Friss Ujság, 1949. november (54. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-27 / 276. szám
IMS november 17, vasárnap FRISS UJSAG Hatalmas figyelmeztetés volt a franciaországi tömegsztrájk Csődöt mondott a népellenes kormány minden mesterkedése Rendkelveli mértékben kiéleződött a francia nép és a francia kormány közötti ellentét. Az amerikai zsoldban álló francia kormány mind a bel-, mind a külpolitikában teljesen alárendelte magát az angolszász nagytőkések érdekeinek. Elégedetlenségének a francia nép pénteken hatalmas tömegsztrájkkal adott kifejezést. Egy napra megbénult egész Franciaország élete. Ez a sztrájk intő jel és egyben utolsó figyelmeztetés volt. Megmutatta a nép erejét, azt, hogy minden olyan politika, amely nem a nép érdekeit követi és amelyet nem a nép hozzájárulásával folytatnak, tarthatatlan és halálra van ítélve. Óriási sikerrel WiRS mint a pénteki 24 órás nagy tömegsztrájk. A szombaton megjelent francia újságok tág teret szentelnek hasábjaikon a történelmi eseménynek. A Humanity megállapítja, hogy a dolgozók milliói egyesülten szálltak harcba. Az átütőerű sikert nem tudta megakadályozni a szocialista vezetők árulása sem. Jules Moch, a munkásgyilkos „szocialista“ belügyminiszter hiúim vonultatta fel a sztrájkolók ellen egész rendőrségét, rohamrendőreit és deterdtívjeit. A jobboldali szocialista postaügyi miniszter hiába akarta a postahivatalók elől elkergetni a sztrájkőrségeket. Az ugyancsak jobboldali szocialista közlekedésügyi miniszter hiába próbálta idegenforgalmi autóbuszok felvonultatásával meghiúsítani a közlekedési dolgozók sztrájkját. Mindezek a mesterkedések csődöt mondtak. Az igazságtalanság ellen vívott harcról külön tudósításban számolt be a moszkvai Pravda. Zsukov, a lap párizsi tudósítója döntésében hangsúlyozza, hogy Franciaország munkássága teljes egyöntetűséggel és szervezetten mutatta meg erejét és szilárdságát. A francia sztrájk sikerét az angol és az amerikai lapok is kénytelenk elismerni. A New York Herald Tribune hatalmas betűvel szedett címek alatt számolt be arról, hogy a sztrájk egyformán érintette a bányákat, a vasutakat, a kikötőket és az autógyárakat. A forgalmukról híres párizsi utcákon alig lehetett egy-két autót látni. Ezeket is maguk a tulajdonosok vezették. Háromnapos vita volt a francia parlamentben azokról a tárgyalásokról, amelyeket Schuman külügyminiszter az angolokkal és az amerikaiakkal folytatott Nyugat-Németország kérdésében. A rendkívül heves és éleshangú felszólalások során a haladó képviselők rámutattak, hogy a külügyminiszter az amerikaiak kedvéért feladott minden biztosítékot, amellyel Franciaország Németországban rendelkezett. Mathilde Péry kommunista képviselőnő, akinek a férjét a németek gyilkolták meg, követelte, hogy Németországban a volt hitleristákat fosszák meg a hatalmuktól és ne helyezzék őket a minisztériumok élérontásokat tartanak a Franciaországban törvényesen működő lengyel szervezeteknél. „A lengyelországi kémkedéssel a jelenlegi francia kormány elárulta az évszázados francia-lengyel barátságot — írja a France Nouvelle című demokratikus újság —, csak azért, hogy az amerikai háborús gyújtogatók kedvében járhasson.“ A kémbotrányba keveredett lengyelországi francia diplomaták ügye mély felháborodást váltott ki Franciaországban. A demokratikus francia közvélemény éles szavakkal bírálja kormány magatartását és azt, hogy minden igazolható ok nélkül házkuta A SZOT tiltakozó távirata az ENSZ-hez A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Apró Antal főtitkár az alábbi tiltakozó táviratot küldte Lake Success-be, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez: ,,A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa a szervezett munkásság nevében a leghatározottabban tiltakozik El-Ariss, a libanoni Szakszervezeti Szövetség elnöke és társainak letartóztatása ellen, akik a libanoni dolgozók jogos követeléseiért, mindennapos megélhetéséért és szabadságáért harcolnak. Követeljük a letartóztatott szakszervezeti vezetők szabadon bocsátását. Követeljük a libanoni dolgozók és szakszervezeteik ellen irányuló minden terror és üldöztetés azonnali beszüntetését. Nappali fény a tárnák mélyén SKÓT BÁNYÁSZKÜLDÖTTEK TAPASZTALATAI A SZOVJETÚNIÓBAN A Don-medencében nemrégiben e két bányászküldöttség járt. A küldöttség tagjai aziránt érdeklődtek, miképpen védik miéig a Szovjetúnióban a bányászok biztonságát és egészségét. A skót küldöttség egyik tagja beszámolt benyomásairól. Kijelentette, hogy a Szovjetunióban, látta először életében, miképpen lehet géppel, a bányászélet biztonságának teljes védelmével kitermelni a szenet. — Mennyi emberéletet lehetne megmenteni — mondotta —, ha az angol bányákban is ugyanolyan munkásvédő berendezéseket szerelnének fel, mint a Szovjetúnióban A szovjet bányászok szinte nappali fényben végzik munkájukat, mélyen a föld alatt. A felvonóra ejtőernyős-berendezés van felszerelve, amely a drótkötél elszakadása esetén megakadályozza, hogy a felvonó a mélységbe zuhanjon. A szovjet bányákban egyetlen gépet sem szabad úséruba helyezni addig, amíg nincs ellátva megfelelő védőberendezéssel. Ezzel szemben Angliában, még ma is a homályos, kétértelmű, légi munkásvédelmi törvény van érvényben. A bányatulajdonosok mindig megtalálják a kibúvókat és büntetlenül elmulasztják a védőszerkezetek felszerelését. Nem csoda, hogy az angol szénipariban minden ezer bányász közül több mint 400-at ér baleset. A Szovjetúnióban már réges-régen elmúlt az az idő, amikor a tüdőbaj bányászbetegség volt. A szovjetbányákban, a kőszén fejtő gépekre permetezőket szerelnek fel, amelyek csökkentik a porképződést. Az ötéves terv során 5 milliárd rubelt irányoztak elő munkásvédelmi és műszaki védőintézkedésekre. 17 kutatóintézetben kísérleteznek azon, hogy a dolgozók részére minél biztonságosabb munkaviszonyokat teremtsenek. A tőkés országokban a munkásnak nemcsak munkaruháját, hanem esetleg a szükséges védőszemüveget is saját magának kell megvásárolnia. A Szovjetunióban mindezt ingyen kapja a dolgozó. t • vl / -remeik krokik, tréfák, tealafintaságok és poén lövölde a legújabb számában G OLD AKi — 1.— FORINT ATOMKUTATÁS a háború és a béke szolgálatában Iirtózatos sebességgel száguldanak a világűrben a csillagok. Hatalmas víztömegeket hömpölygetnek tova földünkön a folyók. Zúgva száguldanak végig az országok fölött a rettenetes viharok. Bárhová nézünk a világegyetemben, mindenütt az anyag állandó mozgásával találkozunk. Ezt látja a tudós is, aki nem a végtelen távolságait, hanem az anyag legparányibb részeit vizsgálja. Az anyag legkisebb részeit már nem tudják méterrúddal mérni, még a nagyitólencse sem mutatja, csak a modern tudomány új, csodálatos műszerei tudósítanak bennünket létezésükről. A legparányibb részek, az atomok külön világot alkotnak. Az atomok sem állandóak. Az atomok sem mozdulatlanok. A végtelenül kicsiny világában is állandó a változás, állandó a mozgás. Ahogy a folyók és a szél erejét szolgálatába állította az ember, úgy igyekszik most az atomok mozgását is szolgálatába állítani. Az anyag legapróbb részei az elemek. Ilyen elem az oxigén és a nitrogén, a kén és a vas, az arany és az ezüst. 92 elemet ismerünk összesen, ezek közé tartozik az uránium is. Az uránium-elem legkisebb részében, az atomban a legtöbb a mozgás, ez az egyik oka, hogy az atomkutatók urániummal kísérleteznek. Egy kilogramm uránium mozgásmennyiségét ha hasznosítani tudnák, annyi hasznos energiát kapnánk belőle, amennyit háromezer tonna kőszén ad. Az amerikai tudomány dollármilliókat kap a hadianyaggyárosoktól kísérletek céljaira, de ezek a kísérletek csak azt a célt szolgálhatják, hogy az atomerő segítségével bombákat állítsanak elő. Csak a rombolás érdemli meg a kutatást — mondják az amerikai tőkések, akik egy új háborútól várják a nagyobb hasznot, akik rabláncra akarják fűzni azokat a népeket, amelyek már kivívták szabadságukat. A szovjet tudomány egész más utakon jár, amikor az atom titkát kutatja. Ma már olyan készülékeik vannak a szovjet tudósoknak, amelyek hasznosítani tudják az atomok mozgását. Az atommáglyák szétrombolják az anyagnak ezeket a parányi részeit. A tudomány azt kutatja most, hogy az így keletkező energiát hogyan lehetne hasznosítani. Ha például az atommáglyán lehetne vizet átereszteni, akkor az atom energiája felmelegítené a vizet és ezzel a hővel aztán gőzgépeket, turbinákat hajthatnánk. Az atomerő békés felhasználására is megtalálta a módot a szovjet tudomány. Davidov mérnök arra használta az atomerőt, hogy hegyeket tüntessen el a föld színéről, olyan hegyeket, amelyek útját állták a hatalmas folyóknak, megakadályozták, hogy azok a síkságra ömölve, termőfölddé varázsolják a sivatag homokját. Ezek az atomrobbantások földrésznyi területeket tesznek lakhatóvá. Így aratott újabb hatalmas győzelmet a szovjet ember a természet vak erői fölött, így állítja az emberiség szolgálatába az atomerőt. S n aláírták a szovjet-román HATÁRFORGALMI EGYEZMÉNYT. Moszkvában aláírták a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége kormánya és a Román Népköztársaság kormánya között a szovjet-román határforgalmi szerződést. IDS városban is vidéken is -mindenütt szórakoztat a PHILIPS és JÓBARÁT