Friss Ujság, 1926. november (31. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-09 / 254. szám
közeli választások szele fújdogál, s a politikai aréna kis- és nagymatadorjai izgalommal számlálgatják a lejáró mandátumok napját. Pedig azzal valamennyien tisztában vagyunk, hogy a vesztett háború után ránkszakadt forradalmak felszámolására született nemzetgyűlés még akkor sem lehetne örökéletű, ha ez a szükségből született ideiglenes törvényhozó testület okulva a múltakon, példaszerűen teljesítette volna kötelességét. Mihelyt a felsőházi javaslat a nemzetgyűlés elé került, az egész gyülekezet napjai meg voltak számlálva. Tudjuk és az egész ország közvéleményének akaratából született a terv, hogy mihelyt tető alá kerül a felsőházi javaslat, áttérünk az alkotmányunk eredeti formájához, a kétkamarás rendszerhez.Az bizonyos, hogy az ország polgári közvéleménye egy általános választási rendszerre épített, sokkal demokratikusabb felsőházról álmodott, mint amilyet az új törvény hoz. De ha már a mai összetételű nemzetgyűlés csak ilyen felsőházat tudott csinálni, itt az ideje és rendje, hogy a nemzet megkérdeztessék: tovább akarja-e folytatni a két nemzetgyűlés politikáját, vagy pedig friss, új lendülettel olyan embereket küld az új országgyűlésbe, akik többet törődnek a nép bajával és szociális követelményeivel, mint a most búcsúzkodó nemzetgyűlés sok égető kérdést megoldatlanul hagyó politikusai. Mi tudjuk, hogy az ország választóközönségének kiforrott véleménye van a múltról, a meddő szócsatákban elfecsérelt hét esztendőről. Reméljük, hogy a közeli választásokon megtalálja a módját annak, hogy a nép bajainak orvoslására hozzáértő, komoly munkára és egészséges törvényalkotásra hivatott férfiakat küld az új országgyűlésbe. Emelkedettebb lelkű, több demokratikus érzéssel átitatott népképviselőket szeretnénk látni a magyar törvényhozás új alsóházában. Embereket, akik tudatában vannak, hogy az ország nagy reformkorszaka most kezdődik. Most dől el a most megválasztandó törvényhozókon, hogy az eltakarított romok helyén hogyan épül fel az uj Magyarország. Ehhez a nép bajait és szenvedéseit jól ismerő férfiakra van szükség. Ilyeneket kell magunk közül válogatni s a népakarat választottjai elé nem lehet és nem szabad korlátokat emelni a hatalomnak. XV...~v IMtaaf axdmUMtk: Q oldal y XXXI. évfolyam, 254. szám. Ára 800 korona Budapest, 1926 novéftstrcF^T) kedd POLITIKAI NAPILAP «■ —fc, jffl Sk A szerkesztős^, .ga^atosAg — HP §fil Ssnm mm mnm Budapest,tv.,gerlóczy-utcan.sz. ELŐFIZETÉSI Ara, pM--, BH JHS 11&8®. ^ a*" SH rM ISA; HB«BHM * S«rkMit5.«i telefon 137-51» «t. 10 órától u ’ . . . .. . 4 |$fi l!* töl 5—68. — Igazgatósa*! telefon 137—51. — Helyi*» házhoz hordva, inddcen poétái aak- BkJ HgO 9|S Kiadóhivatali telefon 38—58. U&I AflBls Egyes szál ára: “tli | lllw w Megkondul a lélekharang a t. Ház felett Leleplezték a Népszínház-utcai dzsungelt Halálra taposolt a megvadult ló egy embert Ma délelőtt 1 óraikor nagy riadalmat okozott a Ferenc József-híd budai hídfőjétől kezdve, végig a Vámház-körúton, egész a Múzeum körútig, egy megvadult ló, amely a kordélyt magával ragadva, száguldott végig az úttesten. A nyomozás megállapította, hogy a Ferenc Józsefhíd budai hídfőjénél kubikus munkákat végeztek Sajgó Mihály vállalkozó fuva-los kordéival. Az egyik ilyen bordélyra a kocsis, Kertész Jenő, homokot rakott. Munka közben a tó valamitől megriadt és eszeveszett vágtatással rohant végig a hídon. Hiába futott, utána a gazdája, rendőrök sem tudták megfékezni. A Vámház körút 4. számú háznál Zana József sashalmi, lakos az úttesten akart áthaladni, ő volt az, akit a megvadult jó eltiport. Arna koponyelapi törést szenvedett és haldokolva vitték a Telepiuccai kórházba. A Múzeum-uccánál Polgár II. József rendőrőrszom fékezte meg a lovat. Ezután négy ember segítségével a lovat megkötözték és, a gyepmester kocsiján, elszállították. Képünk, azt a jelenetet ábrázolja, amint a megvadult lavinát halálra tapossa. _ befejezték a felsőházi javaslat általános vitáját teli törlőit ma a nemzeti külésen? A Ház mai ülésén folytatták és be is fejezték a felsőházi javaslat átalános vitáját. Az első felszólaló Hébert Ede volt, aki Bethlen beszédével szállt vitába, azután a választójogról beszélt. A népköztársaság híve. Követeli, hogy terrormentes választójog alapján döntsön a nemzet az államforma kérdésében. Ezt megelőzőleg adják, meg az összes pártoknak a szabad propaganda jogát. A civilizált világ tiltakozik az ellen, hogy az állam a gazdasági harcokban mindig a tőke mellé álljon. Ez a nemzetgyűlés nemképviseli a nép akaratát, mert a többséget terror hozta össze. Ez a nemzetgyűlés ellenforradalmi nemzetgyűlés. A nemzet többsége nem óhajtja ezt a javaslatot s ezért nem fogadja el. Rupert Rezső: Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, ez a magyar nép temetője lesz. Ez a törvény sem nem szükséges, sem nem célszerű, sem , nem időszerű. Bethlen úgy magyarázza a törvényeket, ahogy a gusztusának megfelel. A mai rendszernek tehát nincs erkölcsi alapja. ■•Rupert Rezső: A mai választási rendszer: népszavazás és terror. A választás nyúlvadászat lesz, amint Száss József mondotta tegnap Enyingen. Jön a csendőr, szolgabíró, letartóztatás, ezt tapasztaltuk a legutóbbi választáskor is. Az lesz Magyarország megmentője, aki majd megmondja a népnek, hogy ne legyen gyáva és ne legyen pokróca a hatalomnak, hanem tudjon parancsolni , és tudjon akarni. Ezután a budapesti törvényszék új elnökének, Töreki Gézának a beszédével foglalkozott és megállapította, hogy bírói székből nem hangozhat el olyan kijelentés, amely egy hadvezér szájába illik. — A kormány — folytatta behoz a felsőházba két meghendükeppelt rabbit,ezekkel akarja képviseltetni a demokráciát. (Harsogó derültség.) Szünet után RupertRezső folytatta beszédét és azt fejtegette, hogy a javaslat egy hatalmi csoport törvénye lesz. Lendvai-Lchner István a Háztanácslkozóképességének megállapítását, kéri, mire újabb szünetet kellett elrendelni. Lendvai azt magyarázza, hogy a jogfolytonosság, amelyről annyitbeszélnek, nem fontos. A javaslatot helyesli. Határozati javaslatban követelik’ a munka szabadságának biztosítását. Zsitvay elnök bezárja az általános vitát. A konzervatív demokratizmus Pesthy Pál igazságügyi miniszter kifejti, hogy a javaslat a konzervatív demokratizmust szolgálja. . A Szegediről Siófokon át Budapestre vezető út a nemzet javát szolgálja. Ez a javaslat nemzeti érdeket szolgál, mint a kormány minden javaslata. Ma a munkásság eljutott oda, hogymegkeresett pénze értékek képvisel.