Friss Ujság, 1921. június (26. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

ára 1 koronád XXVI. évfolyam 138. szám. V % Budapest, 1921.Junius 25. Szombat POLITIKAI NAPILAP ___ _ ^ .g _ 8^»^TaaAa ELŐFIZETÉSI ÁRA: BBB BH|j| B I I M V„ HonyMutcza 10. us. Helyben:i4*boiGord7»,vaikeopoi»i H i 1 1 * Ul |8§5|1 M MB .f%§B WrWk Saevk. „ „ JS7­M. JBSk­^^rSfc H M1%, m II 8\ 1| tear.: m / gg* Félívre KUO.-.ESIH évre £330.-, gl fifl M Kjmzmdm „--------bé-»a. Exyeeuém ín. M Ili 1& Ml HH HUH iSJi M M SUft U FIÓKEADÓHITA­TALOK. 1^$*? 1 Korona. B lllww WWk­Wli Nyugatmagyarország átadását elhalasztják. Jákó Jánosért rokonai fizetni akarnak. Az új mozisok nem tudnak mozogni. Kés a trianoni szerződéses. Nagy jelentősége hír jött­ m­a Parisból. Arról van szó, hogy az antant nagyköveteinek tanácsko­zásán a nagykövetek t­ öb­rcégen azt az akaratát fejezte ki, hogy Nyu­­gatmagy­a­rorszá­gb­a­k A Ausztria ré­szére való átadását­ elhalaszt­j­á­k. Örömmel teljes megkönnyebbülés­en fogadjuk ezt a hirt, mely ala­pos reménységet nyújt arra néz­ve, hogy Nyugatmagya­rorszá­g mégis a m­iénk marad. Szívünkhöz van nőve ez az édes hazai terület, minden háza, minden fája és pa­takja bensőségteljes ismerősünk, a­melyhez minden érzésünkkel ra­gaszkodunk.­­ Persze az antant-hatalmakat nem ilyesféle érzelmi szempontok veze­tik, hanem a legridegebb, a legsi­várabb számítás. Miután alapos a feltevés, hogy Ausztria végre is a természet és az önfentartás­­su­gallatát követve Németországhoz fog csatlakozni, az ántant nem akarja, hogy Nyugalma­gy­aror­szág is német területté váljon. Ezt hangoztatják már hetek óta a pá­risi lapok, amelyek tudvalévően a külügyi kérdésekben mindig hűsé­ges szószólói a francia kormány­­zták. Van egy másik érdekes hírünk is. Arról szól, hogy az antantnak újabban az­ a felfogása, hogy a trianoni békeszerződés, mely Ma­gyarországot megcsonkította, meg­változtatható. Hozzá­fűzik, hogy t­sak abban az esetben, ha Magyar­­ország a Trianonban szerződött va­lamelyik szomszédjával meg tud er­re nézve egyezni. Alig tudunk el­képzelni olyan eshetőséget, h­ogy tíz elkapatott csehek, szerbek vagy románok hajlandók lennének akár­milyen területről, melyet a triano­ni szerződés Magyarország testéből szakít ki, lemondani és azt Ma­gyarországnak visszaadni. De merőben megváltozik a hely­zet akkor, ha­ érvényre jut a nagy­követi konferencián kialakult az az álláspont, hogy Nyugatmagyar­­ország ne adassák át Ausztriának. Ebben az esetben érvényét veszíti a trianoni békeszerződés megvál­­toztathatatlansága. Mert az, hogy mi Nyugatmagyarországot kötele­sek vagyunk átadni az osztrákok­nak, bentfoglaltatik a békeszerző­désben és ha ezt a szakaszt nem hajtják végre, akkor ez példaadás arra, hogy a többit sem muszáj végrehajtani, vagyis, hogy a szer­ződésen lehet változtatást eszkö­zölni anélkül, hogy erre nézve akár­melyik szomszédunkkal megálla­podtunk volna. A győzelmes nagy ántantnak joga és ereje van ahhoz, hogy a trianoni szerződést úgy hajtsa végre, ahogy akarja. Uj kilátások nyíltak meg tehát előttünk és várjuk, mi következ­ménye lesz a nagyköveti állásfog­lalásnak­ . A snak­enhadi tanácskozás. Balra ül Bánffy gróf magyar külügy­­miniszter, az asztalfőn Teleki gróf és Bánffyval szemben Bentes cseh külügyminiszter. ül férfii­llt Szatmármegyében­ ! Panaszok a szatmári közigazgatás ellen. — He­gedűs az egyenlő teherviselésről. — A nemzet­­­­gyűlés mai illése. Bot Ilik­­József alelnök hat­ képvi­selő jelenlétében nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését, amelyen, Héjj Imre előadó ismertette a mafi­­zető eljárás egyszerűsítéséről szóló javaslatot. Tasnádi-Kovács József tiltako­zott az ellen, hogy a kormány úgy terjeszt be javaslatokat, hogy a képviselőknek idejük sincs bete­kinteni a javaslatba. A javaslat­ban többféle veszedelmet lát s kü­lönösen az ügyész hatalmának túl­ságos megnövekedésében lát hibát. A javaslat módosítását kéri. Rassay Károly azt fejtegeti, hogy mellékcélokat szolgál a ja­vaslat. Súlyos hiba, hogy a­ kor­mány különbségeket tesz azonos bűncselekményeknél. Megtörtént, hogy a kormány a törvény ellené­re, súlyos bűncselekményeket ke­vésbé­ súlyosaknak minősített. Itt '.'annak a­­különböző atrocitások, a Britanniások ügye, amelyikben még a mai napig sem látjuk, hogy a bűnösök elvették volna méltó büntetésüket. Bródy Ernő szintén aggályos­nak tartja a javaslatot. Klipert Rezső'a javaslatot csak . ». ]-i i i*fúsá­gok n n 1 f »ah ^ j­ ggtan. eijr elintézésére tartja alkalmas­nak, ezért kimondandónak tartja, hiogy csak a múltban elkövetett bűnesetekre alkalmazzák. A tőzsdei áresés­ , Temesváry Imre sürgős inter­pellációban mutat rá az értékpapí­rok árának esésére és kérdi a pénz­ügyminisztert, hajlandó-e gondos­kodni arról, hogy a vagyonvált­­ságról szóló törvénynek az a mó­dosítása, hogy a részvénytársasá­gok papírjaikat a vagyonváltság céljaira a tőzsdén is megvásárol­hatják, ne csak papiroson marad­jon meg. Végül arra is kér felvilá­gosítást, igaz-e az a hír, hogy egyes részvénytársaságok máris befizették a vagyonváltságot 4-5 százalék körül. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ter válaszában kijelenti, nem megy bele abba, hogy a vagyonváltság­­hoz szükséges részvényeket a tár­saságok kéz alatt vásárolják ösz­­sze. Az áresés okozta károkra ki­jelenti, hogy aki spekulál, annak ez a nagy veszteség bár keserű, de jó lecke volt. A magyar középosz­tály ne menjen a tőzsdére speku­lálni. Vegyenek biztos állampapa­rókát..............­­ _ Kijelenti végül,­­ szigorúan vi­gyáz arra, hogy a teherviselésben meg legyen az egyenlőség.­­ A Ház a választ tudomásul vette: A szatmármegyei közállapotok. Tömöry Jenő sürgős interpellá­ciójában a szatmármegyei közálla­potokról festett nagyon elszomorí­tó képet. Elmondta, hogy gyilkos­ságra való felbujtásban, dohány­­csempészésben, ártatlan emberek kínzásában szerepelnek közigazga­tási tisztviselők,­­akik emellett hi­vatalukban hanyagok és visszaélé­seket követnek el. Mindez Péchy László főispán tudtával történik. Azután a következő­­i interpellá­­ciót terjesztette elő: Hajlandó-e a belügyminiszter Szatmár megyébe sürgősen kor­mánybiztost kiküldeni, aki pártat­lanul, bármely érdekek befolyása nélkül lefolytatja a vizsgálatot mindazon megyei tisztviselők el­len, akik hivatalos hatalmukkal visszaéltek, akik a törvényes jog­rend ellen súlyosan vétettek és büntetésüket még el nem vették. Hajlandó " az egész vármegyei" vezetést a kiküldött kormánybiz­tossal megvizsgáltatni s a kivizs­gálás alatt Péchy László főispánt, Péchy Péter főszolgabirót, Korá­­nyi Zsigmond szolga­bírót állásuk­tól felfüggeszteni. Hajlandó-e A miniszter mindazokat a tisztvise­lőket, akik hónapszámra nem jár­nak be hivatalukba és nem dolgoz­nak, állásuktól felfüggeszteni.­­Van-e tudomása a belügyminisz­ternek arról, hogy Péchy László kinevezése katonai közbenjárásra történt, amikor az oláhok kivonul­tak Mátészalkáról, továbbá, hogy több megyei tisztviselő nem lakik­­ a megye székhelyén, csak beten­­kén­t egyszer jár be hivatalába. Mit szándékozik a belügy- és honvédelmi miniszter tenni az­iránt, hogy a jogrend Szatmár me­­gyében helyreálljon és hajlandó-e­­ a tisztviselői tekintélyt, amelyet " egyes megyei tisztviselők és kato­nai közegek teljesen lejárattak, új­ból helyreállítani. A belügyminiszter válasza: Ráday Gedeon gróf belügymi­niszter válaszában bizonyos tartóz­kodással fogadta a szinte hihetet­len vádakat, de kijelentette, legyen meggyőződve a nemzetgyűlés, ha ezek a bűnök kiderülnek, az illető tisztviselő egy percig sem marad a helyén. Kijelenti, hogy kormány­biztost küldeni nem­ hajlandó, mert a vármegyének van főispánja. Csak ha bebizonyulna, hogy a főispán erélytelen vagy palástolja a hibákat, akkor intézkedik a föl­­mentése iránt. Minden panaszt eré­­lyesen meg fog vizsgálni és csak a vizsgálat beigazolása után ad vég­leges választ. Az ülés félháromi órakor ért •véget. .....l ' J120JS I­ I (

Next