Friss Ujság, 1922. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

XXVII. évfolyam* 148. szám.­ára 2 korona Budapest, 1922. julius 4. Kedd POLITIKAI NAPILAP —| ■B M «B .“-glgÖgk^EÍ**4* előfizetési Ara­­ fF? gPfvggl­jaS pspaggli SEJ y$ 38a figBrTOi S®!® R#® Budapest, tv., gerlóczy­ utca 11. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai szét- fgR&’vT» r *2«i. «aBK­ggfjWeffl KQ **** Szerkesztősé­gi telefon 137-51. — Igazgatósági* küldéssel egy hónapra — _ — — K 35.— e&f6­ §*•.—: 6®® MSEfxfia telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58* 1».«.gyedévre K 90.— BSBg­f^gk g|&$f Nyomdai telefon 32-99. Félévre-------------------------------------K 180.- HS*| Égj $SS |lg aa^ ^ KI fii TM « Mj fn SÜ SSW3 FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Honvéd-^ 8.­ESea évre---------------------------------K 3«80.- W| pyj Ife BBS i*f| S® J® »,156 V&| W WIEm 8ggfa&j ISIB (Kilmio­.. retek). - VB., Rákóci-ut 34. ^ Igyes szám­ára :«$£££, 2 kor* fijjl ■ B8 H BBHBili '—“ív” be«ke»éU­ulMAli,*2ul Terjed a közüzemi munkások sztrájkja. Szerb—bolgár viszály a határvillongások miatt. Harmincszorosra emelik a boltbéreket. «aa<n ‘aaaiaa«BBBauaBBBi*ii Elkészült az a lakásrendelet. ’Az 1917-iki házbér 4—8 és 12-szerese­­.2 új lakbér, 15—20—30-szorosa az uj boltbér. A szombati minisztertanács, amely a kora reggeli órákig tartott, főleg a lakásrendelettel foglalkozott ,és Tass József népjóléti miniszter rendelet­tervezetének tárgyalását be is fejezték. Az új rendelet bizonyos fokú haladást jelent a szabad, forgalom felé, ameny­­nyiben például a 2000 lakosnál kisebb községek és nyaralótelepek tulajdono­sainak visszaadja a szabad rendelke­zési jogot. A rendelet négy csoportra osztja a lakásokat. Az 1920. május 1-én 4000 koronánál nem nagyobb bérű la­kást kislakásnak m­inősítette. A kisla­kások bére 1922. augusztus 1-től az 1917.­ évi november 1-i bér négyszere­sére emelhető. Ez az emelés tehát nem olyan nagyon ijesztő, mert körülbelül egy évi békebeli házbérrel lesz csak több az eddiginél. Annál súlyosabb azonban a boltokra vonatkozó ren­delkezés, amely harmincszorosra is emelhető, sőt szabad egyezkedés tár­gyává teheti a boltbért, mert ez újabb, borzalmas drágasági hullámot ered­ményezhet. A rendelet szerint középlakás az, amelynek 1920 májusában 6000 koro­ná­tal nem volt nagyobb a bére. A kö­zéplakás bérét a rendelet az 1917. no­vember 1-i bér nyolcszorosára, a nagy lakásét tizenkétszeresére emeli, s ha a háziúr ezért nagyobb bérösszeget követel, a lakó a bíróságnál felebbez­­het. A fényűző lakások bérét teljesen szabaddá tették. A lakásrendelet pontosan szabályoz­za az üzletbéreket is., Azoknak , az üz­leteknek bérét, amelyek után 1920 má­jusában nem fizettek többet 2000 ko­ronánál, az 1917-iki novemberi bér ti­zenötszörösére emelhetik. A 6000 koro­nás üzleti béreket húszszorosra, a 12,000 koronás üzletekét harmincszo­rosra lehet fölemelni. A 12,000 koro­nás bérnél drágább üzlethelyiségek bére szabad egyezkedés tárgya. Értesülésünk szerint a lakásrendelet még egyszer a minisztertanács elé ke­rül és körülbelül két hét múlva fogják kiadni. Még tíz napig eltart a felhatal­mazási vita. A felhatalmazási vita a nemzetgyű­lésen még körülbelül tíz napig el fog tartani, mert sok ellenzéki szónok irat­kozott fel hozzászólásra. Értesülésünk szerint a kormány azután még két adójavaslatot kíván letárgyaltatni és azután következik csak a nyári szünet Augusztus előtt aligha vakációzhatnak tehát a képviselők. Eckhardt Tibor programok­­­­ beszéde. Eckhardt Tibor elfogadta a dorozs­mai kerület hivatalos jelöltségét és vasárnap már programmbeszédet is mondott. A kerületben heves válasz­tási küzdelemre van kilátás, mert hórbardtnak Anyaházy Kasnyin kí­vül mis.­két ellenjelölt­e ktsz. Ábránd a szabadelvű keresztény politikáról Megint az internálás.­­ A szocialisták tiltakoznak minden jóvátétel ellen. A nemzetgyűlés mai ülésén két tar­talmas beszéd hangzott el hogy Emil azt fejtegette, hogy a bánkóprés meg­indítása nem volna veszélyes, az új milliók a termelő munkát szolgálnak és ezt a nézetét érvekkel is alátámasz­totta. Peyer Károly a szociáldemokra­ták álláspont­járól beszélt és különösen az internálás intézményét­ kárhoztatta. Az ülés elején Rakovszky István szó­lalt fel a drágaság ellen és Bethlen gróf miniszterelnök a drágaságot a valuta romlásával indokolta meg. Na$9 Imi­ ftereszfénvs£geS gszédiBsSI* Nagy Emil véleménye szerint a köz­utak építésére, csatornázásokra és más, a termelő munkát elősegítő cé­lokra pénzt kell szerezni még a bankó prés útján is. Kárhoztatja az 1867 óta folytatott politikát, rá kell térni a ke­resztény szabadelvűségre, amely nemm zár ki senkit a munkából azért, mert például zsidó. Félre kell tenni a fele­kezet szerinti osztályozást és a gyű­löletet. Felkiáltások a szociáldem­oraták­­nál: Le a numerus clausussal. Nagy Emil kifejtette azután, hogy vannak még szépséghibák,­ de mind a két oldalon. Rakovszky István: Púpok azok, nem szépséghibák! Nagy Emil azzal fejezi be beszédét, hogy a testi munkát jobban meg kell becsülni és­­ máskép kell felfogni az úriember fogalmát, mint eddig..Sze­rinte mindenki úriember,­ aki becsüle­tes tényező a nemzeti termelés szem­pontjából, ellenben nem úriember a gróf­­sem, ha nem felel meg ezeknek a feltételeknek. ­ Kásár? a m­á­s korm­ányzati Fluseer ®Si®Ho Peyer Károly azzal kezdte felszóla­lását, hogy a fogyasztási adók fenntar­­tása elsősorban a szegény néposztályt­­ sújtja, a munkásokat, tisztviselőket és­­ általában a városi lakosságot. Míg a termelők lényegesen kevesebb fogyasz­­t­­ási adót fizetnek, addig a fővárosiak­­ fogyasztási adója nincsen arányban­­ jövedelmükkel. A földbirtokosok holdanként 40 korona adót fizetnek, ami körül­belül megfelel egy fél kziló esc­­resznye árának. Azután rátér a tisztviselőkérdés taglalására és azt hangsúlyozza, hogy kár volt rávenni a megszállott terüle­tek tisztviselőit, hogy tagadják meg az eskü letételét. A felesleges embereket tessék elbocsájtani, akiket azonban megtartanak, azoknak adjanak tisztes­séges fizetést. Vannak olyan tisztvise­lők, akiknek menekülniük kellett a nép dühe elől. Ezek iránt a tisztvise­lők iránt nem tudunk lelkesedni. (Zaj a jobboldalon.) Azok a jegyzők, akik a háború alatt a hadisegélyes asszo­nyokat legelni küldték..." Az elnök: Ne tessék ilyeneket állí­tani a jegyzői karról,­­bizonyítékok nélkül. (Nagy zaj.) Peyer Károly: Ezerszámra szolgál­hatok bizonyítékokkal. A felekezeti, békéről Nagy Emil is beszélt, de a túloldal meglehetősen hű­vösen fogadta beszédének ezt a részét Igaz ugyan, hogy a Magy. Táv. Iroda majd­ leadja a hírt a külföldnek olyan formában, hogy a magyar miniszter­­elnök a nemzetgyűlés nyílt ülésén je­lentette ki, hogy a felekezeti békének helyre kell állnia, a valóság azonban az, hogy a lényegben nem változott semmi. N­ol van a miniszterelnök úr kijelentése arról, hogy igyekszik a tanszabadságot _ és a tanulási szabad­ságot ■ biztosítani? Ez teljesen hiány­zik a miniszterelnök úr nyilatkozatából. A numerus claususról szóló gyászos törvényeket egytől-egyig ki kell kü­szöbölni. A külföldi kereskedők azt kérdezik, hogy lehet-e már Magyarországon utazni. (Zaj a jobboldalon.) Úgy kér­dezik ezt mint ahogyan mi valami­kor azt kérdeztük, hogy lehet-e Albá­niába utazni. ivultöllük Magyarin,-. szagról most is az a felfogás, hogy itt olyan állapotok vannak, mint Albá­niában. Ezekre a szavakra­ óriási vihar tör ki, Zsitvay Tibor magából kikelve kia­bálja: Rágalmazó. Farkas István: A Somogyi-gyilkos­ság meg van torolva? Klárik Ferenc: És Orgovány? Hegedűs György: Majd a nyugati zsidókhoz m­együnk kultúráért. Peyer azután részletesen beszél a zalaegerszegi internáló táborról, ahol még 700 internált van. Benárd Ágoston: Nagyon helyes, nagyon kevés. Peyer Károly: Először önt kellene oda küldeni. Internálási eljárás meg­indítása­­céljából őrizetbe vesznek embereket egyes szolgabírák csak azért, hogy ingyen dolgoztassanak a maguk számára. (Óriási nagy zaj az egész Házban.) .Ír elnök, mikor nagynehezen hely­reállítja a csendet, a" következőket mondja: m­i . — Nem engedhetem meg, hogy a tisztelt képviselő úr általánosságban, konkrét tények említése nélkül ilye­neket mondjon. Ezért a kifejezésért rendreutasítom. Peyer Károly: Génuában megkérdez­­­ék a miniszterelnök urat, hogy meg­vannak-e már a Dohány­ utcai merénylet tettesei. Klárik Ferenc: A Sorház­ utcában volt a bombaraktár. Peyer Károly: Tessék megnézni NS­gvelországot, amelyről azt állítják, hogy a szociáldemokraták erősen infi­­ciálták, ott nem éljeneznek a­ tettesek a Newwyork-kávéház sarkán és ha gyilkosságot követnek el, bár ha autó­ba vágják is magukat, utoléri őket a megtorlás. Nagy tapssal fogadták Peyer azt a kijelentését a jobboldalon is, hogy a szociáldemokraták kérni fogják a vi­lág munkásságát, hogy kormányaik­nál hassanak oda, hogy a magyar jó­vátételnek megfizetésétől tekintsenek el. Peyer azzal fejezte be beszédét,­ hogy ha ez a­ nemzetgyűlés is munkás-­ gyűlölő­­ lesz, mint az előbbi volt, ak­kor a szociáldemokraták szívesen ál-­­usszzak a hely­et másoknak. Rendezték a magánorvosok díjazását. A hivatalos lap holnapi száma közli a népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletét a magánorvoslás díjazásá­nak ideiglenes rendezéséről. A ma­gánorvoslás díjazása az 1876. XIV. t.-c. 48. szakasza értelmében kölcsö­nös megegyezéstől függ. Ha ilyen lét­re nem jött, peres esetekben szakér­tők meghallgatásával a bíróság álla­pítja meg a díjakat. Amennyiben az orvos rendelés és látogatás díját az országos gazdasági munkáspénztár fizeti, a díjazás mérve a következő: Az orvos lakásán adott tanácsért, vagy rendelésért nappal 15, éjjel 20 korona; a sérült lakásán tett látoga­tásért nappal 30, éjjel 40 korona jár. A sérült lakásán tett látogatásért, a­mennyiben az két kilométernél na­gyobb távolságnál történik, az orvos­nak az oda és vissza megtett út min­den kilométere után 4 korona távolsá­gi pótlékra is van igénye. A fuvart a munkaadónál tett látogatás esetében a munkaadó, egyébként sí község termé­szetben szolgáltatja. A rendelet kihir­detése napján lép életbe. . POLITIKAI HÍREK. A szociáldemokraták Kossuth Lajos programmját vallják. Az országos függetlenségi és 48-as párt vasárnap tanácskozást és párt­ebédet tartott. A lakoma során Bat­thyány Tivadar gróf mondott hosz­­szabb beszédet, amelyben élesen ki­kelt a legtimisták ellen. Vádolta őket, hogy megakadályozták azt a lehető­séget, hogy ha nem is jó, de törvény­be iktatott választójogot lehetett volna alkotni,­­ mint szélső radikális, nem merte mondani, hogy a választójogi rendelet törvénytelen. Mert ha annak nyilvánítja, akkor nem szabad be­menni a nemzetgyűlésbe. Fájdalmas érzéssel szólott azután arról, hogy a napokban miképpen fogadták a nem­zetgyűlésen a szociáldemokratákat, holott a deklarációjuk tulajdonképpen Kossuth Lajos programm­ja. Utána Farkasházy Zsigmond a kormány gazdasági politikáját bírálta, amely Ausztria sorsára juttatja az országot. Kamatozó pénztárjegyek az állami gabonavásárlásokra. Érdekes hír foglalkoztatta múlt hé­ten a pénzügyi tanácsot és a nagy­bankok úgynevezett vezérigazgatói ér­tekezletét. Balogh Brúnó földbirtokos, az Angol Magyar Bank igazgatósági tagja, tervezetet nyújtott át Jeleszky Jánosnak, a pénzügyi tanács elnöké­nek, amely lehetővé akarja tenni a küszöbön álló állami gabonavásárlás lebonyolítását a bankjegy kibocsátás sza­porítása nélkül. Ezt a célt úgy kívánja elérni, hogy a tíz nagy budapesti pénz­intézet együttesen, tehát egyetemleges szavatossággal bocsásson ki nagy­­cím­letű kamatozó pénzári jegyeket, ame­lyek 3,6 kamatot hoznának és előzetes felmondás nélkül bármely bank ál­tal beváltandók. A jegybank is bevál­taná ezeket a pénztárjegyeket, ame­lyeket fizetés fejében a Máv, az állam­­pénztárak, a dohány jövedék, az összes nagy vállalatok, uradalmak is elfogad­nának. Ily módon a kamatozó­­pénztár­jegyek egyúttal priizlich ch­esslé esz­­,válnának ■».

Next