Friss Ujság, 1922. május (27. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-14 / 109. szám

XXVI. évfolyam» 109. szám. Ara 2 korona Budapest, 1922. máju. 14. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP ■■ ■ A ^ A ELŐFIZETÉSI ÁRA* gigj tjS Misii 1PHS5 IPiS I­P ISI iSlTtoS PHggl BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA 11. SZ. Helyben» házhoz hordva, vidéken postai szét­ &1*38 gg|É­S 1 Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatóség! küldéssel egy hónapra — _. — — K 35.— I&PftOls B&JU níw9 he$| Gj&a telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-51« Negyedévre — — —— — — — — K 90.— kÜÜB Kai BjHI SjjEn 'Knra. JOjfBM BftS Nyomdai telefon 32-99. B­lllSlll BBbIbIÜBb busáin ín • és pályaudvaron 2 kor. jPPI Ijjit Ural §5 axáau — IV., Kecskeméti­ utca 14.^2a1 . A kormány betiltotta a választási agitációt Május 22-től tilos a népgyűlés és felvonulás Lloyd George az oroszok pártjára állott Milá a G. Milosevics, a S. H. S. királyság rendkívüli követe Magyarországon- A szerbek sűrűn változtatják követeiket Budapesten. A kocka el van vetve. A kormány betiltotta a választási agitációt. — Hájas 22-étől tilos minden népgyülés és felvonulás. A kocka el van vetve! A kor­mány e hónap 22-től eltiltott min­den népgyülést. A magyar nép választási agitáció nélkül fog vá­lasztani. A híresztelés, amit ed­dig nem vettünk komolyan, való­ra vált. Választás némaságra kárhozta­tott képviselőjelöltekkel! Ki hal­lott még valaha ilyesmiről? Még nem eleget tanultunk, nem eleget tapasztaltunk. A haza szenvedéseinek leggyötrelmesebb mélységeibe kell behatolnunk, hogy megértsük, miért pusztul el Magyarország. Éjjel 11 órakor jelenti a Magyar Távirati Iroda. A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta eltelt hosszú idő alatt a po­litikai pártoknak és jelöltjeiknek már eddig is minden lehetőségük megvolt arra, hogy a választóközönséggel elveiket alaposan és részletesen megis­mertessék és így a választók már most is abban a helyzetben vannak, hogy a közeli választásoknál való politikai állásfoglalásuk tekintetében határo­zoti véleményt alkothatnak. Figyelemmel erre a körülményre és arra a nem kevésbé fontos szem­pontra, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a közeljövőben megtar­tandó nemzetgyűlési választások a közrend legkisebb megzavarása nélkü­l méltóságteljesen folyjanak le és a választópolgárok választójogukat a már­is fokozott mérvben megnyilvánuló és sok esetben a közrendet is veszélyez­tető pártszenvedélyek nagyobb izgalmaitól mentes, az ország jelenlegi sú­lyos helyzetéhez is illő, komoly nyugodtsággal gyakorolhassák, a m. kir minisztérium az ország nyugalmának és a közrendnek biztosítása érdeké­ben a kivételes hatalomról szóló törvényes rendelkezésekben nyert felha­talmazás alapján a következőket rendelte el: 1 §. 1922. május 22-től kezdve 1922- június 13-ig bezárólag sem­­minerati politikai gyűlés nem tartható és a nyilvános helyen tarta­ni kívánt egyéb célú népgyűlések vagy felvonulások sem engedé­­lyezhetők. 2. §. Aki e rendeletben foglalt tilalmat megszegi, vagy kijátsz­­sza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1921. évi LXIII. t.-c. 10. §-a alap­ján büntetendő. Lloyd George követeli az oroszokkal való megállapodást összeült a politikai bizottság. — Barthou részére szigorú utasítás jött Párisból. — Franciaország szakít Angliával? Génua, május 13. Az első politikai albizottság ma dél­előtt ülést tartott, amelyen az orosz választ tárgyalták. Lloyd George álta­lános figyelem közt bírálta az orosz válaszjegyzéket. A válaszjegyzék még formailag sem kielégítő. A szovjet dele­gáció kihívó hangjával újabb nehézsé­geket teremtett. Az oroszok általában megegyezésre akarnak jutni. Meg kell akadályozni, hogy az orosz népen tel­jes kétségbeesés vegyen erőt, ami bor­zasztó kirobbanásokra vezethetne. Ezért a tárgyalások megszakítása nem ajánlatos. Azt sem szabad kétségbe­vonnunk, hogy a megegyezés előbb­­utóbb mégis meglesz. Az "oroszok igen jól tudják, hogy hitelekre van szüksé­gük és hogy ezeket csak akkor kapják meg, ha különböző kötelezettségeket vállalnak és a kellő garanciákat meg­adják. Lényegbe vágó fontosságú, hogy az oroszok a bizottságban részt vegyenek. A londoni szakértői értekez­letet nem lehet megismételni. Ha az oroszok nélkül járunk el, utólag ismét kénytelenek volnánk az oroszokat meg­hallgatni. Feltétlenül el kell jutnunk az ideiglenes békepaktumhoz Oroszor­szággal és Európa többi részével. Ez a határokat nem tenné vitássá, hanem a mostani határokat venné alapul és kölcsönösségen nyugodnék. Lloyd George végül indítványozta szakértői bizottság kiküldését, a­mely a tartozások, a magántulaj­don ép­p hi­telek, kérdését tovább­­ tanulmányozza, az ideiglenes béke­paktum megkötését Génuában Oroszország és Európa­ többi álla­ma között és azt a kölcsönös köte­lezettséget, hogy a másik államok­ban való propagandától tartóz­kodjanak. De bármit­ határozzunk is — fejezte be Lloyd George be­szédét — az orosz­­jegyzékre ok­vetlenül válaszolni kell. Ezután kijelentette, hogy a válasz tervezetét már elkészítette. Barthou azt óhajtotta megtudni, hogy Lloyd George javaslatai hogy vi­szonyának egymáshoz. Azt hiszi, hogy így is eljárhatunk: 1. az orosz jegyzők visszautasítása; 2. Lloyd George pozi­tív indítványainak letárgyalása. Gémua, május 13. A félhivatalos politikai albizottság ülése délelőtt 11 órakor kezdődött meg a „Piaazzo Reale“-nak, a többi tanács,­skozisi helyiségektől távolabb fekvő ki­sebbik termében. A szakértők az ülés kezdete előtt már félórával megérkez­tek, köztük elsőnek Seydoux. Utolsónak jött Lloyd George, kinek komoly, sőt kedvetlen arckifejezése mindenkinek feltűnt. A feszültség a konferencia kö­reiben igen nagy. Az egyik delegátus szerint ma lesz a döntő küzdelem. Poincaré tegnapi kijelentése, hogy a konferencia két-három napon belül vé­get ér, ma ismeretessé vált. Párisból szigorított utasítások érkez­tek Barthou címére, Franciaország ez­álta?1$5Qk §a?cftl fíelgi efficttal értésben állítólag ellenszegül annak, hogy orosz bizottságot küldjenek ki. Ha ennek a bizottságnak kiküldése el­kerülhetetlenné válnék, Franciaország követelni fogja, hogy abban a bizott­ságban csupán a szövetségesek képvi­selői szerepeljenek, az oroszok nem. Franciaország továbbá állást foglal az ellen is, hogy akár csak 10 éves fegy­verszünet formájában is, garanciális szerződést kössenek. Francia-angol szakítás felé. London, május 13. (Wolff.) A Times közli párisi tudósí­tójának kimerítő jelentései a génuai konferenciáról, mely a következőket mondja: — .1 konferencia a Franciaország és Anglia közti antant nyílt szakítása felé gravitál. Ez azt jelenti, hogy Oroszor­szágot és Németországot egymás kar­jaiba hajtják. A két ország közti szö­vetség megváltoztathatja Európának a versaillesi szerződésben megrajzolt új térképét. Franciaországban a legutóbbi politi­kai események következtében attól tar­tanak, hogy az angol rokonérzés nagy­részben az óriási orosz-német szövet­­ség oldalára áll. Ha Németország és Oroszország együtt haladnak, Francia­­ország helyzete kétségbeesetté válik. Franciaország nem számíthat tovább ,az­­angol­­támogatásra* Amerika messze is van és nagyrészt ellensége is Fran­ciaországnak. ily körülmények között nem csoda, hogy Franciaországban több oldalról a Ruhr-vidék haladékta­lan megszállását követelik. A Szentszék egyezménye Orosz­országgal. Az­ Vatikáni körök megerősítik, hogy a Szentszék és Oroszország a pápai em­lékirat alapján egyezményt kötöttek, a­mely a katholikus vallás szabad gya­korlását és az egyház teljes szabadsá­gát biztosítja. A lefoglalt egyházi javak visszaadására vonatkozó pontot, amely az eredeti szerződéstervezetben szere­pelt, a Vatikán elejtette. A lelke és munka Min­ik tíz évi fegyverszünet. London, május 13. A bányamunkások szakszervezetének titkára, Hodges, a sajtó útján nyilat­kozatot tesz közzé, amely nagy feltű­nést keltett. A tőke és a munka között — mondja többek között — tízévi fegy­verszünetet kellene kötnünk. Ha lehet­séges, hogy katonai és tengerészeti ügyekben tíz esztendőre helyreállítják a békét, ki vonhatja kétségbe, hogy ez az ipar terén is megvalósítható? Hod­ges javasolja, hogy a kormány kezde­­mén­yezze álland­ó testület létesítését és

Next