Friss Ujság, 1922. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 11. szám

XXVII. 11/szám. V Mfd ém iCOFOnd Budapest, 1922 január 14. Szombat POLITIKAI NAPILAP BBB BBRgK Hl niBk m m W tm ^ SZERKEN­ K^DemvATAcfTósAG ELŐFIZETÉSI ÁRA* ^|E pH jg*lH M$rW$ g§§8 ||| Kg BH BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA 11. SZ. Helyben» házhoz hordva, vidéken postai szét­ [pöffraysB ESa Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági küldéssel egy hónapra_ _ _ K 35.— PMBBSbB BfwS főjeS gsfim fiffljx telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58* Negyedévre — ___________________K 90.— Pír*3® ram gPJffi BB9 HM Nyomdai telefon 32-99. Félévre--------------------------------------K 180.- »S $$1 » SER fgg} Sím HÓKKIADÓHIVATALOK:* V., Honvéd-u. 8L Egész évre — — •— —-----------... K 360. ftfcfo ragra EWS ISM szöfíM (Kálmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-ut 34. sz. Eps szám­ára: 2 kor. u I BBw V HPHPHPB^Ipf I ^ - - -v..................... * . j...............- ... •..........—j Rassayék a külföldi védelme alá helyezkednek Friedrich leleplezése a legújabb műpuccsról Briand panaszkodik, hogy hátulról leszúrták finn külföldi védelem alá helyezi pártját a választások idejére. A nemzetgyűlésnek el kell intézni e választójogot. — Ismét a kiviteli ügyek milliói. — A nemzetgyűlés ülése. Nagyjelentőségű kijelentést tett a nemzetgyűlés mai ülésén Rassay Károly, a szabadabb eszmékért küzdő ellenzék vezére. Előre is bejelentette, hogy amennyiben a kormány vagy az államhatalom a képviselőválasztás alkalmával megakadályozná a magyar nép akaratának szabad nyilvánítását, ő és pártja a külföld védelme alá helyezik magukat. Ez a kijelentés, amely fenyege­tésnek is beillik, nemcsak idehaza, de az ország határain túl is feltű­nést fog kelteni. A kormány leg­újabb politikája is igazolja, hogy­­nélkülözhetetlennek tartja a ma­ga fentartása szempontjából, hogy szabadabb kormányzati rendszer­rel s engesztelékenységgel javítsa meg a­­magyar állapotokról kül­földön elterjedt kedvezőtlen véle­ményt. Ha Rassayék szükségét látják annak, hogy fenyegetésü­ket beváltsák, ez aligha fog ked­vezni a kormány fentemlített po­litikájának. Éppen ezért remélni lehet, hogy a választások törvé­nyesek lesznek s rendben fognak lefolyni. A nemzetgyűlés mai üléséről szól alábbi tudósításunk: A nemzetgyűlés mai ülése ismét ta­­l­ácskozásképtelenséggel indult. A mai ülés szónoka Rassay Károly. A nemzet­­gyűlést fel kell oszlatni február 16-án — mondja Rassay. — Két évre válasz­tották meg a nemzetgyűlést és néhány hét múlva lejár ez a határidő. A nem­zetgyűlés nem felelt meg azoknak a feladatoknak, melyeknek elvégzésére összeült. Kötelesség megbuktatni olyan kormányokat, melyek nem végzik el feladatukat. A földreformot nem való­sították meg. Munkásjóléti intézménye­ket nem hoztak létre. Sok ilyen kér­dést lehet feltenni, de csak egy csomó adótörvényt fogunk látni. A költségve­tést azért halasztották, mert féltek, hogy számon kérik a milliókat. Az államfőről szóló törvényt ideigle­nes jellegűnek tervezték, amelyet most alaptörvénynyé léptettek elő. A trón­fosztó­ törvény, csak korcs­ törvény. A miniszterelnök először habsburgis­­ta volt, aztán ő lett a legnagyobb sza­­badkirályválasztó. Ha igaz az, hogy csak olyan király jöhet, aki tetszik a szomszédainknak, akkor a magyar trón soha be nem tölthető, mert a mi érdekeink ellenkeznek a szomszédoké­val. Károlyt detronizálta Bethlen, de az összes Habsburgok trónfosztását megtagadta. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a nemzetgyűlés kimondja, hogy a trón betöltése kér­désébe idegen hatalmak ne avatkoz­hassanak és amennyiben, a trón betöl­tésére megállapodások vannak, azt hozzák a nemzetgyűlés elé. Egy másik határozati javaslatot is a nemzetgyűlés elé terjeszt, melyben törvényileg kimondani kéri, hogy minden Habsburg detronizáltassék és szüntessék meg az udvarnagyi bíróságot. Ez a köztársaságot tartja ideális ál­lamformának, ez azonban nem érzel­mek kérdése. Azt az államformát kell elfogadni, ami a legelőnyösebb lesz. Azt tartaná helyesnek, hogy a legközelebbi választásoknál felhívnák a népet, hogy döntsön az államforma kérdéséről. Elfogadja a köztársaságot, ha a nép is elfogadja. A jelenlegi államformára talán azt lehetne mondani, hogy ez kirá­lyi köztársaság. Határozati javaslatot nyújt be az iránt­, hogy a nemzetgyű­lés utasítsa a kormányt, hogy az ál­lamfői hatalom időtartamára és annak miként való betöltésére vonatkozó tör­vényjavaslatot terjesszen a nemzetgyű­lés elé. Szünet után Rassay folytatja a be­szédét A kormány csak akkor ébredt annak tudatára, hogy a munkássággal ki kell békülni, amikor a királypuccs volt és am­ikor" a tömegek azt mondot­ták, hogy jöjjön akármi a mostani an­tidemokratikus uralom helyett. Az am­nesztiát az ellenzéki padokról kénysze­­rítették ki, a kormány azonban nem tartotta be, ő szívével állott a munkásság mellé. A kormányok azért nem hozták a nemzetgyűlés elé a választójogot, mert tudják, hogy ez a nemzetgyűlés csak demokratikus választójogot alkot meg. A kormánytól a választójogra még egy becsületes nyilatkozatot sem hallot­tunk. Ha nem tudják a választójogot létrehozni, akkor a Friedrich-féle ren­delettel kell választani és csak új nem­zetgyűlés jöhet ezután, nem pedig or­szággyűlés. A kormány azt tervezi, hogy megcsi­nálja a főrendiházi reformot és aztán, ha nem lesz meg a választójogi tör­vény, akkor a Wekerle-féle tör­vény alapján választat és pedig országgyű­lést. (Rupert: Szervezik a forradalmat.) A háttérben ott áll, várva a nemzetgyű­lés feloszlatását, Ráday Gedeon gróf. Határozati javaslatot nyújt be, hogy ha a nemzetgyűlés a választójog meg­teremtése nélkül megy széjjel, ■csak új nemzetgyűlés hívható ösz­sze és a Friedrich-féle rendelet alapján. A kiviteli ügyekben több olyan val­lomás hangzott el, hogy létezik egy pártkassza. Ezek szerint negyven mil­lió koronát szedtek össze különböző cé­lokra. Egy nyugta szerint Tisza Lajos gróf 900.­100 koronát kapott és ebből 140.000 koronáért rögtön egy autót vá­sárolt. (Óriási zaj.) Az az érzésünk, hogy a nemzettől elvett milliókkal kor­teskednek és választatnak ellenünk. Addig szó sem lehet választásokról, mig a kivételes törvények uralkodnak. A kormány most is megfojthatja a ne­ki nem tetsző sajtót. A kormány vagy szüntesse meg a kivételes törvényeket, vagy adja át helyét egy koncentrációs kormánynak, amelyben a nép minden rétege képviselve van, ő előre is bejelenti, hogy nem riad vissza attól, hogy a megértő t műveit külföld védelme alá he­lyezze magát és társait a válasz­tások tartamára minden erősza­kossággal szemben. Nem riad vissza attól, hogy minden ilyen dolgot a külföld itt levő képvise­lője elé vigyen. Ők annál is inkább megtehetik, mert a kormány tagjai is idegen védelem alá helyezték bérüket a királypuccs idején. Ezután elfogadásra ajánlja határo­­zati javaslatát, majd nem fogadja el az indemnitást. Sréter István beszélt ezután, aki ki­jelentette, hogy a vitézi telkek szétosz­tása nem felekezeti szempontok szerint történt. Majd a­­ király-kérdéssel fog­lalkozik hosszasan. Az indemnitást el­fogadja. A nemzetgyűlés ülésének töb­bi részét lapunk más helyen közöljük. Cannes város, a megbukott antant-konferencia­ székhelye. Tenger­parti sétány, háttérben a város képe. Akták az összeomlás ás Halmok ökölről. Hadvezérek és államférfiak emlékiratai. ,,Mi okozta az összeomlást és a for­radalmakat?“ Ez alatt a cím alatt fog­lalja össze Szabó László dr. egyetemi magántanár és jeles publicista a neve­zetesebb hadvezérek, államférfiak és diplomaták emlékiratainak erre a nagy kérdésre vonatkozó fontosabb részeit. Az események világos szemmel való látása és tárgyilagos következteté­sek jellemzik ezt a könyvet, mely nagy­ szolgálatot tesz a magyar nemzetnek. Azért vesztettük el a háborút, mert (gyengék valtank és ngy körülmények között­ vesztettük el, hogy a vereség után logikusan, szükségszerűen forra­,­dalomnak kellett következnie. Hindenburg emlékiratait ismerteti elsősorban a könyv. A tábornok már sejtette, hogy 1917-ben elvesztették a központi hatalmak a háborút. Ekkor már félreismerhetetlen volt a német nép elcsüggedése. Az 1918. júliusi né­met offenzívával kitűnt az is, hogy a német hadsereg régi fegyelme elve­szett. A magyarokat csak "a németelle­­nes hangulat miatt hibáztatja a tábor­nok, az összeomlás történetében sze­rinte nincs szerepünk. Ludendorf szerint a nép kimerülése volt a katasztrófa oka. 1918-ban a nő­ aMBMMBBBBaaaHaMacMaaaaxiiaaMeMiaBiiBaBanoBaBaBMaaBiiaaasBaanEniiGcaaaxsiaa

Next