Friss Ujság, 1921. július (26. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

J 1&i .Uv XXVI. évfolyam, ICO, szám.. SCOfOflfl. M^E^IMHllllalll.Hrt^ POLITIKAI NAPILAP B| ■». ajk Bl ■ A ELŐFIZETÉSI ÁRA, IBS jjlgfvWjl IS ■ HB Malii SJI M? Srtj BODATCST, IV.. GERI.ÓCZY-UTCA n. m. Helyben* bálhoz hordva, vidéken postai szél- {RkJ Wk B9 Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igamillaáti küldéssel egy hónapra — — — — K 20.— IBS NaSfd­ H ESu b3B BH telefon 137-51. — Kiadóhivatal! telefon S3E Negyedévre______________________K 56— BBS H ■ j|g| H Nyomdai telefon 32-9*. s BN­eIíI B ■■ El ■KMl'B Emsüíníti:SíSs.lTMtkor. IT"2,í“;t;'t2..«S:.A?í^e Az uj főrendiház.­­ Az új főrendiházról szóló tör-! tvényjavaslat megítélésénél elkezd-­ hetjük mindjárt a végén és mint­ végeredményt , megállapíthatjuk, hogy ez a törvényjavaslat — enyhén szólva — ismét hadüzenet a demokráciának. Műsor a világ összes alkotmányos­ államai arra törekednek, ha fel­­tehetőleg kikü­szöböljék a törvényhozásból a születési előjogokat, akkor Ma­gyarország­­ igazságügyminisztere a világháború és a forradalmak megpróbáltatásai és­ tanulságai talán olyan törvényjavaslattal áll a parlament elé, amely, ha tör­vényerőve­lemelkednék, kétszáz esztendővel dobná vissza a ma­gyar törvényhozást a történelmi fejlődés lejtőjén. Hercegek, grófok, főurak, zász­lós urak, főpapok számára nyitja ki újból a pókhálós kaput az igazságügyminiszter törvényja­vaslata, amely egyáltalában még leplezni sem óhajtja, hogy a de­mokrata-világi elfogás­a ellen ké­szült, hiszen még elnevezésében is megtartja a­ főrendiház kifejezést a felsőház helyett. És hogy az egyenlőségnek -tessék-lássék mód­jára mégis eleget tegyen, hát a grófok, főursik, született mágná­sok és főpapok mellé odaengedi a magyar tudomány, ipar, keres­kedelem és mezőgazdaság, mű­vészet és szellemi középosztály képviselőit is, de­­olyan szűkösen és olyan hibás szempontoktól ve­zéreltetve, hogy azonnal kiderül a javaslat nagyon is átlátszó cél­zata. Ez a célzat pedig az, hogy lehe­tőleg kizárni a törvényhozás fel­sőházából mindazokat, akik dol­goznak és akiknek munkájából épül fel majd újra ez a megsa­nyargatott, megcsonkított or­szág. Mert lehetetlen másképpen megítélni a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy mindössze tíz helyet ad a gazdasági szakembe­reknek s ezek közül is hatot a me­zőgazdáknak és csak négyet a kereskedőknek és iparosoknak, de nem a munkásoknak,­ hanem a munkaadóknak. Az ipari mun­kásosztály egyáltalában nem len­ne képviselve a parlament felső­­házában, vagy ahogyan a javas­lat mondja, a főrendiházban. Ugyanilyen silányul lenne kép­viselve ebben a testületben a tu­domány is, sőt a szellemi munkás is, úgy­hogy ez az új testület va­lóban nem volna egyéb, mint fel­­támasztása a régi, elavult főren­diháznak, amelynek ülésein és ha­tározatain gyakran kellett moso­lyogni, mert még mindig a közép­kor szelleme kóválygott bennük. Az új magyar felsőháznak nem ilyennek kell lennie. A komoly­ságnak minden kellékével­­kell felruházni ezt az intézményt, a­melyet hivatásának magaslatára csak akkor állíthatunk,­ ha demo­kratikus összetétítű, ha tükrévé JUBik 80 ország lakosságának. Éles kritika a pénzügyi politikáról. Megölte vendégeit és saját gyermekét. Készül a francia-cseh politikai egyezmény, ügyminisztert, Hogy a csempészektől el­kobzott pénzekre vonatkozó összes ak­tákat tegye le a Ház asztalára har­minc napon belül. Utasítsa a nemzet­­gyűlés Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­tert, hogy a jogtalanul kiutalt összege­ket időközi kamatokkal együtt haladék­­talanul fizesse vissza az állampénz­­­­tárba. 2. Utasítja a nemzetgyűlés a pénz­ügyminisztert, hogy az Ergonnak adott szállítási engedélyekről 30 nap alatt tegyen jelentést és közöljön kimuta­tást. (Zajos helyeslés az ellenzék so­raiban.) * ‘S­ -­v /' 3. Végül mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a kivételes hatalom alapján adott engedélyeket október 16-áig terjessze pontos kimutatásban a nemzetgyűlés elé, mert nem tűrhető, hogy a kivéte­les hatalmat továbbra is lehessen gya­korolni. Végül határozati javaslatban kérem kimondani, hogy a kereskedel­mi és pénzügyi kormány köteles a küt­­államokkal kötött egyezményeket nek­vember 16-áig a nemzetgyűlés elé terj­­eszteni. (Helyeslés.) /"•',!^'ZzTrí t?! Gaál Gaezloa a tisztviselők­re. Gaál Gaszton a javiaslatot elfogadja. Az elmúltakét esztalfaőről szólva azt mondotta iz_§A#?föó, hogy a tisztvise­lők világszemléletében, kigunyolva nem­zeti érzésükben meg lettek csúfolva,­­ életigényeikben hátrább tolattak. Kérdi,­­ ki s mikor tette ezt nélkülözni a tiszt­viselők, a bírói kart kivéve, általános­ságban nem nélkülöztek. Azt mondja az előadó, hogy az összeomlásból min­den erkölcsi tőkéjüket a konszolidáció felépítésére állították. A tisztviselők munkáját igenis lehet kritizálni. Fehér holló az a tisztviselő, aki reggel fél 9-kor, benn van a hiva­talban.­­A kivételes törvényre vonatkozólag már több ízben kifejtette álláspontját. Most is csak azt mondhatja, amit már többször mondott, hogy egy percig sem szabad ezt tovább tűrni. Gaál Gaszton: A bürokrácia okozza azt, hogy például a benzint az állam­nál kell vásárolni. Sokkal drágábban, mint azt a külföldi kereskedőktől meg tudnánk venni. Pallavicini őrgróf: Ki vette a ben­zint? Gaál Gaszton: JÁ bölcs bürokraták! Elfogadja az Indemnitást. Az elnök ezután félbeszakítja a tárgyalást és na­pirendi javaslatot tesz. Szünet után­­ Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol a hozzá intézett négyrendbeli interpellációra. István a szerb megszállás alatt levő újszegedi lakos­ság virág- és zilsaségszállítmányai ügyé­ben interpellálot A pénzügyminiszter bejelentette, hogy az újszegedi lakos­ságnak megadta ezt a vámmentességet. Csérty József azért interpellál, mert Székesfehérvárott és Martonvásáron a pénzügyőrök nem helyesen rótták ki a boradót. Hegedűs bejelentette, hogy új rendeletet adott ki ebben az ügyben. Pálfy Dániel, az ip­arosok szovjet stílósságának rendezése ' ügyében hozzám­űtétett interpollockk A vesztfáliai nagy bányaszerencsétlenségnél szénsavas tömlőkkel felszerelt munkások hozzák ki a szerencsétlenül jártakat a bányából ■■■■■•••■■■■laatnnntíkaHMmHnunNniniunnipiiumnuwKliaiai Erek­ Károly éles kritikája a pénzüyi politikáról. Követeli Ergon aktáinak a Ház asztalára tételét. — Gaál Gaszton a tisztviselő-kérdésről. Tizenegy órakor nyitotta meg a nem­zetgyűlés mai ülését Rákovszky István elnök. ’Az indemnitáshoz elsőnek Czeglédy Endre szól hozzá. A termelő munka még nem indult meg. Sajnálattal veszi észre, hogy a munka­nélküliség leküzdésére semmi sem tör­tént. A birtokreform is elhibáztatott. Ha őszig nem hajtják végre a refor­mot, akkor nem lesz abban a hely­­­zetben, hogy a kormányt tovább is támogassa. Windischgraetz Lajos herceg szemé­lyes kérdésben kijelenti, hogy őt laká­sán az ügyész ki nem hallgatta, hanem Szentirmay katonai ügyész baráti jel­legű látogatást tett nála. Ereki Károly: A pénzügy­mini­szter,olyan, mint a szép asszony, folyton beszél és közben Chiedi az ember pénzét. .(Derültség.) Azt ígérte, hogy nem fog kltségvetés nélkül dolgozni és most öthónapos in­­demnitást kér. A csempészektől elvett pénzeket a pénzügyminiszter visszaadta a nagybankoknak. (Hegedűs tagadójaa int.) Erre nézve egy esetet mond el, ahol katonatisztek figyelték a határt és fogták el a csempészeket A pénzt, amit a csempészektől elvettek, nagybankoknak adták. Később adtak valamit a katonatiszteknek, hogy hall­gassanak. Hegedűs Lóránt: Ugyan kérem ! Ereki Károly: Beszél azután az Ergon részvénytársaságról. Ez a részvénytársaság 100,000 ko­rona alaptőkével alakult a kommü­n bukása után, ma alaptőkéje 50 mil­lió és forgalma több ezer m­ilió. Tisztel minden priváttársaságot és ezért a tényért a kormány felelős. A kormányt nem támogatja, a javas­latot nem fogadja el. A következő hatá­­rozati javaslatot terjeszti be:. . .. JL Utasitsji a nemzetgyűlés a pénz­

Next