Friss Ujság, 1949. november (54. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-27 / 276. szám

IMS november 17, vasárnap FRISS UJSAG Hatalmas figyelmeztetés volt a franciaországi tömegsztrájk Csődöt mondott a népellenes kormány minden mesterkedése Rendkelveli mértékben kiéleződött a francia nép és a francia kormány közötti ellentét. Az amerikai zsoldban álló francia kormány mind a bel-, mind a külpolitikában teljesen alárendelte magát az angolszász nagytőkések érdekeinek. Elégedetlenségének a francia nép pénteken hatalmas tömeg­­sztrájkkal adott kifejezést. Egy napra megbénult egész Franciaország élete. Ez a sztrájk intő jel és egyben utolsó figyelmeztetés volt. Megmutatta a nép erejét, azt, hogy minden olyan politika, amely nem a nép érdekeit követi és amelyet nem a nép hozzáj­árulásá­val folytatnak, tarthatatlan és halálra van ítélve. Óriási sikerrel WiRS mint a pénteki 24 órás nagy tö­­megsztrájk. A szomba­ton megjelent francia újságok tág teret szentelnek hasábjaikon a történelmi eseménynek. A Humanity megállapítja, hogy a dol­gozók milliói egyesülten szálltak harc­ba. Az átütőer­­ű sikert nem tudta megakadályozni a szocialista vezetők árulása sem. Jules Moch, a munkás­­gyilkos „szocialista“ belügyminiszter hiúim vonultatta fel a sztrájkolók ellen egész rendőrségét, rohamrendőreit és deterdtívjeit. A jobboldali szocialista posta­ü­gyi miniszter hiába akarta a postahivatalók elől elkergetni a sztrájk­­őrségeket. Az ugyancsak jobboldali szocialista közlekedésügyi miniszter hiába próbálta idegenforgalmi autóbu­szok felvonul­tatásával meghiúsítani a közlekedési dolgozók sztrájkját. Mind­ezek a mesterkedések csődöt mondtak. Az igazságtalanság ellen vívott harcról külön tudósításban szá­molt be a moszkvai Pravda. Zsukov, a lap párizsi tudósítója­­ döntésében hangsúlyozza, hogy Franciaország munkássága teljes egyöntetűséggel és szervezetten mutatta meg erejét és szi­lárdságát. A francia sztrájk sikerét az angol és az amerikai lapok is kényte­len­k elismerni. A New York Herald Tribune hatalmas betűvel szedett cí­mek alatt számolt be arról, hogy a sztrájk egyformán érintette a bányá­kat, a vasutakat, a kikötőket és az autógyárakat. A forgalmukról híres párizsi utcákon al­ig lehetett egy-két autót látni. Ezeket is maguk a tulajdo­nosok vezették. Háromnapos vita volt a francia parlamentben azokról a tár­gy­alásokról, amelyeket Schuman kül­ügyminiszter az angolokkal és az ame­rikaiakkal folytatott Nyugat-Németor­­szág kérdésében. A rendkívül heves és éleshangú felszólalások során a haladó képviselők rámutattak, hogy a kül­ügyminiszter az amerikaiak kedvéért feladott minden biztosítékot, amellyel Franciaország Németországban rendel­kezett. Mathilde Péry kommunista kép­viselőnő, akinek a férjét a németek gyilkolták meg, követelte, hogy Német­országban a volt hitleristákat fosszák meg a hatalmuktól és ne helyezzék őket a minisztériumok éléron­tásokat tartanak a Franciaországban törvényesen működő lengyel szerveze­teknél. „A lengyel­ors­zági kémkedéssel a jelenlegi francia kormány elárulta az évszázados francia-lengyel barátsá­got — írja a France Nouvelle című demokratikus újság —, csak azért, hogy az amerikai háborús gyújtogatók kedvében járhasson.“ A kémbotrányba keveredett lengyelországi francia diplomaták ügye mély felháborodást váltott ki Francia­­országban. A demokratikus francia közvélemény éles szavakkal bírálja kormány magatartását és azt, hogy minden igazolható ok nélkül házkuta­ A SZOT tiltakozó távirata az ENSZ-hez A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Apró Antal főtit­kár az alábbi tiltakozó táviratot küldte Lake Success-be, az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez: ,,A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a szervezett mun­kásság nevében a leghatározottab­ban tiltakozik El-Ariss, a libanoni Szakszervezeti Szövetség elnöke és társainak letartóztatása ellen, akik a libanoni dolgozók jogos követe­léseiért, mindennapos megélhe­téséért és szabadságáért harcolnak. Követeljük a letartóztatott szak­­szervezeti vezetők szabadon bocsá­­tását. Követeljük a libanoni dol­gozók és szakszervezeteik ellen irányuló minden terror és üldöz­tetés azonnali beszüntetését­. Nappali fény a tárnák mélyén SKÓT BÁNYÁSZKÜLDÖTTEK TAPASZTALATAI A SZOVJETÚNIÓBAN A Don-medencében nemrégiben e két bányászkül­döttség járt. A küldöttség tagjai aziránt érdeklőd­tek, miképpen védik miéig a Szov­­jetúnióban a bányászok biztonsá­gát és egészségét. A skót küldött­ség egyik tagja beszámolt benyo­másairól. Kijelentette,­­ hogy a Szovjetunióban, látta először életé­ben, miképpen lehet géppel, a bá­nyászélet biztonságának teljes vé­delmével kitermelni a szenet. — Mennyi emberéletet lehetne megmenteni — mondotta —, ha az angol bányákban is ugyanolyan munkásvédő berendezéseket szerel­nének fel, mint a Szovjetúnióban A szovjet bányászok szinte nap­pali fényben végzik munkájukat, mélyen a föld alatt. A felvonóra ejtőernyős-berendezés van felsze­relve, amely a drótkötél elszaka­dása esetén megakadályozza, hogy a felvonó a mélységbe zuhanjon. A szovjet bányákban egyetlen gépet sem szabad úséruba helyezni addig, amíg nincs ellátva megfe­lelő védőberendezéssel. Ezzel szem­ben Angliában, még ma is a homá­lyos, kétértelmű, légi munkásvédel­mi törvény van érvényben. A bá­nyatulajdonosok mindig megtalál­ják a kibúvókat és büntetlenül el­mulasztják­­­ a védőszerkezetek fel­szerelését. Nem csoda, hogy az angol szénipariban minden ezer bányász közül több mint 400-at ér baleset. A Szovjetúnióban már réges-régen elmúlt az az idő, amikor a tüdőbaj bányászbetegség volt. A szovjet­­bányákban, a kőszén fejtő gépekre permetezőket szerelnek fel, amelyek csökkentik a porképződést. Az ötéves terv során 5 milliárd rubelt irányoztak elő munkásvé­delmi és műszaki védőintézkedé­sekre. 17 kutatóintézetben kísérle­teznek azon, hogy a dolgozók ré­szére minél biztonságosabb munka­­viszonyokat teremtsenek. A tőkés országokban a munkás­nak nemcsak munkaruháját, ha­nem esetleg a szükséges védőszem­üveget is saját magának kell meg­vásárolnia. A Szovjetunióban mindezt ingyen kapja a dolgozó. ­­t • vl / -remeik krokik, tréfák, tealafinta­­ságok és poén lövölde a legújabb számában G O­LD AKi — 1.— FORIN­T ATOMKUTATÁS a háború és a béke szolgálatában Iirtózatos sebességgel száguldanak a világűrben a csillagok. Hatalmas víz­tömegeket hömpölygetnek tova földün­kön a folyók. Zúgva száguldanak végig az országok fölött a rettenetes viharok. Bárhová nézünk a világegyetemben, mindenütt az anyag állandó mozgásá­val találkozunk. Ezt látja a tudós is, aki nem a végtelen távolságait, hanem az anyag legparányibb részeit vizs­gálja. Az anyag legkisebb részeit már nem tudják méterrúddal mérni, még a nagyitólencse sem mutatja, csak a mo­dern tudomány új, csodálatos műszerei tudósítanak bennünket létezésükről. A legparányibb részek, az atomok külön világot alkotnak. Az atomok sem állan­dóak. Az­ atomok sem mozdulatlanok. A végtelenül kicsiny világában is állandó a változás, állandó a mozgás. Ahogy a folyók és a szél erejét szolgálatába állította az ember, úgy igyekszik most az atomok mozgá­sát is szolgálatába állítani. Az anyag legapróbb részei az elemek. Ilyen elem az oxigén és a nitrogén, a kén és a vas, az arany és az ezüst. 92 elemet ismerünk összesen, ezek közé tartozik az­ uránium is. Az uránium-elem leg­kisebb részében, az atomban a leg­több a mozgás, ez az egyik oka, hogy az atomkutatók urániummal kísérletez­nek. Egy kilogramm uránium mozgás­­mennyiségét ha hasznosítani tudnák, annyi hasznos energiát kapnánk be­lőle, amennyit háromezer tonna kő­szén ad. Az amerikai tudomány dollármilliókat kap a hadianyaggyáro­­soktól kísérletek céljaira, de ezek a kísérletek csak azt a célt szolgálhatják, hogy az atomerő segítségével bombá­kat állítsanak elő. Csak a rombolás ér­demli meg a kutatást — mondják az amerikai tőkések, akik egy új háborútól várják a nagyobb hasznot, akik rab­láncra akarják fűzni azokat a népe­ket, amelyek már kivívták szabad­ságukat. A szovjet tudomány egész más utakon jár, amikor az atom titkát kutatja. Ma már olyan készülé­keik vannak a szovjet tudósoknak, ame­lyek hasznosítani tudják az atomok mozgását. Az atommáglyák szétrombol­ják az anyagnak ezeket a parányi ré­szeit. A tudomány azt kutatja most, hogy az így keletkező energiát hogyan lehetne hasznosítani. Ha például az atommáglyán lehetne vizet átereszteni, akkor az atom energiája felmelegítené a vizet és ezzel a hővel aztán gőz­gépeket, turbinákat hajthatnánk. Az atomerő békés felhasználására is meg­találta a módot a szovjet tudomány. Davidov mérnök arra használta az atomerőt, hogy hegyeket tüntessen el a föl­d színéről, olyan hegyeket, ame­lyek útját állták a hatalmas folyóknak, megakadályozták, hogy azok a sík­ságra ömölve, termőfölddé varázsolják a sivatag homokját. Ezek az atomrob­bantások földrésznyi területeket tesznek lakhatóvá. Így aratott újabb hatalmas győzelmet a szovjet ember a természet vak­ erői fölött, így állítja az emberiség szol­gálatába az atomerőt. S n aláírták a szovjet-román HATÁRFORGALMI EGYEZMÉNYT. Moszkvában aláírták a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetsége kormánya és a Román Népköztársaság kormánya között a szovjet-román határforgalmi szerződést. ID­S városban is vidéken is -mindenütt szórakoztat a PHILIPS és JÓBARÁT

Next