Friss Ujság, 1941. augusztus (46. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

6 Szombaton, augusztus 9-én reggel 7 óra­kor: 1. Repcece, induló. 2. a) Megy a gőzös lefelé; b) Hajnalodik (Cselényi József). 3. Búzavirág, keringő. A. Szeretem a kertet (Szántó Gyula). 5. Pillangók az esőben, fi. i radier; A galamb. 7. Induló. 8. Keringő. 9. Mu . . . mu . .. slowfox. 10. Vasárnap a négyek közt. 11. Szentgyörgy napján. 12. Szálkakas jár (Kalmár Pál). 13. Kis an­gyalom, induló. Szombaton, augusztus 9-én déli 1.30 perc­kor. 1. Parasztbecsület, részlet. 2. Loreley, részlet. 3. Tanulmány. 4. Szeress, amig szeretni tudsz. 5. Extasis. 6. Dal. 7. Japán esődal. 8. Ma­scherata. 10. A mosoly or­szága, ária. 10. Tavaszi hangok, keringő (Eggerth Márta). 11. Madrigal. 12. Üdvö­zöllek. 13. Mexikói népdal. 14. Az Al­­hambrában. KASSAI MŰSOR Vasárnap, augusztus 3. 8—9: Budapest I. 9: Egyházi énekek a Szent Erzsébet szé­kesegyházból. 10: Református istentiszte­let. 11: Hanglem­ezek. 11.15: Hírek. 11.35: „Megy az ezred.“ 11.50: Hanglemezek. 12 —0.15: Budapest I. Hétfő, augusztus 4. 6.40-11: Budapest I. 11.65. ..Egy kárpátaljai kőbányától az or­szágútig.“ 11.29: Hanglemezek. 11.40: Hí­rek. 12—0.15: B­udapest I. Kedd, augusztus 5. 6.40—11: Budapest I. 11.05: ..Mesemondó vizek mentén.“ 11.25: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12—0.15: Bu­dapest I. Szerda, augusztus 6. 6.40—11: Budapest I. 11.05: „Gyóni Géza, az első világháború magyar költője.“ 11.25: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12—0.15: Budapest I. Csütörtök, augusztus 7. 6.40—11: Buda­pest I. 11.05: Szlovák hallgatóknak: „Bethlen Gábor terve egységes közép­európai pénz verésére.“ 11.25: ,,Szlovák népdalok. 11.40: Hírek. 12—0.15: Buda­pest I. Péntek, augusztus 8: 6.40—11: Budapest T. 11.05. ..Hogyan oldjuk meg a befőzés kérdését?“ 11.20: Hanglemezek. 11.40: Hí­rek. 12—0.15: Budapest I. Szombat, augusztus 9: 6.40 11: Buda­pest I. 11.05: „Fergeteg Bálint reggelije.“ 11.25: Magyar tánclemezek. 11.40: Hírek. 12 .0.15: Budapest I. RÁDIÓ-REJTVÉNY A Friss Újság július 25-iki számának rádiórejtvénye: Néma vár ÚJ REJTVÉNYÜNK: Beküldte: Harmath Endre V EBÉD SZ­Ó­T A helyes megfejtést, lapunk augusz­tus 8-iki számában közöljük. iMWaaMMMMB A harcigép és az ember A haditudósítások nap-nap után hírt adnak az óriási páncélos kötelékek példátlan arányú har­­cairól. A mozgó acélvázak százai és ezrei néznek egymással farkas­szemet. Az orosz táborno­kok azt hitték, ha mindent a legyőzhetetlennek vélt harci­­gépekre bíznak és megtakarítják a legdrágább anyagot, az embert, az acél le fogja győzni az ellen­séget. Ma az orosz harckocsik ezreinek roncsai tehetetlenül füs­tölögnek az országutak árkaiban és az orosz hadvezetőség is rájött arra, hogy a harcigépek csak kiegészítői lehetnek az erős lelkű­, bátor katona egyéni harcának. A szovjet elleni háború azt mu­tatja, hogy elég néhány kemény­­kezű harcos az acélszörnyeteg el­pusztításához, ha helyén van a szívük. A gép és a haditechnika jelentheti az erő iránti bizalmat, a kezdeti sikert, de egymagában nem jelenti a győzelmet. Lelki tényezők nélkül nyers erővel üt­közeteket eldönteni nem lehet. Mi magyarok tudtuk már 1939 januárjában, hogy vétkes köny­­nyelműség volna a mindenható gépek háborújáról beszélni, a gé­peket vezető katonák veleszületett harcikészsége és vállalkozókedve nélkül. Két és fél évvel ezelőtt Munkácsnál az ellenséges páncél­kocsik váratlan támadásával szem­ben csak néhány fiatal honvéd állott az országút közepén és hősi elszántsággal fogadták a halálos párbajt. Az a néhány kemény­­ kötésű magyar fiú legyőzte a gépeket. A harcban a gép és az ember kiegészíti egymást, de amíg a­ bolsevista katonát géppuskája mellé a földbe kell ásni, hogy ki­tartásra kényszerítsék, addig a magyar pilóta az orosz vonalak mögött száll le az ellenséges földre, hogy megmentse bajtársát a fogságbajutástól FRISS ÚJSÁG 1941 augusztus 1, péntek­ A sütőipari munkásság helyzete A nyolcórás munkaidő törvénye­­sítését kérik A sütőipari munkásság komoly fegyelmezettséggel teljesíti a kö­zösség iránti kötelezettségét a meg­nehezült körülmények között. A különböző sütemények előállítá­sának korlátozása, illetve meg­szüntetése folytán a munkaalkal­mak apadtak. A munkásság életszínvonalának emelése érdekében az elmúlt esz­tendőben több lépés történt. Eze­ket a kormány szociális gondos­kodása és a szervezett sütőmun­­kásság együttműködése valósí­totta meg. A fejlődést igazán ér­tékelni csak ma tudjuk. Hiszen még elgondolni is rossz, hogy mi lenne ma az ipar munkásságának sorsa a vasárnapi munkaszünet, a javított munkabérek, az éjjeli munkát tiltó törvény bevezetése nélkül. Ha mindezeket a kormány szociális munkás­sága nem biztosította volna, úgy ma a sütőipari munkásság a lehető legválságosabb hely­zetben lenne. A napi 8 órás munkaidő tör­vénybe iktatása is sokat segítene a munkásságon. A korlátozások kö­vetkeztében összezsugorodott fog­lalkoztatási lehetőség idejében fur­csának tűnik fel, hogy az ipar fogai közt a tottjainak egy része tíz­­tizenkétórás munkakeretben dol­gozzon ugyanakkor, amikor tár­sainak tekintélyes hányada mun­kán kívül áll. Éppen ezért a sütő­ipari munkásság újból az illeté­kesektől kéri a már esedékes nyolcórás munkaidő törvényesí­­tését. A legjobb vidéki úszók Nagyváradon Szombaton és vasárnap Nagyváradon bonyolítják le a kerületközi és kongresz­­szusi úszóversenyeket. Az úszómérkőzés kerületközi és kongresszusi számaiban csak vidéki versenyzők vehetnek részt, az elsőosztályú versenyszámokra pedig hat budajpesti egyesület lekü­ldi legjobb versenyzőit. A válogatott úszókon kívül a válogatott vízi pólócsapat is részt vesz a versenyen, ellenfele mind­két nap a vidéki válogatott csapat lesz. A visszatért erdélyi egyesületek első ízben vonul­nak fel teljes számban a vidéki úszók legnagyobb seregszem­léjén. De a bácskai egyesületek is­­ el­küldik legjobb versenyzőiket a nagy­szabású úszóviada­lra. A kormányzó vándordíjáért az idén nyolcadszor küz­denek a vidéki versenyzők. A kongresz­­szusi versenyek folyamán bonyolítják le egyébként a 100 méteres férfi gyors­úszó bajnoki versenyt is. A kerületközi úszóverseny iránt igen nagy az érdek­lődés. )( Rövid hírek mindenünnen. A va­sárnap Milánóban döntésre kerülő olasz—magyar válogatott kerékpáros pályaversenyen a magyar színeket a következők képviselik: Nagy, Éles, Ka­raki, Pelvási és Kovács. Tartalékok: J­ajczi és Király. — A Ganz teke szak­osztálya pénteken délután 5 órakor avatja fel újonnan épült kettes teke­pályáját a Simor utcai sporttelepen. — Tuominen Veikko, a legkiválóbb finn hosszútávfutók egyike, hősi halált Hlit. — Vasárnap Pécsett kerül sorra a pécsi DVAC—MÁVAG első osztályozó mérkő­zés, amelynek győztese az NB I. osztá­lyába kerül. — Vasárnap értekezlet lesz Szabadkán a délvidéki futballcsa­patok beosztásáról. Valószínűen meg­változtatják egyes délvidéki egyesüle­teknek a bajnokságba történt sérelmes beosztását. — A Ferencváros csapata vasárnap Győrben játszik a város válo­gatott csapatával. — A MÁV Előre szombaton délután 3 órakor a hajdú­­utcai sporttelepen tehetségkutató atlé­tikai versenyt rendez. — Csacsi. Ki tudta azt, hogy te orgonálsz? — Az ám, erre nem is gondol­tam. — Útközben elmondta, hogy fogadott Péterrel. — Te fogadhattál, de én nem adom oda a kelengyédet! Nem én! Minden darabja százszor is a ke­zembe volt. Magam­ vasaltam, ma­gam hajtogattam, rakosgattam, még szagos vízzel is megöntöztem. Pazarló vagy, mint az apád! Uram Isten! Mi lesz belőletek, ha én a föld alá kerülök?­­ — Előbb jutunk mink oda. A fo­gadást se vesztem el. Szép botja lesz apósnak, meg jó munkást is kapunk. — Munkásnak nagyon jó a Péter, az már igaz. De ingyen nem fogadjuk el tőle a botot. Mit mon­danának az emberek? Majd adok neki valamit. — Anyus, ne pazaroljon! t évő­­dött Zsófi. — Nem engedem a fogadást. Megárthat neked a forróság, meg a sok hajladozás. Az egyik lábad mégis csak gyöngébb. — Az intézeti orvos tornát ren­delt külön is. Az csak használ. A napfény is orvosság. Addig a cipő is kész lesz. Legalább nem szurkál meg a tarló. De jó lesz! Mármost is örülök neki! Tudja, anyós,hogy az operában se hallottam olyan szép hangot, mint a Péteré? — Csak ne lenne olyan félelmes. — Elvadíthatták valahogy, mert nem rossz ember. — Rég nem voltál itthon, nem tudsz semmit. Végigverte már ez az egész falut, csak az öregeket nem. Nem tartja meg az ígéretét se. — A pap előtt ígérte. — Elfelejt mindent, ha a fejébe száll a vér. — Akkor . . . — No, mit teszel akkor? Rín­ fogsz. Mi egyebet tehet az asszony­fele? Zsófi nyelt egyet, azután nem szólt többet. Pádárné magához ölelte. Fájt a szive érte, de azért simogatta göndör fekete haját és szelíden mosolygott rá. Mindenét odaadta volna, ha a lábát meg­gyógyítja valaki. ELŐKELŐ LÁTOGATÓK ÉRKEZNEK. Ebéd után Kálnaynak, a szomszé­dos földesurnak kocsija robogott be Pádárékhoz. Kisiettek az ud­varra eléjük. A földesasszony meg­ölelte Zsófit: . _ . — Művésznő vagy édesem. Soha nem volt még itt ilyen mise! A Ta­rafásék is itt lesznek mindjárt. Már hallom is a kocsit. Meg akar­juk neked köszönni. A pap is el­jön. Ne adjatok neki mást, csak befőttet, lágytojást, vajat, meg pi­rított kenyeret. Bort­ se szabad innia. Van a kocsinkon néhány üveg ásványvíz. Talán nálatok nem szokott ilyesmi lenni. — Nem élünk vele. Bort is csak akkor iszunk, ha vendégeink van­nak. Az uram víz nélkül szereti, meg a munkásaink is — vallotta be Pádárné. Bevezette a vendége­ket a hűvös szobába. — Nem mutatná meg az új bi­káját? — kérdezte Pádárt Kálnay úr.— Szívesen. Ritka szép állat. A feje szebb, mint a legszebb asz­­szonyé, a nyaka meg olyan, hogy kettőnek is elég lenne. Hosszú, iz­mos, alig van hús rajta. Olyan, mint egy fiatal legény... — ma­gyarázta útközben lelkesen Pádár. A kéthetes bikáját jobban ismer­te, mint a feleséget, akivel hu­szonhárom esztendőt töltött el. Pádárné befőtteket hozott ki a hűvös kamrából. — Olyan, mint a legfinomabb fagylalt — dicsérték az asszonyok. Közben megjött a pan is. Meg­dicsérte a befőttet, kis ideig a mi­séről beszéltek, azután Kálnayné szólalt meg: — Ha már itt vagyunk, szeret­ném megkérni valamire a Zsófi­­kát. — Tessék, tekintetes asszony. — Szólíts csak Irén néninek, kislányom. Jobban szeretem. Teri néni is csak a nevünkön szólítson bennünket. Akinek ilyen lánya van, az közénk való. — Nehezemre fog esni. Az apám bizony csak hajdú volt a megye­­­ házán — védekezett Pádárné. — No hi­szen!­Az uram apja az alispán huszárja volt — nyug­tatta meg a­ gazdát. Kálnayné. •— De nemes ember! — jegyezte meg Tarafásné. — Talán Pádárék is azok, csak nem tudnak róla. Zavaros világ volt ebben a mi kis országunkban sokszor. Hol a parasztból lett ne­mes, hol a nemes ember ivadéka parasztosodott el. Kevesen va­gyunk magyarok, szeressük, se­gítsük egymást, különben elve­szünk — szólalt meg a pap.­­— így érzem magam is, csak nem tudom ilyen szépen elmonda­ni — tette hozzá Kálnayné. Ugye, Zsófi­ka, így van! —■_ Engem nagyon ■megkínoztak az intézetben a lányok, mert pa­raszt vagyok. — Városiak voltak, gyerekek, akik nem ismerik az életet. Látod, milyen máskép gondolkozunk mi? — A mi falunk más — suttogta Zsófi elérzékenyü­lve.­ ­Folytatjuk.) Mindenét odaadta volna, ha a lábat meggyógyítja valaki KÖZGAZDASÁG MIT ESZIK BUDAPEST? A zöldfőzelék olcsóbbodott, az őszi­barackból megjött a márkás árú, Csaba­gyöngye szőlőt is árusítottak. Az élelmi­szerek nagykereskedelmi árai (zárójel­ben a termelői árak). Tömegárak méter­mázsánként: Újburgonya,­rózsa 17.35, Ella 15.30, apró parázsburgonya 9— 10,Oá pengő. Vöröshagyma 19—21, fok­hagyma 40—60, zöldhagyma 4—8, fejes­káposzta 8—14, kelkáposzta 16—26, vö­röskáposzta 20—24, főzeléktök 5—8, pa­raj 26—40, sóska 20—30, zöldpaprika, hegyes 35—90, tölteni való 45—90, kecske­­szarvú 50—60, fehér 60—80, paradicsom­­paprika 120—160, paradicsom 25—50, zöldborsó 80—90, zöldbab és vajbab 25 —50, uborka 6—12, apró uborka 16—30, torma 100—240, csiperkegomba 160—260, gyökérzöldség 5—25, sárgarépa 4—20, kevertzöldség 4—22, zeller 10—20, kala­­rábé 5—10, céklarépa 10—14, retek 16— 24, saláta 100 fej 6—12, karfiol 40-90, csemegetengeri 5—9 pengő. Gyümölcs: Alma, közönséges 30—140, körte közönyé­ ges 80—180, vörösszilva 60—70, ringló 40—180, sárgabarack 60—140, őszibarack 80—240, málna 130—160, sárgadinnye 40 —140, görögdinnye 60—90, csemegeszőlő 140—200, ribizli 90—100, egres 60—70­­. Tojás: 2.30—2.50 , kilónként. Élő ba­romfi: tyúk 2.20—2.50, csirke 2.60—3, hí­zott ruca 2.80—3, hízott lúd 2.80—3.20­­ kilónként. Vágott baromfi,­tyúk 2.40— 2­90, csirke 3—3.80, hízott ruca 2.40—3.20, hízott lúd 2.80—3.50 pengő kilónként. — Gazdasági szakiskola épül Marosvásárhelyen. A város veze­tősége elhatározta, hogy gazda­sági szakiskolát, majd tejipari szakiskolai tanfolyamot létesít. A tejipari szakiskolai tanfolyam már szeptemberben megkezdődik, a gazdasági szakiskola pedig az építkezések befejezése után kezdi meg működését. A tejipari szak­tanfolyamnak a székely tejtermelő lakosság szempontjából nagy je­lentősége van. Zemplén községben az országos állat­és kirakodóvásárt augusztus hó 14-én, csütörtökön tartják meg.

Next