Friss Ujság, 1942. április (47. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-01 / 74. szám
Ma: Kisemberek Hazatája 47. évfolyam, 74. szám ■lőflsatésl Ari (Helyben és vidéken) fa* «lénapra ••••JE®® fía*1 Hegredévre • • • ■ * P *0 fillér amilflionnu elMUeiesI Ér Kétszeres egyes ssAm Ara: HCtkfiznapM..................¦ JjjjJ» lasárnae .••••••• 1* fHlér Ára 3 fillér Budapest, 1942 április 1. szerda POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal , BUDAPEST, VI., NAGY MEZŐ UTCA 3 Telefon: *22-50-30 Tetőfokán az indiai válság Négyszeres gázhalál a Próféta utcában Átmeneti időket élünk. A tél még visszajár hozzánk éjszakánként, a háború most gyürkőzik a végső erőfeszítésre, de mindenki érzi, hogy sem a tél, sem a háború nem tart örökké. Az élet tovább megy és éppen a jobb és a szebb életért történik minden, ami most próbára teszi az egész emberiséget. Mint ahogy a megpróbáltatásokkal teli tél után minden talpalattnyi föld megművelésére készülődik az egész Európa, úgy kell felkészülni a háború utáni nehézségek és viszonyok leküzdésére is. Magvető munkára lesz szükség és amint most a fagyos éjszakák és háborított tarlók között is nekilát a gazda a föld feltöréséhez és megmunkálásához, most már gondolni kell a híraború után következő átmeneti gazdálkodásra. Kállay Miklós miniszterelnök már a háborús feladatok között említette, hogy eljön az átállítás ideje. A háborúba induló magyar honvédnek már most meg kell adni azt a lelki biztonságot, hogy a hazatérő katona majd nem válik munkanélkülivé, mint a mult háború után, hanem fokozottabb ipari és mezőgazdasági munka várja majd a dolgozó magyart. "Új munkaterületek tervszerű előkészítésére van szükség úgy a mezőgazdaságban, mint az ipar terén. Sohase felejtsük el, hogy az ország öntözőhálózatának kiépítése, a dunai hajózás korszerű fejlesztése, a hazai nyersanyagkincsek feldolgozása menynyi új lehetőséget kínál a jövő nemzedék számára. Minden magyar ember, minden dolgozni tudó és dolgozni akaró fiatal ember számára lesz munka, ha idejében felkészülünk az átmeneti idők utáni nagy építő időkre. Ebben a munkában szükség lesz még a kivándorolt magyarokra is, akikre most világszerte nehéz idők következtek. Ha idejében okultunk az elmúlt világháborút követő esztendők történetéből, magunktól is rájövünk, hogy a gazdasági és társadalmi összeomlásnak főoka az volt, hogy az országok nem készültek fel az átmeneti gazdálkodásra. Nem gondoskodtak előre műhelyekről, nyersanyagforrásokról. Mindez most nem következhet be, mert máris számolunk azzal, hogy a jövő fejlődésének első előfeltétele előkészíteni az átmenetet a háborúból a békébe. A J* * ...1 ^ dinnye és a rspargatok nagyarányú termesztésére készülnek fel a gazdák Heves megyében százezerszámra készítik a fészektakarót Megérkeztek a feles dinnyések az uradalmakba — A részes termelők kívánságai A dinnye és a spárgatök fontos népélelmezési cikk lett az országban és a középeurópai államok is szívesen vásárolják a magyar terméket. A görögdinnye zömét leginkább Svájc veszi át tőlünk és jó árat fizet a márkás áruért. A dinnyének és főzőtöknek nagyarányú termesztésére először Heves megye rendezkedett be. Évtizedek óta termelik a korai és a kései dinnyét és a sárgatököt, azért még mindig ők az első szakemberek az országban. Az ottani nyagvak tisztaságára és csíraképességére szigorúan ügyelnek. Amikor uradalmak és bérgazdaságok is kezdtek foglalkozni a dinnye és a tőik termesztésével, leginkább heves megyei termelőket szerződtettek feles alapon. A termelő hozta a magvat és vállalta a munkát, a gazdaság a földet, a melegágyat, a trágyát és a fuvar felét adta. A heves megyei családok egyik része így februártól októberig minden évben elvándorol az ország különféle körzetébe, a másik fele odahaza folytatja a termelést. A gazdaságok régebben, mint mellékterményt termesztették a dinnyét és leginkább a gyengébb minőségű földeket jelölték ki a felesek részére. Néhány év óta megváltozott a helyzet. A nagyvárosokban egyre népszerűbb cikk lett a felszeletelt, jégbehűtött görögdinnye. .Jóminőségű termésnél a jégbehűtött dinnye legyőzte a fagylaltot és egyéb jeges massza fogyasztását. A főváros és a vidéki városok piacai a nagy melegben minden tételt átvettek az uradalmaktól és főképpen a jóminőségű nagyobb dinnyéket fizették meg, mivel a kávéházak és nagyvendéglők a felszeleteléshez 8—15 kilós példányokat vásároltak. Az uradalmak és felesek ekkor jó bevételekhezjutottak és a következő években már a legjobb földparcellákat állították be a termelésre. A dinnye súlyra jól fizet, elhelyezése biztosítva van, érdemes vele foglalkozni. Az uradalmak között most nagy verseny indult meg a termesztésben, a legismertebb családokat szerződtetik Heves megyéből és a márkás áru termesztését tűzték ki célul. Az ottani dinnye- és spárgatöktermelők november óta készülnek a termelés megindítására. Az egyes családok reggeltől estig készítik a kis szalmatakarót ezerszámra. A heves megyei gazda kora tavasszal kimegy a földre és fészket készít a dinnyének és a töknek. A fészekbe trágyát szór el. Amikor a kiültetés ideje „elérkezik, kiviszi ,a melegágyban előnevelt palántát és elülteti. A bűvös éjszakában azonban nem hagyja szabadon, hanem minden este minden egyes tövet szalmatakaróval borít le és egy kődarabot helyez a középre, hogy szeles időben a takaró megmaradjon. Óriási munka ez, mert minden kisholdnyi területen 300—350 fészket kell este beborítani és feltárni reggel, így dolgozik az egész család áprilistól egészen május közepéig. De a nagy munka- A jó termés eredménye