Független Magyarország, 1903. június (2. évfolyam, 434-461. szám)
1903-06-02 / 434. szám
1903. június 2. FÜGGETLEN KXGYAR ORSZÁG 1 /0. : Lendvai Miklós (Temesvár), Lenkei Lajos (Pécs), dr. Miklós Izidor (Szabadka), ifj. Móricz Pál (Debreczen), Kábel László (Sopron), Sas Ede (Nagyvárad), Sz. Szigethy Vilmos (Szeged), Tiszti Lajos (Arad), Újlaki Antal (Szeged). Póttagok: Bánfalvi Lajos (Szentes), Blaskovich Ferencz (Temesvár), Forster Rezső (Miskolcz), Ruszkó István (Kolozsvár), Lovassy Andor (Torda), Perjéssy Lajos (Versecz), dr. Rónaki Kálmán (Pécs), Ruttkay Menyhért (Miskolcz), Rumy Sándor (Győr), dr. Setét Sándor (Eger), Sugár Ignácz (Miskolcz), Szépfaludi Ö. Ferencz (M.-Sziget). Felügyelő-bizottsági tagok: Csányi János, a szegedi kereskedelmi és iparbank igazgatója, ifj. Gál Ferencz, a szeged-csongrádi takarékpénztárh. igazgatója, Balla Jenő (Szeged), Bibó Lajos (H.-M.-Vásárhely), Szmoltény Nándor (Szeged). Póttagok: Mayer Rezső (N.Becskerek) és Tóth Imre (Makó). A közgyűlést este 8 órakor lakoma követte. Az orsz. Középiskolai tanáregyesület választmányi ülése. Az Országos középiskolai tanáregyesület választmánya pünkösd hétfőjén d. e. 9 órakor ülést tartott Beöthy Zsolt egyet, tanár elnöklete alatt. Az elnök megnyitója után dr. Négyesi László főtitkár terjesztette elő jelentését, melynek keretében jelentette, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával megbízott 7-es bizottság, amelyet a társaság érdekeinek megóvására küldöttek ki, letette mandátumát. Felemlítette végül, hogy az egyesületbe 21 új tag iratkozott be. Kilépett 11 tag. Elhalálozott 6 tag, köztük da Hóman Ottó, kinek ravatalára hálája és kegyelete jeléül az egyesület díszes koszorút helyezett. Müller József, az egyesület pénztárnokának előterjesztései után a különböző indítványokat tárgyalták. A magyar szakírók egyesülete. A Magyar Szakírók Egyesülete vasárnap tartotta első évi rendes közgyűlését Gelléri Mór kir. tanácsos elnöklésével. Gelléri Mór a nagyszámban megjelent tagok rendkívüli érdeklődése mellett vázolta az egyesületre háruló komoly feladatokat s azokat a szempontokat, melyek az elnökség és választmány előtt az ügyek vezetésében irányadók voltak. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után Katona Béla titkár felolvasta az évi jelentést, mely szerint az egyesületnek 85 rendes tagja van és 54 szaklap tartozik kötelékébe. A közgyűlés tetszéssel fogadta az évi jelentést s Ordódy Lajos meleg szavakban méltatta a vezetőség érdemes munkásságát. Ezután az üresedésben levő helyekre ejtették meg a választásokat. Polgári iskolai tanárok gyűlése Herkulesfürdőn. Pünkösd vasárnapján az országos polgári iskolai egyesület délvidéki körének tagjai Herkulesfürdőn gyűltek össze, hogy a tanügyi reformeszméket, melyek a kör kebeléből indultak ki, megvitassák és a közönség körében népszerűvé tegyék. Az ülésen a karánsebesi polgári iskola igazgatója elnökölt, kinek indítványára táviratilag üdvözölték Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert. Nagy és beható vita tárgyát képezte az ülésen a tantervek revíziója, melyen az előadókon, Szörényi Benő karánsebesi és Szenes Adolf nagybecskereki tanárokon kívül még számosan vettek részt, többek között Mihalik Sándor orsovai igazgató, Deák Gyula resiczabányai, Pfeifer Mihály karánsebesi tanárok. A gyűlésen a tisztikart is megválasztották és elhatározták, hogy a következő évi közgyűlést Temesváron fogják megtartani. A közgyűlés után bankett volt, amelyen számos felköszöntőt mondtak, mert megtámadtatás előtt, ha még oly tömeg gyűlne is össze, nem szoktak vészjelt adni. Horvát testvéreink tehát, amint látható, épenséggel nem szereltek le. Távirataink a következők: Zágráb, június 1. ... Tegnap egy ausztriai szlovén népgyűlésről — melyen a horvátországi eseményekkel foglakkoztak — néhány résztvevős érkezett Zágrábba. A vasúti állomásra vezényelt rendőrség, amidőn , az embertömeg folyton nőtt, jelzőlövéseket adott, hogy segítséget kaphasson. A tömeg félremagyarázta a lövéseket és megtámadta a rendőrséget, majd az egyetem elé vonult, hol már rendőrség és csendőrség várta és feloszlatta. A tömeg ezután szétoszlott és a városban tüntetett, míg katonaságot nem vettek igénybe, mely azután elzárta az utczákat és helyre állította a rendet. Lemberg, június 1. A lengyel néppárt legutóbbi ülésén a következő határozatot hozta: «A gyülekezet a küzdő horvát testvérnépnek legmelegebb szimpátiáját fejezi ki s egyúttal mély bánatát is, az elesett áldozatok sírja fölött. A gyülekezet látja, hogy elérkezett a horvátok szabadságharczának az ideje és épen ezért a szláv népek összességéhez fordul, hogy a horvátokat ebben a harczukban lehetőleg támogassák!» 1 . T-*-* - ........ ■ '■* A horvát lázongás. Budapest, június 1. Daczára azoknak az intézkedéseknek, amelyek a rend helyreállítását czélozva, a legutolsó napokban történtek, nem volt oly hatásuk, amint azt az optimista kormány várta volna. Burkoltan ugyan, de mégis eléggé érthetően kapjuk a zágrábi hírt, hogy a csőcselék összetűzött a rendőrséggel úgy, hogy a rendőrség kénytelen volt fegyverét használatba venni. A rendőrség nem volt elég erős a támadás visszaverésére és a katonaság segélyét vette igénybe. A távirat ugyan csak annyit mond, hogy az embertömeg növekedése miatt adott a rendőrség jelzőlövéseket, ez azonban nem valószínű támadás az algíri kormányzó ellen. Hogy mennyire szeretnének az arabok a rájuk nehezedő franczia hatalomtól megszabadulni, bizonyítja az a merénylet, melyet Figuig város lakossága Jonnart, Algír kormányzója ellen elkövetett, midőn az a város határán tartott szemle után Djeman Eddar-ba készült menni. Jonnart, mint író különösen szocziális kérdésekkel és Algéria gyarmatosításával foglalkozott. Egy ideig Tirmann, Algéria kormányzójának irodafőnöke is volt. Casimier Perier kabinetjében 1893-ban kereskedelmi miniszter volt. Majd Algir kormányzójává nevezték ki. A kormányzót a lövések nem találták, azonban a kíséretében volt vadász-zászlóalj több tagja megsebesült. A merényletről a következőket jelentik: , Pária, május 31. A Havasügynökség Djeman Eddáiból következőket jelenti: Jonnart, Algir főkormányzója ma délelőtt , Cohnor hadosztálytábornok kíséretében egy vadászkülönítmény fedezete alatt a határra ment, hogy ott szemlét tartson. A figurgi sejk csatlakozott a hadosztálytábornokhoz, hogy őt a város felé elkísérje. Jonnart 600 méternyire közeledett Figuighoz, ott megállóit és néhány perczig szemlélte a várost, melynek falain sűrűn álltak az emberek. Ezután visszavonult Jonnart a sejk kíséretében. Alig távozott 300 méternyire, amikor Figuighól hevesen kezdtek tüzelni. A főkormányzót körülvevő vadászok viszonozták a fegyvertüzet, miközben Jonnart folytonos puskalövések között folytatta útját Djeman Eddar felé. Fele után elbúcsúzott a sejk a főkormányzótól és visszatért Figuiába. Eddig még nem tudható, hogy a vadászok közül megsérült-e valaki. Pária, május 31. A Havas-ügynökség Béni Unitból a következőket jelenti. Mielőtt Jonnart főkormányzó Figuig vidékére indult, tanácskozást tartott a figuigi amellel, amelyben ez utóbbi őt biztosította a Francziaországgal szemben uralkodó általánosan kedvező hangulatról, miközben azonban utalt arra, hogy Figuiában e pillanatban kedvezőtlenek a körülmények és hozzátette, hogy a marokkói kormány hajlandó támogatni a franczia érdekek üldözését. Jonnart azt válaszolta, hogy sajnálja azt, hogy ez a jóakarat nem tud kézzelfogható eredményt felmutatni és nem lehet majd azon csodálkozni, ha a franczia kormány indíttatva érzi magát, hogy Marokkó integritásának tekintetbevételével a határon ellenőrző szolgálatot létesítsen. A Figurg mellett történt támadás után a főkormányzóval szemben azt hangsúlyozta az amel, hogy ez az esemény igazolja, hogy ő helyesen jellemezte a figuigi hangulatot. Jonnart kíséretéhez tartozó 13 nem igen súlyosan megsebesült vadászt szállítottak Béni Unitba. Egy lövészszázadot küldtek a Figuig mellett légőőálmaligetbe, hogy akadályozza meg a marokkóiaknak a síkságra történhető esetleges előnyomulását. Az onnan visszatért tisztek jelentik, hogy nem találtak újabban sebesülteket. Jonnart meglátogatta a sebesülteket és elutazását egyelőre elhalasztotta. Pária, június 1.,A figurai támadásról az «Agence Havas» a következő részleteket jelenti Béni Unitból: A támadás szerzői azon út közelében levő hasadékokban voltak lesben, amelyen Jonnart csapata haladt. Megállapították, hogy több lövést alig 300 méternyi távolból sütöttek el a csapatra és bámulatos, hogy Jonnart kísérete közül, mely polgári személyekből és mintegy 30 katonatisztből állott, senki sem sebesült meg. A csapatot, mely 300 méter hosszú volt és amelyet két oldalról spahik fődöztek, az idegen légió katonái védték, kik a tüzelést viszonozták. A spahik nem lőhettek, nehogy megvadítsák a nyerges állatokat. A marokkóiak, kik úgy látszik tetemes veszteségeket szenvedtek, visszavonultak Béni Unisba.Biztosra vehető, hogy ha a csapat a Zenaja-hegyen át vonult volna vissza, kevesen menekültek volna a haláltól. A figuigiamel az eset fölött felháborodásának adott kifejezést és megígérte, hogy az ismétlődést megakadályozza. Jonnart a támadás után így nyilatkozott: Most már tudom azt, amit az egész vidéken uralkodó közvéleményről tudni akartam. Konstatálhatom, hogy a Zenaja-vidék lakossága teljesen megbízhatatlan és a marokkói hatóságok nem tudják a rendet helyreállítani és a vidék biztonságát biztosítani. TÁVIRATOK. A franczia klerikálisok visszakozása Paris, június 1. Az «Agence Havas» egy jegyzéke azt jelenti, hogy a kamara folyosóján Flaudin képviselő kijelentette Rábier képviselővel szemben, hogy sohasem gondolt arra, hogy Combes Edgar tökéletes becsületességét kétségbe vonja és sajnálkozását fejezte ki azon, hogy a kamara nem adott neki elég időt arra, hogy Combes Edgar személyes integritását bizonyító beható nyilatkozatot tehetett volna. Ő hajlandó ezt a nyilatkozatot a miniszterelnök előtt ismételni Dohánymonopólium Montenegróban. Cettinje, június 1. Montenegróban behozzák a dohánymonopóliumot. Az erre vonatkozó koncessziót 15 évre egy velenczei részvénytársaságnak adták, mely a jövő évben kezdi meg működését. ÚJDONSÁGOK. A körmöczbányai honvédemlék leleplezése. Körmöczbánya, junius ! Pünkösd másodnapján leplezték le Körmöczbányán azt az obeliszket, melyet a Körmöczbányai Magyar Egyesület lelkes titkárának, Bellaagh Aladár főreáliskolai tanárnak kezdeményezésére emelt Aulich hadosztályának a szkalkai hegyháton való átvonulása emlékére. Rendkívül válságos helyzetben volt 1849. január havában a Körmöczbányán elhelyezett Aulichféle hadosztály. Félkörben fogta körül az ellenség : északon Götz, délen Csorich és nyugaton Simonich császári tábornokok. A Garam balpartja és a szentkereszti—bucsi—beszterczebányai út az ellenség kezében volt, csupán a négyezer láb magas szkalkai hegyháton át vezető, úgynevezett Kurucz-út volt nyitva, mely azonban járhatatlan. Aulich hadosztályának válságos helyzete s az a körülmény, hogy e hadosztály elvesztése majdnem egy lett volna az egész felsődunai sereg elzüllésével, nem engedettt más választást. Görgei személyes felügyelete alatt az utászok, a vidék bányászai, s más, százakra menő munkás két napig egyengették az utat és a hegygerinczen levő harmincz méter hosszú alagutat is helyreállították. Január 24-én estefelé indult Aulich. hadosz-