Friss Ujság, 1926. szeptember (31. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-23 / 215. szám

4 IfililCiSh­illi a Etáméi MU sercíi üs Isiilí Sölferlöföp Hindenburg vezértábornagy, német köz­­társasági elnök személyesen irányítja a német hadsereg őszi nagygyakorlatát. Képünk vezérkarával mutatja be a biro­dalmi elnököt, amint a csapatok hadmoz­dulatait kíséri figyelemmel. *♦♦♦« ■. •:« *♦ » »»*o« «»«»»««« ««c­f. — 3000 koronás átszálló­jegy legyen érvényes a fogaskerekű vasútra. A sváb­hegyi fogaskerekű vasutat hivatalosan október elsején a főváros veszi át és a további vezetést a Beszkártra ruházta. A Beszkár igazgatósága tervezetében a fő­­súlyt ezidőszerint a forgalom sűrítésére kívánta helyezni és ezért modern sin­­autóbuszok forgalombahelyezését hatá­rozta el. Az új ütemterv szerint a sin­­utóbuszforgalmat 15, illetve 25 percenként induló járatokkal bonyolítanák le. A Beszkár felterjesztésére most érkezett le a kereskedelmi minisztérium válasza.. A kereskedelmi minisztérium nem tartja Melegítő megoldásnak a sínautóbuszjá­ratok beállítását, mert azok nem alkal­masak arra, hogy nagyobb tömegen­et , olcsó pénzen a Svábhegyre szállítsanak. A kereskedelmi minisztérium azt ajánlja a Beszkár figyelmébe, hogy a fogaske­rekű vasutat illessze bele a villamosvas­­utak egységes menetrendjébe, úgy hogy a 3000 koronás átszálló villamosjegy ér­vényes legyen a­ város bármely részéből a fogaskerekű vasútra is. Ehhez a szo­ciális javaslathoz teljes mértékben csat­lakozunk, mert így lehető lenne az, hogy a szegény nép is élvezze a Svábhegy szépségeit. — Külön jelzésű közlekedési rendőrök a pesti uccákon. A főkapitány, mint már régebben jelentettük, közlekedési rend­őrosztagot állított fel, most elrendelte, hogy a kiválogatott rendőrök­ megkü­lönböztetésül a bal karjukon tizenöt cen­timéter széles, fehér vászonkarszalagot viseljenek, melyen kék posztóból készült nyomtatott K-betű van. Egyelőre tizen­négy helyre állítják fel a közlekedési rendőrt. Egy-egy rendőr kerül a Szecs­­keméti-utca és Kálvin-tér torkolásáh­oz, a Baross-utca és Kálvin-tér torkolásá­hoz, a Népszikház-utca és József-körút keresztezéséhez, a Rákóczi-út és Nagy­körút keresztezéséhez, a pesti Margit­­hídfőh­öz, a budai Lánchídfőhöz, a Ber­lini-térre, a Kigyó-tér és Váci-ucca tor­­kolásához, a Kristóf-térre, az Üllői-út és Nagykörút keresztezéséhez, az And­­rássy-út és Nagykörút keresztezéséhez, a Ferenc József-híd pesti hídfőjéhez, a Gróf Tisza István-utca körúti betorko­­lásához, valamint Ferenc József-híd bu­dai hídfőjéhez. Az őrszemek száma azon­ban rövidesen megszaporodik és remél­hető, hogy a közlekedési rendőrség fel­állításával sikerül majd rendet terem­teni a budapesti uccákon. FRISS ÚJSÁG 1926 szeptember 23. Royal fipollo • Corso — Bálint Zsigmond építészt szabad­lábra helyezték. A kispesti nagy építési katasztrófa ügyében bekövetkezett le­tartóztatásban levő terheltek közül Bá­lint Zsigmond vezérigazgató érdekében védője beadványt intézett a pestvidéki törvényszék vádtanácsához, hogy a nyo­mozás eddigi adataira való tekintettel védencét biztosítéki összeg letétele mel­lett helyezzék szabadlábra. Bejelentette a védő, hogy a Bálint-féle nagy építő részvénytársaságnak ez időszerint is szá­mos építési munkálata folyik és az a veszély fenyeget, hogy az építkezéseket sorra be kell szüntetni. Csatolta a sza­badlábra helyezési kérelemhez Újpest vá­ros hatósági bizonyítványát, amely eze­ket az adatokat mind igazolta, de mellé­kelte azt a külön kére­lmet is, amelyet sok száz polgár írt alá, és egy beadványt, amelyet az építési szerencsétlenségnél el­haltak hozzátartozói írtak alá, akik a maguk részéről is kívánták Bálint Zsig­mond vezérigazgató szabadlábra helyezé­­sét annál is inkább, mert az ő fogsága a sértettek kártérítési igényének kiegyenlí­tését csak hátráltatja. A pestvidéki tör­vényszék vádtanácsa zárt ülésben fog­lalkozott e kérelemmel és úgy döntött, hogy elrendelte Bálint Zsigmond vezér­­igazgatónak kettőszázmillió korona biz­tosítéki, összeg letétele esetén a szabad­lábra helyezését. A kétszázmillió koronás óvadékot a védő már letétbe helyezte, úgy hogy Bálint Zsigmond már ki is szabadult a fogházból.­­ Magas forgalmi adót rónak ki a postán érkezett áruk után. A kereskedők sürgős intézkedésre szólították fel a pénzügyminisztert, mert a 70-es számú postahivatalnál működő vámkirendelt­ségnél legújabban túl magas forgalmi adót rónak ki a postán érkezett áruk után. Eddig a forgalmi adó lerovása a csomagokhoz mellékelt, vagy külön le­vélben érkezett számlák alapján történt, most azonban a küldött áruk értékét becslés alapján állapítják meg, még­pe­dig oly nagy árban, hogy két-három százalékkal is több forgalmi adót kell üzetni a törvényes két százaléknál. Ez ellen tiltakoznak a kereskedők és ké­rik a miniszter sürgős közbelépését. — A vasúti munkások végkielégítése. Fontos ítéletet hozott a budapesti tör­vényszék a B-listára, helyezett volt déli vasúti munkások ügyében. A törvény úgy rendelkezik, hogy akiket B-listára helyeztek, ha rendszeres évi fizetésük van, nyolc hónapra szabaságozni kell, a többieket pedig h­at hónapra. A szabad­­ságidő leteltével azután megkapják a végkielégítésüket, amit előbb is föl le­hetett venni, ezzel azonban le kellett mondaniok a szabadságjogukról. A vas­úti állandó munkásokra vonatkozólag úgy intézkedtek, hogy ezeknek nem jár fize­tett szabadság, úgy, hogy sem a­ Máv­­nál, sem a Déli Vasútnál nem is szabad­ságolták ezeket, hanem nyomban elbo­csátották őket. A munkások ezt a rendel­kezést sérelmesnek találták és pert in­dítottak a Máv és a Déli Vasút ellen. Annak idején a munkások meg is nyer­ték a pert, mert a tábla jogerősen kimon­dotta, hogy a kereskedelmi­ miniszternek ez a rendelkezése ellenkezik a törvény­­nyel és a B-listára helyezett vasúti mun­­kásoknak is joguk van a szabadságidőre. Voltak azonban sokan a vasúti munká­sok közül olyanok, akik a kényszer­­helyzetben önként felvették a végkielé­gítésüket és így ezeknek a törvény ren­delkezése szerint sem járt már kártérí­tés. Az érdekelt munkások azonban nem nyugodtak ebbe bele és arra való hivat­kozással, hogy kényszerhelyzetben vol­tak, újabb pert indítottak a Déli Vasút ellen. A munkaügyi bíróság kimondta, hogy ezek a munkások kényszerhelyzet­ben vették fel a­ végkielégítésüket ön­ként, mert a vasút, a miniszter rendele­tére való hivatkozással arra az állás­pontra helyezkedett, hogy amúgy sem szabadságolja őket. Ez az ítélet most jogerőssé vált és igy sok déli vasúti munkás kapja meg a neki jogosan járó illetményeit. — A budapest—wieni személyhajójára­­tok megszüntetése. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt igazga­tósága közhírré teszi, hogy a budapest­­wieni személyhajójáratokat az alacsony vízállásra és az előrehaladott évadra való tekintettel, a folyó évben akként szünteti meg, hogy az utolsó menet Bu­dapestről Wienbe szeptember 27-én, Wienből Budapestre pedig szeptember 30-án lesz. A Gönyü-Győr közötti csatla­kozó hajójáratok szeptember 30-án szin­tén megszűnnek. A gyorsárufelvétel a budapest-wieni irányban szeptember hó 27-én a Wienből lefelé irányuló forga­lomban szeptember 20-én megszűnik. — Agyonlőtte magát az égő ruhás­­szekrényben. Kis Alajos somfaival keres­kedő négy évvel ezelőtt tért haza Ame­rikából s megtakarított pénzén a köz­ségben péküzletet rendezett be magának. Az utóbbi időben egyre jobban kínozta a köszvény és ezért már többizben köve­tett el öngyilkosságot, amelyet azonban minden alkalommal megakadályoztak. A napokban aztán, mikor egyedül ma­radt a lakásban, magára zárta az egyik ruhaszekrény ajtaját, azt petróleummal leöntve, meggyújtotta, majd az égő szekrényben golyót röpített agyába. Mi­kor a szomszédok észrevették a fantasz­tikus elgondolású öngyilkosságot, már csak a megszenesedett holttestet találták meg.­­ Leesett a negyedik emeletről, de a harmadikon fennakadt. Ma reggel a Buda­­foki­ út 19. szám alatti építkezésnél a IV. emeletről lezuhant Bognár György 34 éves kőműves. A III. emeletnél meg­akadt és csak üggyel-bajjal sikerült őt kellemetlen helyzetéből kiszabadítani. Bognár súlyos belső sérüléseket, szenve­dett. A kihívott mentők az Új Szent János-kórházba vitték. A STAR FILMGYÁR RT. sajnálattal értesíti a közönséget, hogy a „JÁKOB FIAI“ című fil­­met a KAMARA mozgóban nem áll módjában pro­longálni , azonban a fő­város különböző pont­­jain csütörtöktől kezdve az alant felso­­rolt mozgószínházak­­ban kerül a „JÁKOB FIAI,, bemutatásra: Ott,ELIT, UHU Astor, Eldorádé, Nép­­otthon, Túrán, Gdeon, Vesta és Fővárosi natu­­mozgó Beretyes Pasztilla a legmakacsabb felfújást is elmulasztja! ..........­ —— I­MA ELŐSZÖR­­ A HAZUGSÁG VÁRA Legenda az apaszívről 7 felvonásban. SELMA LAGERLÖF „A császár" című világhírű regényéből filmre rendezte: VICTOR SEASTROM. Főszereplők: LON CHANEY, NORMA SHEARER SZERELEM BÍBORBAN ELLINOR GLYN legszebb regénye fil­men. Főszereplők: ELEANOR BOARD­­MAN, CONRAD NAGEL Ismerik már — Honnan tudja az anyád, hogy a fe­leségem nincs itthon! — Mert látta, hogy a bácsi maga vágja a fát. — A sashalmi delejes asszonynak sok a pénze és villát vásárolt. Wunderlich Rétemé, aki Sashalom egyik fakerítéses házikójában lakott eddig férjével, mióta országos bérre tett szert, sok pénzt keresett. A nyáron társult egy or­vossal, vele együtt rendelőintézetet nyi­tott a Sziv­uccában, annyi pénzt kere­sett, hogy most 125 millióért megvett egy villát Sashalmon, melyet 150 millió költséggel átalakíttatott. Csak estétől reggelig tölti idejét férjével, mert min­den nap reggel bejön Budapestre, hogy itt fogadja a betegeket. Külön autót is tart magának, mert jól megy üzlete, se vonatra, se bérkocsira, se vicinálisra, se villamosra nem száll, hanem saját gépkocsiján közlekedik Sashalomról Bu­dapestre és vissza. — A kétszeres gyilkos vőlegény halá­los ítéletét jóváhagyta a Tábla. A fiatal Busái János nem töltötte még be 20-i k életévét, amikor szerelmes lett Szaszka Erzsébet kunszentmártoni lányba. A szülők ellenezték a házasságot, mert nem volt pénz. A fia orra megfojtott egy 72 esztendős öregasszonyt és annak unokáját, egy fiatal leányt, majd kifosz­totta lakásukat és a pénzből cigányban­dát rendelt az esküvőhöz, azonkívül pe­dig az asztalosnak adott előleget búto­rokra. Ám az esküvő előtt való napon letartóztatták, mert a nyomozás kiderí­tette a bűntényt. A szolnoki törvény­szék kötél általi halálra ítélte. A mai táblai tárgyaláson a vádlott cinikusan viselkedett, hanyag nemtörődömséggel válaszolt a kérdésekre, úgy, hogy a Tábla nem talált mentő körülményeket és ezért — mint Kállay tanácselnök az indokolásában elmondotta — teljes lel­ki nyugalommal hagyták helyben a halá­los ítéletet, ami után a bíróság azonnal kegyelmi tanáccsá alakult át. — Felakasztotta magát, de még idejé­ben levágták a kötélről. Keszl József 41 éves kocsifényező a Damjanich-utca 2. szám alatt levő lakásán felakasztotta magát, de felesége még idejében észre­vette és levágta. A Szent István-kór­­házba vitték. Bogai Ilpollo•Corso — Az egyik gyermek megégett, a má­sikat megmentette a kutya. Szolnokról írják: Csabai Istvánná, bögrem­ajori as­­­­szony, piacra ment, lakásában hagyta A bölcsőjében fekvő kislányát és mellette hétéves kislányát is, akit kioktatott, hogy a lakást zárja magára és ne bo­csásson be senkit oda. A lakásban is­meretlen okból tűz ütött le, amit nem vett észre senki. Délelőtt tizenegy óra lehetett, amikor hazatért a piacról az asszony. Még akkor is csak a lakás bel­seje égett. Aliig nyitotta ki a hőnyiman­tót, észrevette, hogy a belső szobában tű­z van, be akart rohanni, de megbotlott valamiben. Rémülten vette észre, hogy pólyás gyermeke a földön fekszik és mellette a házikutya nyalogatja nyugod­tan kis alvó gyermeke arcát. A­­ belső szobában hétéves kisleánya ekkor már teljesen összeégve feküdt a feldöntött bölcső mellett. Úgy látszik, a kislány az utolsó percben menekülni akart, ki akarta vinni a kisgyermeket a konyhába, de az égési fájdalmak megakadályoz­ták szándékának keresztülvitelében. A földre eső kis csecsemőt azután — ösz­tönétől vezetve — a kutya kihúzta a konyhába. Az anya a kiállott izgalmak hatása alatt súlyos beteg lett és kór­házba kellet szállítani.­­ Windischgraetz és Nádosy fogvatar­­tását rendelte el a Kúria. A magyar ki­rályi Kúria elsőszámú büntetőtanácsa, ma foglalkozott azokkal a felfolyamodá­­sokkal, amelyeket a védők Windisch­­­graetz herceg és Nádosy Imre szabad­­lábra helyezése érdekében adtak be, a királyi Ítélőtábla elutasító végzése el­len. A Kúria zárt ülésben akképpen dön­tött, hogy mind a két felfolyamodást elutasította, s ezzel elrendelte a frank­­hamisítási per e két elsőrendű vádlott­jának a további vizsgálati fogságát. Foglalkozott a Kúria főtanácsa Windiech­­graetz herceg házi őrizeti bevételére vo­natkozó kérelemmel is, amelyet, mint ismeretes, a királyi ítélőtábla elutasított. A tábla döntése ellen beadott felfolya­modást a Kúria ugyancsak elutasította, úgy hogy a herceg házi őrizetbe való helyezése elmarad. — Farkósbottal fejbe verte a gazdáját a gulyás. Kaposvárról jelentik: Sárközy Dénes nagyibajomi földbirtokos a napok­ban bizonyos szabálytalanságok miatt felelősségre vonta gulyását, Kardos Fe­rencet, aki az indulat hevében másfél­­méter hosszú furkósbotjával olyan ütést m­ért a földbirtokos fejére, hogy ez esz­méletlenül esett össze. Ugyanez a sors érte a gazdája segítségére siető Farkas István vadászt, mire a gulyás társaival együtt magára hagyva a jószágot, az er­dőbe vette magát, ahol betyáréletet kezd­tek. A csendőrség napoki­g tartó üldözé­s után fogta csak el őket és megvasalva kísérte l­e a társaságot a kaposvári tör­­vényszék fogházába.

Next