Friss Ujság, 1938. szeptember (43. évfolyam, 197-221. szám)

1938-09-22 / 214. szám

4 elnökkel. A talál­kozás a képünkön látható szállodá­ban fog lefolyni. Godesberg városka a Rajna mellett fekvő híres szép­ségű üdülőhelyek egyik legszebbjéé és különösen ki­váló boráról híres. Godesberg rajna­­menti nyaraló­helyen találkozik csütörtökön másod­szor Hitler né­met kancellár Chamberlain angol miniszter­ FRISS ÚJSÁG 1938 szeptember 22. csütörtök Kihull a foga a cseh oroszlánnak A legutolsó 24 óra világtörté­nelmi eseményeit a következők­ben foglalhatjuk össze: 1. Vitéz I­m­­r­é­d­y Béla minisz­terelnök és Kánya Kálmán kül­ügyminiszter obersalzbergi láto­gatása következtében a világ ér­deklődésének központjába került a magyar követelések ügye. Németország és Olaszor­szág minden igyekezetével azon van, hogy a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiség is megkapja teljes önrendelkezési jo­gát és hogy jóvátegyék a Ma­gyarországon elkövetett, a tria­noni­­békeparancsban ránk diktált igazságtalanságokat. Anglia és Franciaország is hajlik a teljes jóvátétel felé. Budapesten negyed­­millió ember követelte a Hősök terén tartott nagygyűlésen a fel­vidéki magyarság vissza­csatolását. 2. Prágában egyre jobban felüti fejét a kétségbeesés. A korm­án­y és Benes köztársasági elnök ál­landóan tanácskoznak, de nem ta­lálnak kiutat a cseh válságból. 3. Anglia halasztást nem tűrő jegyzékben sürgette meg a Hodzsa­­kormánynál a béketerv elfogadá­sára adandó választ. 4. A cseh kormány az elfog­a­­dás mellett döntött, de fel­tételekhez fűzte ezt. A késő esti órákban a csehek újabb jegyzék­ben közölték, hogy a béketervhez feltétel nélkül hozzájárul­nak. 5. A szudétanémet területeken, valamint a magyar határon to­vább folynak az erőszakoskodások és a menekülők száma állandóan növekszik. 11. Az egész világ érdeklődése Chamberlain angol minisz­terelnök és Hitler vezér és kancellár újabb találkozása felé fordul, amely csütörtökön délután lesz Godesberg rajnamelléki fürdő­helyen. Prágán és Csehszlovákián úrrá lett a teljes kétségbeesés. Most már tudják, hogy utolsó napjait éli az erőszakos eszközökkel megalakított csehszlovák köztár­saság. A cseh nemzeti címert jel­képező oroszlánnak, amely jó da­rabot tépett le Magyarországból, lassan kint kihull minden foga. Elkövetkezett a jóvátétel ideje és Benes és társai most már levegő után kapkodva csak arra törekednek, hogy legalább órákat nyerjenek a rájuk nézve végzetes csapást jelentő döntésig. Szerdára virradó éjjel állandóan tanácskoz­tak az elnök és a Hodzsa-kormány tagjai és mivel a cseh fővárosban állandóan rémhírek terjedtek el, a rádió útján félóránként adtak le „megnyugtató" jelentéseket. Nem tagadhatták le azonban, hogy Anglia és Franciaország sürgető jegyzéket küldött a cseh kormány­nak és felszólította, nyilatkozzék az angol béketerv azonnali elfogadásáról. A szóbeli jegyzéket Newton prá­gai angol és Delacroix prágai francia követ nyújtották át Benes elnöknek. Mivel a válasz késett, a két követ hajnali két órakor újabb­ látogatást tett az elnöknél és ismét meg­sürgette az elfoga­dást. Kijelentették kormányaik nevében, hogy tanácsos lenne vál­tozatlanul elfogadni a londoni béketervet. Prága kétségbeesetten Mosz­kvához fordult, mint utolsó mentsvárához. A szov­jet vezetői azonban nem tudtak megnyugtatójan felelni. Kijelen­tették, hogy Oroszország csak abban az esetben hajlandó támo­gatni Csehszlovákiát, ha Francia­­ország is segít. A minisztertanács Benes elnöklete alatt erre újból összeült és a reggeli órákban ösz­­szehívták a koalíciós pártok húsz­­tagú bizottságát, hogy velük is tanácskozzanak. Közben még egy ideiglenes választ földtek el Lon­donba és Párizsba, amelyben azt jelentették ki, hogy elvben elfogadják ugyan a béketervet, de még a részletekről szeretnének tárgyalásokat folytatni. Feltétel nélkül! Ez a halogató magatartás nagy bizonytalanságot okozott az euró­pai fővárosokban. Olyan hírek terjedtek el, hogy a cseh választ már átadták Párizsban és London­ban és hogy a prágai kormány hozzájárult a javaslatokhoz. Mint­hogy azonban a csehek válasza nem volt végleges, mindenütt nyomban cáfolatokat is adtak ki. Kiderült, hogy ötször változtatták meg a cse­hek álláspontjukat a szerdára virradó éjszaka folya­mán. Végre szerdán délután hire terjedt, hogy a csehek feltétel nélkül elfogadják a béketervet és így teljesen behódoltak az angol­francia álláspontnak. Később ki­derült, hogy Benes cseh köztársa­sági elnök sajátkezű levelet írt Daladier francia miniszterelnök­nek és segítségét kérte. Necas cseh közegészségügyi miniszter repülő­gépen vitte el a levelet Párizsba, de választ nem­ kapott. A cseh fővároson külsőleg is meglátszik a letörtség hangulata. Az emberek lehajtott fővel járkál­nak az utcán és mohón olvassák a lapok cikkeit, azt remélve, hogy valami vigasztalót találnak ben­nük. Minthogy azonban a cseh cenzúra erősen dolgozik, alig találni bennük lény­ege­s hírt és néhol fehér foltok éktelenkednek. Az agrárpárti „Venkov“ főcikké­­nek az a címe, hogy „Elárultak bennünket!". A lapot azonnal el­kobozták. A prágai tőzsde szerdán zárva­­maradt, mert attól féltek, hogy az árfolyamok le fognak zuhanni. Az új Chamberlain— Hitler találkozó óriási jelentőséget tulajdoníta­nak világszerte annak az újabb találkozásnak, amely csütörtökön lesz a rajnamelléki Godesberg fürdőhelyen Chamberlain angol m­iniszterelnök és Hitler vezér és kancellár között. Azt várják, hogy ezen a találkozón döntenek vég­legesen az egész csehszlovák kérdésről és hogy ez a döntés nagyban hozzá fog járulni az európai megbéké­léshez. Hitler kancellár szerdán vonaton utazott el Godesbergbe, Chamberlain angol miniszterelnök pedig csütörtökön hajnalban repül Németországba. Angliában és Franciaországban elterjedt hírek szerint Chamberlain kedvező választ hoz Hitlernek és így békés megegyezésre van kilátás. A döntés sürgős, mert minél job­ban el akarják húzni a csehek, annál jobban fenyeget a háborús összeütközés veszélye. _ Számolni kell a cseh terror miatt végleg elkeseredett szudétanémet szabad­csapatok támadásával, aminek el­kerülhetetlenül német-cseh háború lenne a következménye és , Csehország teljes megszűnését vonná maga után. Londonban szerdán délben Cham­berlain miniszterelnök tanácsko­zásra ült össze lord Halifax kül­ügyminiszterrel, Sir John Simon kincstári kancellárral és Sir Sa­muel Honrr, belügyminiszterrel. A megbeszélésen jelen volt Cado­­gan, a külügyminisztérium vezér­titkára és Vansittard, a kormány állandó diplomáciai tanácsadója is. Chamberlaint repülőútján me­gint Horace Wilson, a kormány politikai tanácsadója és William Stranp, a külügyi hivatal közép­európai osztályának vezetője kí­séri el. Sir Neville Henderson berlini angol nagykövet ugyan­csak Godesbergbe utazott. Fenntartás nélkül! A Havas Iroda jelenti Prágából. A cseh kormány válaszjegy­zékét délután öt órakor adták át Franciaország és Anglia követei­nek. Cseh illetékes körök hangsúlyozzák, hogy a jegyzék az angol-francia javaslat elfogadását tartalmazza és nincsenek benne fenntartások. Krosta külügyminiszter szerda délután 5 órakor fogadta a fran­cia és angol követet és közölte velük a cseh kormány válaszát arra a demarsra, amelyet a köz­társaság elnökénél ma hajnali két órakor közösen tettek. Mint a Cseh Távirati Iroda hozzáfűzi, ezzel a válasszal meg­indulnak a tárgyalások ama ja­vaslatok gyakorlati keresztülvite­lével kapcsolatos formális eljárás­ról, amelyeket a francia és a brit kormány a cseh kormánynak szeptember 19-én tenni szükséges­nek látott. Lengyelország követeli Szilézia visszacsatolását Lengyelország 14 városában ked­den tüntető nagygyűléseket tar­tottak. A gyűléseken mindenütt hatalmas tömeg gyűlt egybe, amely követelte a teseheni Szilézia vissza­térését Lengyelországhoz. A szerdai lapok hosszú tudósítá­sokban számolnak be a tüntető gyűlésekről és kiemelik, hogy egész Lengyelország egyhangúlag követeli a 200 ezer lengyel vissza­térését az anyaországba. Sosno­­wicében több mint 50 ezer ember jelenlétében tartott nagygyűlés határozati javaslatban felszólítot­ta a kormányt, hogy minden esz­közzel szálljon síkra a teseheni Szilézia visszaszerzéséért. Több vá­rosban százezret meghaladó tömeg ugyanilyen szellemű határo­zatokat hozott. A Kielceben hozott határozat sze­rint az egész Cseh-Sziléziát be kell kebelezni Lengyelországba. A gyű­lések közönsége mindenütt heve­sen tüntetett Csehország ellen. Menekülnek az üldözött nemzetiségek A cseh erőszakosságok egyre tovább tartanak. Ennek következ­tében az­ üldözött nemzetiségek tömegei hagyják el Csehszlovákia földjét. Az özönlés tovább tart a német birodalom felé a szudéta­­német vidékről, de számos német, magyar, tót és rutén magyar területre is menekül. Hidasnémeti határállomásra a mai nap folyamán újból több felvidéki magyar menekült érkezett. El­mondták, hogy a felvidéki ma­gyarság állandó zaklatásoknak van kitéve. A határ mentén lévő kettős birtokosoktól bevonták a határátlépési igazolványokat és a cseh hatóságok minden eszközzel megakadályozzák a forgalom ren­­des lebonyolítását, amely múst úgyszólván teljesen megszűnt! Szudétanémet és szlovák nemze­tiségű katonák teljes felszereléssel jönnek át a határon. A Bobrává völgyében, a csehek egyik páncélerődjében a javarészt szlovák és magyar legénységből álló csapatok foglyul ejtették cseh és orosz parancsnokaikat, majd az erőd mozdí­tható fegyvereit, géppuskákat, golyószórókat ma­gukkal hozva, átjöttek a határon.

Next