Friss Ujság, 1932. november (37. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-03 / 246. szám

1932 november 3. csütörtök FRISS ÚJSÁG Göncs Mussellnihez utazik ! Az olasz miniszterelnök válasza lord Slothernierenek Gömbös Gyula miniszterelnök valószínűleg már november köze­p­én Rómába utazik és látogatást tesz Mussolini olasz miniszterel­nöknél. A látogatás hírét az olasz lapok azzal köztik, hogy majd az olasz külügyminisztérium állam­titkára fogja Budapesten vissza­adni az udvariassági látogatást. Mussolini meleghangú távirat­ban köszönte meg lord Rotherme­­re üdvözlő sürgönyét a fasizmus forradalmának évfordulója alkal­mából. A táviratban kijelenti az olasz miniszterelnök, hogy az üd­vözlés különösen azért esett neki jól, mert olyan férfitől jött, aki min­dig Európa igazságos békéjének m­egvalósítására törekedett. Költözködik Budapest Amikor a fuvarost is meg­takarítják Elindult a város. Alig akad no­vember első napjaiban olyan ház, mely előtt ne vesztegelne bútor­­szállító kocsi. Elindultak a búto­rok sok pesti lakásból olcsóbb haj­lék felé. Ünnepre esett elseje és így már október 31-én elkezdődött a hurcolkodás. Másodikén már egymást követték az utcákban a bútorszállító kocsik, ritkán látott forgalom támadt, Budapest mene­kül a drága házbér elől. Az augusztusi negyedhez viszo­nyítva, tetemesen megnövekedett a költözködések száma. A legtöbb esetben öt-hatszobás lakásokból szállítják a bútorokat — igen gyakran — egy, két szobába és a fölöslegessé vált holmit a csa­lád sokszor elkótyavetyéli, de az is előfordul, hogy dobra kerül. A költözködések arányához viszo­nyítva, eltekintve a bútorszállító vállalatoktól, a fuvarosoknak nem szaporodott meg a keresete a kellő mértékben. A kipárnázott bútor­szállító kocsik a sokszobás laká­sok bútorait viszik az uj­jlakásba, a költözködő kisemberek holmiját a nyitott stráfkocsik viszik, illet­ve sokszor csak vinnék. Tíz közül öt esetben maga hurcolkodik a szegényember. Tanúi voltunk en­nek az egyik hernáduccai ház ka­puja előtt, amint egy cipészmes­ter és népes családja éppen hordta lefelé bútorait első emeleti szoba­­konyhás lakásából. Megkérdeztük a cipészmestert, hogy miért köl­tözködik­? — Egyre kevesebb a munkám — mondta — nem fizethetek 600 pen­gőt egy évben a házbérért -- pin­celakásba megyünk, azt még ta­lán kibírom. A felesége az egyik széken ülve vigyázott a lehordott rozzant bú­torokra, a cipészmester meg föl­ment a lakásba és kisvártatva új­ra lent volt hat gyermekével, akik mint az orgonasípok, jöttek ki egymásután a kapu alól és ap­jukkal együtt letették a sokféle holmit a gyalogjáróra. Mikor már mindenük lent volt, a cipészmes­ter elment a közeli asztalosmű­­helybe a két pengőért bérelt kézi­kocsiért. Amint a családfő meg­érkezett a kocsival, a család ap­­raja-nagyja munkához látott és a bútorszállító alkalmatosság egy­kettőre útrakészen állt. A cipész­mester a legidősebb fiával a kor­mányrúdhoz állt, a többi gyerek meg hátul tolja majd és vigyáz­nak, hogy útközben le ne essen valami. Az aszony megvizsgálta, hogy szilárdan van-e minden, majd megadta a jelszót az indu­lásra. „Hó­ rukk!“ — kiáltotta a népes család és a kocsi elindult — Nincs nekünk pénzünk fuva­rosra — mondta az asszony — négy-öt fordulóval elintézi a hur­­colkodást az uram a gyerekekkel. Tessék csak jól körülnézni a „csi­­kágóban", sokan hurcolkodnak ilyenképpen errefelé. Itt a novemberi negyed, szoba­­konyhás lakásból, palotából egy­aránt elindulnak a bútorok; el­árulja Budapest, hogy mennyivel lett újra szegényebb augusztustól novemberig . . . Országos részvét mellett temették el Gaál Gasztont A balatonboglári családi sírboltban helyezték örök nyugalomra Vasárnap délelőtt mintegy 4000 főnyi gyászoló közönség jelenlété­ben temették el Balatonbogláron Gaál Gasztont, a politikai élet nagy halottját. A kormány részé­ről Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter és Darányi állam­titkár jelentek meg. Ott volt Al­brecht királyi herceg­­is. A kép­viselőházat Almássy László elnök és Putnoky Móric háznagy képvi­selték. Az elhunytat a balatonbog­lári templomban ravatalozták fel. A beszentelási szertartást Rott Nándor veszprémi püspök végezte. Azután a koporsót a templom előtti térre vitték, ahol Stephaits Pál alispán, Eckhardt Tibor, Sü­megi Vilmos és Novák Elek lel­kész mondottak búcsúbeszédet. Az­után a független kisgazdapárt képviselő tagjai vállukra emelték az érckoporsót és az uccán át a temetőbe vitték, ahol a családi sírboltba helyezték örök nyuga­lomra. .Viszik a koporsót. -- ... " iinmiffTMiÉaro.hflgtfWi'.WiWr ................................... ............... Revolveres merénylet üllőn: két halott, egy haldokló Gyilkolt az indulat Kiskunfélegyházán — Baltás merénylet Magyaralmáson A hétfőre virradó éjjel az egyik üllői kocsmában Munper József ve­­csési gazdálkodó italozás közben összeveszett Vasadi János 21 éves üllői földműunk­ással. A veszekedésből verekedés lett, amelynek hevében Munper előrántotta revolverét és rá­lőtt Vasadira. Vasadit súlyos álla­potban a Bakay-klinikára szállítot­ták. Munper, aki a lövöldözés után elm­enekü­lt, később visszatért a kocs­mába és szó nélkül lelőtte az ott ülő Zubor Gyulát, aki szörnyethalt. Mun­­per ezután önmagát lőtte agyon. Kiskunfélegyházán Németh­ László 38 éves lakos bicskával agyonszúrta a 40 éves Endre Jánost. Endre már a kocsmában elkezdte a civódást Némedivel. Amikor hazafelé tartot­tak, először Endre támadott, mire Némedi előrántotta bicskáját, karon­­szúrta ellenfelét és átvágta az ereket Endre a verekedés színhelyén elvér­zett és reggel holtan találták meg az uccán. Némedi önként jelentkezett a rendőrségen. Schlett Márton és Bata András magyaralmási lakosok összevereked­tek. Bata András fejszét ragadott és Schlettet fejbefujtotta. Sérülése na­gyon súlyos, Batát feljelentették a székesfehérvári ügyészséghez. Lenyomják a munkabéreket a szénbányák A bányavállalatok a munkásokra hárítják át többszörösen a kényszerű szénárengedményeiket. Törvényes védelmet sürgetnek a bányászok­­ A kereskedelmi miniszter erélyes rendelkezése felrobbantotta a szén­­kartelt, amely azonban egy pilla­natra sem feledkezik meg arról, hogy az ellenük támadt felháboro­dást napirenden tartsa. A kor­mánynak az az intézkedése, amely a szénárakat lefelé szorította, a legtöbb bányavállalatot arra indí­tott, hogy kényszerű szénárenged­ményeiket többszörösen a munká­sok bérén vasalják be maguknak. Erről panaszkodott a keresztény­­szocialista Bánya- és Kohómunká­sok Szövetségének küldöttgyűlése, amelyen a tatai, esztergomi, pécsi, salgótarjáni és több más bányák munkásai vettek részt. Schlang Hermán (Pécs­bánya), Elles Ágos­ton (Tatabánya), Marosán László (Kisgyón), Vanzsura Antal (Salgó­tarján) adták elő a bányászok sú­lyos és megszívlelendő panaszait. Majd Kohály János határozati ja­vaslatot terjesztett elő­ Ebben meg­állapítják a munkások, hogy a szénárak minimális leszállítását a bányák a munkabérek letö­résére használják fel és ezt ugyanakkor teszik, amikor a bányamunkásság teljesítése a termelés terén jelentékenyen emel­kedett. A számárak leszorítása óta 1—2 pengővel leszállították a széntermelő bányamunkások napi keresetét. Van üzem, ahol a vájár napibére 2—3 pengő között mozog. Még job­ban csökkent a bányászsegédmun­­kások kereste. A bányászgyűlés végül a következőket mondotta ki: — Nélkülözhetetlen a kormány olyan intézkedése, mely a munkás­ságnak és hozzátartozóinak létét biztosító béreket olyképpen rende­zi, hogy a bérek alakulása ne a munkaadó vállalat kénye-kedvétől és önkényes akaratától függjön. Rendkívül sújtja a bányamun­kásokat, hogy a bányák a szén­­fogyasztás emelkedése ellenére is 3 csupán heti 3—1—5 napon át fog­lalkoztat­ják munkásaikat. Ez és az alacsony munkabérek okozzák, hogy még a dolgozó bányászok is nélkülözésekkel küzdenek. Halaszt­hatatlannak tartják a munkaidő szabályozását és pedig olyképpen, hogy a bánya­munkások munkaideje a ki- és be­szállással, valamint a munkahely­re való menet és visszajövet alatt eltelt idő beszámításával ne legyen több napi 7 és háromnegyed órá­nál. Ez az intézkedés a bányászok munkanélküliségét is nagy mér­tékben enyhítené. Rámutattak ez­után a kőbányák munkásságának nyomorára, akik az útépítési és vízi munkála­tok csökkentése folytán nagyrészt munka nélkü­l vannak. Legjobb esetben heti 2—3 napon át dolgoz­hatnak és heti keresetük alig éri el a 8—10 pengőt. Helyzetük javí­tása céljából sürgetik az építések és vízimunkák megindítását. Végül tiltakoztak az ellen, hogy az OT£-t a járandóságok csökkentésével sza­nálják és a nyugbér-ügy haladék­talan rendezését sürgették. Szenzációs fordulat a kofferes valutaü­gyben Három nap óta nagy munka folyik az ügyészségen Az ügyészség valutafrontján szombat óta nagyon élénk élet uralkodik. Amióta még nagyobb szigorral őrzik ellen a valutáso­kat és szigorítják meg a pénz külföldre vitelét, úgyszólván nap­­ról-napra történnek letartóztatá­sok és indul eljárás olyan embe­rek ellen, akiket más ügyekben mint tanukat hallgatnak ki. Napok óta ül a fogházban Gros­­mann Pál gabonabizományos, a­kit a kofferes valutaügyben tar­tóztattak le. Egy 50.000 svájci frankos átutalás miatt került a rendőrségre, miután Szekulesz Jó­zsefet a kofferes valutasibolás al­kalmával Bécsben letartóztatták. Szerdán úgy Grossmann Pált, mint Palotai Ottó cégvezetőt sza­badlábra helyezte az ügyészség. Palotai Ottót, egy nagyvállalat cégvezetőjét azon a címen tartóz­tatták le, hogy társával, Skuts Bélával együtt kisibolt pengő, il­letőleg dollár alakban 500.000 pen­gőt. Skuts letartóztatása után ta­gadott, de Palotai mindent beis­mert. Azzal védekezett, hogy a vál­lalat pénzét felettesei utasítására juttatta külföldre. Szerdán, a ké­ső délutáni órákban Palotai tár­sának, Skuts Bélának további fog­­vatartását rendelte el az ügyész­ség. úgy az ügyészségen, mint a vizsgálóban) részéről érdekes és fontos intézkedésekre készülnek a kofferes valutaügyben. Ha azok, akiknek nevét bejelentették a vizsgálóbírónak, valóban azono­sak a kofferes valutaügy bűnösei­vel, akkor a közeli napokban szen­zációs fordulat rendkívül érdekes l­et­artózt­atá­sokkal várható. Vakmerő éjszakai rablótámad­ás a Bodor uccában Levetkőztették áldozatukat a vakmerő utonállók Az éjszaka a Bodor uccaiban bi­ciklin haladt Röppentyű ucca 39. szám alatt lévő lakása felé Tur­bu­cz Ferenc asztalossegéd. Ami­kor a néptelen ucca rosszul vilá­gított végéhez ért Turbucz, az egyik kapu alól három férfi ugrott ki, elállták az útját, majd így ki­áltottak rá: — Pénzt vagy életet! Az asztalossegéd még nem is fe­lelhetett, amikor a támadók egyi­ke éles tárggyal fejbeverte, úgy hogy Turbucz kerékpárjáról lezu­hant és véresen terült el az út­testen. A rablók ezután valóság­gal levetkőztették. Lehúzták róla télikabátját, kiskabátját, cipőjét, sapkáját, elvették kertyű­jét és magukkal vitték biciklijét is. Tur­­byiczot súlyos állapotban szállítot­ták a Rókusba, a rablókat keresi a rendőrség.

Next