Friss Ujság, 1932. december (37. évfolyam, 270-294. szám)
1932-12-01 / 270. szám
8 IMOmellel ínséges szomorú népe örökös rettegésben él, mert a főváros különböző illetékes körei szinte hétről-hétre gondoskodnak állandó nyugtalanításukról. Hol az inségakció szervezetlenségéről, hol az ingyenétkeztetés nehézségeiről, hol a szegénygondozók kimerült tartalékairól kerülnek forgalomba sötétszárnyú nyugtalanító hírek. Mintha nem elég volna a nyomorúságból maga a segélyre való várakozás s az ínség asztalához való menekülés. A városházán gondoskodnak róla, hogy minden hónapban és minden héten valamennyi segélyezett és ínségre szoruló szegény ember érezze a segítség bizonytalanságát és a nyomorenyhítés legmagasabb kegyét. Pedig" hát az önhibájukon kívül munka nélkül maradt kereset nélküli tízezrek és százezrek ellátása Olyan közfeladat, amelynek teljesítésére már nyár közepén gondoskodni kellett a megfelelő fedezetről. Most a kerületi elöljárók jelentik be, hogy elfogyott a kerületi szegénygondozók pénze. Összefüggésbe hozzák ezt azzal, hogy a főváros költségvetésének tíz százalékát zárolták, ami annyit jelent, hogy minden tervbe vett kiadásnak csak a kilencven százalékát lehet kifizetni. A szegénygondozásnál lehetetlen ezt a 10 százalékot levonni akkor, amikor körülöttünk a nyomor állandóan növekedik. Lehetetlen, hogy éppen karácsony előtt, amikor minden emberi izgalom és könyökűlét fokozottabb jótékonyságot és szegénygondozást parancsol, a főváros kegyes szemforgatással mossa a kezeit, hogy nincs pénz, mert hiányzik a költségvetésből letiltott 10 százalék. Nem először hangoztatjuk, hogy a fővárosi költségvetésnek még nagyon sok olyantételét megtalálhatja az észszerűség és az okos takarékosság, amelynek felesleges és luxuskiadását igenis szegénygondozásra lehet fordítani. Ezt a műveletet pedig átfogó és tavaszig terjedő keretekben mielőbb meg kell valósítani, mert lehetetlen állapot az, hogy hetenként és hónaponként , a bizonytalanság fenyegetésével nyugtalan tják a nyomorgók tízezreit, hogy megkapják-e azt a minimális segítséget, amit a szegénygondozók és insegakciók tudnak juttatni a nyomornak. &g% 3K 0, 1 Nagy képes iigény _________ára 6 fillér !■ . IIHIHHMUIHWW I I I III IIWJ 111 I ■ III HM ■ IIIIWI. IMII HWill.l.UHUI HM II IIIIWII liWWHIIH IHMWHHWB 89. évfolyam, 270. szám Budapest, 1932 december 1. csütörtök .—Ili JMUJillllLl JLL11LIJLI ILIllll-lMI WMIBÜM11IWWWI11LLJLJ IIJUllllWW j IMII I l]IJll!»l»J!UI'IMW»MMMH>ll» ■■IIHIIJH1MMMIW PQLIIlftAA NAPILAP ff srerhtsnmm e* ftiadőtmatal: mrdMlMJttiÍrnetwere* ll> f|[ S.8 H Sm * IdClons/ÜlOOh: Psv«» «s*m ír» i ■ ff! |§| fS SSI li fal Mű §&Jg| SÍ Hit Wl W MM iul Atff. 24-5-95, Aut *4-2-9II, lüéttbnnu.................6 H 1 | || W fflP' mm Wm WsWbHMWqI Atl& *ist. 24-2-99, Vasárnap....................12 füléi m m ^ Aut 24-2-99 Durva magyarellenes tüntetés Kolozsvárott Kóbor cigányok rabolták el a csepeli kisleányt Embert szántott a gépeke Borzalmas szerencsétlenség történt a Miskolc melletti Emőd község határában. Nagy Mihály gépész kora reggel szántani indult egy gépekével a határban levő földekre. Ló helyett traktor húzta az ekét, amellyel az embernek nincs egyéb dolga, minthogy felüljön a gép tetején elhelyezett ülésre és irányítsa a szántó masina útját. Órák óta zavartalanul haladt a munka, a gépeke ördöngős sebességgel vájta a földben a barázdákat. Egyszerre csak valamelyik, ekevás követ ért, az alkotmány megbillent. Ez lett a gépész végzete. Nagy Mihály megcsúszott az ülésen és a gép alá került, amelynek hátsó kerekei átmentek rajta és több méteren keresztül magukkal vonszolták. A szerencsétlen embert életveszélyes sérülésekkel, haldokolva szállították a miskolci Erzsébet-kórházba. II. Lajos király gyermekkori páncélját, Mátyás szoborképmását, Rákóczi zászlóját visszakaptuk az osztrákoktól Attila aranykincsei azonban Bécsben maradnak Az osztrák-magyar monarchia feldarabolása után tárgyalások indultak meg az osztrák és magyar kormány között, hogy Magyarországnak Bécsben, illetve Ausztriában maradt történelmi és művészeti értékű kincseit visszakaphassuk. Ezekre vonatkozóan a békeszerződés is intézkedett, mégis esztendőkig tartó folytonos pereskedés után sikerült most egy oly megállapodást létrehozni, hogy az osztrákok a bécsi múzeumokban és a híres • Schatzkammerban" (kincseskamra) őrzött _ magyar tárgyaknak egy részét, amelyeknek származási helye Csonkamagyarországon volt, visszaadják. Most már csak az van hátra, hogy a két kormány az egyezséget aláírja, és a kincsek visszavándorolnak Magyarországba. Itthon Hóman Bálint kultuszminiszter kiállításon akarja bemutatni a visszaszerzett kincseket. — Sajnos, — mondotta a kultuszminiszter, — nem sikerült mindent visszaszereznünk. De ami Bécsben maradt, arra kimondják a piagyár szellemi tulajdonjogot és azt az osztrák kormány nem adhatja el, mint ahogy erre már volt szándéka. Bécsben marad például a híres nagyszentmiklósi lelet, amelyet általában Attila kincseinek szoktak nevezni. Ez a hatalmas és tömör aranyból készült tálak, serlegek és más értéktárgyakból álló kincs nem volt visszaszerezhető, mert Nagyszentmiklós, ahol nem tartozik Magyarországhoz. Népi adták ki az osztrákok Bocskay István erdélyi fejedelem koronáját sem, mert ez ellen a románok tiltakoztak és azt állították, hogy a korona erdélyi fejedelmi korona volt, amelyre így ők tartanak igényt.. Pedig ez a korona ■ Bocskay királyi koronája volt, amellyel ugyan Bocskayt nem koronázták meg, de amit a bécsi béke után Bocskaynak át kellett adni az osztrákoknak. Ezzel szemben 86 nagyon régi, értékes, történelmi kéziratot viszszakaptunk, közöttük II. Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak feljegyzéseit és az évszázadokra visszanyúló magyar történelem híres krónikáit. Mátyás király világhírű könyvtárából 16 Corvin kódexet, amelynek bőrkötése kézifestésű, szövege megbecsülhetetlen. Visszaadták Mátyás királynak és Beatrix királynénak egykorú domborművű arcképét, Mária királyné halotti koronáját s uralkodói aranyalmáját. II. Lajos király csodaszép gyére