Friss Ujság, 1941. augusztus (46. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
6 Szombaton, augusztus 9-én reggel 7 órakor: 1. Repcece, induló. 2. a) Megy a gőzös lefelé; b) Hajnalodik (Cselényi József). 3. Búzavirág, keringő. A. Szeretem a kertet (Szántó Gyula). 5. Pillangók az esőben, fi. i radier; A galamb. 7. Induló. 8. Keringő. 9. Mu . . . mu . .. slowfox. 10. Vasárnap a négyek közt. 11. Szentgyörgy napján. 12. Szálkakas jár (Kalmár Pál). 13. Kis angyalom, induló. Szombaton, augusztus 9-én déli 1.30 perckor. 1. Parasztbecsület, részlet. 2. Loreley, részlet. 3. Tanulmány. 4. Szeress, amig szeretni tudsz. 5. Extasis. 6. Dal. 7. Japán esődal. 8. Mascherata. 10. A mosoly országa, ária. 10. Tavaszi hangok, keringő (Eggerth Márta). 11. Madrigal. 12. Üdvözöllek. 13. Mexikói népdal. 14. Az Alhambrában. KASSAI MŰSOR Vasárnap, augusztus 3. 8—9: Budapest I. 9: Egyházi énekek a Szent Erzsébet székesegyházból. 10: Református istentisztelet. 11: Hanglemezek. 11.15: Hírek. 11.35: „Megy az ezred.“ 11.50: Hanglemezek. 12 —0.15: Budapest I. Hétfő, augusztus 4. 6.40-11: Budapest I. 11.65. ..Egy kárpátaljai kőbányától az országútig.“ 11.29: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12—0.15: Budapest I. Kedd, augusztus 5. 6.40—11: Budapest I. 11.05: ..Mesemondó vizek mentén.“ 11.25: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12—0.15: Budapest I. Szerda, augusztus 6. 6.40—11: Budapest I. 11.05: „Gyóni Géza, az első világháború magyar költője.“ 11.25: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12—0.15: Budapest I. Csütörtök, augusztus 7. 6.40—11: Budapest I. 11.05: Szlovák hallgatóknak: „Bethlen Gábor terve egységes középeurópai pénz verésére.“ 11.25: ,,Szlovák népdalok. 11.40: Hírek. 12—0.15: Budapest I. Péntek, augusztus 8: 6.40—11: Budapest T. 11.05. ..Hogyan oldjuk meg a befőzés kérdését?“ 11.20: Hanglemezek. 11.40: Hírek. 12—0.15: Budapest I. Szombat, augusztus 9: 6.40 11: Budapest I. 11.05: „Fergeteg Bálint reggelije.“ 11.25: Magyar tánclemezek. 11.40: Hírek. 12 .0.15: Budapest I. RÁDIÓ-REJTVÉNY A Friss Újság július 25-iki számának rádiórejtvénye: Néma vár ÚJ REJTVÉNYÜNK: Beküldte: Harmath Endre V EBÉD SZÓT A helyes megfejtést, lapunk augusztus 8-iki számában közöljük. iMWaaMMMMB A harcigép és az ember A haditudósítások nap-nap után hírt adnak az óriási páncélos kötelékek példátlan arányú harcairól. A mozgó acélvázak százai és ezrei néznek egymással farkasszemet. Az orosz tábornokok azt hitték, ha mindent a legyőzhetetlennek vélt harcigépekre bíznak és megtakarítják a legdrágább anyagot, az embert, az acél le fogja győzni az ellenséget. Ma az orosz harckocsik ezreinek roncsai tehetetlenül füstölögnek az országutak árkaiban és az orosz hadvezetőség is rájött arra, hogy a harcigépek csak kiegészítői lehetnek az erős lelkű, bátor katona egyéni harcának. A szovjet elleni háború azt mutatja, hogy elég néhány keménykezű harcos az acélszörnyeteg elpusztításához, ha helyén van a szívük. A gép és a haditechnika jelentheti az erő iránti bizalmat, a kezdeti sikert, de egymagában nem jelenti a győzelmet. Lelki tényezők nélkül nyers erővel ütközeteket eldönteni nem lehet. Mi magyarok tudtuk már 1939 januárjában, hogy vétkes könynyelműség volna a mindenható gépek háborújáról beszélni, a gépeket vezető katonák veleszületett harcikészsége és vállalkozókedve nélkül. Két és fél évvel ezelőtt Munkácsnál az ellenséges páncélkocsik váratlan támadásával szemben csak néhány fiatal honvéd állott az országút közepén és hősi elszántsággal fogadták a halálos párbajt. Az a néhány kemény kötésű magyar fiú legyőzte a gépeket. A harcban a gép és az ember kiegészíti egymást, de amíg a bolsevista katonát géppuskája mellé a földbe kell ásni, hogy kitartásra kényszerítsék, addig a magyar pilóta az orosz vonalak mögött száll le az ellenséges földre, hogy megmentse bajtársát a fogságbajutástól FRISS ÚJSÁG 1941 augusztus 1, péntek A sütőipari munkásság helyzete A nyolcórás munkaidő törvényesítését kérik A sütőipari munkásság komoly fegyelmezettséggel teljesíti a közösség iránti kötelezettségét a megnehezült körülmények között. A különböző sütemények előállításának korlátozása, illetve megszüntetése folytán a munkaalkalmak apadtak. A munkásság életszínvonalának emelése érdekében az elmúlt esztendőben több lépés történt. Ezeket a kormány szociális gondoskodása és a szervezett sütőmunkásság együttműködése valósította meg. A fejlődést igazán értékelni csak ma tudjuk. Hiszen még elgondolni is rossz, hogy mi lenne ma az ipar munkásságának sorsa a vasárnapi munkaszünet, a javított munkabérek, az éjjeli munkát tiltó törvény bevezetése nélkül. Ha mindezeket a kormány szociális munkássága nem biztosította volna, úgy ma a sütőipari munkásság a lehető legválságosabb helyzetben lenne. A napi 8 órás munkaidő törvénybe iktatása is sokat segítene a munkásságon. A korlátozások következtében összezsugorodott foglalkoztatási lehetőség idejében furcsának tűnik fel, hogy az ipar fogai közt a tottjainak egy része tíztizenkétórás munkakeretben dolgozzon ugyanakkor, amikor társainak tekintélyes hányada munkán kívül áll. Éppen ezért a sütőipari munkásság újból az illetékesektől kéri a már esedékes nyolcórás munkaidő törvényesítését. A legjobb vidéki úszók Nagyváradon Szombaton és vasárnap Nagyváradon bonyolítják le a kerületközi és kongreszszusi úszóversenyeket. Az úszómérkőzés kerületközi és kongresszusi számaiban csak vidéki versenyzők vehetnek részt, az elsőosztályú versenyszámokra pedig hat budajpesti egyesület leküldi legjobb versenyzőit. A válogatott úszókon kívül a válogatott vízi pólócsapat is részt vesz a versenyen, ellenfele mindkét nap a vidéki válogatott csapat lesz. A visszatért erdélyi egyesületek első ízben vonulnak fel teljes számban a vidéki úszók legnagyobb seregszemléjén. De a bácskai egyesületek is elküldik legjobb versenyzőiket a nagyszabású úszóviadalra. A kormányzó vándordíjáért az idén nyolcadszor küzdenek a vidéki versenyzők. A kongreszszusi versenyek folyamán bonyolítják le egyébként a 100 méteres férfi gyorsúszó bajnoki versenyt is. A kerületközi úszóverseny iránt igen nagy az érdeklődés. )( Rövid hírek mindenünnen. A vasárnap Milánóban döntésre kerülő olasz—magyar válogatott kerékpáros pályaversenyen a magyar színeket a következők képviselik: Nagy, Éles, Karaki, Pelvási és Kovács. Tartalékok: Jajczi és Király. — A Ganz teke szakosztálya pénteken délután 5 órakor avatja fel újonnan épült kettes tekepályáját a Simor utcai sporttelepen. — Tuominen Veikko, a legkiválóbb finn hosszútávfutók egyike, hősi halált Hlit. — Vasárnap Pécsett kerül sorra a pécsi DVAC—MÁVAG első osztályozó mérkőzés, amelynek győztese az NB I. osztályába kerül. — Vasárnap értekezlet lesz Szabadkán a délvidéki futballcsapatok beosztásáról. Valószínűen megváltoztatják egyes délvidéki egyesületeknek a bajnokságba történt sérelmes beosztását. — A Ferencváros csapata vasárnap Győrben játszik a város válogatott csapatával. — A MÁV Előre szombaton délután 3 órakor a hajdúutcai sporttelepen tehetségkutató atlétikai versenyt rendez. — Csacsi. Ki tudta azt, hogy te orgonálsz? — Az ám, erre nem is gondoltam. — Útközben elmondta, hogy fogadott Péterrel. — Te fogadhattál, de én nem adom oda a kelengyédet! Nem én! Minden darabja százszor is a kezembe volt. Magam vasaltam, magam hajtogattam, rakosgattam, még szagos vízzel is megöntöztem. Pazarló vagy, mint az apád! Uram Isten! Mi lesz belőletek, ha én a föld alá kerülök? — Előbb jutunk mink oda. A fogadást se vesztem el. Szép botja lesz apósnak, meg jó munkást is kapunk. — Munkásnak nagyon jó a Péter, az már igaz. De ingyen nem fogadjuk el tőle a botot. Mit mondanának az emberek? Majd adok neki valamit. — Anyus, ne pazaroljon! t évődött Zsófi. — Nem engedem a fogadást. Megárthat neked a forróság, meg a sok hajladozás. Az egyik lábad mégis csak gyöngébb. — Az intézeti orvos tornát rendelt külön is. Az csak használ. A napfény is orvosság. Addig a cipő is kész lesz. Legalább nem szurkál meg a tarló. De jó lesz! Mármost is örülök neki! Tudja, anyós,hogy az operában se hallottam olyan szép hangot, mint a Péteré? — Csak ne lenne olyan félelmes. — Elvadíthatták valahogy, mert nem rossz ember. — Rég nem voltál itthon, nem tudsz semmit. Végigverte már ez az egész falut, csak az öregeket nem. Nem tartja meg az ígéretét se. — A pap előtt ígérte. — Elfelejt mindent, ha a fejébe száll a vér. — Akkor . . . — No, mit teszel akkor? Rín fogsz. Mi egyebet tehet az asszonyfele? Zsófi nyelt egyet, azután nem szólt többet. Pádárné magához ölelte. Fájt a szive érte, de azért simogatta göndör fekete haját és szelíden mosolygott rá. Mindenét odaadta volna, ha a lábát meggyógyítja valaki. ELŐKELŐ LÁTOGATÓK ÉRKEZNEK. Ebéd után Kálnaynak, a szomszédos földesurnak kocsija robogott be Pádárékhoz. Kisiettek az udvarra eléjük. A földesasszony megölelte Zsófit: . _ . — Művésznő vagy édesem. Soha nem volt még itt ilyen mise! A Tarafásék is itt lesznek mindjárt. Már hallom is a kocsit. Meg akarjuk neked köszönni. A pap is eljön. Ne adjatok neki mást, csak befőttet, lágytojást, vajat, meg pirított kenyeret. Bort se szabad innia. Van a kocsinkon néhány üveg ásványvíz. Talán nálatok nem szokott ilyesmi lenni. — Nem élünk vele. Bort is csak akkor iszunk, ha vendégeink vannak. Az uram víz nélkül szereti, meg a munkásaink is — vallotta be Pádárné. Bevezette a vendégeket a hűvös szobába. — Nem mutatná meg az új bikáját? — kérdezte Pádárt Kálnay úr.— Szívesen. Ritka szép állat. A feje szebb, mint a legszebb aszszonyé, a nyaka meg olyan, hogy kettőnek is elég lenne. Hosszú, izmos, alig van hús rajta. Olyan, mint egy fiatal legény... — magyarázta útközben lelkesen Pádár. A kéthetes bikáját jobban ismerte, mint a feleséget, akivel huszonhárom esztendőt töltött el. Pádárné befőtteket hozott ki a hűvös kamrából. — Olyan, mint a legfinomabb fagylalt — dicsérték az asszonyok. Közben megjött a pan is. Megdicsérte a befőttet, kis ideig a miséről beszéltek, azután Kálnayné szólalt meg: — Ha már itt vagyunk, szeretném megkérni valamire a Zsófikát. — Tessék, tekintetes asszony. — Szólíts csak Irén néninek, kislányom. Jobban szeretem. Teri néni is csak a nevünkön szólítson bennünket. Akinek ilyen lánya van, az közénk való. — Nehezemre fog esni. Az apám bizony csak hajdú volt a megye házán — védekezett Pádárné. — No hiszen!Az uram apja az alispán huszárja volt — nyugtatta meg a gazdát. Kálnayné. •— De nemes ember! — jegyezte meg Tarafásné. — Talán Pádárék is azok, csak nem tudnak róla. Zavaros világ volt ebben a mi kis országunkban sokszor. Hol a parasztból lett nemes, hol a nemes ember ivadéka parasztosodott el. Kevesen vagyunk magyarok, szeressük, segítsük egymást, különben elveszünk — szólalt meg a pap.— így érzem magam is, csak nem tudom ilyen szépen elmondani — tette hozzá Kálnayné. Ugye, Zsófika, így van! —■_ Engem nagyon ■megkínoztak az intézetben a lányok, mert paraszt vagyok. — Városiak voltak, gyerekek, akik nem ismerik az életet. Látod, milyen máskép gondolkozunk mi? — A mi falunk más — suttogta Zsófi elérzékenyülve. Folytatjuk.) Mindenét odaadta volna, ha a lábat meggyógyítja valaki KÖZGAZDASÁG MIT ESZIK BUDAPEST? A zöldfőzelék olcsóbbodott, az őszibarackból megjött a márkás árú, Csabagyöngye szőlőt is árusítottak. Az élelmiszerek nagykereskedelmi árai (zárójelben a termelői árak). Tömegárak métermázsánként: Újburgonya,rózsa 17.35, Ella 15.30, apró parázsburgonya 9— 10,Oá pengő. Vöröshagyma 19—21, fokhagyma 40—60, zöldhagyma 4—8, fejeskáposzta 8—14, kelkáposzta 16—26, vöröskáposzta 20—24, főzeléktök 5—8, paraj 26—40, sóska 20—30, zöldpaprika, hegyes 35—90, tölteni való 45—90, kecskeszarvú 50—60, fehér 60—80, paradicsompaprika 120—160, paradicsom 25—50, zöldborsó 80—90, zöldbab és vajbab 25 —50, uborka 6—12, apró uborka 16—30, torma 100—240, csiperkegomba 160—260, gyökérzöldség 5—25, sárgarépa 4—20, kevertzöldség 4—22, zeller 10—20, kalarábé 5—10, céklarépa 10—14, retek 16— 24, saláta 100 fej 6—12, karfiol 40-90, csemegetengeri 5—9 pengő. Gyümölcs: Alma, közönséges 30—140, körte közönyé ges 80—180, vörösszilva 60—70, ringló 40—180, sárgabarack 60—140, őszibarack 80—240, málna 130—160, sárgadinnye 40 —140, görögdinnye 60—90, csemegeszőlő 140—200, ribizli 90—100, egres 60—70. Tojás: 2.30—2.50 , kilónként. Élő baromfi: tyúk 2.20—2.50, csirke 2.60—3, hízott ruca 2.80—3, hízott lúd 2.80—3.20 kilónként. Vágott baromfi,tyúk 2.40— 290, csirke 3—3.80, hízott ruca 2.40—3.20, hízott lúd 2.80—3.50 pengő kilónként. — Gazdasági szakiskola épül Marosvásárhelyen. A város vezetősége elhatározta, hogy gazdasági szakiskolát, majd tejipari szakiskolai tanfolyamot létesít. A tejipari szakiskolai tanfolyam már szeptemberben megkezdődik, a gazdasági szakiskola pedig az építkezések befejezése után kezdi meg működését. A tejipari szaktanfolyamnak a székely tejtermelő lakosság szempontjából nagy jelentősége van. Zemplén községben az országos állatés kirakodóvásárt augusztus hó 14-én, csütörtökön tartják meg.