Friss Ujság, 1922. október (27. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-07 / 228. szám
XXVII. évfolyam, 228. szám. Ára 4 korona POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI Arai Helyben házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra—i —. —. —. K 70.— Negyedévre—. _______ K 180.— Egyes szám Ura: SSÍSDíísj * tzi: FRISS ÚJSAC Budapest, 1922. október 7. Szombat SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatal! telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK IV., Honvéd u. 8. (Kálmán-u. sarok). — VII., Rákóczi-út 34. sz. (Telefoni József 118—20). — VI., Andrássy-út 6. szám —■ IV. Kecskeméti-utca 14. szám. Felfújt hazugság az egész Goldberger-botrány Kettős szerelmi dráma a Zichy Jenő-utcában Ismét kiélesedett az angol-török viszály Két mérleg. A kivitelünk az elmúlt két hónapban nagyobb volt, mint a behozatalunk. Ezt állapították meg a budapesti nagybankok intézői azon az értekezleten, melyen a pénzszűke és a kereskedelmi hitel kérdéseiről tanácskoztak. Megvalósult volna hát a közgazdászok és pénzügyi politikusok régi álma, testet öltött az a gyötrő vágyakozás, hogy a külkereskedelmi mérlegünk nyereséggel záródik. Ennek az álomnak megvalósulásától várta mindig a közgazdasági tudomány az ország pénzügyi helyzetének és valutáris viszonyainak a javulását. Valahányszor valaki a korona értékének leromlásáról panaszkodott, mindig azt a választ kapta, hogy a helyzeten csak az segíthet, ha a kivitelünk nagyobb lesz, mint a behozatalunk, ami más szavakkal annyit jelent, hogy a korona értéke akkor fog megjavulni, ha külföldről több pénzt hozunk be árukért, mint amennyit kiviszünk. Így szólott a közgazdászok és pénzügyi tekintélyek tudományos elmélete és az elméletben vakon hitt mindenki, ha nem is tudta, hogy miért kell az ilyen külkereskedelmi mérlegnek a bejósolt következményekkel járni. Most aztán előttünk áll a megvalósult álom, előttünk a nyereséggel záródó külkereskedelmi mérleg és a koronát Zürichben még mindig nem értékelik többre, mint két hónappal ezelőtt. A kenyeret se adják olcsóbban, a zsír meg éppenséggel nem akar tudomást szerezni a külkereskedelmi mérleg javulásáról, sőt az állam és főváros most drágítja megint a személyszállítási díjakat, levélilletékeket, most emelik újból a gáz, villany és villamos vasúti árakat. Az élet, az állam és a főváros tehát egy szemernyit sem igazodik a tudósok elméletéhez, sőt mintha kinevetné minden tanításaikat. Mert a valóság az, hogy amióta a kivitel megnövekedett, a drágaság ugyanolyan mértékben fokozódott. Mi haszna hát a dolgozó millióknak, hogy a kiviteli mérleg javult? A külkereskedelmi mérleg javult, de javult-e a dolgozók háztartási mérlege is. Tudunk-e valamit megtakarítani a keresetünkből, vagy tudjuk-e csak fedezni a rengeteggé nőtt kiadásokat? A családfők akárhogyan számítanak, az eredmény mindig az, hogy a kiadás több, mint a bevétel. A háztartási mérleg tehát deficittel záródik. Ezt a deficitet eladott holmikból pótolják, vagy nélkülözésekkel csökkentik. Milliók éheznek, vagy nélkülöznek és ezeknek igazán sovány vigasz, hogy javult az ország külkereskedelmi mérlege. Idők múltán megérezzük talán e javulás hatását, de ki tud évekig éhezni, ki tud évekig nélkülözni. Mire megnő a fű ... De ne folytassuk. A dal e nélkül is elég szomorú, akkor a kivitelre a tojás darabja nekik több mint 87 koronába kerül, holott Párisban a tojás darabjáért csak 85 koronát kapnak. Azonban miután a múlt esztendőben nagy tojáskészletet halmoztak fel, amelyre kiviteli engedélyt először nem kaptak, később pedig hosszú lejáratú kiviteli engedélyeket adott nekik a kormány, az exportőrök ma még mindig az olcsó 5—6 koronás áron összevásárolt tojás és a hosszú lejáratú, ez év végéig érvényes kiviteli engedélyek birtokában nyugodtan várhatják a tojás árának még magasabbra emelkedését és nyugodtan adhatnak a vidéken 40 koronát is a tojás darabjáért és tovább drágíthatják a tojást. Ezért áll nálunk a a tojás ára a világparitás felett. A főváros megint emeli a gáz és villany árát. Alig pár hete léptette életbe a főváros a gáz és villany árának emelését és máris újra emelni akarja ezt a tél elsőrendű közfogyasztási cikkét. Ugyanis a főváros gáz- és világítási üzemi bizottsága szerdán megint a gáz és villany, újabb megállapításával foglalkozik. Értesülésünk szerint a villany árát befdovatt önként három koronáról 5 koronára, a gáz árát köbméterenként 10 koronáról 20 koronára kívánják fölemelni. Az eszkimó és a grammofon. A hús- és zsirtvnnak a főváros is oka. Henteseknek adja el hízott sertéseit. — A hosszú lejáratú kiviteli engedélyek emelik nálunk a világparitás fölé a tojásárakat. Az állam — mint ismeretes — annak idején a fővárosnak egy félmilliárd koronát bocsátott rendelkezésére abból a célból, hogy a főváros lakosságát zsírral ellássa és az állandó drágulást ellensúlyozza. A főváros valójában nagymennyiségű sertést hizlal állítólag abból a célból, hogy a lakosság ellátását megkönnyítse. A fővárosi hizlaldásból a sertések egy része azonban — mint azt ma egy esti lap megírja, nem kerül közvetlenül a fogyasztóhoz, hanem azokat a főváros nyerészkedésre használja fel és henteseknek adja át. Akkor, amikor a főváros lakosságának a legnagyobb része jóformán éhezik, Wolfféknak van lelkük ilyen sefteléssel rövidíteni meg a közönséget. Reméljük és elvárjuk, hogy a kormány rá fog csapni ezekre a rehnbéhes kezekre és intézkedni fog, hogy a kormánytámogatás segítségével hizlalt fővárosi sertések ne a fővárosi spekuláció, hanem egyedül a fogyasztó közönség céljait szolgálják. A zsír ára ma 900 korona fölé emelkedett. A főváros zsirakciója, mely a 40 dekás zsiradaggal csupán egyharmadrészben fedezi a szükségleteit a fogyasztónak, nem bizonyult alkalmasnak az árak szabályozására és veszedelmesen közeledünk az ezer koronán felüli zsirárak felé. A hentesek a termelőket okolják a zsírdrágaságért és ebben igazuk is van, azonban a főváros is hibás abban, hogy a sertéshús és zsír ára ilyen rettenetes magasságra szökött fel, mert a főváros hizlaldáiból a sertések egy része nem közvetlenül a fogyasztás céljaira, hanem élő kilogrammonkénti 450—500 K-ás árban a hentesekhez kerül. Ha a főváros ily módon drágítja a sertéshús és zsír árát, akkor igazán szóba se jöhet az a hatás, amit az olcsó zsirakciótól eleinte elvártak Miért drágítják a tojást a kivitelre vásárlók? A tojáskereskedők érdekes számadásokkal bizonyítják azt az anarchiát, ami a tojáskivitel terén uralkodik. Az exportőrök ugyanis a számítások szerint — miután minden kivitt 110 tojás után 150 tojást kötelesek a fővárosnak leadni — a külföldi árak figyelembevétele mellett fötétlenül ráfizetnek a kivitre, mert ha számításba vesszük, hogy 40 koronás áron vásárolják a vidéken kivitelre a tojást, s a vásárolt mennyiségnek több mint felét 5 és fél 1 koronás áron adják át a fővárosnak. Katolikus nagygyűlés — politika nélkül. Nagyszerű lesz az eucharisztikus körmenet. Vasárnap tartják meg a katolikusok országos nagygyűlésüket, amely nagyobbszabásúnak ígérkezik. Részvételre már igen sokan jelentkeztek, főként Budapestről és Budapest környékéről, mert a vasúti utazás úgy megdrágult, hogy bár a résztvevők féláru jegyet kapnak , a távolabbi vidékek népe nem igen jöhet fel nagyobb csoportokban. Budapest és környéke azonban mégis olyan tömegeket fog adni, hogy ez a nagygyűlés arányaiban előreláthatólag felülmúlja a régieket. Nagy gondot okoz a rendezőségnek, hogyan helyezze el a vendégeket. A jelentkezőket lehetőleg szemináriumban, intézetekben, rendházakban helyezik el és sokan fognak budapesti magánembereknél is szállást kapni. A vasárnap reggel tartandó eucharisztikus körmenetben részt vesz a kormányzónő, József, József Ferenc főhercegek, Izabella, Auguszta, Zsófia főhercegnők és résztvesznek a kormány katolikus tagjai is Klebelsberg Kunó gróf vezetésével. A keresztény pártok nagy súlyt helyeznek arra, hogy katolikus tagjaik szinte kivétel nélkül jelen legyenek a körmenetben. Az országház előtti téren a misét Csernoch János hercegprímás fogja szolgáltatni. Vasárnap és hétfőn lesznek a Vigadóban a nyilvános ülések, amelyeken Zichy János gróf elnököl. Hogy kidomborítsák az idegennyelvű mai gyar katolikusok idetartozandóságát, külön ülést fognak tartani a tótok és a németek is, ez utóbbiaknál Rott Nándor veszprémi püspök elnököl. Nagy viták előzték azt meg, hogy kik legyenek a nyilvános gyűlés szónokai, végül abban állapodtak meg, hogy a vasárnapi ülés vezérszónoka Prohászka Ottokár legyen, hétfőn pedig felszólal Wolff Károly is. Szigorú megállapodás, hogy a gyűléseken nemcsak egy szó nem fog a politikáról esni, de még csak célzások sem fognak erre történni, tisztán egy-