Friss Ujság, 1933. augusztus (38. évfolyam, 172-197. szám)
1933-08-01 / 172. szám
2 molta, folyton veszekedtek s csakhamar arról győződött meg, hogy a szobrászművész nem szerelmes, hanem őt, különös szenvedélye tárgyául használja fel. — A legnagyobb szerelem közben — mondotta ütni-verni kezdett, néha csupa kék folt volt a testein. Vasárnap húga miatt összevesztek s leány testvérét a szobrász Valósággal kidobta a lakásból. — Ekkor én is öltözködni kezdtem, hogy elmenjek. Biesz nekem Ugrott, letépte a ruhát rólam és azt mondta: nem akarom, hogy elmenj, én szeretni akarlak, maradj itt. Miután ruhám övét letépte, féltettem egyetlen utcai ruhámat s önként levetettem. Ekkor ő rámrohant, megragadott, de én kiszakítottam magam karjai közül, felálltam s hátrálva az ablak felé mentem. Nyomon követett, így álltam meg az ablaknál, háttal kifelé. Ebben a pillanatban rámkiáltott: — Vagy ittmaradsz, vagy kidoblak az ablakon! Megragadta két lábszáramat, úgyhogy én irtózatos sikoltozással fejjel lefelé kizuhantam. Vallomása után szembesítették a leányt a szobrászművésszel. Biesz, mintha semmi sem történt volna, odasietett a leányhoz és lehajolt, hogy barátságosan megcsókolja, de a leány hangosan rákiáltott: — Nem akarlak többé látni, távozz gyilkos! A szobrászművész halottsápadt lett, mire a leány felindultan mondotta szemébe, hogy nem akart öngyilkos lenni, de Riesz a szembesítés után is azt hangoztatta, hogy nem dobta ki a leányt az ablakon. Hétfőn délben a rendőrség ismét kihallgatta Végvári Boriskát. A leány ezúttal módosította vallomását és azt mondotta, hogy a szobrász erőszakosan lépett fel vele vasárnap, arra kényszerítette, hogy levetkőzzék. — Ekkor — vallotta a leány az ablakhoz hátráltam és elkiáltottam magam: Juci, segítség! Azt hittem ugyanis, hogyhúgom, akit, Biesz előttt kiutasított a lakásból, az uccán meghallja, és segítségemre jön. Kiáltozásomra Biesz rámtámadt, megfogott és kidobott. A rendőrség Biesz Elemért nővel szemben tanúsított erőszakos magatartás és szándékos emberölés kísérlete címén letartóztatta. A Körvasút tervével foglalkoznak ismét a városházán, melynek megvalósításával a főváros körül gyors közlekedés lépne életbe. A körvasúton villamoskocsik közlekednének, ezzel sok olyan városrész gyorsabb közlekedéshez jutna, amely most úgy a villamos-, mint az autóbuszvonalaktól távol van. Természetes, hogy a főváros közlekenyének megjavítása egységesítés nélkül el sem képzelhető, ezért vettük meg a Helyiérdekűt, de az egységesítés még mindig késik. FRISS ÚJSÁG _ *.• 1033 augusztus 1. kedd 4 A vecsési gazdák savanyított káposztája I tehetetlenné teszik az eladást a fővárosi csarnokokban A pestkörnyéki kisgazdáknak az idén végre egyszer rekordtermésük volt. Mindenütt 40—50 százalékkal több gyümölcs, paradicsom, zöldség termett, mint az elmúlt esztendőben. Emellett a gazdag isten áldása mellett bontakozik ki teljes mértékben a soroksári úti Nagy Vásárcsarnok elhibázott volta. Reggelen kint, a 600—700 kocsi befogadóképességre épült udvaron, 2—3000 kocsi fordul meg. A termelők teljesen össze vannak zsúfolva. A fejetlenség kártékonyan hat az árak kialakulására. Előfordul, hogy a gazda reggel három órakor 11 filléres ár mellett köti le a viszonteladóval a paradicsomát. Hat órakor, amikor a vevő átveszi az árut, a Paradicsom ára i1x 9 fillérre szállt le a nagy kínálat, következtében. Most minden termelő csak itt árulhat kocsiról. Emiatt állandó a nézeteltérés a gazda és közvetítő vagy a kisárus között. Hol a gazda fizet rá az üzletre, hol pedig a kisárus. Ugyanakkor azonban a város belső kerületeiben lévő csarnokokban a közönség 21 fillérjével kénytelen megfizetni a paradicsomot. Amíg az áru a Nagy Vásárcsarnokból bejut a belső csarnokokba, nagy szállítási költségek terhelik, de ezenkívül számos nagykereskedő és közvetítő keze is megdrágítja. A Vásárcsarnok ellen nemcsak a termelők, hanem a városi gazdasszonyok is joggal panaszkodnak. Egy újabb módosított rendelkezés értelmében a kocsival árusító gazdák is árusíthatnak a belső csarnokokban, de csak a pincében. A kocsiról, le kell hordani az árut a pincébe. A kocsit, a lovakat természetesen időközben őrizni is kell és az áru leszállítása is költséget emészt fel. Vecsés község gazdatársadalma vasárnap gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy panaszaikat egyenesen Gömbös miniszterelnök elé terjesztik. A község mintegy 1040—1500 kisgazdája 7000 holdon káposztát termeszt. Ennek egy részét a piacokon adják el. Tetemes részét besavanyítják. A rendelkezések értelmében egy gazda csak két hordó káposztát árusíthat egyszerre a fővárosi csarnokokban. A két hordó káposzta miatt kell tehát befogniés, emiatt kell megtenni a hosszú utat Versesről a fővárosba. Itt a kocsiról le kell rakni az árut a pincébe. Ez rengeteg pénzbe, időbe és fáradságba kerül. A tönk szélén álló vecsési gazdák most feliratukban a miniszterelnök közbenjárását és segítségét szeretnék kikérni a főváros lehetetlen élelmezési politikája miatt. Magyar búza, osztrák fa Az osztrák kereskedelmi miniszter budapesti tárgyalásai Stockinger osztrák kereskedelmi miniszter vasárnap óta Budapesten folytatja azokat a gazdaságpolitikai tárgyalásokat, amelyeket Gömbös Gyula miniszterelnök bécsi látogatása alkalmával kezdett meg. Az osztrák minisztert Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter fogadta, aki vasárnap este vacsorát is adott az osztrák vendég tiszteletére. A tárgyalások azt célozzák, hogy a magyar gabonát előnyös vámtételek mellett lehessen kivinni Ausztriába, aminek fejében viszont könnynének az osztrák fabehozatal lehetőségein. A Fertő tó lecsapolásának tanulmányozására közös szakbizottságot küldenének ki. Az osztrák miniszter megtekinti a bánhidai erőközpontot is, mert útjának egyik célja, hogy a közfelfedést javítsák. A tanácskozásokba holnap bekapcsolódik Gömbös miniszterelnök is. Gömbös római útjának ma is óriási a visszhangja a világsajtóban. A külföldi lapok kiemelik, hogy Mussolini a baráti Magyarország kormányelnökével, mint egyenrangú féllel tárgyalt és hogy Magyarországnak az újjáalakítandó Középeurópában kiváló feladat fog jutni. Az olasz-magyar barátság, amelyet oly sokáig lenéztek, most kezdi megteremni gyümölcseit. A kisantantlapok is hosszasan foglalkoznak a római látogatással és azt írják, hogy az olasz közvélemény a revízió kérdését teljesen magáévá tette és elismeri a magyarok nemzeti törekvéseinek jogosságát. Nincs kizárva, hogy az eszme szolgálatába szegődik majd Anguilia amit igazol Simon külügyminiszter beszámolója. Súlyos visszaélések a HONSz egri csoportjánál A hadirokkantak segélyezése helyett a vezetőség sajátmagának utalt ki kölcsönöket Az egri hadirokkantak, hadiárvák és özvegyek körében már régen el volt terjedve a hír, hogy a HONSz egri csoportjánál szabálytalanságok történtek. Vályi István és társainak feljelentésére Okolicsányi Imre alispán elrendelte a szövetség ügykezelésének és vagyonkezelésének megvizsgálását. Ennek a vizsgálatnak eredményeképpen a belügyminiszter felfüggesztette a HONSz egri csoportjának önkormányzatát. A miniszter az egri csoport élére, mint hatósági vizsgálóbiztost, dr. Lukács Gyula vármegyei másodjegyzőt küldte ki, aki vasárnapra hívta össze a HONSZ egri csoportjának közgyűlését. A gyűlésen Lukács Gyula a négy számban megjelent rokkantak és hadiözvegyek előtt ismertette az eddigi vizsgálat eredményeit. Kiderült, hogy az ügykezelés 1927 óta alapszabályellenes volt. Az előző évi közgyűléseket, a helyi csoport nem tartotta meg. Költségvetést, zárszámadást neket mutattak be. Alapszabályellenes volt Dombrády Lajos „ügyvezető elnöki*** „örökös ügyvezető elnöki“ címe is. Zachradnik József vármegyei számvevő felolvasta a vizsgálati jelentést. Eszerint 1927. év óta a pénztárkönyvet szabálytalanul vezették. Dombrády Lajos ügyvezető elnök utalványozott minden kifizetést, holott erre felhatalmazása nem volt. Nem lehetett megállapítani még azt sem, hogy hány tagja volt az egyesületnek és mennyi fizette be a tagdíjat. Az egri HONSZ pénzkezelésére az is jellemző, hogy az ügyvezető elnök kezelt mindent, a pénztáros a pénzt nem is látta. A befolyt pénzekből nem a rokkantaknak adtak segélyt, hanem elsősorban a vezetőség vett fel kamatmentes kölcsönöket. Az ügyvezető elnök önmagának 1417 pengő kamatmentes kölcsönt utalványozott. Jogtalanul és szabályellenesen tiszteletd díjakat szedtek fel a vezetőség tagjai. 1927 óta évről évre, emelkedtek az utazási költségek. A sok más súlyos megállapítást tartalmazó jelentést elkeseredve hallgatták az egybegyűlt rokkantak és hadiözvegyek. A Dombrády Lajos ügyvezető elnök ellen meginduló számadási perhez ezután szűkebb körű számvizsgálóbizottságot választottak a hatósági biztos mellé, akik felvilágosítással szolgálnak majd a további részletes vizsgálatnál. \vw\\\\\\\\\\\\wvv\\v\\V Nem ad helyet a főváros a hadirokkantaknak Kitelepítették szervezeteiket az iskolákból A hadirokkantak egyes szervezeteinek irodái fővárosi iskolaépületekben voltak elhelyezve több mint öt év óta. A tisztiorvos szerint ez közegészségügyi szempontból ártalmas és veszedelmes is lehet az iskolák növendékeinek egészségére. A polgármester a tisztiorvos előterjesztése alapján a hadirokkant szervezeteket felhívta, hogy költözködjenek ki az iskolákból. A szervezetek arra kérték a polgármestert, hogy más középületben, leginkább elöljárósági székházakban bocsásson rendelkezésükre újabb, helyiségeket. Ezt a kérést azonban megtagadták azzal az indokolással, hogy az elöljárósági épületekben, sem más fővárosi középületben nincs hely. Hát ebbe az elintézésbe nem nyugodhatnak bele a hadirokkantaibe nem nyughatik bele senki sem, aki tudja és érzi, hogy mivel tartozunk a háború kárvallottjainak. Sem az állam, sem a főváros nem gondoskodik róluk úgy, hogy egyesületeik irodahelyiségért is tudjanak fizetni, egyesületeiket pedig éppen azért kell fenntartani, mert érdekeikért állandóan küzdeniük kell. Henderson, a leszerelési bizottság elnöke most ünnepli 70-ik születésnapját. Ezt a napot is uton tölti, hogy Hubbre vigye a leszerelés ügyét.