Utána Budaváry László szólalt fel, majd pedig Schlachta Margit tette szóvá a kisdedóvók ügyét és hosszasan szólt a lakáshivatalról is, amely a szegényekkel könyörtelenül bánik, de a gazdagokat kíméli. Ezután az elnök az ülés folytatását délutáni tizenhat órára halasztotta. A tegnapi tűz, amely a József utca 9. számú bérkaszárnya tetőzetét , elhamvasztotta. i utazás az egyetemi karhatalom körül. A numerus clausus és egyéb kulturkérdések a nemzet....—gyűlés mai ülésén. A nemzetgyűlés mai ülésén a kultusztárca költségvetéséhez elsőnek Giesswein Sándor szólott, aki új oktatási rendszert és új nevelést sürgetett, főleg pedig az idegen nyelvek tanításának fokozását.. Sürgette a katolikus autonómiát is. Ezután Nagy János (egri) fejtegette, hogy Csonkamagyarország művelődéseit kitartó munkával kell fejleszteni. A következő szónok Andaházi Kasnya Béla, aki nemcsak jogrendet, de jogegyenőséget is követel. Az egyetemi numerus clausust a legigazságtalanabbul hajtották végre. Én belemegyek — mondja — a numerus claususba, de akkor vegyék fel azt az 1600 hallgatót, akit a törvény ellenére nem vettek fel. A karhatalom nem nézett mást a felvételnél, csak a felekezeti. (Felkiáltások: A fajt, a megbízhatóságot! Nemi Ragaszkordom ahhoz, hogy igenis csak a felekezetet. . Ha a Humenit clausust betartják, akkor fel kell venni még 1600 zsidó, hallgatót. Itt van nálam a névsor. Olyanok ezek, akik három és fél évig voltak a harctéren. Át fogok adni egy névsort a miniszter úrnak oly zsidóvallású hallgatókról, akiket a tiszti bizottság igazolt, akiknek legnagyobb része a kommün alatt nem is volt itthon, hanem még orosz fogságban és akiket még sem vettek fel. Van a kurzusnak még egy másik vad hajtása is. A karhatalom átért a kultuszminiszterhez, hogyha a zsidó vallású hallgatóknak megengedi a vizsgát, akkor ők ezeket a hallgatókat újból felül fogják vizsgálni. Szerintem, ha valakit már egyszer felvettek az egyetemre, még a mai kurzus törvénye szerint is, azt töb minden faluban lesz elemi iskola. A délutáni ülésen folytatták a közoktatásügyi tárca költségvetését. Usetty Ferenc kifejtette, hogy a gyakorló tanárjelöltek intézményét át kell reformálni és kéri, hogy a tavaszi kinevezéseknél a tantestületnek fölterjesztési joga legyen. Szükségét látja annak, hogy a középiskolák egy részét gazdasági irányúvá fejlesszék át. Szilágyi Lajos röviden szólt, hogy — úgymond — példát adjon a kormányt támogató pártoknak a vita röviddé tételére. Határozati javaslatot terjeszt be, amelyben kéri, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az összes iskolákat adják át hivatásuknak és telepítsék ki azokból a különféle katonai és karhatalmi alakulatokat. Zákány Gyula az alsópapság érdekében beszélt és követelte, hogy a kommünben szerepelt tanárok ügyében fejezzék be végre a vizsgálatot. Ernszt Sándor ama aggodalmának adott kifejezést, hogy a diáklányoknak nem fogunk tudni képességüknek megfelelő megélhetést adni. Sokorópátkai Szabó István, Gunda Jenő felszólalása után Huber Jenő indítványozta, hogy a budapesti tudományegyetemet alapítójáról Flázmány-egyetemnek nevezzék el. [ Vass miniszter beszéde. Hírtü nk JW!?!!“."1özoktatásügyi miniszter szólalt fel azután. Hálásan emlékezett meg a vita során fölvetett eszmékről, majd sorjában válaszolt a beszédekre. Kijelentette a miniszter, hogy szeptember elsejére rendet teremt az elemi iskolai oktatás terén ,és azokban a falvakban is